Menü

Országos Humánmenedzsment Egyesület

Sajtó

Sajtófigyelő 2020.05.20.

100 milliárd euróval segíti a munkahelyek megtartását az Európai Unió

A csomag június 1-jétől áll rendelkezésre.

Az Európai Unió Tanácsa rendeletet fogadott el a munkanélküliség szükséghelyzeti kockázatait mérséklő, ideiglenes támogatást nyújtó európai eszközről (SURE), amelynek keretében akár 100 milliárd euró összegű kölcsön folyósítható kedvező feltételek mellett a tagállamoknak – közölte az uniós tanács kedden.

A koronavírus-járvány okozta válság gazdasági hatásainak enyhítését célzó támogatási csomag célja, hogy segítségével a munkavállalók megtarthassák munkahelyüket.

Az eszköz lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy uniós pénzügyi támogatást igényeljenek az olyan állami közkiadások hirtelen és jelentős megemelkedésének finanszírozásához, amelyek február elseje óta, a válság miatt bevezetett nemzeti intézkedések következtében jelentkeztek. Ilyen például a csökkentett munkaidő rendszere és az ahhoz hasonló, egyebek között az önálló vállalkozóknak biztosított intézkedések, illetve bizonyos, főként a munkahelyeket érintő egészségügyi rendelkezések.

Az uniós eszköz az eurócsoport által április 9-én elfogadott három, összesen 540 milliárd euró értékű biztonsági háló egyike, amelyet a munkahelyek, a munkavállalók, a vállalkozások és a tagállamok támogatására hoztak létre.

Teljes cikk

 

Rohamtempóban mentik a magyar munkahelyeket, de így is egyre több a munkanélküli

Folyamatosan emelkedik az igény a kormány bértámogatása iránt, már több mint százezer munkahely megmentéséhez járult hozzá a program – hangzott el az operatv törzs keddi tájékoztatóján.

Több mint száezer munkahyelyet mentettek már meg

Figyelnünk kell arra, hogy minél több munkehylet mentsünk meg és minél több új munkahely jöjjön létre – kezdi Bodó Sándor, az ITM államtitkára. A bértámogatásra eddig több mint 7200 cég adott be pályázatot, ezzel több mint 95 ezer munkahely megmentésében segítettek. A legtöbb igény a feldolgozóiparból, a turizmusból és a járműjavításból érkezett. Földrajzilag Budapestről, Fejér megyéből és Bács-Kiskun megyéből érkezett a legtöbb igénylés. Hat olyan cég van, mely több mint ezer munkavállalót foglalkoztat, 500 és 1000 munkavállaló között pedig 13 cég adott be igénylést.

A kutatás-fejlesztés esetében több mint 8500  munkahelyet tudtak megmenteni, erre több mint 8 milliárd forintot fordítottak eddig.

Teljes cikk

 

Bőven van még forrás a munkahelyvédelmi támogatásokra

Érdemes minél több vállalkozásnak igénybe vennie az állami bértámogatást, mivel a rendelkezésre álló keretösszeg csekély része merült ki. Jelenleg közel százezer dolgozó béréhez igényeltek segítséget a munkáltatók a járványhelyzet miatt.

Nem késtek el azok a vállalkozások, akik eddig még nem igényelték, de terveznek élni a kormány gazdaságvédelmi akció keretében meghirdetett, csökkentett munkaidős bértámogatásával. A friss kimutatások szerint a munkahelyek megvédését célzó állami bértámogatás keretösszegének hét százalékára érkezett eddig kérelem.

A 89,7 ezer munkavállaló után igényelt segítség 14 milliárd forintot tesz ki, a programra összesen 195 milliárd forintot fordított a kormány. Eddig közel 6,8 ezer vállalkozás élt a lehetőséggel – mutat rá a Magyar Amerikai Kereskedelmi Kamara, az AmCham a magyar kormánytól beszerzett adatok alapján. Jelezték azt is, hogy a kutatás-fejlesztés támogatását célzó, kutató-fejlesztő alkalmazottak bérfizetésére eddig 506 vállalati igény érkezett a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz, ami 8,3 ezer alkalmazottat érint. Ezzel eddig a rendelkezésre álló 31,6 milliárd forintos keret 18,6 százalékát használták fel, vagyis bőven van még mozgástér más vállalkozások számára is.

Takaréklángon

A csökkentett munkaidő után járó bértámogatás lényege, hogy a járványhelyzet miatt nehézségekkel küzdő vállalkozások csökkentett munkaidőt vezetnek be, a munkavállalók így kieső bérének egy részét pedig az állam állja. A támogatás mértéke legfeljebb a minimálbér nettó összegének kétszerese, azaz 75 ezer forint lehet munkavállalónként. Ez akkor érhető el, ha az alkalmazott keresete legalább nettó 214 130 forint, vagy ennél magasabb összeg. A bértámogatást nem a munkavállaló kapja az államtól, míg a kutatás-fejlesztési tevékenység után járó segítséget a munkáltatónak folyósítja az állam.

Teljes cikk

 

Öt budapesti cégből négynél kellett megszorításokat bevezetni a járvány miatt

A fővárosi vállalkozások legjobb esetben is még további 4 hónapig tartó válságidőszakkal számolnak – derült ki a BKIK által készített kutatásból.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) kutatást készített a budapesti vállalkozások körében, hogy pontos képet kapjon arról, hogyan érintette őket a koronavírus okozta válság, hogyan reagáltak a kialakult helyzetre, és milyen várakozásokkal tekintenek a jövőbe. A felmérés arra is kitért, milyen állami segítségre van szükségük a cégeknek, illetve milyen lenne a fogadtatása a BKIK által kidolgozott gazdasági javaslatcsomagnak. A kutatás során 21 szegmensből összesen 3440 fővárosi céget kérdeztek meg, amelynek 80 százaléka mikrovállalkozás, 12 százaléka kisvállalkozás, 5 százaléka közepes vállalkozás, 3 százaléka pedig nagyvállalat volt.

Az eredményekből kiderült, hogy a válság a vállalkozások túlnyomó többségére (93%) negatív hatással volt, nyertes iparágakról gyakorlatilag nem lehet beszélni. A legsúlyosabban érintett gazdasági ágazatok a szállás/turizmus, a személyszállítás/taxi, a ruha-, textil-, bőripari és művészi kézműves vállalkozások, a szépségipar, a művészet, szórakoztatás és kultúra, a sport és szabadidős szolgáltatások, valamint a gépipar voltak – írja a kamara.

A BKIK szerint különösen aggasztó, hogy minden ötödik vállalkozás értékelte nagyon súlyosnak, szinte kilátástalannak a helyzetét. A teljes mintát tekintve a belföldi kereslet csökkenése, több ágazat esetében gyakorlatilag a teljes megszűnése jelenti a legnagyobb problémát, és a vállalkozások 22 százalékánál a külföldi kereslet csökkenése is komoly károkat okoz. Az elemzés szerint a túlélés érdekében öt budapesti vállalkozásból négynél történt valamilyen megszorító intézkedés.

Teljes cikk

 

Egy teljesen másik munkahelyre kellene visszatérnünk a járvány után

Nagyon úgy néz ki, hogy a közeljövőben meg kell tanulnunk együtt élni a koronavírussal. Ez például azt jelenti, hogy az irodaházak nagy részét át kellene strukturálni, új anyagokat kellene beépíteni, és valószínűleg a műszakokat is újra kéne tervezni ahhoz, hogy minél kisebb valószínűséggel kapjuk el a fertőzést a kollégáktól. Az irodai munka pandémia utáni jövőjét kutattuk.

A nagy járványok pusztításának mindig is volt egy olyan pozitív hozadéka, hogy a higiéniai kérdések előtérbe kerültek; így a városokat, az épületeket sokszor a köz egészségének érdekében, a különböző pandémiák megállítása céljából fejlesztették, alakították át. A 19. századi járványok, élükön a kolerával, például életre hívták a szennyvízelvezető rendszereket, amelyeknek a kialakítása szélesebb és egyenletesebb utakat, utcákat követelt meg. Az 1855-ben Kínában kitört pestisjárvány hatására pedig az ajtók küszöbétől kezdve az esőcsatornákon át a házak alapozásáig mindent újra kellett gondolni, hogy fizikai gátat szabjanak a ragály terjedésének, azaz megállítsák a betegséget hordozó patkányokat.

A 20. század eleji tuberkulózis a belsőépítészeten hagyta ott a nyomát: a világos, fényárban úszó szanatóriumok mintájára elterjedtek a tisztaság benyomását keltő fehér falfelületek, a mosható csempékkel kirakott fürdőszobák.

De nemcsak a városoknak, a munkahelynek is át kellene alakulniuk a közeljövőben. Mivel Magyarországon is egyre több alkalmazottat fognak visszarendelni a home office-ból és a kényszerszabadságról, ez a téma különösen sürgető. Hogy lehet például az irodákba visszaterelni tízesével, százasával az embereket, ha a járvány még mindig ott toporog az ajtóban? Ez vélhetően sokaknak okoz most fejtörést, de vannak azért megoldások az irodai élet újraindítására.

Százból nagyjából 30 ember tud otthonról is dolgozni

A legjobb, és talán a legolcsóbb megoldás persze az, hogy azok a cégek, amelyek megtehetik, továbbra is garantálják az otthoni munkavégzés lehetőségét, illetve csak fokozatosan engedik vissza az irodákba a munkavállalókat. Előírják például, hogy a hét bizonyos napjain kik és hányan mehetnek be az épületbe, a többieknek addig otthonról kell dolgozniuk. Mark Zuckerberg bejelentette, hogy a Facebook alkalmazottai, ha azt biztonságosabbnak érzik, akkor akár egész nyáron home office-ban lehetnek, május végéig viszont kötelező az otthonmaradás. Az üzleti utakat is csak júniustól engedélyezi a cég.

Teljes cikk

 

Kiderült, hogyan érinti a járvány a vállalatokat

A járvány hatásának következtében kialakuló gazdasági változások hétről hétre más-más területeken éreztetik hatásukat, újabb és újabb kihívásokat hozva. Ami például márciusban még a legégetőbb kihívást jelentette a vállalatoknak, az mára már a múlté, ami pedig most még nem foglalkoztatja a vezetőket, az júniusban már a top téma lehet. Ezért a HR-Evolution Kft. márciusi rövid kutatását, amelyben a koronavírus vállalatokra gyakorolt hatásait vizsgálták, most, 2020. május 5–12. között megismételték.

A kutatásban részt vett vállalatok 10%-a kereskedelmi, 32,5%-a szolgáltató, 52,5%-a termelésből jött (5% nem jelölte meg). Cégméret alapján 300 fő alatti cég 50%-a, 300–1000 fő között 31%-a és 1000 fő felett 14%-a. 5%-a nem jelölte meg. A kérdőívek kitöltése mellett 40 vállalat HR vezetőjével is beszélgettek, így most a kettő eredményeiről, tapasztalatairól adnak visszacsatolást.

Bevétel, forgalom, megrendelés változásai a járvány hatására

Jelen munkaerőpiacon rendkívül szélsőséges palettán mozognak a vállalatok. Vannak olyan vidéki, termelő vállalatok, ahol szinte alig érzékelhető a járvány hatása. A megrendelések nem csökkentek, de nem is nőttek. A cég ugyanúgy működik, mint korábban. Higiéniai intézkedéseken kívül a védett korosztály ment home office-ba, mindenki más ugyanúgy dolgozik. Az egyedüli meglepő változás, amiről ezek a vállalatok beszámoltak, hogy a betegszabadság, hiányzások drasztikusan lecsökkentek, mindenki lelkiismeretesen jár dolgozni, ezáltal a vállalat hatékonysága is megnőtt. Ezek a cégek plusz jutalom kifizetésen gondolkodnak a munkavállalók részére.

A második csoport iparági megközelítésből nézve vegyes csoport – az köti össze őket, hogy az ide tartozó vállalatok mindegyike 10–20%-os visszaesésről számolt be az áprilisi hónapra vonatkozóan – előző évhez képest. Míg a csoportot alkotó vállalatok mutatói, intézkedései hasonlóan alakulnak, nincs leépítés, de nagyon szigorú költségracionalizálások kezdődtek.

Prioritásváltozások

Teljes cikk

Ajánló

2020. május 29.

Sajtófigyelő 2020.05.29.

100 milliárd euróval segíti a munkahelyek megtartását az Európai Unió A csomag június 1-jétől áll rendelkezésre. Az Európai Unió Tanácsa rendeletet fogadott el a munkanélküliség ...

Tovább

2020. május 27.

Sajtófigyelő 2020.05.27.

100 milliárd euróval segíti a munkahelyek megtartását az Európai Unió A csomag június 1-jétől áll rendelkezésre. Az Európai Unió Tanácsa rendeletet fogadott el a munkanélküliség ...

Tovább

2020. május 27.

Sajtófigyelő 2020.05.25.

100 milliárd euróval segíti a munkahelyek megtartását az Európai Unió A csomag június 1-jétől áll rendelkezésre. Az Európai Unió Tanácsa rendeletet fogadott el a munkanélküliség ...

Tovább