Ugrás a fő tartalomhoz Betűméret növelés Betűméret csökkentés Akadálymentesítés Eredeti nézet
Menü

Országos Humánmenedzsment Egyesület

Sajtó

Sajtófigyelő 2020.06.08.

Tényleg pusztító a kirúgási hullám: már több mint 400 ezer magyar munkanélküli van

A friss adatok szerint több mint 400 ezer magyar tartotta magát munkanélkülinek áprilisban.

Áprilisban már 425 ezer magyar tekintette magát munkanélkülinek, ami 140 ezres növekedés a koronavírus-válság előtti időszakhoz képest, derült ki a KSH most közzétett adataiból. Ez az “önbesorolásos” munkanélküliség, amikor nem szigorú kritériumok alapján határozzák meg, hogy valaki munkanélküli-e, hanem úgy, hogy annak tekinti-e magát.

Azt már korábban is tudtuk, hogy a hivatal (módszertani okokból) nem a munkanélküliekhez sorolja azokat, akik a koronavírus-járvány időszakában elveszítették az állásukat, hanem az inaktívak közé. Mondván, hogy nem teljesítették a munkanélküliség kritériumait (aktív álláskeresés egy hónapja, azonnal munkába tud állni, stb.) Így szerintük áprilisban 187 ezer munkanélküli volt, ami mindössze 20 ezer fős növekedést két hónap alatt.

A Portfolio már korábban is úgy számolt, hogy akik elveszítik az állásukat, azok nem inaktívak, vagyis azt becsültük, hogy több mint 100 ezren elveszítették a munkájukat a járvány időszakában, és a munkanélküliségi ráta 6% felett van. A most közzétett adatok ezt megerősítik.

“A nemzetközi összehasonlításokra is alkalmas ILO-definíció szerinti munkanélküliek, a szubjektív megítélésen alapuló önbesorolás szerinti munkanélküliek, valamint az állami foglalkoztatási szervnél nyilvántartott álláskeresők száma jelentősen eltér egymástól. Márciusban és áprilisban a szokásosnál nagyobb mértékű volt az eltérés, a munkahelyüket elvesztett személyek túlnyomó többsége ugyanis nem tudott aktívan munkát keresni és/vagy nem tudott volna 2 héten belül munkába állni, így az ILO-definiciók szerint nem minősült munkanélkülinek” – áll a KSH indoklásában.

Bizonyára az önbesorolásos munkanélküliek egy része a következő időszakban újra foglalkoztatottnak tekinti majd magát, hiszen sokan “csak” átmenetileg nem tudtak dolgozni (pl. fodrász, fogorvos). Ők a korlátozó intézkedések feloldásával újra munkába állnak, azonban munkanélkülinek tekinthették magukat. Ezzel együtt is biztosra vetetjük, hogy a munkanélküliek száma a koronavírus válság végéig meghaladja majd a korábbi szintet.

Áprilisban – főként a koronavírus-járvány miatt – a foglalkoztatottak 12%-a nem dolgozott a referenciahéten.

Teljes cikk

 

Munkájukat vesztett magyarokról ír a Reuters

Séfből és DJ-ből teherautósofőr, ékszerbolti eladóból mezőgazdasági munkás lett – így éltek túl a magyar munkavállalók a válságot.

A 38 éves Wetter Zoltan több mint két évtizede dolgozott szakácsként, amikor egyik-napról a másikra elveszítette a munkáját a koronavírus-járvány miatt. Nem esett kétségbe, és egy szemeteskocsi kormánya mögé ült. Gyorsan ívelt felfelé az érdi férfi új karrierje, ma már a teherautósofőrök diszpécsere – olvasható a Reuters cikkében.

Lázár Annamária ékszerüzletetben dolgozott, amikor az bezárt, és 29 évesen az otthonától 70 km-re lévő zöldségfarmon találta magát. Nehezen szokott bele az új munkába, „azt hittem nem élem túl az első napot” – mondta a hírügynökségnek. Egy korábbi DJ pedig egy szupermarket élelmiszer házhozszállítójaként talált új állást

A cikk felidézi, hogy Magyarország viszonylag szerencsésen vészelte át a járványt, de a gazdasági hatások súlyosak. A kormány a bruttó hazai össztermék csupán 3 százalékos csökkenésével, a munkanélküliség 5,6 százalékra emelkedésével számol.

Teljes cikk

 

Nő a magyar minimálbér, de a tisztességes szint még arrébb van az EU szerint

Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnökségének egyik politikai vezérmotívuma, hogy a minimálbér – vagy az annak megfeleltethető minimális átlagos kereset – minden tagországban érje el a „tisztességesnek” tartott szintet. Az Európai Bizottságnak nem lehet célja, hogy vásárlóerő-paritáson mérve mindenhol egyenlő minimálbéreket írjon elő, csak arra tehet kísérletet, hogy „szabványosítsa” a minimálbérek minimum feltételeit, és ezzel mégiscsak létrehozzon egyfajta uniós egységet.

Konkrétan arról van szó, hogy a bizottság szeretné elérni, hogy a havi nettó minimálbér összege minden tagországban legyen legalább a medián kereset 60 százaléka. A medián az a középső érték, amelynél ugyanannyi nagyobb érték van, mint kisebb, vagyis nem egyenlő az átlagkeresettel, amely egy egyszerű számtani átlagszámolás eredménye.

A jogi procedúra szokás szerint konzultációval kezdődött el, és ennek most a második szakaszába léptünk. A tagországok ilyenkor véleményeket küldenek Brüsszelbe, hogy azokat a bizottság a jogalkotás előkészítése során vegye majd figyelembe. A most indult konzultációs kör novemberben zárul. A bonyolult uniós egyeztetési mechanizmus lényege azonban az, hogy végül akár (kötelező érvényű) irányelv vagy ajánlás is lehet belőle.

Hol tartunk most a minimálbérek tisztességes mértékének elérésben? A minimálbérek a keleti tagállamokban többnyire nagyobb ütemben nőnek, mint a nyugatiakban, vagyis ha az összegek vásárlóerejét nézzük, akkor kismértékű felzárkózás volt az utóbbi pár évben.

A minimálbérek tisztességes mértékének összehasonlításában viszont az az igazi kérdés, hogy eléri-e a nettó kereset az országban mért medián bér 60 százalékát, azaz valójában meg lehet-e belőle élni az adott ország viszonyaihoz képest alapszinten.

Teljes cikk

 

Amerikában bejött a nyitás: kétmillió ember már talált munkát

Az emberek viszont többet dolgoznak kevesebb pénzért.

Az elemzői várakozásokra rácáfolva nem zuhant, hanem erőteljesen nőtt a foglalkoztatottak száma az Egyesült Államokban májusban, amikor a koronavírus-járvány és a megfékezését célzó intézkedések lazításának köszönhetően részben újraindult a gazdaság.

A washingtoni munkaügyi minisztérium pénteken nyilvánosságra hozott adatai szerint a nem mezőgazdasági ágazatokban foglalkoztatottak száma 2 millió 509 ezerrel emelkedett. Elemzők nyolcmilliós csökkenésre számítottak az áprilisban mért 20,6 milliós csökkenés után.

Ezzel a munkanélküliségi ráta az áprilisi 14,7 százalékról 13,3 százalékra mérséklődött.

Teljes cikk

 

Pusztító csődhullám bontakozhat ki a vállalati szektorban

Az Egyesült Államokban a 2008-as világválság idején látott szinteket is meghaladja a vállalati szektor GDP arányos adósságállománya. Egy elhúzódó járványhelyzet lehet a szikra, mely egy minden eddiginél pusztítóbb csődhullámot indíthat el. A Goldman Sachs befektetési bank előrejelzése szerint rossz esetben minden hatodik olyan amerikai vállalkozás bedőlhet, mely nincsen benne a befektetésre ajánlott kategóriában. A hazai vállalati szektor hitelállománya a GDP arányában ezzel szemben egészséges szinteken tartózkodik.

Az Egyesült Államokban vállalati adósságállomány 60 százalékkal növekedett 2011 óta és napjainkban már megközelíti az amerikai GDP 47 százalékát. Az állomány hamarosan eléri a 10 ezer milliárd dollárt.

Vállalati adósságállomány a GDP arányában, Egyesült Államok (százalék)

Indul a bedőlési hullám?

A bevétel nagymértékű visszaesése, a 25 százalék közelébe szökkenő munkanélküliség és a csődeljárások növekvő száma egy hatalmas vállalati csődhullámnak lehet az előjele. Igencsak megnehezíti a helyzetet, hogy számos vállalat készpénztermelő képessége negatívvá vált.

Lendületesen emelkednek a csődeljárások az Egyesült Államokban

Teljes cikk

 

Átalakuló vezetői szerepek: ilyen egy jó főnök most

Az elmúlt hónapok gyökeresen megváltoztatták életünket és munkánkat. A digitalizáció és a home office robbanásszerű terjedése, illetve a jelenlegi átmeneti helyzet új, eddig ismeretlen kihívásokat teremtett – és teremt folyamatosan. Ez a vezetők szerepét is a korábbitól eltérő megvilágításba helyezte: egészen mást jelent ma jó vezetőnek lenni, mint néhány hónappal ezelőtt. A Profession.hu szakértője bemutatja, hogyan változtatta meg az új helyzet a vezetői szerepeket. 

Az új helyzet új vezetői kompetenciákat igényel: a motiváció, a kommunikáció és a csapatszervezés lettek a legfontosabb kulcsszavak. A változás mindenkit érint, bár természetesen iparágtól és cégtől is függ, hogy milyen mértékben alakul át a vezetői szerepkör és a felelősségvállalás. Ma az együttműködés elsődleges alapja a bizalom és stabilitás – ennek megteremtése lett a vezetők elsődleges feladata.

Következetesen és átláthatóan kommunikál

Az új felállás következetes, átlátható kommunikációt követel meg a felső- és középvezetőktől egyaránt, miközben a határokat és szabályokat folyamatosan újra kell definiálniuk. A legtöbb home office-ban dolgozó iroda életlében általánossá váló videós megbeszéléseknek köszönhetően jelenleg mindannyian egy lépéssel beljebb vagyunk egymás életében, láthattuk egymás lakását, családját, ami egyrészt egy láthatatlan bizalmi szálat is teremt, azonban óriási kihívásokat is rejt. Az egyébként is sérülékeny munka-magánélet egyensúly most kiemelt figyelmet érdemel, vezetőként példát kell mutatnunk” – mutat rá Szigeti Nikoletta.

Teljes cikk

 

Dolgozna, de túl idős, nyugdíjba menne, de túl fiatal – akiknek munka és szociális ellátás nélkül kell kibekkelniük éveket

A kormány 2012 januárjában megszüntette a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét, így a korkedvezményes nyugdíjat is, emiatt azonban éppen azok nem mehetnek korábban nyugdíjba, akiknek egészségi, fizikai, illetve pszichés állapota munkájukból adódóan romlott le, mint például a tűzoltók, rendőrök, búvárok, bányászok stb. Már ezzel az intézkedéssel is rengeteg ember kényszerült nehéz helyzetbe, de mellettük megjelent egy másik, az új rendszert súlyosan elszenvedő csoport is.

Miközben a kormány évről évre igyekszik egyre vonzóbbá tenni a nyugdíjasok foglalkoztatását a munkáltatóknak biztosított különböző adminisztrációs könnyítésekkel és járulékcsökkentésekkel, addig a munkájukat a nyugdíj előtt elvesztők semmiféle segítségre nem számíthatnak. Hogy milyen lehetőségei vannak az életben maradásra ma Magyarországon azoknak, akik évekre a munkaerőpiac és a nyugdíj között rekednek, arról egy érintettel beszélgettünk.

2019 január óta már sem a munkáltatóknak, sem a nyugdíjasoknak nem kell semmilyen járulékot fizetniük (csupán a 15 százalékos személyi jövedelemadót). Ennek köszönhetően bruttó 100 ezer forintból 2018-ban még 71 ezer forintot, 2019-ben viszont már 85 ezer forintot kaptak kézhez a munkavállaló nyugdíjasok. A munkáltatók pedig 21 százaléknyi adót spóroltak az alkalmazásukkal, mivel nem kell fizetniük többek közt az úgynevezett szociális hozzájárulási adót (röviden csak szochó) és még a NAV-nál se kell őket bejelenteni, idén júliustól pedig még olcsóbb munkaerőnek számítanak majd a nyugdíjasok.

Ezzel párhuzamosan viszont eltörölte a kormány az 55 év feletti munkavállalók után járó szochó kedvezményét, így elveszett az utolsó ösztönző is, ami miatt megérte a munkáltatóknak az idősebb korosztály foglalkoztatása.

Az intézkedést azzal indokolta Varga Mihály pénzügyminiszter, hogy a nyugdíjasok foglalkoztatása még ennél is kedvezőbb lesz. Csak az a probléma, hogy a kormány nem gondolt arra a kb. 70 ezer 55 és 64 év közötti álláskeresőre, aki túl fiatal a nyugdíjhoz, de túl idős ahhoz (vagy legalábbis annak tartják őket), hogy felvegyék valahova dolgozni.

Bár a kormány új intézkedéseinek köszönhetően elméletileg jóval nehezebb lesz kirúgni a nyugdíj előtt állókat, ez is tovább ronthat a nyugdíj előtt álló munkanélküliek esélyein, hiszen a szigorítás miatt hátránnyal indulnak a többiekkel szemben.

A statisztikák szerint az 55-64 éves korosztály alig több mint fele dolgozik, és még a felsőfokú végzettséggel, nyelvtudással rendelkező álláskeresőknek is nehéz dolguk van, folyamatos elutasításba ütköznek.

Teljes cikk

Ajánló

2020. július 01.

Sajtófigyelő 2020.07.01.

Tényleg pusztító a kirúgási hullám: már több mint 400 ezer magyar munkanélküli van A friss adatok szerint több mint 400 ezer magyar tartotta magát munkanélkülinek áprilisban. Ápril...

2020. június 29.

Sajtófigyelő 2020.06.29.

Tényleg pusztító a kirúgási hullám: már több mint 400 ezer magyar munkanélküli van A friss adatok szerint több mint 400 ezer magyar tartotta magát munkanélkülinek áprilisban. Ápril...

2020. június 26.

Sajtófigyelő 2020.06.26.

Tényleg pusztító a kirúgási hullám: már több mint 400 ezer magyar munkanélküli van A friss adatok szerint több mint 400 ezer magyar tartotta magát munkanélkülinek áprilisban. Ápril...