Ugrás a fő tartalomhoz Betűméret növelés Betűméret csökkentés Akadálymentesítés Eredeti nézet
Menü

Országos Humánmenedzsment Egyesület

Sajtó

Sajtófigyelő 2020.06.05.

Mennyit ér a kormánynak egy megtartott magyar munkahely?

A múlt héten zárult versenyképesség-növelő pályázat jelentkezői 376 milliárd forint értékű beruházást és 143 600 munkahely megtartását vállalták, de Szijjártó Péter már jelezte, hogy újabb forrásokat fog kérni a kormánytól. Összegyűjtöttük, hogy mely cégek vehették át eddig a támogatói okiratokat.

Ahogy arról a külgazdasági és külügyminiszter néhány nappal ezelőtt részletesebben is beszélt, a beruházást tervező magyarországi cégek együtt 150 milliárd forint támogatást kérhettek, de a pályázat zárultával már 178 milliárd forint költségvetési hozzájárulással számolnak. Érdekesség, hogy ezzel a 178 milliárd forintos összeggel számolva elmondható, hogy a 143 600 így megtartott munkahely darabjáért átlagosan 1 239 554 forintot fizetett a kormány.

Szijjártó szerint a pályázatok eloszlása területileg egyenletes volt, és a 948 tervezett beruházásból 772 vidékre irányul, és minden megyéből 10-nél több pályázat érkezett. A pályázók több mint 30 iparágban termelnek. 122 pályázattal az élelmiszeripari vállalatok aránya a legjelentősebb, de ennél alig kevesebben, 101-en érdekeltek az építőiparban, 97 cég pedig fémipari termelést folytat. A jelentkezők 80 százaléka nem csupán magyarországi, de egyúttal magyar tulajdonú cég is.

Teljes cikk

 

Meglepően kicsit emelkedett a munkanélküliségi ráta az eurózónában

A várt 8,2%-ra ugrás helyett „csak” 0,2%-ponttal 7,3%-ra emelkedett a munkanélküliségi ráta az eurózónában áprilisban – közölte a meglepően jónak tűnő adatot ma az Eurostat. Emögött jórészt az állhat, hogy sok országban az állástalanok nagy része nem számított aktív munkakeresőnek, illetve az inaktívak állományába sorolták a munkanélküliek helyett, valamint a hivatal a márciusi adatot jócskán lefelé módosította, így ahhoz képest az áprilisi helyzet nem tűnik olyan rossznak. Közben az ipari termelői árak áprilisban éves összehasonlításban már a kilencedik egymást követő hónapban csökkentek, ezúttal 4,5 százalékkal.

Az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) szerdán közölte, hogy áprilisban az euróövezet 19 tagállamában 7,3 százalékra, az Európai Unió 27 tagállamában pedig 6,6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta szezonális kiigazítással számolva. Mindkét blokkban 0,2 százalékponttal kúszott feljebb a mutató értéke márciushoz képest.

Elemzők sokkal rosszabb értéket, 8,2 százalékos rátát vártak az euróövezetre, igaz ezt a várakozásukat még akkor fogalmazták meg, amikor az Eurostat márciusra 7,4%-os munkanélküliségi rátát adott meg, amit most viszont 7,1%-ra lefelé korrigált.

Az Eurostat az adatokat közlése mellett a módszertani összefoglalójában megjegyzi, hogy klasszikusan az számít munkanélkülinek, akinek nincs munkája, de aktívan keres és két héten belül munkába tudna állni. A koronavírus miatti kijárási korlátozások, illetve a gyermekekről való gondoskodási kötelezettség (iskolabezárások) miatt azonban a hivatal megjegyzi, hogy bár sokan beadták a munkanélküli ellátásra az igényüket (azaz elvileg nagyot ugrott a munkanélküliek állománya), de nagyon sokan nem tudtak valójában munkába állni. Így tehát sok ember közülük nem számított végül a klasszikus értelemben véve aktív munkakeresőnek, és ez torzítást vitt az adatokba.

Teljes cikk

 

Elbocsátások helyett csökkentett munkaidő

Támogatás mellett továbbfoglalkoztatás

Eddig száznegyvenezer munkavállaló munkahelyvédelmi bértámogatására adtak be kérelmet a vállalatok, és ebből kilencvennégyezernek már megítélték a támogatást – közölte az innovációs és technológiai miniszter tegnap Budapesten.

Palkovics László hat cég bértámogatást biztosító okiratának ünnepélyes átadásán hangsúlyozta: a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében döntött a kormány a gazdaságvédelmi akcióterv elindítása mellett, amelynek kiemelt célja a munkahelyek védelme, valamint új munkahelyek teremtése – tájékoztatott az MTI.
Munkahelyvédelmi bértámogatást vehetnek igénybe a vállalatok, hogy elbocsátások helyett csökkentett munkaidőben foglalkoztathassák tovább a dolgozóikat – emelte ki.
A miniszter elmondta, hogy a kutatás-fejlesztési munkakörben dolgozók után járó kedvezményre már több mint tizennégyezer kérelem érkezett be. Palkovics László felidézte, hogy a kormány negyven százalékos bértámogatást vállal a kutatási, fejlesztési és innovációs szektor magasan képzett munkavállalóinak megtartása érdekében.
Sikeres konstrukciónak nevezte a nyolcvanmilliárd forintos keretösszeggel elindított munkahelyteremtő bértámogatási programot is, amely hetvenezer ember munkába állását segítheti. Ennek keretében hat hónapos bértámogatás mellé három hónap továbbfoglalkoztatást várnak el a munkaadóktól, így a programban részt vevő munkavállalóknak kilenc hónapig biztosítottá válik a foglalkoztatása. Ezt a támogatási formát már több mint négyezer munkavállaló után igényelték – jelezte.

Teljes cikk

 

Öt szakszervezet együtt kéri a képviselőket: ne szavazzák meg a túlóratörvény folytatását

A salátatörvénybe rejtett javaslat miniszteri engedéllyel két évre nyújtaná a munkaidőkeretet – ebbe pedig a szakszervezetek sem szólhatnának bele.

Akár huzamosabb ideig 12 órás munkavégzésre kényszeríthetik a vállalatok a dolgozókat, heti egy pihenőnappal annak a törvényjavaslatnak az értelmében, amit Semjén Zsolt nyújtott be egy salátatörvénybe rejtve, és amit az ellenzék máris rabszolgatörvény 2.0-nak nevez. A járványügyi veszélyhelyzet megszűnéséről szóló törvénycsomag 56. paragrafusa ugyanis új munkahely-teremtő beruházásoknál lehetővé tenné a 24 hónapos munkaidő-keretet – amennyiben a beruházás „nemzetgazdasági érdekeknek számít.” Hogy mi számít annak, azt a foglalkoztatáspolitikáért is felelős pénzügyminiszter dönthetné el, aki egyedi engedélyt ad a kedvezményezett vállalatoknak.
Az egyedi engedély így szinte korlátlan felhatalmazást adna egy cégnél a dolgozók szabadságának és napi munkaidejének alakítására – a munkaadó például az összes szabadságot arra az időszakra adhatná ki, amikor valamiért amúgy sincs termelés az üzemben.
A munkavállalókat kiszolgáltatott helyzetbe hozó javaslat ellen szerdán közösen tiltakozott öt országos szakszervezet – a Magyar Szakszervezeti Szövetség, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, valamint a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma – és nyílt levélben kértek minden országgyűlési képviselőt: a Semjén-féle törvénytervezetet csak akkor támogassák, ha a 65. paragrafus kikerül belőle.

Teljes cikk

 

Még a nyugdíjunkból is lecsipkedhet a koronavírus

Ha csökkent a bérünk, ha fizetés nélküli szabadságon voltunk, ha leállt a gyárunk, az mind beleszámíthat.

A járványhelyzet kapcsán több olvasónk érdeklődött, milyen hatással lesz a nyugdíjukra a válság miatt hozott számos munkaügyi intézkedés. Erre általánosságban az a válasz, hogy a nyugdíj összege függ az elismert szolgálati időtől és a számított havi nettó „életpálya”-átlagkereset összegétől, vagyis számít minden ledolgozott napunk és minden – a nyugdíjnál figyelembe vehető – keresetünk. Az is, ami kiesik. Hogy a koronavírus-válság hatással lesz-e a nyugdíjunkra, az attól függ, hogy a munkáltatónk miként tudta átvészelni a járvány időszakát, rákényszerült-e létszám-, illetve bércsökkentésre, volt-e leállás, kellett-e fizetés nélküli szabadságra mennünk.

Kevesebb lesz a nyugdíjam attól, ha csökkentett munkaidőben dolgozom?

Viszonylag szerencsésnek mondhatják magukat azok, akiknek megmaradt az állásuk, „csupán” csökkent a munkaidejük és a bérük. A nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati idő ugyanis nem csökken amiatt, hogy csökkentett munkaidőben kellett dolgozni: az egy nap akkor is egy napnak számít, ha nyolcórás, és akkor is, ha ennél kevesebb idejű. És az sem számít már, ha esetleg kevesebbet kerestünk a minimálbérnél.

Viszont azokra a hónapokra, amikor csökkentett munkaidőben dolgoztunk csökkentett bérért, csak ezt a kisebb bért fogják figyelembe venni a nyugdíj kiszámításánál. És amennyiben a keresetünk a minimálbér alá csökkent, akkor a nyugdíjszámításnál figyelembe vehető szolgálati időnél arányosítani kell, ami szintén faraghat a nyugdíjból egy keveset.

Teljes cikk

 

Háború indult több magyar munkahelyen: két nagy tábor esett egymásnak

A járványhelyzet enyhülésével párhuzamosan a home office-ba száműzött irodisták lassan visszatérnek eredeti munkakörnyezetükbe. De mégis mire számítsanak? Minden olyan lesz mint ezelőtt? Vagy egy teljesen új világba csöppennek bele, ahol mindenki maga döntheti el, bent akar-e dolgozni vagy inkább mégis otthonról? Kadala Miklós, a Hr School alapítója vázolta fel a jövő munkahelyét a Pénzcentrum olvasóinak. De beszélt arról is, egyes magyar cégek miért nem engedték az otthoni munkavégzést a járvány alatt, komoly feszültségeket generálva ezzel.

Pénzcentrum: Gyakorlatilag a járvány európai elterjedésének 0. percétől azt halljuk mindenhonnan, hogy meg fog változni az egész társadalmunk, és a munka világa sem lesz már ugyanolyan, mint ezelőtt. Önnek mi a véleménye?

Kadala Miklós: Én azt gondolom, hogy ez egy hullámvasút lesz, amire hamarosan felülünk. A home office intézményét a munkavállalók csikarták ki a munkáltatóktól, akik ezzel versenyeztek a jó munkaerőért, de érzékelhető volt, hogy a legtöbb helyen azért nem voltak ebben a kérdésben eltökéltek.

A Covid alatt aztán ez megfordult, és a cégvezetők belátták, hogy úgy is lehet hatékonyan dolgozni, ha nincs szem előtt munkavállaló – ez mindenképpen pozitívum. Ám a munkavállalói oldalon a szociális érintkezés hiánya elég jelentősen megnőtt, így ők is megtapasztalták a home office-nak azt a hátrányát, ami miatt ezt nem feltétlenül fogja mindenki mindenáron erőltetni.

Volt egy olyan időszak, amikor mindenki, aki tehette, home office-ban volt, most pedig van egy olyan munkavállalói nyomás, hogy minél előbb vissza tudjanak menni az irodai környezetbe. A legtöbb cég éppen ezért csinált A és B hetet, megosztotta, hogy mikor ki dolgozik bent, megadta a lehetőséget a visszatérésre.

Teljes cikk

 

Távol mégis együtt: így hatott a home office a munkahelyi közösségekre

Különleges közös élménnyel gazdagodtunk az elmúlt két hónapban, amely a szervezeteken a munkahelyekre való visszatérés után is garantáltan nyomot hagy.

A mögöttünk álló hetekben, és sok tekintetben még most is, egy nagyszabású kísérlet részesei vagyunk. Hogy a munka digitális térbe költözése, illetve a távolságtartás pontosan milyen kihatással lesz a munkahelyi kapcsolatokra, azt most még nehéz megjósolni, de abban biztosak lehetünk, hogy a jelenleg gyűjtött tapasztalatok a visszatérés fázisában is értékesek lesznek. A témáról dr. Szvetelszky Zsuzsa, vállalati kommunikációs szakértővel és szociálpszichológussal beszélgettünk.

Azonnali változások

Az online munkavégzés és kapcsolattartás mára már a legtöbbünk számára megszokottá vált, és együtt működünk a műfaj velejáróival – de melyek is ezek?

A szakember szerint önmagában már ez a változás is komoly hatást gyakorol a kapcsolatokra: a szoros szorosabb lesz, a laza pedig vélhetően lazább, de ez még csupán a sor eleje. „A fizikai távolság és a váratlan fordulat generálta bizonytalanság okán láthatóan enyhültek a vállalati hierarchián belüli viszonyok, ahogy a belső elkötelezettség is sokkal jobban kirajzolódik a jelen körülmények között, mint bármikor korábban. Számos munkáltató tapasztalta meg a munkavállalói lojalitás új szintjeit is, hiszen több példa is akadt arra, hogy a megrendelésszámok visszaesésével párhuzamosan a dolgozók önként vették ki a szabadságaikat, hogy amikor majd teljes gőzzel újraindul a termelés, ők is jelen lehessenek. Vagyis figyelemreméltó, ahogy szinte egy pillanat alatt tűnt el az az önbizalom, ami a munkavállalókat az elmúlt években jellemezte – kérdés, hogy mi történik majd a teljes visszatérés után.”

Teljes cikk

Ajánló

2020. július 01.

Sajtófigyelő 2020.07.01.

Mennyit ér a kormánynak egy megtartott magyar munkahely? A múlt héten zárult versenyképesség-növelő pályázat jelentkezői 376 milliárd forint értékű beruházást és 143 600 munkahely...

2020. június 29.

Sajtófigyelő 2020.06.29.

Mennyit ér a kormánynak egy megtartott magyar munkahely? A múlt héten zárult versenyképesség-növelő pályázat jelentkezői 376 milliárd forint értékű beruházást és 143 600 munkahely...

2020. június 26.

Sajtófigyelő 2020.06.26.

Mennyit ér a kormánynak egy megtartott magyar munkahely? A múlt héten zárult versenyképesség-növelő pályázat jelentkezői 376 milliárd forint értékű beruházást és 143 600 munkahely...