Menü

Országos Humánmenedzsment Egyesület

Sajtó

Sajtófigyelő 2020.05.15.

Csökkentett munkaidő – átlag havi hatvanezret ad az állam

Átlagosan havi 60 ezer forinttal segít az állam egy dolgozónak a munkahelyvédelmi bértámogatási program keretében – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára.

Bodó Sándor a Kossuth Rádióban elmondta, hogy a program lehetőséget biztosít a vállalkozásoknak arra, hogy a koronavírus okozta helyzet miatt három hónapon keresztül csökkentett munkaidőben foglalkoztathassák munkavállalóikat.

Négyórás részmunkaidőnél az állam maximum 75 ezer forint, 4 óránál kevesebb foglalkoztatás esetén pedig akár több mint 100 ezer forint támogatást biztosít havonta.

Ismertette, hogy a legtöbb igénylés a turizmus-vendéglátás területéről és a kereskedelmi ágazatból érkezik.

A kutatás-fejlesztés-innováció ágazat bértámogatási programjára eddig országosan több mint 400 cég adott be kérelmet 5,2 milliárd forint értékben – tette hozzá az államtitkár.

Teljes cikk

 

Hosszú távon is megváltoznak a munkavégzés egészségvédelmi szabályai

Hosszabb távon is átalakulnak a munkavégzés egészségvédelmi szabályai a cégeknél; a koronavírus terjedése ellen meghozott intézkedések egy részét a megemelkedő költségek ellenére fenntartják majd a vállalkozások Magyarországon és külföldön egyaránt.

A nagyobb biztonság azonban némi megtakarítást is jelenthet a csökkenő betegállománynak, az elterjedtebb otthoni munkavégzésnek köszönhetően, a felértékelődő egészségvédelem pedig a biztonságosan termelő cégeknek kiegyensúlyozottabb és akár nagyobb forgalmat generálhat – hangsúlyozta Vajda Attila, a higiéniai papír termékeket gyártó a piacvezető vállalatcsoport, a Vajda-Papír ügyvezető igazgatója. A koronavírus-járvány idején alkalmazott egészségvédelmi szabályok egy részét a járványveszély megszűnése után is fenntartják a Vajda-Papír magyarországi és norvégiai üzemében.

A világ vezető auditor cége, a Lloyd’s Register Európában is kiemelkedőnek nevezte a cég járvány elleni védekezési intézkedéseit. A Vajda-Papír eredményesen alkalmazott, nemzetközi szinten is egyedülálló, üzemi termelésre szabott védekezési protokollját a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Országos Vállalkozói Mentorprogramjának mentor vállalataként megosztják a mentorált cégekkel is.

Az összetett védekezés költséges, de szükségszerű és hosszú távon megtérülő befektetés lesz nemzetközi szinten is – hangsúlyozta Vajda Attila, a Vajda-Papír Kft. ügyvezető igazgatója. A higiéniai papírtermékeket gyártó Vajda-Papírnál a járványügyi védekezésnek már most külön költségvetési sora van, amelyet a jövő évben tervezni is fognak, és ez lesz a jellemző világszerte. A fertőtlenítő gépek, eszközök telepítése magyarországi és a norvégiai telephelyekre, illetve 600 dolgozó ellátása maszkkal, kesztyűvel, fertőtlenítővel, valamint az extra takarítási és fertőtlenítési feladatok eddig több mint 8 millió forint plusz költséget jelentettek a Vajda-Papírnak. Jövőre az egészségvédelemre éves szinten 70 millió forinttal kalkulálnak összvállalati szinten. A pluszköltségek tehát nem elhanyagolhatóak, az intézkedések azonban megtakarítást is hozhatnak.

Teljes cikk

 

Munkaerő-megtartás: ezek a pályázatok segíthetnek

Mai posztunkban azokat az aktuális pályázati lehetőségeket gyűjtöttük össze, amelyek cégmérettől függetlenül jelenthetnek választ a járványhelyzet gazdasági hatásaira.

Az elmúlt két hónapunk a koronavírus teremtette szituáció kezeléséről szólt: míg március közepén az egészségvédő intézkedések és a munkavégzés lehető legbiztonságosabb kereteinek megteremtése állt a reflektorfényben, áprilisra a munkahelyvédelem is fókuszba került, tekintettel a járvány egyre többeket érintő gazdasági következményeire. A kutató-fejlesztő tevékenység és a munkaidő-csökkentés támogatása mellett a 24 órára emelt munkaidőkeret, valamint az adózás, illetve a járulékok változásai is a növekvő anyagi terheken igyekeztek enyhíteni. Mostanra újabb lehetőségek és források nyíltak a munkáltatók előtt, melyeket Dr. Hargittay Szabolcs pályázati szakértővel, az EU-Tender Gazdasági Szaktanácsadó Kft. stratégiai igazgatójával veszünk górcső alá.

A munkahelyek védelme a legfőbb cél

Ahogy a korábbi intézkedések, úgy a legfrissebb pályázatok is a munkavállalók megtartását hivatottak támogatni, a kialakuló válság ugyanis számos szektorban jelent komoly veszélyt a munkahelyekre. „Az elmúlt hónapok kormányrendeletei és a jelen források is elsősorban munkalehetőségekkel és a gazdasági beruházások ösztönzésével próbálnak segíteni, mégpedig azon vállalatok részesülhetnek támogatásban, amelyek a munkahelyek megtartását vállalják” – osztja meg Dr. Hargittay Szabolcs.

És folytatja: „A fentiek mentén az elmúlt hetekben három pályázati kiírás is megjelent, amelyek lényegében a cég elhelyezkedésétől és méretétől függetlenül biztosítanak lehetőséget a pályázati források lehívására, valamint a járvány okozta gazdasági károk mérséklésére.”

Teljes cikk

 

Az iparban inkább a munkaidőkeret kiterjesztését választják bértámogatás helyett

A Process Solutions tapasztalati szerint az idegenforgalomban és a nem-élelmiszer kiskereskedelemben aktív cégek érdeklődnek a kormány által biztosított bérkiegészítés után, a gyárak és termelési üzletágak esetében inkább a munkaidőkeret kiterjesztése a jellemző – derül ki az Adó Onlinehoz eljuttatott közleményükből.

Varga Judit, a Process Solutions (PS) senior managerének tapasztalatai szerint elsősorban az idegenforgalom és a nem-élelmiszer kiskereskedelem területén dolgozó ügyfelek érdeklődnek a kormány által biztosított bérkiegészítés után. „Ezekben a szektorokban számos esetben látunk csökkentett munkaidejű alkalmazottakat. A gyárak és termelési üzletágak esetében azonban nem jellemző ez a fajta válságkezelés, itt inkább a munkaidőkeret kiterjesztése a jellemző. Ez azt jelenti, hogy a korábbi általános 6 hónappal szemben immár 2 évre lehet kiterjeszteni a munkaidőkeretet, lehetővé téve a túlórák és lecsúsztatott munkaidők hosszabb távú elszámolását. Ez nagyban jellemző a szezonálisabb tevékenységekre, ahol holtszezonban kevesebb a munka, főszezonban viszont jellemzően túlórára van szükség.”

A PS tapasztalatai alapján a cafetéria rendszert is nagyban érinti a kialakult rendkívüli helyzet. „A skála két végpontját egyaránt tapasztaljuk ügyfeleinknél: van, ahol a juttatások szüneteltetésével vagy felfüggesztésével reagálnak a válságra, ahelyett, hogy a bérekhez hozzányúlnának, de olyan is előfordul, hogy a SZÉP kártya csökkentett közterheit figyelembevéve további felhasználható összegekkel támogatják a munkavállalókat ebben a nehéz helyzetben” – tette hozzá Varga Judit.

Teljes cikk

 

A régiónk munkapiaca viszonylag ellenálló

Erősen megsínylik a járványt Közép-Európa gazdaságai is, de a munkanélküliségi rátájuk nem szökik fel annyira, mint egyes nyugati országokban. Pedig milliók költöztek haza a régióba, miután megjelent a fertőzés.

Tömegével özönlöttek vissza Közép-Európába a munkavállalók, miután a koronavírus miatt nyugaton sorban álltak le az üzemek és a szolgáltatók. Súlyos aggodalmakat keltett, hogy ez a régiónkban is nekilódíthatja a járványt, és a nyugaton látottnál is nagyobb feszültségeket okoz a munkaerőpiacon. Egyik sem történt meg. A járványban elhunytak száma sokkal alacsonyabb, mint az EU nyugati és déli részén, és a fertőzöttek száma a régiónkban összesen is jóval kevesebb, mint egy-egy nagy uniós tagállamban.

Az EU átlagánál még Romániában is kedvezőbbek a munkanélküliség trendjei, ahova a járvány kezdete óta 1,3 millió ember özönlött vissza, tovább terhelve a régió többi országánál sokkal rosszabb helyzetben lévő állami költségvetést. A románok szerint legalább egyharmaduk aktívan munkát keres, és fontos szerepet vállalhat a mezőgazdaságban és az ipari termelésben. Sérülékenységet okozó tényezők a korábban kielégíthetetlen munkaerőéhséggel küszködő Közép-Európában is bőven vannak.

Teljes cikk

 

Koronavírus: munkájukért aggódnak a fiatalok

A fiatalok 27 százaléka vesztette el a munkáját és 32 százalékuk számít általános bércsökkenésre a koronavírus hatásai nyomán. Leginkább a szakképzésben tanuló fiatalok aggódnak a korona vírus miatt kialakult helyzet miatt és a bölcsészek érzik magukat leginkább érintettnek a negatív következményekkel. Országos kutatás eredményeit publikálta a Zyntern.com Állásportál.

A Zyntern.com Állásportál idén második alkalommal végzett országos kutatást, amelynek fókusza a fiatalok (16-26 éves korosztály) munkaerő piaci preferenciáinak vizsgálata volt. A kutatás a közelmúltban zárult le és több, mint 3000 fiatal töltötte ki a 30 kérdéses kérdőívet az elmúlt 1 hónapban. A kutatás kérdései többek között kitértek a fiatalok munkahely választási tényezőire, pályakezdő fizetési igényükre, a legvonzóbb munkaadókra és a koronavírus munkaerő piaci hatásaira. Az eredmények feldolgozása folyamatban van és egy átfogó elemzés hamarosan elérhető lesz az állásportál honlapján. A Zyntern.com csapata addig is összegyűjtötte a koronavírus munkaerő piaci hatásait vizsgáló kérdésekre adott válaszok eredményeit.

A “Mi kell nekünk a cégektől 2020” kutatás célja az volt, hogy minél részletesebb és árnyaltabb információkat gyűjtsön a legfiatalabb munkavállalói célcsoportról. Éppen ezért a demográfiai kérdések az alábbiak szerint tagolták halmazokra a válaszadókat: a kitöltők földrajzi megoszlását a főváros és vidék viszonylatában vizsgálta a kérődőív, a korosztályos megoszlásukat 4 korcsoport szerint (16-19, 20-23, 24-26 és 27+). A válaszadók saját bevallásuk szerint összesen 36 hazai felsőoktatási intézmény aktív vagy egykori hallgatói (a középiskolás kitöltők számára nem volt kötelező intézmény megadása). A kitöltők továbbá jelölték, hogy milyen szakterületen tanulnak vagy dolgoznak jelenleg.

A kérdőív végén 3 specifikus kérdés tért ki a a koronavírus hatásaira. Az első kérdés arra vonatkozott, hogyan élik meg, milyen érzéseket vált ki a fiatalokból a koronavírus megjelenését és a nyomán kialakult válsághelyzet. A második kérdés arra vonatkozott, hogy milyen személyes munkaerő piaci tapasztalataik vannak, milyen hatással volt rájuk a koronavírus megjelenése. A harmadik kérdés pedig a koronavírus várható közép és hosszú távú munkaerőpiaci hatásaira vonatkozott. Mindhárom kérdés esetében 1-1, leginkább beszédes adat rövid ismertetésére térnek ki a kutatás szervezői.

Teljes cikk

 

Fellépést sürget a munkaerőhiány miatt az európai zöldség- és gyümölcságazat

Az európai zöldség- és gyümölcstermelők és -beszállítók jelentést tettek közzé a koronavírus ágazatra gyakorolt hatásáról, rámutatva az idénymunkások mobilitásának fokozásának szükségességére, és felszólítottak az új uniós előírások, például az új ökológiai jogszabályokban előírtak elhalasztására.

A vírusok hatását vizsgáló jelentésben a friss termékekkel foglalkozó egyesület, a Freshfel Europe arra törekedett, hogy felvázolja a pandémia május elejéig látható hatását a friss termékek rövid-, közép- és hosszú távú fogyasztói ellátására – írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A jelentés a munkaerő elérhetőségére és védelmére, az új logisztikai korlátokra, a piaci teljesítményre, valamint az ellátási lánc gazdasági hatásaira és hozzáadott költségeire gyakorolt hatást vizsgálja.

Philippe Binard, a Freshfel Europe vezetője elmondta, hogy az ágazat a válság idején folyamatosan kínált friss, biztonságos és egészséges termékeket a fogyasztók számára. De hozzátette, hogy további támogatásra lesz szükség az ágazat számára, hogy megőrizze versenyképességét az elkövetkező hónapokban, és biztosítsa a fogyasztók számára a friss zöldség- és gyümölcsellátást egész évben és azt követően is.

Teljes cikk

 

Hivatalos: ennyi hosszú hétvége lesz 2021-ben – itt a munkaszüneti napok teljes listája

Csak egy munkanapot kell majd szombaton ledolgozni 2021-ben, így jövőre öt háromnapos és egy négynapos hosszú hétvége lesz – nyilatkozta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti és stratégiai államtitkára, ismertetve a Magyar Közlönyben a jövő évi munkanap-áthelyezésekről szóló rendelet tartalmát.

A munkaidő-beosztásnak a munkaszüneti napok miatt indokolt változtatását évenként rendelet szabályozza, amelynek megalkotása az Innovációs és Technológiai Minisztérium feladatkörébe tartozik. 2021-ben a munkanapok átrendezése egyedül a szentestével kapcsolatban lesz indokolt, december 24-ét két héttel korábban, december 11-én (szombaton) kell majd ledolgozni.

2021-ben így összesen öt háromnapos hosszú hétvégével számolhatnak a munkaadók és munkavállalók:

  • pünkösd,
  • mindenszentek
  • és karácsony második napja mellett
  • március 15. is hétfőre,
  • augusztus 20. pedig péntekre esik.

A következő esztendő egyetlen négynapos hosszú hétvégéje pedig húsvétkor lesz.

Teljes cikk

Ajánló

2020. május 29.

Sajtófigyelő 2020.05.29.

Csökkentett munkaidő – átlag havi hatvanezret ad az állam Átlagosan havi 60 ezer forinttal segít az állam egy dolgozónak a munkahelyvédelmi bértámogatási program keretében – közölt...

Tovább

2020. május 27.

Sajtófigyelő 2020.05.27.

Csökkentett munkaidő – átlag havi hatvanezret ad az állam Átlagosan havi 60 ezer forinttal segít az állam egy dolgozónak a munkahelyvédelmi bértámogatási program keretében – közölt...

Tovább

2020. május 27.

Sajtófigyelő 2020.05.25.

Csökkentett munkaidő – átlag havi hatvanezret ad az állam Átlagosan havi 60 ezer forinttal segít az állam egy dolgozónak a munkahelyvédelmi bértámogatási program keretében – közölt...

Tovább