Ugrás a fő tartalomhoz Betűméret növelés Betűméret csökkentés Akadálymentesítés Eredeti nézet
Menü

Országos Humánmenedzsment Egyesület

Sajtó

Sajtófigyelő 2020.06.26.

Kata-változtatás: a 3 millió feletti 40 százalékos adót bujtatott foglalkoztatásnál majd a nagy cégnek kell megfizetnie

A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) visszaélésszerű alkalmazása nemcsak az államkassza bevételét csökkenti, hanem a piaci versenyt is torzítja – emelte ki az államtitkár, hozzátéve, hogy ezt már tavaly óta jelzik a Pénzügyminisztériumnak az ágazati szereplők.

Az állításokat alátámasztja a Pénzügyminisztérium elemzése is, mely szerint míg 2013-ban az adónem bevezetésekor a katát választóknak mindössze 3 százaléka volt foglalkoztatott korábban, addig ez az arány 2019 végére jelentősen megnőtt: az akkor mintegy 377 ezer nyilvántartott katás közel 40 százaléka a vállalkozás megkezdése előtt alkalmazott volt, jellemzően munkaviszony keretei között foglalkoztatták – részletezte.

Amennyiben az Országgyűlés megszavazza a kata versenyképességének megőrzését biztosító szabályokat, lesz idő bőven a felkészülésre, hiszen az új rendelkezések csak 2021. január 1-jén lépnek hatályba – hangsúlyozta Izer Norbert.

Teljes cikk

 

Előrejelzés 2020-ra

A GKI jelenleg a magyar gazdaság 5-7%-os 2020. évi visszaesésére számít (amennyiben nem következik be idén a járvány második hulláma). Márciusban, nem sokkal a vészhelyzet meghirdetése után az előrejelzés, még két, egy 3 és egy 7%-os idei GDP-csökkenést tartalmazó forgatókönyvet vázolt fel. Az elmúlt hónapokban sajátos módon a magyar kormány és az IMF a GKI kevésbé pesszimista, míg az EU és az OECD a pesszimistább variánssal azonos, illetve ehhez közeli prognózist tett közzé.

Az első negyedévi 2,2%-os növekedés megfelelt a GKI várakozásának. Az áprilisi adatok – az ipari termelés 37%-os, az export (euróban) ugyancsak 37%-os, a kiskereskedelmi forgalom 10%-os, a vendégéjszakák 97%-os visszaesése, ugyanakkor az építőipari termelés csak 2,1%-os (de szerződésállományának 15%-os) csökkenése – a második negyedévben markáns visszaesést valószínűsít. Pozitívum, hogy a korlátozások feloldása már május elejétől megkezdődött. Fontos, hogy a GKI konjunktúraindexe az áprilisi pánik után májusban és júniusban is jelentősen javult. Emelkedése azonban két hónap alatt még a felét sem tudta ledolgozni az áprilisi zuhanásának. Az EU-tagállamokra vonatkozó előrejelzések jellemzően nagyon pesszimisták, ami nyilvánvalóan behatárolja a magyar export iránti keresletet is. A magyar kormány gazdaságmentő intézkedései nemzetközi összehasonlításban szerények.

Mindezek alapján rendkívül valószínűtlennek tűnik, hogy az idei második félévben a magyar GDP-termelés képes lenne meghaladni a tavalyit. Márpedig a „csak” 3%-os  visszaesés eléréséhez erre lenne szükség. Emiatt a GKI elvetette a kevésbé pesszimista forgatókönyvét, miközben kissé enyhített „pesszimista”  forgatókönyvének borúlátásán. A jelenlegi 6%-os idei visszaesés a második negyedévben 15, a második félévben pedig 5% körüli GDP-csökkenést feltételez. A 2019. évi GDP-t feltehetőleg csak 2022-ben éri el a magyar gazdaság.

Teljes cikk

 

A munkaidőkeret kiegészítő válságkezelő-eszköz is lehet

A veszélyhelyzet közepette módosított, legfeljebb 24 hónap időtartamra elrendelhető munkaidőkeret lehetősége egy olyan jogintézményre irányította rá a figyelmet, amely már eddig is létezett ugyan, de a benne rejlő lehetőségeket csak kevesen ismerik igazán – írja az RSM blogja.

Az új munkabér-támogatás szabályozás és a munkaidőkeret

A járványhelyzet közepette azt tapasztaltuk, hogy a termelő vállalkozások kivételével a cégeknek fenntartásai vannak a munkaidőkerettel kapcsolatban. Vonakodnak azt az átmeneti nehézségek megoldásaként felhasználni. Nehezítette a helyzetet az is, hogy a munkabér-támogatás első szabályozása feltételként szabta, hogy munkaidő keretnek le kellett járnia, vagy azt le kellett zárni. Később a módosított bértámogatással kapcsolatos szabályozás kivette a bértámogatás feltételei közül a munkaidőkeret alkalmazását. Ennek megfelelően a munkaidőkeret bevezetése akár a nehézségek orvoslásának kiegészítő eszköze lehet.

Munkaidőkeret – kockázatok és kérdések

A vállalkozások munkaidőkerettől való tartózkodása annyiban megalapozott, hogy a munkaidőkeret bevezetése rejt magában kockázatokat, amelyet előre át kell gondolni, és amelyekre fel kell készülni.

A felkészülés során választ kell adnunk több kérdésre is, például milyen hosszú időtartamra tervezünk, hiszen a munkaidőkeret bevezetése történhet egyoldalúan, de annak módosítása már kétoldalú megállapodáshoz kötött. Érdemes azt is megtervezni, hogy a munkaidőkereten belül mikor és milyen mértékű munkaterhelés várható, hiszen a munkaidő beosztásának joga nem korlátlan, a munkavállalók egészségének megóvása és a biztonságos munkavégzés követelményének betartása mellett a munka és pihenőidő mennyiségét szabályozó rendelkezéseket is be kell tartani.

Teljes cikk

 

Sötét felhők gyülekeznek: tényleg ez vár a magyar munkavállalókra?

A járvány okozta válság következtében az elbocsátások miatti létbizonytalanság mellett egyre égetőbb problémát jelent az alkalmazásban álló munkavállalók kiszolgáltatott helyzete. Hosszútávon azonban a cégvezetők érdeke is, hogy változtassanak a kialakult helyzeten.

A koronavírus megjelenése világszerte alapjaiban változtatta meg a gazdasági szektorok működését – kis- és nagyvállalatoknak egyaránt hihetetlen gyorsasággal kellett megoldania a leállások, távoli munkavégzés miatti nehézségeket. Az, hogy az egyes cégek és vezetők hogyan, milyen döntésekkel illetve eszközökkel reagáltak a vészhelyzetre, nagyban függött az adott munkahely vállalati kultúrájától.

Magyarországon a legtöbb cég – legyen az egy néhány főt foglalkoztató kisvállalkozás vagy egy többezer munkavállalóval működő nagyvállalat – szilárd piramis rendszerben, megkérdőjelezhetetlen hierarchia mentén működik. A vezetés hozza meg a döntéseket anélkül, hogy az érintett munkavállalókkal előzetesen konzultálna, még olyan kérdésekben is, amelyekben az “alsóbb szinteken” dolgozók kompetensebbek lennének.

Tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy azok a cégvezetők, akik felismerték a munkavállalók bevonásának fontosságát, hatékonyabban és hosszútávon sikeresebben tudtak alkalmazkodni a járványhelyzethez, és a jövőben is nagyobb eséllyel élnek túl egy ehhez hasonló krízist.

Teljes cikk

 

Mi jellemzi a munkanélküli fiatalokat ma Magyarországon?

Álláskereső fiatalokról készített kutatást a Coca-Cola Magyarország #énjövőm programja

Hazánkban a koronavírus-járvány előtti időszakban kb. 15%-ra volt tehető a 15-34 év közötti nem dolgozó, de nem is tanuló, ún. NEET fiatalok száma. Miközben a foglalkoztatottság folyamatosan növekedett az elmúlt években, felmerül a kérdés: kik azok a NEET fiatalok ma Magyarországon, és hogyan lehet segíteni nekik, kiváltképp a koronavírus-járvány utáni időszakban?

A Coca-Cola Magyarország fiatalok munkaerőpiaci elhelyezkedését segítő #énjövőm programja az elmúlt években több mint 9.000 álláskereső fiatalnak segített, összesen több mint 80 személyes képzéssel az ország legkülönbözőbb pontjain, több mint 20 szakképzett tréner bevonásával. A program megbízásából nemrég a Kantar-Hoffmann végzett kutatást a különböző célcsoportokról.

Teljes cikk

 

Eltűntek a gyakornoki lehetőségek, még a diplomázás is bizonytalan egyes szakokon

Nóra januárban végzett a Budapesti Corvinus Egyetem turizmus-vendéglátás szakán, és már akkor elkezdett munkát keresni. Optimista volt, mert még az egyetem alatt volt az Egyesült Államokban egy hotel éttermében szakmai gyakorlaton 3 hónapig, ezért jól beszél angolul.

Eleinte rendezvényszervezés területén keresett állásokat, és emellett szállodák állásajánlataira adta be az önéletrajzát. A humánerőforrás-menedzsment is érdekli, leginkább egy hotel HR-eseként tudná elképzelni magát.

Sok helyről nem is kapott visszajelzést, és az interjúk után is volt, ahol másfél hónapig kellett várni, mire írtak, hogy nem őt választották. Amikor aztán jött a vírus, abbahagyta az álláskeresést, mert az állásportálokról teljesen eltűntek a számára releváns hirdetések. Az elmúlt másfél hétben kezdte újra a keresgélést, 15 helyre küldte el a jelentkezését, amiből egy helyről jeleztek vissza. Mivel úgy látja, hogy a turizmus és a rendezvényszervezés most esélytelen, HR-es területen keres pozíciókat. Azonban itt sem egyszerű a helyzet: Nóra szerint sok pályakezdő pozíciónál várnak olyan tapasztalatot, ami irreális egy egyetemről éppen csak kikerülő munkavállaló esetében.

Teljes cikk

 

Munkavállalói jóllét a gyakorlatban

A kollégák közérzete talán soha nem volt ennyire fontos, mint az elmúlt hónapokban, és a jelenlegi, ismét változásokkal teli időszakban.

A szigorú korlátozásoknak ugyan már vége, az azonban világosan látszik, hogy a régi kerékvágásba már aligha fogunk visszatérni. A folyamatos változások, az ismeretlen fordulatok az egyének és a csapatok mentális, illetve fizikai hogylétére is rányomják a bélyegüket, amit felelős munkaadóként nem hagyhattunk, és nem hagyhatunk most sem szó nélkül. A wellbeing fókuszba kerülő kérdéseiben Speiser Tamara, a Profession.hu HR projektekért felelős specialistája segít eligazodni.

A nélkülözhetetlen figyelem

A munkavállalói jóllét témája idén tavasszal új jelentésekkel telt meg: a hagyományos értelemben vett csapatépítések és a mindennapokat színesítő munkahelyi kezdeményezések helyét a virtuális megoldások vették át, segítve a dolgozókat pszichés és testi egészségük megőrzésében, valamint a csapatkohézió fenntartásában.

Teljes cikk

 

A köszönetmondás frekvenciája

Ezért háláld meg a dolgozóknak, amit az elmúlt hónapokban a cégért tettek!

Miért olyan felemelő dolog ámulatba esni, és hálát érezni? Miért van az, hogy nemcsak kicsi, de egészen nagy dolgok mellett is elsétálunk az életünkben, amiket észre kellene vennünk? Amiket ha észrevennénk, jobb emberekké, jobb munkavállalókká, partnerekké, barátokká (stb.) válnánk, és általában véve az elégedettségünk, a jóllétünk növekedne? Ezeket a kérdéseket járta körül dr. Ferenczi Andrea pszichológus, egyetemi adjunktus (Károli Gáspár Református Egyetem) a tavalyi Pszinapszison megtartott előadásában. Idén tavasszal sajnos nem kerülhetett megrendezésre a Pszinapszis, de a tavalyi előadásról írt beszámolónk felidézése a téma miatt nagyon is aktuális.

Az előadó, aki a Károli Gáspár Egyetem Pszichológiai Intézetében folyó hálakutatás vezetője, a kutatási eredményeket összegezve elmondta: a hála érzése olyan mértékben képes megváltoztatni az érzékelésünket, hogy átalakítja a világot, amiben élünk. Kérdés, hogy miért nem tudjuk akkor mégis sokszor megragadni ezeket a pillanatokat, amelyekért hálát érezhetünk?

Törjünk ki a boldogtalanság ördögi köréből!

Egy, a Science magazinban megjelent tanulmány szerint az ébren töltött időnk 46,9%-át azzal töltjük, hogy másra gondolunk, mint amit éppen csinálunk. Emellett erősen jellemző ránk (magyarokra különösen) a boldogtalan attitűd. Márpedig egy, a Journal of Neuroscience-ban 2009-ben megjelent tanulmány szerint akik mindig a rosszra koncentrálnak, azok a látással beérkező információnak csak töredékét voltak képesek befogadni azokhoz képest, akik nem boldogtalan attitűdűek – ők 50%-kal több részletet vettek észre. Vagyis: ha alapvetően boldogtalan attitűd jellemez minket, akkor sokkal kevesebb olyan dolgot fogunk észrevenni, amiért hálát érezhetnénk, és ami így boldogabbá tehetne minket. Tehát ez egy ördögi kör, amiből nem könnyű kilépni.

Teljes cikk

 

Ennyire elégedettek a munkavállalók – Nemzetközi körkép

A magyar munkavállalók a legkevésbé elégedettek között vannak nemzetközi összevetésben, annak ellenére, hogy a globális átlagnál kevesebben terveznek munkahelyet váltani és az átlagnál többen számítanak emelkedő fizetésre.

A Randstad elemzői szokásos globális körképükben számos érdekes munkaerőpiaci statisztikát közöltek, melyekből többek között kiderült, hogy a magyar munkavállalók nemzetközi összevetésben jóval elégedetlenebbek az átlagnál. A magyar megkérdezettek mindössze 64 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedett az állásával, ami a negyedik legalacsonyabb érték a vizsgált 34 ország összevetésében.

A legelégedettebbek az indiai – 89 százalékuk nyilatkozott pozitívan a munkájáról – a mexikói – 85 százalék – és a török munkavállalók – 80 százalék – míg a legkevesebb pozitív választ a japánok – 42 százalék – a hongkongi – 49 százalék – és a szingapúri dolgozók – 61 százalékkal – adták. Érdekes látni, hogy a munkavállalók elégedettsége és az adott ország fejlettsége között semmilyen összefüggés nem mutatható ki, azaz feltételezhető, hogy a munkahely iránti pozitív érzéseknek valamely más, például kulturális okai lehetnek.

A lenti ábrán a felmérés eredményei láthatóak: kék szín szemlélteti az elégedett munkavállalók arányát, piros az elégedetlenekét, sárga a se ilyen se olyanokat.

Nagyításhoz klikk a képre!

Teljes cikk

Ajánló

2020. szeptember 17.

Sajtófigyelő 2020.09.17.

Kata-változtatás: a 3 millió feletti 40 százalékos adót bujtatott foglalkoztatásnál majd a nagy cégnek kell megfizetnie A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) visszaélésszerű...

2020. szeptember 15.

Sajtófigyelő 2020.09.15.

Kata-változtatás: a 3 millió feletti 40 százalékos adót bujtatott foglalkoztatásnál majd a nagy cégnek kell megfizetnie A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) visszaélésszerű...

2020. szeptember 10.

Sajtófigyelő 2020.09.10.

Kata-változtatás: a 3 millió feletti 40 százalékos adót bujtatott foglalkoztatásnál majd a nagy cégnek kell megfizetnie A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) visszaélésszerű...