Ugrás a fő tartalomhoz Betűméret növelés Betűméret csökkentés Akadálymentesítés Eredeti nézet
Menü

Országos Humánmenedzsment Egyesület

Sajtó

Sajtófigyelő 2020.06.23.

Júniusban tovább csökkent, bár nagyon erős maradt a pesszimizmus

Júniusban a májusinál nagyobb mértékben emelkedett a GKI konjunktúraindexe, de e két hónap alatt áprilisi zuhanásának csak kisebbik felét (44 százalékát) dolgozta le. A GKI Gazdaságkutató Zrt. (www.gki.hu) által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint májusban a fogyasztói, júniusban az üzleti bizalmi index emelkedett nagyobb mértékben. Ez elsősorban annak a következménye, hogy az ipari várakozások májusban még folytatódó romlása júniusban emelkedésre váltott.

Az üzleti szférán belül az ipari bizalmi index júniusban csak mintegy egyharmadát dolgozta le a járvány idején bekövetkezett visszaesésének, s jelenleg ez a legpesszimistább ágazat. Az elmúlt időszaki és a várható termelés megítélése javult, ugyanakkor a teljes rendelésállományról és a készletekről alkotott vélemény tovább romlott. Az exportrendelések mértékét azonban valamivel jobbnak látták a válaszadók. Az építőipari bizalmi index májusban és júniusban több mint a felét ledolgozta áprilisi zuhanásának. Az előző háromhavi termeléssel és a rendelésállománnyal kapcsolatos elégedettség is érezhetően javult. A kereskedelmi bizalmi index is már több mint a felét visszaszerezte áprilisi visszaesésének. Bár az eladási pozíció megítélése tovább romlott, a rendelések várható alakulását már az áprilisinál jobbnak érezték a válaszolók. A szolgáltató cégek múltról és jövőről alkotott véleménye is javult, míg áprilisban ez volt a legpesszimistább, júniusban a legoptimistább ágazat.

Az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága május után júniusban is jelentősen javult, de összességében – ezen belül az iparban és az építőiparban – még a csökkentésre számítók vannak érezhető többségben. Májusban és júniusban érdemben enyhült a lakosság munkanélküliségtől való félelme, de az áprilisi romlásnak összesen is csupán egyharmadát sikerült korrigálni, s továbbra is messze ez a fogyasztók által legnegatívabbnak érzett tényező. Az áremelési törekvés a kereskedelem kivételével minden ágazatban kissé erősödött, miként a fogyasztók inflációs várakozása is. A magyar gazdaság jövőjének megítélése május után júniusban is látványosan javult, s megközelítette a járvány előtti, februári értékét. (E tekintetben már márciusban sokat erősödött a pesszimizmus.) A legnegatívabb véleménye
az építőipari, a legpozitívabb a kereskedelmi és szolgáltató cégeknek volt.

Teljes cikk

 

Szijjártó: a versenyképesség-növelő támogatásban részesülő vállalatok 143 ezer munkahelyet védenek meg

A versenyképesség-növelő támogatásokat igénybe vevő 806 vállalat kötelezettséget vállalt arra, hogy 377 milliárd forintnyi beruházást hajt végre a következő hónapokban, ezzel 143 608 munkahelyet védenek meg, amihez 169 milliárd forint támogatást ad a kormány – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter Székesfehérváron, a Fehér Ablak Kft. hétfői szerződésátadási ünnepségén.

Szijjártó Péter egyedülállónak nevezte ezeket a támogatásokat, amelyek világosan mutatják, hogy az elmúlt tíz év erőfeszítéseinek van eredménye, és nem véletlen, hogy a magyar gazdaság Európa egyik leggyorsabban növő gazdasága és az ország a legvonzóbb közép-európai beruházási célpont.

A miniszter egyebek mellett azt mondta, hogy a magyar gazdaság a koronavírus-járvány okozta válság után sem a nemzetközi hitelekre, hanem a magyar emberek munkájára alapozva lesz sikeres, és lesz nyertese a fellendülésnek.

Szijjártó Péter szerint ilyen helyzetben beruházásokat bátor vállalatok hajtanak végre, ezért a magyar gazdaságpolitika és gazdaságvédelem fókuszában a beruházások támogatása áll.

A magyar vállalatok döntő többségét alkotják a beruházásokban részt vevő cégeknek, a 806 támogatásban részesülő vállalatból 622 magyar, ami jól mutatja a nemzetgazdaságon belül a hazai tulajdonú vállalatok jelentős megerősödését – közölte a külgazdasági és külügyminiszter.

Teljes cikk

 

Hónapokig húzhatja vissza a magyar gazdaságot, hogy tele vannak a raktárak

Nem csak a lakosságnál vezetett márciusban pánikvásárláshoz a járvány kitörése, az ellátási zavarokra a cégek egy része is megrendeléseinek növelésével reagált. Az ezt követő hetekben azonban az ipar jelentős részében nagyon durván visszaesett a termelés, volt olyan terület, ahol áprilisban 80 százalékkal csökkent a kibocsátás. Így még azoknál a cégeknél is felhalmozódtak a készletek, amelyek nem reagáltak érdemben a márciusi szállítási problémákra, ahol azonban még növelték is emiatt a megrendeléseket, jelenleg halmokban áll az alapanyag vagy az eladatlan készáru.

Már Olaszországból is jönnek a kamionok

Bár már régen volt, és szerencsére viszonylag gyorsan megoldódott, de március közepén a magyar ipar egy jelentős részében komoly ijedelmet okozott, hogy a határok lezárása és az akkor még kiforratlan szabályozás miatt elég durván elkezdett akadozni a közúti szállítmányozás. A magyarországi veszélyhelyzet elrendelését követő napokban volt olyan időszak, amikor egész Szlovákián keresztül a csehországi Brnóig, 93 kilométer hosszan sorakoztak azok a kamionok, amelyek Magyarországra próbáltak belépni Rajkánál.

Mivel normál működés mellett a cégek átlagosan nagyjából egyhavi készletet tartanak – de számos, a termeléshez szükséges anyagból, alkatrészből ennek is csak a töredéke áll rendelkezésükre -, ezért a szállítások elakadása tényleg komoly kockázat volt. Abban az időszakban beszéltünk olyan céggel, amely már csak napokban számolt a kényszerű leállásig.

Teljes cikk

 

A bújtatott munkavégzés ellen indokolt a kata reformja

A szakszervezeti vezető kiemelte: a koronavírus-járvány okozta krízis is megmutatta, hogy a munkaadók először azokat a csoportokat – a kölcsönzött munkaerőt, az alvállalkozóként megbízottakat vagy a bedolgozókat – küldik el, amelyek nem élvezik a munkajog által meghatározott védettséget. De a foglalkoztatók is visszaélnek a kata lehetőségével, mivel nem kell járulékteherrel számolniuk az egyéni vállalkozóként foglalkoztatottak után. Ezzel jelentős költséget takarítanak meg, ellenben torzítják a piaci versenyt, hosszabb távon pedig hátrányosabb helyzetbe hozhatják a ténylegesen munkaviszonyban foglalkoztatottakat is. A kisadózók is rosszul járnak, mert az adatok alapján a tételes adózást választók a kötelezőn felül nem fordítanak öngondoskodásra.

A jelenlegi helyzetben értéket jelent minden foglalkoztatási, jövedelemszerzési forma, ugyanakkor a válságot követően – hosszabb távon – megoldást kell találni a bújtatott foglalkoztatás ezen formájára. A megoldás pedig nem egyszerű:

Teljes cikk

 

Tízezreket rúgtak ki a magyar hotelek és éttermek, sokan elhagyják a pályát

Egy fővárosi állatorvosi rendelő májusi asszisztensi álláshirdetésére két hét alatt nagyjából százötvenen jelentkeztek. A pályázók hetven százaléka pedig egészen a közelmúltig a turizmusban vagy a vendéglátásban dolgozott. Az eset nem egyedi, mert ugyan a hivatalos statisztikákban ez még nem látszik, de a két szektorból tízezreket küldtek el az elmúlt hónapokban, és mivel közülük sokan nem bíznak abban, hogy rövid távon újra ezen a területen tudnának elhelyezkedni, rengeteg a pályaelhagyó.

Hivatalos adat még nincs

Arról már korábban is elég sok elemzés született, hogy a turizmus és a vendéglátás sínylette meg leginkább a koronavírus-járványt, illetve az annak nyomán hozott intézkedéseket. A két ágazat jóval mások előtt is érezte már a negatív hatásokat az elmaradó kínai, majd olasz vendégek miatt, a határok lezárása és a kijárási korlátozás pedig földbe állította a két iparágat. Amikor a piac szereplői azt mondják, hogy lenullázódott a bevételük, az nem barokkos túlzás, tényleg ez történt: áprilisban a kereskedelmi szálláshelyek összesített bevétele az egy évvel korábbinak a három százalékát sem érte el.

Arról is lehetett tudni, hogy erre a cégek a költségeik drasztikus csökkentésével reagáltak, amibe természetesen a munkaerő egy részének elbocsátása is beletartozott. A hivatalosan elérhető adatokban azonban ennek annyira látványos nyoma még nincs.

Bár a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adataiból egyértelműen kiderül, hogy áprilisban a kereskedelem és a vendéglátás területén szűnhetett meg a legtöbb munkahely, még ezek a számok sem utalnak drasztikus leépítésre.

Teljes cikk

 

Fontos változások jönnek a TB-nél, a nyugdíjas munkavállalókat is érintik

A TB rendszert érintő változtatások bevezetésével fokozódhat a nyugdíjas korúak munkavállalói kedve, csökkennek az adminisztrációs terhek, és bizonyos esetekben a bruttó bér nettó keresetté válhat. Az új társadalombiztosítási törvény július 1-i hatályba lépése jelentős változásokat hoz, mely többek közt érinti a munkavállalókat, a társas és egyéni vállalkozókat és a feladatukat munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében ellátó személyeket is – mondta el a Portfolio-nak Kissné Horváth Marianna, a Saldo Zrt. adószakértője.

Kissné Horváth Marianna szerint az egyik legfontosabb változás a biztosítottak körét érinti: július 1-től ugyanis a saját jogú nyugdíjasok bármilyen jogviszonyban vállalnak munkát – munkaviszony, megbízási jogviszony, választott tisztségviselői jogviszony -, nem lesznek biztosítottak, azaz a jövedelmükből csak a személyi jövedelemadót kell megfizetniük, és a foglalkoztatóknak sem merül fel szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettségük.

Teljes cikk

 

A hibrid szervezeteké a jövő?

Bár lassan fellélegezhetünk a járványhelyzet hozta korlátozásokból, azok hatása azonban komoly nyomott hagyott a szervezeteken, vagyis a kihívások közel sem értek véget.

A hibrid szervezet fogalma nem új keletű, de míg korábban csak bizonyos szektorok képviselőit jellemezte a rendszeres távmunka, addig az elmúlt hónapok tapasztalatai nyomán számos cég életében válik alapvetővé, vagyis várhatóan olyan területeken is beépül a gyakorlatba, ahol korábban elképzelhetetlen volt. Ha azonban a munkavállalók különböző helyszíneken, egymással ritkán találkozva dolgoznak, az számos kérdést felvet a csoportkohéziót, az együttműködés minőségét és eredményességét tekintve, de a sornak itt még aligha van vége. A témáról Mezriczky Lászlóval, az Ispiro Consulting ügyvezetőjével beszélgettünk.

Munkahely 2.0

Március közepéig a megszokott rend szerint jártak be a munkavállalók a munkahelyükre, majd váratlanul megtört az ismert rutin, és a nappali-konyha-hálószoba lett a munkavégzés, illetve a magánélet helyszíne. De mit is jelent ez távolabbi perspektívából nézve?

Teljes cikk

Ajánló

2024. február 08.

Sajtófigyelő – 2024.02.08.

Júniusban tovább csökkent, bár nagyon erős maradt a pesszimizmus Júniusban a májusinál nagyobb mértékben emelkedett a GKI konjunktúraindexe, de e két hónap alatt áprilisi zuhanásának ...

2024. január 30.

Sajtófigyelő – 2024.01.30.

Júniusban tovább csökkent, bár nagyon erős maradt a pesszimizmus Júniusban a májusinál nagyobb mértékben emelkedett a GKI konjunktúraindexe, de e két hónap alatt áprilisi zuhanásának ...

2021. március 03.

Sajtófigyelő – 2021.03.03.

Júniusban tovább csökkent, bár nagyon erős maradt a pesszimizmus Júniusban a májusinál nagyobb mértékben emelkedett a GKI konjunktúraindexe, de e két hónap alatt áprilisi zuhanásának ...