Ugrás a fő tartalomhoz Betűméret növelés Betűméret csökkentés Akadálymentesítés Eredeti nézet
Menü

Országos Humánmenedzsment Egyesület

Sajtó

Sajtófigyelő 2020.04.24.

Itt az IMF, EKB friss előrejelzése: eddig maradhat a gazdaság lélegeztetőgépen

Az új koronavírus-járvány okozta gazdasági sokkhatás enyhítésére tett eddigi intézkedések hatásosak voltak Európában. Az előttünk álló kilábalás korszakáról a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója és az Európai Központi Bank alelnöke osztotta meg terveit és javaslatait.

Pár hónapja csupán, hogy lecsapott Európára az új koronavírus-járvány okozta gazdasági sokkhatás. Jelenleg még nem tudni milyen hosszú lesz ez a válság, annyit azonban már látni lehet, hogy mennyire súlyos hatást is fog gyakorolni a gazdaságok minden szintjére. Ezzel kapcsolatban több kritika is érte az elmúlt időszakban az európai vezetőket, miszerint nem kellő mértékben reagáltak az aktuális gazdasági visszaesésre. A Pénzcentrumnál most utána jártunk, hogy mi az álláspontja ezzel kapcsolatban a Nemzetközi Valutaalapnak és az Európai Központi Banknak. Nézzük is meg, hogyan vélekedik a jelenlegi intézkedésekről az IMF.

Az IMF 3 fő különbséget nevezett meg az aktuális és korábbi válságok között:

  • Jóval összetettebb: hiszen egyszerre érinti az egészségünket és a gazdaságot is, amivel jelentősen megváltoztatta az életvitelünket.
  • Kevésbé kiszámítható: mivel mindenkit felkészületlenül ért a helyzet, így folyamatosan tanuljuk kezelni a vírust magát, a hatékony távolságtartást és a gazdasági sokkhatás is.
  • Globális: sem a világjárványoknak, sem a gazdasági hatásaik szempontjából nem számítanak az országhatárok.

Részben ezek miatt gondolja úgy az IMF, hogy a gazdasági teljesítmény visszaesése nagyobb mértékű lehet, mint a nagy gazdasági világválság idejénben, majdnem 100 éve.

Hogy látja az IMF az aktuális válságot?

Súlyos időkben súlyos lépések kellenek – kezdte Kristalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója. A világ kormányai mindenütt példanélküli intézkedéseket vezettek be a világjárvány elleni küzdelemben, hogy megvédjék az állampolgáraik életét, társadalmaikat és a gazdaságot. Összesen mintegy 8000 milliárd dollárnyi intézkedés, és néhány esetben korlátlan likviditás biztosítása lett bevezetve a központi bankok által.

A Nemzetközi Valutaalap is egy jelentős 1000 milliárd dolláros hitelcsomagot bocsájtott 189 tagországa rendelkezésére, ez az összeg egyébként a négyszerese a 2008-as pénzügyi válsághoz mérten. Ennek fő oka az, hogy a koronavírus-járvány gyors terjedése miatt a hasonlóan gyors válaszlépések bizonyulnak hasznosnak – fűzte hozzá az IMF vezérigazgatója.

Európa meg van mentve?

Már ránézésre megmondhatjuk, hogy az Európai Központi Bank mentőcsomagja tekintélyes méretű. Mindezek mellett ott vannak még a fiskális politikai lazítások, és az euróövezet döntései is.

Ezek fényében úgy gondolom, hogy az európai lépések teljes mértékben hozzák a globális szintet

– mondta az alelnök.

Fontos tudatában lennünk annak, hogy a magánszférában számottevő mértékben fognak csökkeni a bevételek, és ezeket a réseket a közszférának kell befoltoznia. Meg kell próbálnunk életben tartani a vállalkozásokat addig, amíg ez az időszak le nem zárul. Így hát a tanácsom az lenne: tartsák “lélegeztetőgépen” a gazdaságot addig, amíg hátra nem hagyjuk a világjárvány okozta gazdasági sokkhatást – fejezte be az EKB alelnöke.

Teljes cikk

 

Koronavírus: jövő szerdán dönt a kormány az új szabályokról

Május 3-ig hatályban maradnak a koronavírus-járvány miatt elrendelt, jelenlegi korlátozó szabályok – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki online sajtótájékoztatóján.

Május 3-ig új szabályrendszert kell megalkotni, mégpedig úgy, hogy a leginkább veszélyeztetett időseknek és a nagyvárosoknak a védelmét megfelelő körülmények között továbbra is tudják biztosítani – mondta. Erről a kormány jövő szerdán dönt – közölte.

Kifejtette: a nemzetközi gyakorlatban látni olyan intézkedéseket, amelyeket a magyar kormány egyelőre korainak tart, így például nem tartja időszerűnek az összes diák visszaengedését az iskolákba. De azt megállapította a kormány, hogy az egészségügy felkészültsége lehetővé teszi a magyar gazdasági élet újraindítását, ám csak fokozatosan, szigorú menetrend alapján – mondta Gulyás Gergely. Beszámolt arról a kormánydöntésről, hogy a honvédség fertőtleníti az idősotthonokat.

Elmondta azt is, hogy a jelenlegi helyzetben segíteni kell azokat, akik otthon vannak gyesen vagy gyeden, ezért esetükben az első sikeres nyelvvizsgához, illetve az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához hozzájárulnak, és a KRESZ-tanfolyam és -vizsga díjához szintén támogatást nyújtanak. A tárcavezető hangsúlyozta: mindez 136 ezer embert érint.

A miniszter kitért rá: március 11. óta a regisztrált álláskeresők száma 51 ezerrel nőtt, az üres álláshelyek száma pedig 44 ezerre csökkent. Arról, hogy felvetődött-e az álláskeresési járadék időtartamának meghosszabbítása, elmondta: a kabinet álláspontja szerint az csak a legvégső eszköz lehet, hogy segélyt osszanak, munkával és munkahelyekkel szeretnének segíteni.

Teljes cikk

 

Veszélyhelyzet: itt vannak az adózási könnyítések részletei

Megmarad az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalónak; jelentősen növekedik a SZÉP Kártyára igényelhető béren kívüli juttatások felső határa. Megjelent az adózási könnyítésekről szóló kormányrendelet.

Régóta várt adójogi és adóigazgatási szabályokat hirdetett ki a jogalkotó a 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendeletben.

A társasági adó

A 2020. április 22. és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli társasági adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségnek és a társasági adóról szóló törvény szerint az éves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségnek 2020. szeptember 30-ig lehet eleget tenni.

A kisvállalati adó

A 2020. április 22. és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli kisvállalati adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségnek, továbbá kisvállalati adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségnek 2020. szeptember 30-ig lehet eleget tenni. Az adóelőleg összegét az adózó az utolsó rendelkezésre álló adóelőleg-bevallásban megállapított előleg-kötelezettség alapulvételével, azonos ütemezésben állapítja meg és a rá irányadó határidőig fizeti meg.

A SZÉP kártyára vonatkozó rendelkezések

A 2020. évben a Széchenyi Pihenő Kártya

1) szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forint (225 ezer forint helyett),

2) vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forint (150 ezer forint helyett),

3) szabadidő alszámlájára utal utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer forint (75 ezer forint helyett)

összegig minősül béren kívüli juttatásnak.

Egészségügyi szolgáltatás fizetés nélküli szabadság esetén

A veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló továbbra is egészségügyi szolgáltatásra jogosult marad. 2020. május 1-jétől a munkáltató – a tárgyhót követő hónap 12. napjáig – egészségügyi szolgáltatási járulékot állapít meg, vall be és fizet meg ezen munkavállaló után. Az állami adó- és vámhatóság a munkáltató kérelmére engedélyezi, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék megállapított és bevallott összegét a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig fizethesse meg.

EKHO, KATA, SZOCHO

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás esetén a kifizető az ekhoalap összege után 15,5 százalék ekhót fizet (a korábbi 17,5 százalék helyett).

A főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról szóló törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 102 000 forint (a 81 300 forint helyett), magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 170 000 forint. Az adó mértéke az adó alapjának 11 százaléka (a 12 százalék helyett). Az adóelőleg összege is 11 százalékra csökken az általában alkalmazandó 12 százalékról.

A szociális hozzájárulási adó mértéke az adóalap 15,5 százaléka (17,5 százalék helyett), a a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások és a kamatkedvezményből származó jövedelem esetén a juttatások adóalapként meghatározott összegének 15,5 százaléka (17,5 százalék helyett).

Teljes cikk

 

Minden 3. álláskereső a koronavírus miatt keres munkát

Ígéretesen alakult az év eleje a munkaerőpiacon a COVID-19 vírus miatti veszélyhelyzet kihirdetéséig. Március 11-ét követően a helyzet azonban drasztikusan megváltozott: a Profession.hu friss, reprezentatív felmérésének eredménye szerint tavalyhoz képest közel 5%-ot nőtt a munkanélküli státuszúak aránya, és minden harmadik álláskereső a koronavírus miatt kialakult helyzet miatt keres állást  ez jelenleg mintegy 400 ezer főt jelent.

Kifejezetten jól indult az év a hazai munkaerőpiacon. Január eléjétől március 11-ig – amikor a COVID-19 vírus miatt Magyarországon kihirdették a vészhelyzetet – 6%-kal növekedett az állásokra jelentkezések száma, az előző év ugyanezen időszakához képest – derül ki a Profession.hu saját adatbázisa alapján összeállított statisztikából.

Az üzleti támogató központok iránt robbanásszerűen nőtt az érdeklődés, hiszen ezen a területen 52%-os jelentkezésbővülést regisztráltak a Profession.hu szakemberei. Tetemes előrelépést látszott az egészségügy (26%), a szakmunka (16%) és az építőipar (15%) esetében is, de a szállítási, a banki, valamint az IT állásokra is 10% felett emelkedett a jelentkezők száma az egy évvel korábbiakhoz képest.

400 ezren keresnek állást a koronavírus hatásai miatt

A járványügyi veszélyhelyzet március közeli kihirdetése a fent bemutatott, szépen alakuló helyzetet jelentősen módosította.

A Profession.hu friss, ezer fős, reprezentatív felmérésének eredménye szerint tavalyhoz képest közel 5%-ot nőtt a munkanélküli státuszúak aránya, és minden harmadik álláskereső a koronavírus következtében kialakult helyzet miatt keres állást. Ez jelenleg a 18-69 éves (online elérhető) munkavállalók körében 401 000 főt jelent.

Ennek következtében, a veszélyhelyzet kihirdetését követő hónapban 20%-kal nőtt a Profession.hu-n regisztráltak száma. Leginkább a ’futár’ és a ’home office’ szavakra történő keresések száma ugrott meg.

Teljes cikk

 

Zuhanás a kölcsönzött munkaerő piacán

Mivel a külsős dolgozókat küldték el először a nagyvállalatok, a munkaerő-kölcsönzés a töredékére esett vissza.

Nehéz időket élnek a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek, sok nagyvállalatnál leállt vagy csak részlegesen zajlik a termelés. Ennek következtében jóval kevesebb a bevétel, sok esetben költségcsökkentésekre is szükség van, és a kölcsönzött munkaerő visszamondása az első intézkedések között szerepel.

Mára azonban a kormány bevonta a kölcsönzötteket a munkahelyvédelmi programba.

Teljes cikk

 

Munkáltatóknak: megoldás lehet az előszerződés munkaviszony létesítésére

A veszélyhelyzet, a koronavírus (COVID-19) és a kijárási korlátozás miatt kialakult helyzet miatt sok munkáltató azzal reagált a visszaesett keresletcsökkenésre, hogy a munkavállalók munkaviszonyát megszüntette, melyik munkáltató milyen módon.

Alkalmazandó munkajogi szabályok a koronavírus árnyékában

Egy korábbi cikkben részletesen foglalkoztam azokkal a szabályokkal, amelyeket a veszélyhelyzetre tekintettel alkalmaznia kell mind a munkavállalóknak, mind a munkáltatóknak. Ebben a cikkben arról is szó volt, hogy a veszélyhelyzet miatt alkalmazott, a Munka Törvénykönyvétől (Mt.) való eltérés miatt alkalmazott megállapodások meddig maradnak hatályban, meddig érvényesek. Ugyancsak szó volt arról is, hogy jelen helyzetben fokozottabban érvényesül a munkaviszony alanyainak a tájékoztatási kötelezettsége.

Előszerződés munkaviszony létesítésére

A legtöbb munkáltató rögtön elbocsátással reagált a kialakult helyzetre. Azonban szerintem a legtöbb munkáltató nem gondolt bele abba, hogy ez a járványhelyzet egyszer megszűnik, véget ér, és akkor a korábban, elbocsátott, jól képzett munkavállalóira nagyon nagy szüksége lesz. Ha tényleg nincs más mód arra, hogy a munkaviszonyt fenntartsa a munkáltató, akkor a munkaviszony megszüntetésekor érdemes a munkavállalóval kötni egy előszerződést, amely egy későbbi munkaviszony létesítésére irányul, ugyanis erre lehetőség van, munkajogi szabályok nem tiltják. Ez az előszerződés mindkét fél (munkáltató, munkavállaló) részére nagyon előnyös.

Teljes cikk

 

Megújult a munka.hu portál

Megújult a www.munka.hu portál, a változások lehetővé teszik, hogy a munkaerő közvetítése hatékonyabbá váljon, az álláskeresők mielőbb munkába álljanak Magyarországon – nyilatkozta Bodó Sándor az MTI-nek.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta, a koronavírus okozta gazdasági helyzetben még aktívabb segítségnyújtásra számíthatnak az álláskeresők és a munkáltatók is a megfelelő munkahely és a legalkalmasabb munkaerő minél gyorsabb megtalálásában.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy az ITM felügyelete alatt működő Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat Magyarország legnagyobb hálózattal rendelkező állásközvetítő szervezete. Ingyenes szolgáltatásokkal, támogatásokkal, foglalkoztatási programok működtetésével segíti az álláskeresőket, a munkavállalókat és a munkaadókat. A portál segítségével a munkaadók válogatni tudnak a munkát keresők által feltöltött önéletrajzok között, így olyan munkaerőt találhatnak, akivel a lehető leghamarabb betölthetik a szabad pozícióikat. Az álláskeresők vagy éppen munkahelyet váltók pedig naprakészen értesülhetnek a legújabb álláspályázatokról.

Teljes cikk

 

Kiszámoltuk: ennyi jövedelemkiegészítésre vagy jogosult a koronavírus miatt

A héten megjelentek a bértámogatási program módosításai a Magyar Közlönyben. Lényeges változások történtek a támogatás terén, mostantól ugyanis 15 és 75 százalékos munkaidő-kiesés mellett is elérhető lesz. A Pénzcentrum elvégzett pár közelítő-számítást, hogy mekkora összegekre is lehet mostantól számítani.

Április elején bejelentette a kormány a magyar bértámogatási programot, amit több kritika is ért azóta. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium újragondolta a támogatás részleteit, és a napokban megjelentek a Magyar Közlönyben a magyar bértámogatási program módosításai.

A lényeges újítások a magyar kurzarbeit-rendeletről szóló módosítás alapján:

  • A támogatás mostantól 15 és 75 százalék közötti munkaidő csökkenéssel igényelhető. Ez korábban 30 és 50 százalék közötti munkaidő kiesés esetén volt érvényes.
  • A létszámtartási kötelezettség csak a programban résztvevő dolgozókra áll fent.
  • A támogatás mértéke az alapbér kieső munkaidőre járó arányos részének hetven százaléka.
  • A távolléti díj fogalma átalakul alapbérré. A távolléti díjba bele kellett számolni az alapbéren túl a pótlékokat és a teljesítménybért is, így ez azt is jelenti, hogy az új rendeletnek köszönhetően a figyelembe vehető bér alacsonyabb lesz. Ez mérsékli a munkáltató bérköltségeit is.
  • A támogatással együtt számolt munkabér összegének a támogatás időtartama alatt el kell érnie a munkavállaló eredeti alapbérét. Viszont van ezen a téren egy módosítás: csak akkor nem kell kiegészíteni a munkabért a teljes eredeti bér összegére, ha 50 százaléknál nagyobb a munkaidő-kiesés.
  • Az egyéni fejlesztési időre vonatkozó szabályok is módosulnak. Ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja: a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára. Ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét nem haladja meg: a munkavállaló és a munkaadó az egyéni fejlesztési időben állapodhatnak meg, de nem kötelező.
  • Nem kell minden dolgozóval megállapodni a munkaszerződés módosításáról, mert a munkaügyi hivatal elfogadó határozatával ez automatikusan megtörténik.
  • Távmunka és otthoni munkavégzés esetén is igényelhető a bértámogatás.
  • Munkaerő-kölcsönző cégekre is vonatkozik az új támogatási program.
  • A munkaidőkeret kikerült a követelmények közül. Vagyis a munkaidőkeretben foglalkoztatottakra is érvényes a támogatás.

Nem változott azonban az, hogy bértámogatás igényléséhez bizonyítani kell, hogy veszélyhelyzet miatt csökkent a munkaidő, illetve, hogy a munkavállaló megtartása nemzetgazdasági érdek.

Teljes cikk

 

Nesze neked home office: így szakadt rá rengeteg magyarra jóval több munka

Az otthonról dolgozók negyven százaléka érzi kevésbé hatékonynak a munkavégzését, és legtöbben a kollégákkal való interakciót, a rendezett munkaidőt, valamint a normális öltözködést hiányolják a kényszerű home office-ból – derül ki egy online felméréséből. A mintegy 850 válaszadó fele örül annak, hogy a bejáráson megspórolt utazási idejét magára fordíthatja, és többet lehet a gyermekeivel, vagy a házi kedvencével. Szinte minden otthonról dolgozó vet be eddig jellemzően nem használt digitális eszközöket – notebook, headset, webkamera stb. – a munkájához, a válaszadók 38 százalékát azonban a döcögő internetkapcsolat hátráltatja feladatai ellátásban.

Közel nyolcszázötvenen válaszoltak a Huawei Technologies Hungary legfrissebb kérdőívére, amely a járványhelyzet kapcsán kényszerű otthoni munkavégzési szokásokat tárta fel. Az online felmérés többek között arra volt kíváncsi, mennyire tudnak hatékonyan dolgozni otthoni körülmények között a válaszadók, milyen alkalmazásokon és eszközökön tartják fenn munkahelyi kommunikációjukat, mit hiányolnak a munkahelyi környezetből, illetve mire jut több idejük home office alatt?

70 százaléknak újdonság a home office

A felmérésből kiderült, hogy a válaszadók több mint 55 százaléka otthonról is teljes mértékben el tudja látni munkáját, 39 százalékuk nem, valamint számottevő (6 százalék) azok aránya, akik a veszélyhelyzet kezdete óta már elvesztették az állásukat. Noha a többség boldogul, mégis nagy változásokat hozott a home office terén a veszélyhelyzet kihirdetése: a válaszadók közel 70 százaléka korábban ugyanis egyáltalán nem élt, vagy nem élhetett az otthoni munkavégzés lehetőségével, míg további 17 százalékuk is csupán havi 1-3 napot volt otthon, míg dolgozott.

Az emberek ötöde többet dolgozik, mint korábban

A válaszadók legnagyobb része – 34,9 százalékuk – pontosan annyi időt tölt munkavégzéssel otthonról, mint korábban munkahelyéről, míg 30,7 százalékuk lényegesen kevesebbet dolgozik otthonról, azonban közel 21 százalékuk még többet is dolgozik home office-ból, mint eddig tette irodájából. A résztvevők 13,7 százalék nyilatkozta azt, hogy nincs milyen feladatot végeznie otthonról, felük ugyanakkor még nem vesztette el az állását.

Teljes cikk

Ajánló

2024. február 08.

Sajtófigyelő – 2024.02.08.

Itt az IMF, EKB friss előrejelzése: eddig maradhat a gazdaság lélegeztetőgépen Az új koronavírus-járvány okozta gazdasági sokkhatás enyhítésére tett eddigi intézkedések hatásosak vo...

2024. január 30.

Sajtófigyelő – 2024.01.30.

Itt az IMF, EKB friss előrejelzése: eddig maradhat a gazdaság lélegeztetőgépen Az új koronavírus-járvány okozta gazdasági sokkhatás enyhítésére tett eddigi intézkedések hatásosak vo...

2021. március 03.

Sajtófigyelő – 2021.03.03.

Itt az IMF, EKB friss előrejelzése: eddig maradhat a gazdaság lélegeztetőgépen Az új koronavírus-járvány okozta gazdasági sokkhatás enyhítésére tett eddigi intézkedések hatásosak vo...