Ugrás a fő tartalomhoz Betűméret növelés Betűméret csökkentés Akadálymentesítés Eredeti nézet
Menü

Országos Humánmenedzsment Egyesület

Sajtó

Sajtófigyelő 2020.05.29.

Jöhet a négynapos munkahét: az új koronavírus-járvány ezt is elintézte?

Az új koronavírus-világjárvány hatására újra fellángoltak a hangok, miszerint nem is lenne annyira ördögtől való dolog bevezetni a négynapos munkahetet, ami természetes háromnapos hétvégéket jelente a munkavállalóknak. Sok tanulmány, és kísérlet is bizonyítja, hogy a váltás igazán jól is elsülhet, a kérdés csak az, elég egy pandémia ahhoz, hogy a cégvezetők, főnökök, tulajdonosok ripsz ropsz megváltoztassák beidegződéseiket – rengetegféle téren-?!

A háromnapos hétvége egyszerűen jobb – mondja Andrew Yang vállalkozó, CNN politológiai elemzője, korábbi amerikai elnökjelölt, aki szerint a munkáltatóknak komolyan meg kellene fontolniuk a négynapos munkahét bevezetését. Elősegítve ezzel a munkavállalók mentális egészségének maga szinten tartását, illetve további lehetőségeket kínálni azoknak, akik egyedi ütemtervvel, igényekkel rendelkeznek.

A szakember szerint tanulmányok is alátámasztják, hogy a 4 napos munkahét valójában produktívabbá, és szellemileg fittebbé teszi a munkavállalókat. A négynapos munkahét egyébként egyáltalán nem új találmány, de most újra előkerült a közbeszédben az új koronavírus-járvány miatt. Ami úgymond, akár sokkal vonzóbbá is teheti ezt a rendszert mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára.

A Washington Post egyik cikke például számos tanulmányt mutatott be a témában, amik egytől-egyig arról számolnak be, hogy ahol megvalósult a 4 napos munkahét, ott a munkavállalók hatékonyabban teljesítenek, és magasabb munkahelyi elégedettségről számolnak be. Hasonló következtetésre jutott egyébként a Microsoft egyik japán leányvállalatának a kísérlete is.

Ennek kereti között a dolgozók 4 napot dolgoztak, 3 napot pihentek és a termelékenységük 40 százalékkal növekedett. Érdekesség továbbá, hogy az új-zélandi Andrew Barnes Perpetual Garden nevezetű cége teljes egészében átállt a négynapos munkahétre, miután a vezetőség azt találta, hogy ez mind a munkáltató, mind az alkalmazottak számára előnyös.

Teljes cikk

 

Az Európai Bizottság bemutatta gazdasági helyreállítási és ellenállóképesség erősítését célzó eszközét

Az Európai Bizottság bemutatta a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság helyreállítását és a gazdasági ellenállóképesség erősítést segítő pénzügyi eszközét (RRF) csütörtöki sajtókonferenciáján.

Az RFF, amely az előző nap bemutatott uniós helyreállítási terv, az Új nemzedék EU eszköz központi eleme, a tartós fellendüléshez nélkülözhetetlen beruházások és reformok támogatását, a tagállamok gazdasági és társadalmi ellenálló képességének javítását, valamint a zöld és a digitális átmenet előmozdítását célozza. Az 560 milliárd eurós támogatás minden tagállam számára elérhető lesz, azonban leginkább a járvány által legjobban sújtott uniós területeire koncentrálódik.

Paolo Gentiloni gazdaságért felelős biztos szerint az eszköz létrehozásán keresztül a tagállamok és az Európai Bizottság között új partnerség jött létre. Hozzátette: példátlan a támogatás értéke, amellyel segítik a beruházásokat, a reformokat, a munkahelyteremtést, miközben a környezetet zöldítik és a gazdaságot digitalizálják. Emellett az RRF önkéntes alapon működik, a gazdasági terveket és a reformokat az EU szemeszter ajánlásaihoz kell igazítani, és a támogatást ezekkel összhangban kell felhasználnia – hangsúlyozta.

Az RFF felhasználáshoz a tagállamoknak olyan nemzeti beruházási és reformterveket kell majd benyújtaniuk és jóváhagyatniuk az Európai Bizottsággal, amelyek meghatározzák a következő négy évre szóló reform- és beruházási ütemterveiket. A támogatások a politikák sikeres végrehajtásához kapcsolódnak. A finanszírozás nagy részét, 310 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatások formájában nyújtják, 250 milliárdot pedig kölcsönök útján.

Teljes cikk

 

A bérmegállapodások ellensúlyozzák a növekvő munkaerő-kínálat hatását a keresetekre

A minimálbér és a garantált bérminimum kötelező emelése, valamint a megkötött bérmegállapodások ellensúlyozzák a megnövekedett munkaerő-kínálat hatását a bérek alakulására, az átlagosnál kevesebbet keresők nagyarányú elbocsátása felfelé torzítja a kereseti statisztikát, amiben a részmunkaidőben dolgozók keresetkiesése sem jelenik meg – kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a márciusi adatokat.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzőjének véleménye szerint a világgazdasági dekonjunktúra némileg már az év első két hónapjában is éreztette hatását a bérdinamikán, de nagy valószínűséggel a makrogazdaságnak ez a szegmense lesz az, amely a legkevésbé látványosan fogja megérezni a leállások hatásait. A munkaerő-kínálat várható megugrása a bérnövekedés eddigi erős dinamikáját lassítani fogja, de a fordulatnak minimális az esélye, mert egyrészről a bérek lefelé meglehetősen rugalmatlanok, másrészt jogszabályi kötelezettség, illetve az idei évre már elfogadott jelentős béremelési megállapodások érvényesülni fognak.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője rámutatott, az elbocsátások ellenére a bérdinamika a jelenlegi nyolc–kilenc százalékos szint környékén ragadhat, ám ez nem mutatja a teljes képet. Azok ugyanis, akik a válság miatt nem teljes munkaidőben dolgoznak, nem jelennek meg a statisztikában pedig a bértámogatás ellenére is kevesebb fizetést vihetnek haza, vagyis a valós bérkiáramlás a bérstatisztikánál rosszabb képet mutat.

Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője szerint az átlagkereset korábbi években megszokottnál lassabb emelkedését a gazdasági lassulás következtében enyhülő munkaerőhiány okozhatta. Figyelmeztetett: a válság elsősorban azokat az ágazatokat, például a turizmust, érinti, ahol az átlagbér elmarad az országos szinttől, így az elbocsátások az összetételhatás nyomán emelhetik az átlagos kereset értékét.

Teljes cikk

 

A rendezvénygasztronómia régi formájában nem fog tudni újraindulni

Semsei Rudolf, a MaReSz Catering tagozatnák vezetője és Hamvas Zoltán a Magyar Bocuse d’Or Akadémia elnöke elemezte a jelent, latolgatta a jövőt.

DA: Kezdjünk egy gyors helyzetjelentéssel, milyen volt a tavalyi évetek és milyen eddig az idei?

SR: Ami cégcsoportunk egyik a lába a rendezvénygasztronómia, illetve ehhez kapcsolódóan rendezvényhelyszínek üzemeltetése. Több saját és több szerződött helyszínen biztosítjuk a vendéglátást, illetve 11 éttermet, vendéglátóipari egységet üzemeltettünk. Tavalyi árbevételünk 5,6 milliárd forint és 420-440 alkalmazottunk volt a járvány előtt. Most ez 220-230-ra esett vissza.

Hz: HZ: Nálunk a csapat nagy része lélegeztetőgépre van kapcsolva. Jóval kevesebb munkát, jóval kisebb létszámmal, csökkentett munkaidőben, kevesebb fizetésért, de dolgozunk.

DA: Céges rendezvényeket valószínűleg a legjobb esetben is ősztől tudunk majd szervezni. Mit láttok, milyen az általános hangulat a catering és éttermi piacon Budapesten? Várakozás? Szomorúság?

HZ: Catering oldalról tejes szerintem a bizonytalanság, a csalódottság és a kétségebesés. Nálunk is vannak csoportos foglalások, sőt külső helyszínen is vállalunk rendezvényeket. Ezek gyakorlatilag szeptember 1-ig megszűntek. A következő 3 hónapra ilyet nem látunk, sőt év végéig sem. Valószínűleg mindenki kivár és az, ami az elmúlt években tendenciává vált, hogy az utolsó pillanatban rendelnek meg az ügyfelek, most még inkább jellemző lesz. Nagyon-nagyon gyors reagálású hadtestek kellenek majd, mert egyik napról a másikra fognak dönteni a cégek arról, hogy csinálnak év végi partit, karácsonyi partit, konferenciát. Erre nagyon érdemes mindenkinek felkészülnie, egyik napról a másikra is szükség lehet egy rendezvényre akár.

SR: Szerintem a legeslegnehezebb dolog az újraindítás lesz. Amikor kinyitjuk az ajtót és mosolyogva várjuk a vendégeket, csak pont ők fognak hiányozni. Nem lesznek külföldiek Budapesten, ami kőkemény probléma. Nem lesznek idősek, mert féltjük őket, tehát az eddigi étteremben tartott családi ünnepek is az otthonokba terelődnek. Lesz egy réteg aki vagy egészségügyi gondokkal küzd vagy csak simán aggódik és nem megy étterembe. Az eddig felsoroltak kb. a vendégeink fele. És akkor kérdés, hogy a másik 50%-nak marad-e annyi pénz a zsebében, hogy étterembe menjen?

Videó

Teljes cikk

 

Hogyan alakult a munkavállalók hangulata az elmúlt időszakban?

A munkavállalók szerint a magyar munkaadók többsége a jogszabályok betartásán túl emberségesen és a munkavállalók érdekeit szem előtt tartva hozta meg a koronavírus-járvány hatására szükségessé vált vállalati döntéseket. A Talk-a-bot és a Linking 2020 áprilisában végzett közös online felmérése azt célozta meg, hogyan élték meg a hazai munkavállalók az egyes munkahelyeken meghozott válságintézkedéseket. A kutatás emellett kimutatta, hogy a munkavállalói bizonytalanság és a munkahelyek biztonsága miatti emóciók nagyban kezelhetőek lennének a vállalati belső kommunikáció fejlesztésével.

Közel kétezer (n=1960) munkavállaló vett részt abban az online, nem reprezentatív felmérésben, amely a hazai alkalmazottak munkahellyel kapcsolatos járványidőszaki hangulatát és véleményét mérte fel. Az ország valamennyi régióját érintő felmérés legfontosabb tanulsága szerint a vállalati döntéshozók példamutató módon vették figyelembe a munkavállalók érdekeit, amikor az eddig nem látott körülmények között kényszerültek fájdalmas döntéseket hozniuk az egyes cégek életéről, beleértve a munkavállalókat érintő intézkedéseket is. Mindemellett különösen a nagylétszámú, nem irodai munkavállalókat foglalkoztató cégeknél mutatta ki a kutatás a vezetői kommunikációval kapcsolatos mennyiségi és minőségi elégedettlenségeket. A belső kommunikáció javítása, például digitalizációs fejlesztése ezen vállalati méreten belül tűnik leginkább sürgetőnek.

A kérdőívet 72%-ban fizikai dolgozók, 28%-ban irodai alkalmazottak töltötték ki, vállalati méret alapján 49%-ban 100 fő feletti, 51%-ban ez alatti alkalmazottakat foglalkoztató vállalatok munkatársai vettek részt benne, önkéntes alapon.

A dolgozók többsége úgy vélte, mindent megtettek a vezetők

Összességében a munkavállalók elégedettek a munkaadók által hozott intézkedésekkel, mindösszesen 30% válaszolt inkább negatívan ara a kérdésre, hogy a vezetők mindent megtettek-e a dolgozók egészségének megóvása érdekében, 48% teljesen, vagy inkább elégedett volt a megtett lépésekkel.

A válaszadók közül az irodai alkalmazottak nagyobb mértékben (38%) választották azt, hogy teljes mértékben egyetértenek ezzel az állítással, mint a fizikai dolgozók (25%). Feltételezhető, hogy a szellemi munkaerő egy részének otthoni munkavégzésre történő átirányítása kielégítő megoldást jelentett, ami a fizikai dolgozók esetében nem volt lehetséges.

Emberséges ügykezelés

A ’munkáltatóm emberségesen kezelte a válsághelyzetet a dolgozók szempontjából’ kérdésnél szintén különbség volt az irodai alkalmazottak (teljesen egyetértett 33%, egyetértett 27%) és a fizikai állomány véleménye (teljesen egyetértett 24%, egyetértett 15%) között.

Teljes cikk

Ajánló

2020. július 01.

Sajtófigyelő 2020.07.01.

Jöhet a négynapos munkahét: az új koronavírus-járvány ezt is elintézte? Az új koronavírus-világjárvány hatására újra fellángoltak a hangok, miszerint nem is lenne annyira ördögtől...

2020. június 29.

Sajtófigyelő 2020.06.29.

Jöhet a négynapos munkahét: az új koronavírus-járvány ezt is elintézte? Az új koronavírus-világjárvány hatására újra fellángoltak a hangok, miszerint nem is lenne annyira ördögtől...

2020. június 26.

Sajtófigyelő 2020.06.26.

Jöhet a négynapos munkahét: az új koronavírus-járvány ezt is elintézte? Az új koronavírus-világjárvány hatására újra fellángoltak a hangok, miszerint nem is lenne annyira ördögtől...