Sajtófigyelő 2020.06.02.
Már karanténgenrációról beszél egy munkaügyi szervezet
A fiatalokat részben azért érinti olyan rosszul a mostani válság, mert több mint 40 százalékuk valamelyik különösen érzékeny ágazatban dolgozott.
Aránytalanul nagy mértékben sújtja a koronavírus-járvány által kiváltott gazdasági válság a 25 évnél fiatalabb dolgozókat – állapította meg legutóbbi tematikus jelentésében a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (angol rövidítése alapján ILO), amelyet a G7 oldal szemlézett.
Az ILO szakemberei szerint a fiatal munkavállalókat az utóbbi hónapokban hármas sokkhatás érte:
- a járvány egyrészt megszüntetett rengeteg munkahelyet,
- másrészt megakasztotta az oktatási és képzési programokat,
- végül pedig azok elé is akadályokat állít, akik most szeretnének munkahelyet váltani, vagy belépni a munkaerőpiacra.
Ha ezeket a felmerült problémákat nem sikerül rendezni, akkor a szervezet jelentése szerint a mostani fiatalok egy jól azonosítható „karanténgeneráció” tagjai lesznek.
…
Nem egyszerű a visszarendeződés az otthoni munkavégzés után
Hamarosan csak a szerződés módosításával tartható fenn a home office
Szempont lehet egy esetleges felmondásnál az is, hogyan áll a járvány nyomán megváltozott körülményekhez a munkaadó, például biztosít-e védőfelszerelést. Ezért a foglalkoztatónak érdemes körültekintően visszahívnia az irodákba, üzemekbe a kollégákat. Ügyelnie kell arra is, hogy a járvány okozta veszélyhelyzet megszűnése utáni 31. naptól csak munkaszerződés módosításával van lehetőség a home office fenntartására.
A járványhelyzet enyhülésével megkezdődött a visszarendeződés a munkahelyeken, ugyanakkor a korlátozó intézkedések hosszú távú, globálisan is jellemző hatását érdemes minden munkaadónak figyelembe vennie – hívja fel a figyelmet a PwC Magyarország. A társadalmi távolságtartásra vonatkozó szabályok betartása mellett egyéb intézkedéseket is ajánlatos meghozni, habár kötelezettsége nincs sem a munkaadónak, sem a munkavállalónak.
A munkaadó akár másnaptól elrendelheti a munkavégzés helyének módosítását – a dolgozók visszarendelését a home office-ból –, a munkaidő változtatását, ugyanakkor javasolt napokkal korábban tájékoztatni az alkalmazottakat a változásokról. Figyelembe kell venni azt is, hogy a járvány előtti időkhöz képest a munkavállaló óvatosabb, és szempont lehet egy felmondásnál akár az is, hogyan áll a megváltozott körülményekhez a munkaadó.
Átgondolandó a munkavégzés helye
A munkáltatók és a munkavállalók nagy része is elkötelezetté vált abban, hogy amennyiben a feladatok megengedik, továbbá a munkavállaló otthoni munkakörnyezete erre alkalmas, általánosabbá váljon az otthoni munkavégzés – emelik ki a szakértők. Arra figyelmeztetnek, jó gyakorlatnak számít, ha a munkáltató felméri az alkalmazottak véleményét arról, hogy milyen feltételekkel látják biztonságosnak a visszatérést, milyen arányban kívánnak a jövőben az irodában, illetve home office-ban dolgozni. Ajánlott a munkaszerződések felülvizsgálata a home office fenntarthatósága érdekében. Ennek oka az, hogy a veszélyhelyzet megszűnése utáni 31. naptól csak munkaszerződés módosítással van lehetőség az otthoni munkavégzés fenntartására.
A foglalkoztató dolga a védelem
A dolgozónak joga van ahhoz, hogy a munkáltatótól védőeszközöket kérjen a munkavégzéshez: maszkot, fertőtlenítőt vagy kesztyűt. A munkáltatói kockázatértékelés ebben az esetben azért különösen fontos, mert abban szerepelnek az egyes munkakörökhöz ajánlott védőeszközök, felszerelések. A fentieken túli védőeszközöket csak akkor köteles biztosítani a foglalkoztató, ha egyedi esetben ez munkavédelmi szempontból indokolt.
…
Itt az elemzés: a pusztító munkanélküliség még csak most jöhet Magyarországon
A világban különböző mértékben emelkedett a munkanélküliség a koronavírus-járvány kitörése óta, Magyarországon (hivatalosan) 3,8%-ra emelkedett áprilisban a munkanélküliség, amivel még viszonylag olcsón megúsztuk. A tényleges munkanélküliség viszont jóval magasabb lehet, sokan ugyanis inaktívvá váltak, a korlátozások miatt munkát sem tudtak keresni. Egyelőre a régió többi országában sem látszik a tömeges leépítési hullám, de ez csak idő kérdése – vélik az Erste Bank szakemberei.
Látszólag alig volt a pusztítás a munkahelyeken
Más országokhoz képest Kelet-Közép-Európa munkaerőpiacát egyelőre alig érintette a koronavírus-járvány. Az USA-ban például hetente milliószámra váltak állástalanná az emberek, a munkanélküliségi ráta már áprilisban 14%-ra ugrott. Ehhez képest a régiónkban csak Ausztriában mutattak ki érdemi emelkedést az első negyedévben, és még az áprilisi adatokban is alig látszik a járvány hatása.
Az alábbi grafikonon látszik, hogy februárhoz képest alig változott a munkanélküliségi ráta a legtöbb országban, miközben jelentős a munkaerő azokban a szektorokban, melyeket a legérzékenyebben érint a válság.
Magyarországon a KSH adatai szerint áprilisban 3,8%-ra emelkedett a munkanélküliségi ráta, a munkanélküliek száma 174 ezer fő volt. A Portfolio becslései szerint azonban a valós szám 280 ezer körül van jelenleg, a munkanélküliség pedig 6 százalék körül lehet. A különbség oka, hogy az állásukat elvesztett emberek nagy része egyelőre nem lett hivatalosan munkanélküli, csak inaktív, illetve a korlátozások miatt egyelőre nem is kerestek munkát.
Az Erste szakemberei szerint elsősorban a rugalmasabb munkaerőpiacnak köszönhető, hogy a hivatalos adatokban alig látszik a járvány hatása. Sok esetben például a határozatlan idejű munkaszerződések felmondása esetén még hónapokig tart a felmondási idő, ami alatt a foglalkoztatottság folyamatos a statisztikában.
…
Kiszolgáltatottnak érzi magát a negyvenes, ötvenes korosztály a munkaerőpiacon
Főleg a felnőtt, városi lakosság aggódik amiatt, hogy munkanélküli lesz, az idősek vagy a nyolc általánossal rendelkezők kevésbé tartanak ettől.
Egyes korosztályok meglehetősen vegyesen látják, hogy a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai miatt mennyire került veszélybe a munkahelyük, ez derül ki a A K&H legfrissebb felméréséből, amelyet a Pénzcentrum ismertetett.
A kutatás szerint leginkább a negyvenes, ötvenes korosztály tagjai aggódnak. A 35-44 évesek 65 százaléka fél attól, hogy veszélybe kerül a munkahelye, a 45-54 éveseknek pedig a 68 százaléka nyilatkozott így. Ráadásul az előbbi tábor 27 százaléka, utóbbinak pedig a 25 százaléka látja úgy, hogy nagyon veszélyben van megélhetése.
Valamivel jobbnak látják a jövőt a fiatalabbak: a 18-24 évesek 57 százaléka, a 25-34 éveseknek pedig az 53 százaléka tart a munkanélküliségtől. Ennél derűlátóbbak azonban az idősek: az 55-64 évesek fele ugyanis egyáltalán nem fél attól, hogy a járvány miatt elveszítheti az állását.
A végzettség alapján is meglehetősen nagyok az eltérések. A nyolc általánossal rendelkezők 58 százaléka nem félti az állását – ebben az eredményben kiemelt szerepet játszanak a körükbe tartozó idősek. A korosztály tagjainak 39 százaléka – vagyis tízből négyen – szorong az esetleges munkanélküliség miatt. A diplomásoknak alig több mint a fele, 51 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy a koronavírus-járvány eredményeként új munka után kell néznie, az érettségizetteknek pedig 60 százaléka vélekedett így.
…
Meddig húznád ki munka nélkül? A fiatalok majdnem felének semmilyen megtakarítása nincsen
Átlagosan 404 ezer forint megtakarítása van a 19 és 29 év közötti magyar fiataloknak egy felmérés szerint, ezen belül a 19-25 évesek átlagosan 300 ezer forint spórolt pénzzel rendelkeznek, míg a 26-29 éveseknél félmillió forint felett alakul a félretett összegek átlaga. Ám csak az 55 százalékuk tud megtakarítani. Csak gyenge közepesre vizsgáztak a magyarok pénzügyi ismeretekből.
A fiatalok 55 százaléka rendelkezik megtakarítással K&H ifjúsági indexének idei első negyedéves adatai szerint. Ez a két évvel ezelőtti 41 százalékos mutatóhoz képest jelentős növekedés, a 2019-es adatokhoz képest enyhe visszaesés. A megkérdezettek 30 százalékára jellemző a legtudatosabb megtakarítás, amikor a hónap elején félretesznek egy előre meghatározott összeget, és csak 17 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy jelenleg egyáltalán nem tud félretenni semmit havi jövedelméből – írta az MTI.
Az említett összeg azonban csak a megkérdezettek 55 százalékának átlagát jelenti. A maradék 45 százalék semmilyen megtakarítással nem rendelkezik. A fiataloknak csupán 31 százaléka képes fél évnél tovább fenntartani magát megtakarításaiból, 34 százalékuk pedig kevesebb mint egy hónap alatt felélné összespórolt pénzét.
A megtakarító fiatalok közel fele lakáscéllal tesz félre, 22 százalékuk tanulmányaira spórol, 36 százalékuk pedig nem említett konkrét megtakarítási célt a pénzintézet felmérése szerint.
…
Csak rossz szokás? Így (ne) kezeljük a dohányzást a munkahelyen
Miért cigizünk munka közben? Miért cigizünk egyáltalán? Miért bandáznak az irodában a dohányosokkal sokszor azok is, akik amúgy nem is gyújtanak rá? És legfőképpen, miért és hogyan kellene a munkaadónak foglalkoznia mindezzel?
Mielőtt belemegyünk ezeknek a kérdéseknek a fejtegetésébe, nézzük meg egy kicsit közelebbről, mit is jelent a függőség valójában! A függőség nem más, mint ragaszkodás valamihez vagy valamilyen viselkedésformához, ami önmagában amúgy se nem jó, se nem rossz. A probléma ott kezdődik, amikor ez az ismétlődő viselkedés az emberre és az ember környezetére káros hatással van. Fizikai és pszichés szintén is képes megnyilvánulni: az előbbi a szervezetbe bevitt kémiai anyagok útján, amelyek hiányában a testünk megvonási tüneteket produkál; az utóbbi pedig akkor lép fel, ha a függőség tárgya által megélt érzésről nem tudunk lemondani és újra és újra át akarjuk élni azt.
A dohányzás kicsit ez is, az is. A függőséget egyrészt kiválthatja a cigarettában lévő nikotin, másrészt magához a rágyújtáshoz kötődő rituálé és az annak tulajdonított nyugtató, ellazító hatás. Vagyis lényegében a cigaretta gyakran nem más, mint egyfajta megküzdés a minket érő stresszel. A gond persze az, hogy ennek nem az egészséges módja: évente több mint 5 millió ember halálát okozza világszerte. És nem is gazdaságos: a dohányzó kollégák évente átlagosan 2,3 nappal többet hiányoznak a munkahelyükről betegség miatt. Minden költséget összevetve a nikotinfüggőség csak az Egyesült Államokra évente összesen 289-333 milliárd dollárnyi terhet ró.
A megoldás azonban nem az, hogy csúnyán nézünk a pöfékelő kollégákra vagy beszedjük a hamutartókat. „A szankciók helyett sokkal inkább a dolgozók egészségtudatosságra ösztönzése a fontos” – figyelmeztet Varga Bori, a Fitpuli pszichológus szakértője. Fontos észben tartanunk, hogy ha az irodai dohányosok nagy része a feszültség oldása miatt gyújt rá, akkor komoly összefüggés állhat fenn a munkahelyi stressz és a dohányzás között. A munkáltató legfőbb érdeke pedig, hogy a kiváltó okot, vagyis a munkahelyi nyomást szorítsa vissza, és támogassa a munkavállalót abban, hogy a lehető legegészségesebb módon tudjon vele megküzdeni.
A jó hír, hogy rengeteg módon segíthetjük ebben a kollégákat, attól függően, mire nyitott a csapat.
…