Ugrás a fő tartalomhoz Betűméret növelés Betűméret csökkentés Akadálymentesítés Eredeti nézet
Menü

Országos Humánmenedzsment Egyesület

Sajtó

Sajtófigyelő 2020.06.11.

Egyre versenyképesebb a magyar munkáltatói bérköltségarány

A munkáltatói bérjárulékban Magyarország 2020-ra elérte a régiós átlagot, ami a szociális hozzájárulási adó fokozatos csökkentésének köszönhető, és a 2020. július 1-jétől hatályos, további két százalékpontos csökkentéssel még versenyképesebbé válik a munkáltatói bérköltségarány – állapította meg 2020-as adózási összefoglalójában a Mazars nemzetközi adótanácsadó.

A nyolcadszor megjelent kelet-közép-európai adóbrosúra 21 ország adatait tartalmazza. A kedden ismertetett idei kiadványban a visegrádi négyek mellett szerepelnek Délkelet-Európa országai, Oroszország, Ukrajna, valamint a balti államok.

Az elemzés szerint az adók és járulékok közül a munkáltatókat terhelő költségek bruttó bérekre vetített aránya átlagosan mindössze 16 százalék, ugyanakkor a legalacsonyabb és a legmagasabb munkáltatói járulékok között 30 százalékpontot meghaladó különbség van. Ez rávilágít az egyes adózási rendszerek összehasonlíthatóságának korlátaira is.

A foglalkoztatást terhelő adókat vizsgálva a régió országai a legjelentősebb szórást a bérszínvonalukban mutatják. Magyarországon a minimálbér 2017 óta évről évre 8 százalék körüli mértékben nő, ugyanakkor több régiós országban – főleg az alacsonyabb kategóriából induló országok esetében – ennél nagyobb léptékű a felzárkózás.

Teljes cikk

 

“Európa lelassult, elkényelmesedett, nem számol a veszélyekkel” – véli az EIB igazgatóságának tagja

Jelentősen átrendeződik a globális erőtér a járvány következtében: Európa sajnos bajban van – mondta a Növekedés.hu-nak Baranyay László. Az Európai Beruházási Bank (EIB) igazgatóságának tagja szerint a válság kapcsán valóban megnőhet a vállalatok iránt az ellenséges felvásárlás, s ez ellen sok ország, így Magyarország is védekezik. De érdemes megtalálni a közös nevezőt ilyen esetben is.

Hogyan látja, a járványhelyzet nyomán kialakuló válság mennyire rendezheti át a világ első három gazdasági szereplőjének – az USA-nak, az EU-nak és Kínának – egymáshoz való viszonyát? Ki lehet a legkisebb vesztes a kialakuló új felállásban?

A járványhelyzet közvetlen és közvetett társadalmi-gazdasági következményei, azok időbeli hatásai ma még igen nehezen megbecsülhetők, sok bennük a bizonytalanság. Az egészségügyi válsághelyzet nem zárult le. Így a közvetlen anyagi ráfordítások nagysága, a gazdasági károk mértéke, a finanszírozási igények, a kárenyhítő eljárások, csomagok, helyreállítási, újraindítási tervek formái, méretei, naponta változnak. A tények megbízható ismerete hiányos.

A globális erőközpontok viszonyrendszere már a járványhelyzet kialakulása előtt is jelentős átalakulásban volt. Az USA a Trump adminisztráció munkába lépésével jelentősen módosította prioritásrendszerét.

Kína folyamatos pozíciószerzésben volt, leglátványosabban Ázsiában és Afrikában, de komoly európai befolyásra is szert tett, az EU meghatározó országai közül pedig a legnagyobbak gyengélkedtek.A Brexit mindkét fél helyzetét rontotta, a dinamikusan fejlődő Közép-Kelet Európa pedig nem elég nagy ahhoz, hogy kiemelkedő teljesítménye ellensúlyozni tudná a brit kiesést, az francia és olasz gyengélkedést.

Az induló állapot tehát inkább a további kínai térnyerésnek kedvezne. A globális termelési láncok ugyancsak a kínai pozíciókat erősítették, nem szólva a hatalmas kínai devizatartalékokról.

Járványhelyzet pontos gazdasági és pénzügyi következményei Kínában még nem felmérhetőek. Egyelőre rengeteg a megválaszolatlan kérdés: a visszaesés mértéke, a beruházások változása, azok szerkezete és gazdasági hatása, a belső kereslet csökkenése, az ázsiai és afrikai partnerek helyzetének változása, az USA-Kína kapcsolatrendszer átrendeződése, valamint a további európai szerepvállalás szándéka és lehetőségei.

Teljes cikk

 

Júniusban csökkent, de még erős maradt a fogyasztók pesszimizmusa

A GKI fogyasztói bizalmi index értéke áprilisi, történetének legnagyobb zuhanása után májusban jelentősen, majd júniusban kisebb ütemben emelkedett. Az index az az áprilisi 38 pontos esését követően májusban 11 ponttal, júniusban 6 ponttal emelkedett (szezonálisan kiigazítva), s ezzel e két hónap alatt csaknem a felét ledolgozta áprilisi zuhanásának. (Az adatfelvétel módszere április óta a személyes interjúk helyett kényszerűen online felmérés.)

Áprilisban a legnagyobb mértékben a lakosság munkanélküliségtől való félelme erősödött, s e tekintetben volt a legborúlátóbb a lakosság. Májusban és júniusban érezhetően enyhült a félelem, de az áprilisi romlásnak összesen is csupán egyharmadát sikerült korrigálni, s továbbra is messze ez a fogyasztók által legnegatívabbnak érzett tényező. Júniusban a lakosság saját pénzügyi helyzetének alakulását továbbra is romlónak értékelte, de a mutató áprilisi esésének már több mint felét ledolgozta, itt a legnagyobb mértékű a korrekció. Két hónap alatt átlagos mértékben javult a magyar gazdaság jövőbeli helyzetének – egyébként nagyon rossz – megítélése. Áprilisban a sokkhatás legkevésbé az emberek saját jövőbeli megtakarítási képességéről alkotott véleményét érintette; ráadásul májusban a mutató szinte a teljes előző havi csökkenést ledolgozta. E tekintetben júniusban nem történt változás. A fogyasztók inflációs várakozása az áprilisi megugrás és a májusi érdemi gyengülés után júniusban minimálisan erősödött, s csaknem 10 ponttal volt erősebb a márciusi értékénél.

Teljes cikk

 

Szijjártó: 800 ezer euró felett is lehessen támogatást adni munkahelyteremtő- és megtartó beruházásokhoz!

Az Európai Uniónak meg kellene engednie, hogy a tagállamok saját költségvetésükből 800 ezer eurónál több támogatást is adhassanak munkahely-teremtő és -megtartó beruházásokhoz – mondta a külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalára kedden feltöltött videójában.

Szijjártó Péter az EU külkereskedelemmel és külgazdasággal foglalkozó minisztereinek értekezlete után elmondta: az ülésen szóba került a koronavírus-járvány utáni új világgazdasági helyzet. Mint mondta, biztos, hogy új világgazdasági verseny indul meg, amelyben újak lesznek a szereplők közötti erőviszonyok és a szabályok is.
“Ebben az új világgazdasági versenyben csak akkor lehetünk sikeresek európai szinten, hogyha támogatjuk azokat a vállalatokat, amelyek beruházásokat hajtanak végre a kapacitásaik bővítése, illetve a technológiai fejlettségük javítása érdekében” – jelentette ki a miniszter. Hozzátette: “ha az Európai Unió elhibázza, és nem támogatja ezeket a vállalatokat, akkor egész Európa versenyhátrányba tud kerülni, és az elveszett munkahelyeket nem lehet pótolni”.

Emlékeztetett, hogy az EU vállalatonként legfeljebb 800 ezer eurós támogatást enged a munkahelyteremtés vagy a technológiai modernizáció érdekében végrehajtott beruházásokhoz. Hozzátette: Magyarország ezt kihasználja, az itt működő vállalatok beruházásait a kormány 50 százalékban támogatja – 800 ezer euróig – így 806 magyar vállalat számára biztosít a 377 milliárd forintnyi beruházásukhoz körülbelül 170 milliárd forintnyi támogatást, és ezzel több mint 143 ezer munkahely megmentése válik lehetővé.

Teljes cikk

 

Tartós home office vagy vissza az irodába? – Erre vágynak a magyar munkavállalók

A járványhelyzet alatt, aki csak tehette, otthonról dolgozott. Ez a legtöbb cégnek és munkavállalónak komoly kihívást jelentett. A Pénzcentrum kíváncsi volt arra, mi volt a legnehezebb az elmúlt hetekben a dolgozók számára és hogy mit várnak a munkaadóktól a jövőben, ezért felmérést készítettek.

A COVID-19 kirobbanása új helyzet elé állította a cégeket és a munkavállalókat is. Ahol csak megvalósítható volt, áttértek a home office-ra. A Pénzcentrum arra volt kíváncsi, mit gondolnak a munkavállalók: szeretnék-e, hogy tartósan maradjon a home office, vagy visszatérnének inkább az irodába.

A kérdőívet 24 nap alatt 3630-an töltötték ki, férfiak és nők nagyjából azonos arányban. A kitöltő,k százaléka   és  év közötti volt, 33,7 százalékuk pedig 25 és 40 év közötti. Akik részt vettek a kérdőíves felmérésben, 70 százalékban senior beosztottak, de voltak szép számmal középvezetők is: az ő arányuk közel 22 százalékos, a kitöltők közül pedig 8,2 százaléknyian felsővezetőként jelölték meg a pozíciójukat. Pályakezdők és juniorok szerényebb számban nyilatkoztak meg. Közel kétharmaduk (62,6) magyar, 37,2 százalékuk pedig nemzetközi cégnél dolgozott, legtöbben, harmaduk 200-1000 főt foglalkoztató vállalatnál.

Megváltoznak a mindennapok

Kiderült, hogy a válaszadók többsége, 56,48 százaléka úgy gondolja, már soha többé nem fogunk visszatérni oda, ahonnan március közepén elindultunk, ezentúl sokkal több időt töltünk home office-ban. A felmérés szerint a válaszadók 52,68 százalék mondta azt, hogy hajlandó lenne lemondani bizonyos, a fix munkahelyhez kötődő munkavédelmi jogairól is, ha a munkát a jövőben kizárólag távmunkában végezhetné.

A válaszadók többsége úgy nyilatkozott (37,07%), hogy havonta egy csapatépítőre lenne szükség, ha tartós marad a home office, 15 százalékuk szerint azonban egyáltalán ilyesmire nincs szükség.

Teljes cikk

 

A munkanélküliséget és a gazdasági visszaesést is csökkentené, ha zöld lenne a megújulás

Több mint százezer magyar válhat friss munkanélkülivé a Cambridge Econometrics friss elemzése szerint. A kutatóintézet 3,2 százalékos GDP-visszaeséssel számol Magyarországon a koronavírus okozta sokk miatt, amely alacsonyabb a globális hatásnál, és kormányzati intézkedésekkel akár 2,9 százalékra is csökkenthető. Az intézet szerint ehhez többek között célzottan kell támogatásokat fordítani a hazai épületállomány energetikai korszerűsítésére, a megújuló energiatermelés felfuttatására, a mezőgazdaság támogatására és zöldítésére.

A Cambridge Econometrics COVID-19 hatásvizsgálatában a kijárási korlátozások hossza, a gazdasági intézkedéscsomagok tartalma és az emberek viselkedése következtében várható keresletvisszaesés, továbbá a kínálati hatások vizsgálata áll. Az elemzés mi lenne, ha? típusú forgatókönyvek kimeneteit modellezi, nem előrejelzéseket készít, áll a szervezet sajtóközleményében.

A járvány gazdasági hatásait hozzáadva a kutatóintézet eddigi forgatókönyveihez, elhúzódó jellegű, L-alakú gazdasági pálya várható, mely 2–3 év alatt fejti ki hatásait. Kormányzati segítség nélkül globálisan 5,5 százalék, beavatkozásokkal 4,6 százalékos GDP-csökkenés várható a járvány előtti forgatókönyvekhez képest.

Magyarországra vetítve a hatás kisebb az ágazati összetétel miatt, hazánkban az autóipar például rövid távon várhatóan kevésbé fogja megérezni a járvány negatív gazdasági hatásait, amit az is jól mutat, hogy a legtöbb autóösszeszerelő-üzemben már újrakezdődött a termelés.

A Cambridge Econometrics modellje 2020-ra 3,2 százalékos GDP visszaesést mutat kormányzati segítség nélkül, kormányzati intézkedésekkel ez 2,9 százalék.

A járvány előtt dolgozó magyaroknak a 2–2,4 százaléka veszítheti el a munkáját, ami 100–105 ezer embert jelent az intézet becslése szerint. A teljes évre modellezett munkanélküliek 0,5 százaléka, nagyjából 20 ezer ember hosszabb távon, azaz 2021–2022-ben is állás nélkül maradhat.

Teljes cikk

 

Ezek már a sírig tartó munka évtizedei lesznek: könyörtelen számokon a magyar valóság

A legfrissebb európai adatokból jól látszik, hogy közel 20 év leforgása alatt Magyarországon brutálisan megnövekedett a munkával töltött évek száma. A második legnagyobb EU-s növekedés persze nem lehet véletlen, a társadalmunk elöregedőben, az átlagos időskori egészségi állapotunk rossz, ráadásul 65 év fölött az egyik legkevesebb a várható további életévek száma. Kérdés, meddig tarható fenn a jelenleg érvényben lévő  felosztó-kirovó nyugdíjrendszer?

Egy átlagos 15 éves európai uniós lakos 2019-ben azzal számolhat, hogy összesen 35,9 évet kell majd munkában töltenie. Ez 0,2 évvel több, mint ami 2018-ban volt, viszont 2000-hez képest már 3,6 évvel (!) magasabb munkában töltött idővel kell számolnia egy fiatalnak. Rossz hír ráadásul a férfiak számára, hogy nekik valamivel magasabb a várható munkával töltött éveik száma, nem is kevéssel – derült ki az Eurostat friss jelentéséből.

2019-ben például egy 15 éves férfi átlagosan 38,3 év munkára készülhetett, míg a nők ezzel szemben “csak” 33,4-re. Érdekes azonban megjegyezni, hogy mióta az Eurostat gyűjti az adatokat a férfiak mindig is több munkaévvel számolhattak, mint a nők, ugyanakkor a különbségek a két nem között, évről évre halványulóban vannak. 2000-ben például az EU-s férfiak átlagosan 7,1 évvel számíthattak több munkára, mint a nők, ám 2019-ben a különbség már csak 4,9 év volt.

Teljes cikk

 

Az epidemiológusok 6 százaléka azt mondja, soha többé nem fog kezet a barátaival

A koronavírus-járvány első hulláma lassan elül az északi féltekén, de egymásnak ellentmondó információk keringenek arról, hogy milyen óvintézkedéseket érdemes akkor is fenntartani, amikor éppen csökken az aktív esetek száma. Nem tűnik annyira logikusnak, hogy a gumikesztyűs vásárlás, a nyomasztóan néptelen tömegközlekedési eszközök és az üresen ásítozó sugárutak korszaka után alig néhány héttel sokan pontosan úgy viselkednek, mint a világjárvány kitörése előtt.

Bár viszonylag kevés tudományos tény mondható száz százalékosan bizonyítottnak az új koronavírussal kapcsolatban, abban talán reménykedhet az ember, hogy ha valaki, az epidemiológusok tudják, mi a nyerő stratégia két koronavírus-hullám között. Mert bár lényegében ők is vakon repülnek az elkövetkező időszakban, legalább behatóan tanulmányozták a járvány terjedéséről szóló adatokat, és egyébként is tisztában vannak a fertőző betegségek dinamikájával.

A New York Times-nak tehát az az ötlete támadt, hogy járványügyi szakembereknek, szám szerint 511 epidemiológusnak teszi fel ugyanazokat a kérdéseket arról a kifejezetten személyes döntésről, hogy miként kezdik újra társas életüket a járvány szünetében. (Fontos, hogy a megkérdezett járványügyi szakemberek többsége amerikai, és az Egyesült Államokban több mint kétmillió fertőzéssel és 113 ezer halottal járt eddig a járvány, a napi új esetek száma pedig kevéssel 20 ezer alatt jár.)

Kiderült, hogy sokan közülük máris nyugodt szívvel látogatnak orvosi rendeléseket, kis csoportokban és nyílt téren találkoznak a barátaikkal, illetve szorongás nélkül hozzák be a postát. Ugyanakkor – hacsak addig nem fejlesztenek ki meggyőző vakcinát a SARS-CoV-2 ellen – legalább egy évig nem terveznek koncertre, meccsre vagy istentiszteletre menni. És van olyan is, a megkérdezettek összesen 6 százaléka, aki azt mondta, soha többé nem köszön kézfogással a barátainak, vagy öleli meg őket.

Teljes cikk

Ajánló

2020. július 01.

Sajtófigyelő 2020.07.01.

Egyre versenyképesebb a magyar munkáltatói bérköltségarány A munkáltatói bérjárulékban Magyarország 2020-ra elérte a régiós átlagot, ami a szociális hozzájárulási adó fokoza...

2020. június 29.

Sajtófigyelő 2020.06.29.

Egyre versenyképesebb a magyar munkáltatói bérköltségarány A munkáltatói bérjárulékban Magyarország 2020-ra elérte a régiós átlagot, ami a szociális hozzájárulási adó fokoza...

2020. június 26.

Sajtófigyelő 2020.06.26.

Egyre versenyképesebb a magyar munkáltatói bérköltségarány A munkáltatói bérjárulékban Magyarország 2020-ra elérte a régiós átlagot, ami a szociális hozzájárulási adó fokoza...