Menü

Országos Humánmenedzsment Egyesület

Sajtó

Sajtófigyelő 2020.05.13.

Elkészült a jövő évi költségvetési törvény tervezete

Idén több mint 600 milliárd forintot fordítunk védekezésre

Elkészült a jövő évi költségvetési törvény tervezete, amelyet a kormány szerdán tárgyal – ezt Varga Mihály pénzügyminiszter közölte a hivatalos Facebook-oldalán.

A kormány a jövő évi költségvetési terveiről legutóbb a konvergenciaprogramban közölt fő számokat. A magyar gazdaságpolitika továbbra is elkötelezett a felzárkózási folyamat mellett, amelyet a versenyképesség javításával, az adócsökkentések folytatásával és a felelős költségvetési gazdálkodás fenntartásával kíván elérni a kormány – írta a Pénzügyminisztérium. A programban alapforgatókönyvnek azt nevezték, hogy az idén háromszázalékos gazdasági visszaesés lesz, majd jövőre a gazdaság teljesítménye 4,8 százalékkal erősödhet. A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések és annak gazdasági hatásai miatt az államháztartási hiány az idén a bruttó hazai termék (GDP) 3,8 százaléka lesz, ami jövőre 2,7 százalékra csökken.

A kormány folyamatosan vizsgálja a járványügyi és gazdasági helyzetet, hétről hétre hoz új döntéseket. A veszélyhelyzetben a legfontosabb az élet-, illetve az egészségvédelem, ezért a kormány eddig több mint 600 milliárd forintot fordított járványügyi védekezésre – tájékoztatta tegnap a távirati irodát a pénzügyminiszter helyettese.

Tállai András példaként említette a hitelmoratórium bevezetését, amely mint fogalmazott, világszerte példaértékű és megközelítőleg 2000 milliárd forintot hagyhat több százezer banki adósnál. Az adóügyi könnyítések közül a miniszterhelyettes jelezte, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójánál a négyhavi adóelengedés több mint 151 ezer olyan kisvállalkozást érint, akiket leginkább sújt a globális koronavírus-járvány miatt kialakult krízishelyzet. Négyhavi járulékot nem kell befizetnie számos nehéz helyzetbe került cégnek sem, ahogy a vállalkozások munkavállalóitól is csak csekély mértékű járulékot vonnak le. A Pénzügyminisztérium számításai szerint ez utóbbi intézkedés mintegy 220 ezer dolgozó munkájának megőrzését segítheti. A szociális hozzájárulási adó július 1-jétől életbe lépő 15,5 százalékra csökkenése pedig idén év végéig 160 milliárd forintot hagy a munkáltatóknál.

Teljes cikk

 

A magyarok közel ötödének csökkent a jövedelme a járvány miatt. Ön köztük van?

A Tárki felmérése szerint a lakosság körülbelül 18 százalékának csökkent a jövedelme, körülbelül 7 százalék az állását vesztette el a járvány miatt. Az idősebbek elégedettebbek a kormány munkájával, mint a fiatalabbak – különösen azok, akiket nem ért kellemetlen következmény.

A járvány elleni védekezés miatt elrendelt kijárási korlátozások hatása ilyen vagy olyan módon lényegében majdnem mindenkit érintett az országban, és jelentősen lecsökkent az otthonaikat rendszeresen elhagyók aránya – írja április 25. és május 3. között végzett felmérése alapján a Tárki közvélemény-kutató. A felmérés 878 fő megkérdezésével zajlott, vagyis nem reprezentatív a teljes magyarországi lakosságra, mindazonáltal a nyert adatok „bizonyos arányok és összefüggések vizsgálatára kiválóan alkalmasak”.

A kérdezést megelőző héten a válaszadók 36 százaléka napi rendszerességgel, 30 százaléka pedig hetente többször mozdult ki otthonából. 21 százalék csak egy alkalommal, 14 százalék egyáltalán nem hagyta el lakását, házát. Az otthon maradók között többségben vannak a 60 év felettiek, ugyanakkor az idősebb korosztály aránya a hetente többször kimozdulók körében is jelentős.

Az emberek közel ötödének csökkent a jövedelme

A lezárások és a gazdasági leállás egyes szektorokban azonnal, másutt fokozatosan jelentkezett, a gazdasági hatások teljes mértékükben még nem ismertek. A Tárki felmérésében a válaszadók 18 százaléka számolt be arról, hogy a korlátozások miatt jelentősen csökkent a jövedelme.

A jövedelemcsökkenés a középső életkori csoportokat (40-59 évesek) érintette a legnagyobb mértékben (26 százalék számolt be erről), míg arányuk az idősebb, 60 év fölöttiek között ennél lényegesen alacsonyabb volt (9 százalék). Ők nyilván részben a fiatalabb dolgozó nyugdíjasok és az idősebb, nyugdíjhoz közeli munkavállalók közül kerültek ki. Jövedelemvesztést nagyobb arányban jelentettek Budapestről, mint vidékről, viszont kisebb mértékben a felsőfokú végzettségűek közül, mint amennyire a gazdasági leállás jövedelmi hatásai a közepes és alacsonyabb iskolázottságúakat érintették.

A jövedelemcsökkenést elszenvedők aránya értelemszerűen nagyobb azokénál, akik munkahelyüket is elvesztették (mert sokakat az állásuk megmaradása mellett érintettek fizetéscsökkentések, kényszerszabadságolások, vagy mert ugyan megmaradt a vállalkozásuk, de jelentősen lecsökkent annak forgalma, stb.). Összességében a megkérdezettek 7 százaléka számolt be arról, hogy elvesztette munkahelyét az elmúlt egy hónapban.

Teljes cikk

 

Mekkorára nőhet a munkanélküliség? Mennyire fékeződhet a reálbér-emelkedés? – Elemzőket kérdeztünk

Milyen szinteken lehet a munkanélküliségi és a foglalkoztatottsági ráta idén és jövőre Magyarországon? Mennyire fékezi a koronavírus a reálbérek emelkedését? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a Raiffeisen és az ING Bank vezető elemzőivel.

A megkérdezett elemzők szerint az elmúlt években megszokott munkaerőhiány gyakorlatilag azonnal eltűnt. A munkanélküliségi ráta 7 százalék vagy a felé emelkedhet a járvány lecsengésétől függően. Ezzel összhangban nagyságrendileg 150-170 munkavállaló veszítheti el az állását.

A munkanélküliség mérése ugyanakkor jelen körülmények között statisztikai alapon meglehetősen nehézkes, ezért a foglalkoztatottak számának alakulását is figyelemmel kell kísérni.

A krízishelyzet ideje alatt elterjedté válhat a részmunkaidő és a bérek átmeneti csökkentése a leginkább érintett ágazatokban. A reálbérek esetében idén 0 és 3 százalék közötti emelkedést várnak az elemzők a versenyszférában, míg jövőre 2-3 százalékos lehet a reálbéremelkedés üteme.

A digitalizáció és az automatizáció másrészről elkerülhetetlenül globális munkahely-vesztéssel járnak, amivel párhuzamosan felértékelődik a megfelelő képzettség jelentősége. A globális gazdaság átalakulásával az is lehetséges, hogy a munkanélküliségi ráta egyensúlyi pontja magasabban alakulhat a jövőben.

Raiffeisen Bank

A koronaválság váratlanul a feje tetejére állítja a hazai munkaerőpiacot. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint az előző években megszokott munkaerőhiány egyik pillanatról a másikra eltűnik, és az extra alacsony munkanélküliségi ráta meredek emelkedésbe kezd. Ez nyilvánvaló.

ING Bank

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a munkanélküliségi adatok nem tükrözik megfelelően a valóságot. A hivatalos statisztikák alapján az számít ugyanis munkanélkülinek, aki bejelentkezett munkanélküliként, aktívan állást keres és a következő két hét során munkába tud állni.

Teljes cikk

 

A dolgozók legtöbbje elkezdte megbecsülni, hogy van munkája

Harkai Balázs építési műszaki ellenőrrel higiéniáról, hazatérőkről és a kisebb ellenállásról

A fizikai dolgozók legtöbbje elkezdte megbecsülni, hogy van munkája. Ez nem feltétlenül volt így: ha egy vállalkozó pár ezer forinttal többet ajánlott valakinek, az már vette is a sátorfáját. Az óradíjak, megbízási díjak emiatt teljesen elszálltak az építőiparban, de a korábbi összegeket már nem kérhetik el – mondta lapunknak Harkai Balázs okleveles építőmérnök a koronavírus-járvány egyik hozadékáról. A Magyar Mérnöki Kamara Építési Szakmai Tagozatának elnökségi tagja szerint a hazatérő magyar szakkivitelezőkkel javult valamelyest a kínzó kapacitáshiány, rá­adásul sokan közülük nem fognak visszamenni külföldre.

Mi jellemezte az építkezéseket az elmúlt hetekben a veszélyhelyzet, majd a kijárási korlátozás kihirdetésével?
Az építőiparban a veszélyhelyzet bejelentését követő, március 16-i héten gyakorlatilag minden megtorpant. Az általános tanácstalanság és halogatás után a következő héten viszont sokan őrült kapkodásra váltottak, mert úgy gondolkodtak, hogy az esetleges kijárási tilalom meghirdetése előtt, amit lehet, be kellene fejezni. Voltak megrendelők, akik a helyzetet látva, esetleg anyagi bizonytalanságok miatt visszaléptek. Ugyanakkor olyanról is tudok, aki aztán a helyzet normalizálódását tapasztalva mégis újra felkereste a tervezőt, hogy folytassák a munkát. Összességében április közepétől lehet azt mondani, hogy nagyjából minden kezd visszaállni a régi kerékvágásba. Vannak olyanok, akik egyébként szinte meg sem érezték az elmúlt heteket, mert annyi, sőt a korábbinál is több munkájuk volt. Ráadásul bizonyos szempontból még gördülékenyebben is megy egy-egy munka, a beton vagy más szállítmányok mint kés a vajon jutnak át Budapesten a korábbinál jóval kisebb forgalomban.

Miben látható változás?
Például abban, hogy a román vendégmunkások szinte teljesen eltűntek az építkezésekről. Az ukránoknál kicsit más a helyzet, közülük jellemzően csak az idősebbek mentek vissza Ukrajnába. A fiatalabbak inkább vállalták, hogy itt maradnak, valószínűleg azért, mert gyakorlatilag éhezni mehettek volna haza, itt viszont, ahogy mondtam, volt és van munka bőven. Eközben sok magyar hazajött, a szakkivitelezők egyelőre maradtak is, és általuk kicsit enyhült a korábbi súlyos szakemberhiány.

Változott a hozzáállás is?
Az a tapasztalatom, hogy az alkalmazottak, a fizikai dolgozók legtöbbje elkezdte megbecsülni, hogy van munkája. Ez az előző években nem feltétlenül volt így: ha egy vállalkozó pár ezer forinttal többet ajánlott valakinek, az már vette is a sátorfáját. Az óradíjak, megbízási díjak emiatt teljesen elszálltak, de az akkori összegeket már nem vagy legalábbis nem minden esetben kérhetik el. A korábbi mohóság révén megemelkedő díjaknak sok esetben most csak a felét kapják meg, de annak is örülnek.

Teljes cikk

 

Éppen csak újraindult az élet, és a szomszédos Ausztriában már csökkenni kezdett a munkanélküliség

Mérséklődött a munkanélküliség Ausztriában; április közepe, a válság tetőzése óta 39 ezren helyezkedtek el – jelentette ki Christine Aschbacher munkaügyi miniszter kedden sajtótájékoztatón, Bécsben.

A koronavírus-járvány következtében Ausztriában a munkanélküliség március közepétől kezdett drasztikus növekedésbe, áprilisban a munkanélküliek száma 571.477-en tetőzött, ami 58 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi adatot. A május 11-i adatok szerint 549.662 főt tartanak nyilván munkakeresőként – ismertette Aschbacher. Főként a turizmusban és a vendéglátásban dolgozók veszítették el az állásukat – mondta a munkaügyi tárca vezetője. A megindult pozitív folyamatokról szólva megjegyezte: az építőipar munkaerő felvevő képessége a legnagyobb, az ágazatban április óta felére csökkent a munkanélküliek száma. Hangsúlyozta, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás továbbra is lényeges a talpra állás szempontjából.

Az osztrák kormány tízmilliárd eurót különített el a részmunkaidős foglalkoztatás elősegítésére; abból eddig 127 millió eurót folyósítottak a cégeknek. A cégek egyharmada márciusban kérte a csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatását, amit már meg is kaptak – tette hozzá. A válság tetőzésekor hetente 30 ezer ilyen kérelmet nyújtottak be, a legutolsó adatok szerint több mint 109 ezer kérelem állt feldolgozás alatt, amelyek 1,3 millió munkahelyet érinthetnek. A kérelmek többsége az ipar, a kereskedelem és a vendéglátás területéről érkezett.

Teljes cikk

 

Folyamatos a munkaerőfelvétel a kereskedelmi ágazatban

Akadozó gazdaság, növekvő munkanélküliség, világszerte tömegével szűnnek meg az álláshelyek a koronavírus-járvány miatt. Magyarországon 2015 óta munkaerőhiány van, tavaly decemberben a betöltetlen álláshelyek száma közelített a nyolcvanezerhez. A koronavírus-járvány miatt azonban ez már biztosan a múlté.  A központi Statisztikai Hivatal adatai szerint csak márciusban 54 ezren veszítették el munkájukat.

Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta, a munkaerőpiacon egy új helyzet alakult a járványhelyzet kapcsán, egyes ágazatokban munkaerő szabadult fel, mivel több munkahely is megszűnt, azonban más ágazatokban, például a kereskedelemben újabb és újabb munkahelyek jöttek létre. Hozzátette, a kereskedelmi ágazat, kihasználta a lehetőségeket, és a munkaerőpiacon megjelent új munkavallókkal pótolta az ágazatban kialakult hiányt. Ennek következtében a járványhelyzet kezdete óta a kereskedelmi ágazatban folyamatos a munkaerőfelvétel.

Azt is elmondta, a független szakszervezetek azon dolgoznak, hogy meggyőzzék a vállalkozások vezetőit, ne bocsássák el alkalmazottaikat. Hozzátette, erre azért volt szükség, mivel sajnos az elmúlt időszakban azt tapasztalták, hogy több munkáltató is miután megjelent a kereskedelmi adó rögtön létszámcsökkentéssel riogatták a munkavallókat. Kiemelte, ez egyáltalán nem korrekt lépés, hiszen a jelenlegi állapot nem indokolja a munkavállalók elküldését. Arra is felhívta  a figyelmet, hogy fontos a megfelelő létszám folyamatos biztosítása minden vállalkozás számára, mivel az elmúlt évek tapasztalati azt mutatják, hogy a munkavállalói létszám sosem volt elégséges, főleg ha azt vesszük figyelembe, hogy a munkavállalók egy főre eső munkamennyisége mennyi volt.

Teljes cikk

 

Kezd kiderülni, hogy a távmunka is ugyanolyan munka

Egy friss felmérés szerint alig mérhető, hogy az otthonról dolgozó szakemberek mennyivel kevésébé érzik magukat hatékonynak, több mint 40 százalékuk pedig a vészhelyzet elmúltával is szívesebben dolgozna ebben a felállásban.

A bostoni Valoir piackutató a múlt héten tette közzé májusi felmérésének eredményeit a koronavírus-járvány nyomán távmunkára küldött tömegek eddigi tapasztalatairól. A több száz észak-amerikai, kisebb részben pedig európai és ázsai szakember válaszai mellett az anyag húsz mélyinterjút is tartalmaz az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban, ezek egyik legfontosabb megállapítása pedig nem más, mint hogy a távmunkának összességében csak igen csekély negatív hatása van a termelékenységre. Ez átlagosan mindössze 1 százalékos visszaesését jelent, amiben nyilván benne van a kis gyerekekkel együtt otthon lévő munkavállalók kedvezőtlenebb értékelése, illetve azoké is, akik teljes magányban kénytelenek eltölteni ezt az időt.

A felmérés szerint a távmunkások munkaideje (ugyancsak átlagosan) napi 9,75 óra, a legtöbben negyed 9-től dálután 6 óráig dolgoznak. Nagyon kevesen vannak, akik nem a megszokott hivatali időre koncentrálják a tevékenységüket: a megkérdezettek kevesebb mint 10 százaléka nyilatkozott úgy, hogy már reggel 7 óra előtt elkezdi a munkát, vagy este 7 óra után is folytatja azt. A hátráltató tényezőkről elmondható, hogy azokat nem elsősorban az emberek közvetlen környezetében kell keresni: a válaszadók harmada a közösségi médiát jelölte meg a leginkább zavaró dolognak, beleértve sok kisgyerekes szülőt vagy háziállat-tulajdonost is, és a különféle közösségi csatornákon való pöszmögésnek napi 2 órányi kiesést tulajdonítanak.

Teljes cikk

 

Boldogabbak lettek a havi 560 eurót kapó finn munkanélküliek, de nem ez volt a kísérlet célja

Elkészült a 2017-18-ban végzett finn alapjövedelmi kísérletnek a részletes, végső összefoglalója. A teszt lényege az volt, hogy véletlenszerűen kiválasztott 2 ezer munkanélkülinek két éven keresztül havi nettó 560 eurót juttatott a finn állam, mindenféle kötöttség nélkül, és a két év alatt végigkövette a sorsukat.

Az érintettek adatait és véleményét a körülbelül 170 ezer főből álló, alapjövedelemben nem részesülő (de természetesen az egyéb szociális juttatásokra jogosult) munkanélküliekből toborzott kontroll csoportok adataival vetették össze.

Markáns különbséget lényegében csak mentális szinten tapasztaltak a “sima” munkanélküliek és az alapjövedelmes álláskeresők életében. A tesztnek így talán az a legnagyobb tanulsága, hogy egy fejlett országban havi 560 euró feltétel nélküli érkezése leveszi a mindennapi stresszt az emberek válláról.

Természetesen ebből a Magyarországon jelentősnek számító összegből Finnországban messze nem lehet kényelmesen megélni, az alapjövedelemben részesülők között mégis 5 százalékkal többen voltak azok, akik “nagyon jól” érezték magukat és két százalékkal többen mondták azt, hogy “jól” vannak. E két választ összesítve az alapjövedelmesek 58,5 százaléka jelölte meg, míg a kontroll csoportban 51,4 volt az arányuk.

Teljes cikk

 

Tabletek mindenhol. Így néz ki egy modern munkahely

A DURABLE, a modern munkahelyi megoldások nagykövete és kiváló minőségű tablettartók gyártója. A mobil eszközök majdnem minden üzletágba bevonultak a munka világába, és egyre több feladatra használják fel őket, például: elektronikus kasszák, interaktív étlapok, mobil betegkártyák vagy digitális oktatóeszközök. Összefoglalónkban bemutatunk néhány jellemző felhasználási területet – a felsorolás ezeken kívül még folytatható, a képzelet szab csupán határt az alkalmazásoknak. 

Hotelek / Vendéglátóipar 

„Szeretettel üdvözöljük! Az orvosi egyesület találkozója az Európa teremben található!” A tabletek informálnak bennünket a Hotelek lobbijában a tárgyaló és konferencia termek bejáratánál a várható eseményekről és fontos információkról. A vendéglátóipar is használja a kompjúterek zászlóshajóját. Ez a trend az USA-ból érkezett, ahol már néhány étteremhálózat tabletet használ étlapként és a rendelésleadáshoz is. Ennek előnye: Az ajánlatot bármikor aktualizálhatják, a választék pedig mutatósan, képekkel illusztrálva mutatható be. A kiegészítő információk, mint a kalóriaérték vagy a borajánlat népszerűek a vendégek körében. Az első amerikai statisztikák azt mutatják, hogy a borfogyasztás 20%-kal növekedett, amikor a tablet borlapokat bevezették. Az európai országokban most kezdik bevezetni a tabletteket az éttermekben. A következő években nagy növekedést jósolnak ezen a területen. 

Kórházak / Orvosi rendelők 

A kórházakban és orvosi rendelőkben találkozhatunk orvosokkal, akik tabletekkel járnak a vizitek során, és így készítik jegyzeteiket. Az első felmérések kiváló eredményt mutatnak és sikerekkel kecsegtetnek, így egyre több kórház látja el orvosait és ápolószemélyzetét mobil eszközökkel. Adatvédelmi okokból ezek a tablettek internetkapcsolattal nem rendelkeznek, csak a kórházi és praxis rendszerrel köthetők össze. 

Könyvelők 

Sok nagyobb bank és pénzintézet a vezető pozícióban lévő alkalmazottai számára, osztályvezetői szinttől felfelé biztosít tableteket. A mobil eszközök főként tárgyalásokon és tanácsadásokon támogatják a munkát. Ugyanez érvényes a biztosító társaságokra, ahol leginkább értékesítési területen használják.

Iskolák 

Tablettek az iskolai osztályokban – ez nem ritkaság Európában. Átlagosan az iskolai diákok 34%-a az EU-ban használja az információ technológiát az osztályban, vagy projektekhez, az Európai Bizottság szerint. Régiónként azonban hatalmas a különbség. Németország és Finnország az iskolai digitalizáció terén hátrébb sántikál. Németországban a tanulók 29%-a és a tanárok 35%-a használ tabletet a felkészülések és az oktatások során, azonban több, mint a fele saját eszközét használja. Nem csoda, hogy a diákok és tanárok kétharmada jobb techinkai felszereltséget szeretne (bitkom 2015). Ezen a téren vezető szerepet tölt be Hollandia és Észtország. Hollandiában például az oktatás 70-80%-a iPad segítségével történik. Viszlát papír: Észtországban 2020-ra minden iskolai könyvet digitalizálnak. 

Teljes cikk

Ajánló

2020. május 29.

Sajtófigyelő 2020.05.29.

Elkészült a jövő évi költségvetési törvény tervezete Idén több mint 600 milliárd forintot fordítunk védekezésre Elkészült a jövő évi költségvetési törvény tervezete, amel...

Tovább

2020. május 27.

Sajtófigyelő 2020.05.27.

Elkészült a jövő évi költségvetési törvény tervezete Idén több mint 600 milliárd forintot fordítunk védekezésre Elkészült a jövő évi költségvetési törvény tervezete, amel...

Tovább

2020. május 27.

Sajtófigyelő 2020.05.25.

Elkészült a jövő évi költségvetési törvény tervezete Idén több mint 600 milliárd forintot fordítunk védekezésre Elkészült a jövő évi költségvetési törvény tervezete, amel...

Tovább