2018. 12. 18, kedd, Auguszta napja van.

Fókuszban az emberi erőforrás

Szeretnénk, ha munkaidőnek számítana a munkába járás, de nem fizetnénk emiatt plusz pénzt a szolgáltatásokért

A magyar munkavállalók jelentős része támogatná, ha a munkába járás is a munkaidő részének számítana, a felsővezetők többsége azonban nem tartja megoldhatónak, hogy az Európai Bíróság egyik döntése a fix munkavégzési hellyel rendelkezők munkavállalókra is vonatkozna. A kötelező, nők számára fenntartott pozíciókra vonatkozó munkahelyi kvóta bevezetése is megosztja a válaszadókat – derül ki a Profession.hu kutatásából.
Az elmúlt évek során az Európai Unió számos munkajogi vonatkozású döntést, kezdeményezést és irányelvet fogalmazott meg, többek között az utazási idő munkaidőbe való beépítéséről, a nők pozitív diszkriminációjáról és a fiatalok külföldi gyakorlathoz való hozzájuttatásáról. Ezek lehetséges fogadtatásáról készített kutatást a Profession.hu 6091 válaszadó bevonásával.
A felsővezetők többsége ellenezné az EU irányelvének széles körű alkalmazását
A kutatásból kiderült, hogy a munkavállalók nagyobb része támogatja a munkába járás munkaidőként való elismerését: a válaszadók 39 százaléka elsősorban órabérként való kifizetésként látna szívesen egy plusz összeget, míg 22 százalék szerint a munkahelyen töltött időből kellene levonni az utazási időt. A megkérdezettek harmada ellenezne egy ilyen gyakorlatot, egyértelműen az ellenőrizhetőség nehézsége miatt. A felsővezetők több mint fele (57%) nem ért egyet azzal, hogy az irányelv a fix munkavégzési hellyel rendelkezőkre is vonatkozzon.
„Jelenleg Magyarországon nagyon erős a centralizáció, egy ilyen kezdeményezés érvényesülésével pedig a tendencia erősödne. Hiszen idővel kialakulna az a gyakorlat, hogy a munkáltatók előnyben részesítenék a munkavégzés helyéhez közelebb élő pályázókat. Más részről pedig, amennyiben a munkába járás időtartama a napi kötelező 8 óra részét képezné, ebből a munkavállalók akár napi 2 órát is utazással töltenének, ami alatt nem történne munkavégzés. Értelemszerűen a munkáltatók számára ez több munkavállaló foglalkoztatását, így a bérköltségek megnövekedését eredményezné, mely egyértelműen hatással lenne a vállalat versenyképességére.” – emelte ki Sámson Dorottya, a Profession.hu álláspiaci szakértője.
A válaszadók fordított esetben nem fizetnének szívesen plusz összeget: 60 százalékuk nemet mondana arra a lehetőségre, hogy a szolgáltatók a munkába járáshoz kapcsolódó költségeket az áraikban is érvényesítsék. Úgy gondolják, hogy a munkáltatónak ezt más módon kell kigazdálkodnia.
Sokan támogatják a fiatalok külföldi tapasztalatszerzését, a nők pozitív diszkriminációja azonban megosztja a véleményeket
Az Európai Bizottság „Mozgásban az ifjúság” elnevezésű kezdeményezése a fiatalok külföldi gyakorlatszerzését támogatja. A kezdeményezést a nagy többség (78%) jó gondolatnak tartja. Az átlagnál jóval magasabb mértékben támogatják az EU kezdeményezést a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, míg a falvakban élők körében a legkevésbé szimpatikus ez a lehetőség.
Egy 2012-es, a nagyobb tőzsdei vállalatok felügyelőbizottságában legalább 40 százalékos női munkavállaló arányt előíró irányelvvel kapcsolatban megoszlanak a vélemények: a válaszadók közel fele ugyan támogatná, hogy kötelező női kvóta legyen a munkahelyeken, de hasonló arányban vannak azok is, akik nem. A nem támogatók elsősorban azt vallják, hogy a nőknek is maguk erejéből kell előrejutni – nem meglepő, hogy ezzel a véleménnyel a férfiak értenek leginkább egyet (56%), és a női megkérdezettek sokkal kisebb mértékben osztoznak ezen a véleményen (42%). Minden huszadik megkérdezett olyan családmodellben hisz, amelyben a nők a gyerekek nevelésével és a háztartással foglalkoznak.
Hatással lehet a nemzeti bíróságok jogértelmezésére a döntés
„Az Európai Bíróság idén augusztusban, előzetes döntéshozatali eljárásban hozott ítéletében munkaidőnek minősítette azt az utazási időt, amelyet az állandó vagy szokásos munkavégzési hellyel nem rendelkező munkavállalók a lakóhelyük, valamint a munkáltatójuk által kijelölt első és utolsó ügyfél közötti mindennapos utazással töltenek.„– mondta dr. Ganzenmüller-Nagy Éva, a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda jogásza. „Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárásban hozott döntése az előterjesztő nemzeti bíróságot, akárcsak az adott eljárással érintett egyéb hatóságokat köti. Az Európai Bíróság e körben hozott döntése tehát hatással lehet a nemzeti bíróságok jövőbeni jogértelmezésére.”