Sajtófigyelő 2020.03.30.
A dolgozók megtartása a nyerő vállalati stratégia
A kkv és azok a nagyvállalatok válhatnak a veszélyhelyzet nyerteseivé, akik képesek továbbfoglalkoztatni a munkavállalóikat. Azok a vezetők, akik rövid távon a cég jövedelmezőségét próbálják optimalizálni, és ennek érdekében dolgozókat bocsátanak el, hosszú távon vesztesei lehetnek a kialakult helyzetnek. A kérdés persze leginkább az, milyen lehetőségek adódnak a kollégák alkalmazására.
Gazdasági szempontból kézenfekvőnek tűnik, hogy mivel a globális egészségügyi vészhelyzet hatásaként csökken az ország gazdasági teljesítménye, így annak érdekében, hogy a vállalatok fenntartsák a jövedelmezőségüket, vagy egyszerűen csak életben maradjanak költséghatékonysági intézkedéseket – ezen belül a munkabér jellegű költségek, esetlegesen munkaerő elbocsátása – vezetnek be. A valóságban azonban azok a cégek lesznek a jelenlegi helyzet nyertesei, akik képesek a nehéz időszak közepette is dolgozóikat megtartani és motiválni.
Idehaz több vállalatnál is számos kreatív ötletet vezettek be annak érdekében, hogy a nehéz időszakban ne legyen szükség elbocsátásra. Az egyik legnagyobb könyvforgalmazó, boltokkal és online áruházzal rendelkező cég tulajdonosa egyszeri, nagyobb összegű tulajdonosi befizetést hajtott végre annak érdekében, hogy a lecsökkent forgalom ellenére is megtartsák, segítsék munkavállalóikat.
Egy szintén boltokkal rendelkező kiskereskedelmi vállalat, amely a munkavállalók elbocsátása helyett igyekszik olyan cégekkel partneri megállapodást kötni és ezáltal segíteni a dolgozóinak az ideiglenes munkahelyváltásban, ahol többlet munkaerőre alakult ki átmeneti kereslet, mint például nagy élelmiszerláncoknál. Így a dolgozóknak megmarad a jövedelmük, valamint, vészhelyzet megszűnése után visszatérhetnek fő munkáltatójukhoz teljes munkaidőre. Nem utolsósorban pedig a munkájukkal támogatják a járvány elleni küzdelmet is.
A jelenlegi helyzetben számos üzleti modell innovációra, vagy meglévő innovációk adaptálásra is szükség lehet az egyébként szokásos ellátási láncban. Ilyen az élelmiszerkereskedelem esetén az online élelmiszerrendelés és házhozszállítás folyamata.
…
A 3 legfontosabb tudnivaló a kijárási korlátozásról: ezt minden munkavállalónak tudnia kell
A kormány kijárási korlátozást vezet be Magyarország egész területére március 28. és április 12. között. Mutatjuk a munkavállalókat érintő legfontosabb tudnivalókat.
Jelenleg a legfontosabb dolog a dolgozók, kollégák egészségének védelme. Ezt a cél szolgálja a kormányzat által hozott intézkedés is. Ennek kapcsán a legfontosabb talán, hogy továbbra is biztosított a munkába járás lehetősége, de néhány egyéb gyakorlati kérdés is felmerülhet, amelyekre igyekeztünk választ találni – foglalta össze Juhász Csongor, a Prohuman cégcsoport ügyvezető igazgatója, aki szerint a következők most a munkavállalókat érintő legfontosabb kérdések és válaszok:
Mehetek-e dolgozni a kijárási korlátozás alatt?
Igen. A kormány 71/2020. (III. 27.) számú rendelete a kijárási korlátozásról, egyértelműen lakhelyelhagyásra alapos indoknak tekinti a munkavégzést, a hivatásbeli kötelezettséget, a gazdasági, mezőgazdasági és erdészeti tevékenységet.
Kell-e igazolást magammal vinnem?
A rendelet nem tartalmaz erre vonatkozó információt, de minden vállalt dönthet úgy, hogy ilyen igazolással ellátja dolgozóit.
Mehetek-e állásinterjúra a kijárási korlátozás alatt?
Igen. A rendelet tartalmazza, hogy munkavégzés, illetve a legszükségesebb esetben a személyes megjelenést igénylő ügyintézés, így hatósági, banki, pénzügyi, biztosítási és postai szolgáltatások igénybevétele esete lakhelyelhagyásra alapos indoknak tekinthető.
…
Sokan vállalnak áthidaló munkát
Raktárakba és üzletekbe szegődve várják a járvány lecsengését azok, akik nem kapnak fizetést
Új, korábban nem tapasztalt munkaerőpiaci folyamatokat indított el a koronavírus-járvány. A munkaerőhiány miatt évek óta nem betöltött pozíciókért most megindult a roham, ráadásul nem csak azok körében, akik elvesztették a munkájukat. Rengetegen azért jelentkeznek raktárosnak, eladónak, mert eredeti foglalkoztatójuk a járvány idejére leállásra kényszerült és nem tud bért fizetni. Az alkalmazottakat viszont megtartanák a cégek, akár így is segítve a jövedelemszerzést.
Az állásközvetítő cégek legfrissebb tapasztalatai szerint a koronavírus-járvány kezdete óta százszorosára nőtt az érdeklődés egy-egy betöltetlen kereskedelmi, szállítási vagy raktározási pozíció iránt. A jelentkezők túlnyomó többsége ezekben a munkakörökben csak átmenetileg szeretne elhelyezkedni, amíg átvészelik a járvány okozta válságot.
A koronavírus-járvány miatt leállásra kényszerült foglalkoztatók jelentős része nem szeretné elküldeni az alkalmazottait, ugyanakkor gondot okoz, hogy sok cég az önhibáján kívül bekövetkezett szünet alatt nem tud bért fizetni. Ezért sok munkáltató kifejezetten támogatja, hogy a munkavállalók – megtartva eredeti munkaviszonyukat – az átmeneti időszakra máshol helyezkedjenek el, ezzel lehetővé téve a jövedelemszerzésüket – hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére Rolek Ferenc.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke azt mondta, korábban nem tapasztalt jelenség figyelhető meg a munkaerőpiacon: szinte azonnal megrohamozták a régóta betöltésre váró álláshelyeket olyan alkalmazottak is, akiknek nem szűnt meg a munkaviszonyuk, de foglalkoztatójuk átmenetileg nem tud munkát adni, így bért fizetni. Ők elsősorban abban érdekeltek, hogy jövedelemhez jussanak a járvány végéig vagy a munkahelyük újraindulásáig, amikor visszatérhetnek eredeti pozíciójukba.
…
“A mezőgazdasági munkákat el lehet és el is kell végezni”
A mezőgazdasági munkavégzést a koronavírus okozta helyzet semmilyen körülmények között nem akadályozza – jelentette ki a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke szombaton az M1 aktuális csatornán.
Jakab István azt mondta: a gazdák változatlanul végzik a tavaszi munkálatokat, és az állattenyésztésben is folyamatos a tevékenység. Mindenkitől kellő figyelmet, körültekintést igényel a kialakult helyzet, ugyanakkor a munkát el lehet és el is kell végezni – hangsúlyozta. A gazdákat jelentős nehézségek elé állította a határok lezárása, hiszen az idénymunkások így nem tudnak könnyen átjárni – mutatott rá, megjegyezve, hogy a problémával “kicsit fáziskésésben”, de az Európai Unió is elkezdett foglalkozni.
A Magosz-elnök szerint fontos, hogy a munkaerő-problémát Magyarország inkább határain belül oldja meg. Átmenetileg van lehetőség arra, hogy bekövetkezzenek átcsoportosítások, mivel bizonyos ágazatokban munkaerő-felesleg keletkezett a járvány miatt. Az átcsoportosítások érdekében a közmunkaprogramokat is át kellene tekinteni –vélekedett.
…
Száz közgazdász kéri a magyar kormányt, hogy jóval komolyabb gazdaságpolitikai intézkedéseket vezessenek be
Nyílt levelet tett közzé száz közgazdász, melyben arra kérik a magyar kormányt, hogy hozzon az eddigieknél is komolyabb gazdaságpolitikai döntéseket a koronavírus-járvány okozta nehézségek enyhítéséért.
Az aláírók között többek között ott van Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke, Herczog László, volt szociális és munkaügyi miniszter, Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank volt vezérigazgatója és a Magyar Bankszövetség volt elnöke, Oblath Gábor, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa és a Költségvetési Tanács volt tagja, Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója, Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke, Neményi Judit, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa volt tagja, és Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal volt elnöke is.
Mint írják, a koronavírus-járvány elsődlegesen egy egészségügyi válsághelyzet, de jelentősen károsítja a magyar gazdaságot is.
A közgazdászok szerint a következő napokban a magyar kormánynak is döntenie kell, milyen gazdaságpolitikai eszközökkel próbál érdemben segíteni a helyzeten, és ezeknek a döntéseknek jelentős hatása lesz a gazdaság működésére a válsághelyzet alatt, befolyásolni fogják azt is, hogy a különböző társadalmi rétegek mennyit éreznek meg a visszaesésből. És ezeknek a döntéseknek hosszú távon arra is hatása lesz, milyen gazdaságpolitikai lehetőségeink maradnak, amikor véget ér a járvány és elindul az ország újjáépítése.
Írnak arról is, hogy a korábban használt gazdaságpolitikai eszközök nem lesznek most elegendőek. Miközben elsődlegesek a közegészségügyi intézkedések, a gazdaságpolitikának két sürgős teendője van: elő kell segíteni a magyarok fizikai és anyagi biztonságát, és meg kell akadályozni, hogy a gazdasági rendszerünk összeomoljon.
„Mindenekelőtt gyorsan kell cselekednünk, hogy megakadályozzuk a családokat és a vállalatokat tönkretevő csődhelyzetek kialakulását. Azonnal olyan intézkedések meghozatalára van szükség, amelyek képesek ezt megakadályozni. A vállalati mérlegek valószínűleg máris tragikus képet mutatnak. Már látjuk a munkahelyek megszűnését azoknál a cégeknél, amelyeknek fel kellett függeszteniük a tevékenységüket. Ezzel együtt a gazdaság termelési kapacitásai is zuhannak. Nem ringathatjuk magunkat abba az illúzióba, hogy ezek a károk pillanatok alatt visszacsinálhatók: azoknak a gazdasági kapcsolatoknak és folyamatoknak az újraépítése, amelyek most széthullanak, sok időbe és pénzbe fog kerülni. Ha nem lépünk időben, és nem sikerül megmentenünk ezeket a munkahelyeket, annak következményei az egész ország életét meg fogják határozni a következő években.”
…
Így mehet ki a szabadba, hogy ne csavarodjon be otthon
Ne dőljön be mindig jól értesült szomszédjának. Bár a kijárási korlátozás kifejezés kétségkívül riasztóan hangzik, szó sincs arról, hogy szombattól csak az ablak mögül figyelheti a rügyező fákat és a virgonc madarakat. A tilalom ugyanis részleges, egyelőre csak korlátozást rendeltek el, és a szabályozás megengedi, hogy a szabadban sportoljunk vagy kiránduljunk.
Egyelőre tehát nem kell attól tartania, hogy becsavarodik a négy fal közt. Az viszont biztos, hogy még a szabad levegőre sem mehet úgy, mint eddig. Az alábbi gyorstalpalóval felkészülhet, hogy kihozza a maximumot a jó idős napokból.
Gyors jogi alapvetés
A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint a lakhelyünket többek közt „egyéni szabadidős sporttevékenység, szabadidős célú gyalogos közlekedés” miatt hagyhatjuk el. Részletesebben is kifejtik. Engedélyezett az „egyéni szabadidős sporttevékenység, szabadidős célú gyalogos közlekedés külterületen, valamint a települések belterületén – lehetőség szerint a zöldterületeken – egyedül vagy ugyanazon háztartásban élőkkel közösen folytatható azzal, hogy másoktól legalább 1,5 méter távolságot kell tartani.”
Mindehhez még az Operatív Törzs pénteki nyilatkozatának az a része fontos, amely szerint a „kijárási korlátozás arra vonatkozik, hogy azt a helyet [a bejelentett vagy nem bejelentett lakhelyét senki] ne hagyja el, és hogy ne csoportosuljanak az emberek.”
A fentiek alapján tehát kimehetünk a szabadba:
biciklizni,
futni,
sétálni,
kirándulni,
kutyát sétáltatni.
Le kell mondanunk ugyanakkor az olyan kedvelt szabadidős tevékenységekről, mint a kocsma/kisbolt előtt álldogálás, ahogy mindenféle csapatsportról is. Egy időre vége a nagy közös futásoknak, a bolyban biciklizésnek, és a társas túrázásnak is. A felsorolt szabadidős sportokat vagy egyedül vagy családtaggal végezheti, vagy másokkal, de tőlük másfél méteres távolságot kell tartania. Helyszínnek pedig megfelelő a park, az erdő, vagy akár az utca is, ha ezeken a helyeken nem találkozunk tömegekkel.
A lényeg, hogy sokan ne csoportosuljunk egy helyen, és ha vége a programunknak, egyből menjünk haza.
…
Új utakat nyit a hazai munkaerőpiacon a koronavírus: sok vidékinek ez lehet a jövő
Hazánkban eddig úri kiváltságnak számított a távmunka fogalma, de most olyan ágazatokban is teret hódíthat magának, ahol eddig nem nagyon volt erre lehetősége a munkavállalóknak. A home office egyik jeles képviselője, Botka-Ilyés Szilvi most lerántja a leplet, mi a különbség a a budapesti vagy nemzetközi multis környezet között, illetve hogyan tud mindkettőben helytállni vidéki otthonából.
Korábban Pesten dolgoztál egy multiban?
Igen, közel 8 évig voltam multis alkalmazott.
Milyen út vezetett odáig, hogy úgy döntöttél otthagyod a multit, és otthonról fogsz dolgozni virtuális asszisztensként?
Megszületett a két kisfiam. Ez két bátor döntést hozott az életembe. Az egyik, hogy elköltöztünk Budapestről az agglomerációba, hogy kertes házban élhessünk. A másik pedig, hogy saját vállalkozást indítsak. A mindennapos ingázás, illetve a 8 és fél órás munkaidő azt jelentette volna, hogy alig látom a gyermekeimet.
Mi volt a legnehezebb, mikor elkezdted a gyerekek mellett a szakmát?
Zsonglőrködni az időmmel. Amíg a kicsi napi kétszer aludt, szinte egymást váltották. Akkor még csak felkészültem, sokat olvastam a témában, csatlakoztam csoportokhoz, ahol sokat tanultam nálam tapasztaltabbaktól. Mikor már egyszerre aludtak legalább, belekezdtem. Nem volt egyszerű, óriási önfegyelemre, különböző időgazdálkodási módszerek bevezetésére volt szükségem. Azonban nagyon motivált, hogy tudtam, mi a célom, és milyen életem lehet, ha elérem.
Féltél-e attól, hogy vidékről, otthon dolgozva nehezebb lesz érvényesülni a piacon?
Ettől egyáltalán nem tartottam. A munkámat 100%-ban otthonról, online végzem. Gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy Budapesten, vidéken vagy bárhol a világban vagyok. Vannak ügyfeleim például USA-ból is, teljesen jól működünk együtt így is, hogy még soha nem találkoztunk.
A hazai viszonyokban a home office és a virtuális asszisztens szakma ifjúkorát éli még. Hogyan tudtál szembe menni az előítéleteknek?
A home office olyan szempontból nem jelentett nekem nagy kihívást, hogy már az előző munkahelyem is USA székhelyű volt, a közvetlen főnököm pedig Angliában volt. Gyakran dolgoztam már akkor is otthonról. Én imádok így dolgozni, az a típus vagyok, aki ha el van foglalva valamivel, akkor teljesen csak arra koncentrálok, belemerülök a munkámba. Engem kifejezetten zavar, ha ilyenkor zsizsegnek körülöttem. Nincs szükségem kontrollra sem, szeretem a felelősséget, hajtom magam, hogy időben készen legyen a feladat . Akik nem ilyenek, azoknak ezekkel a kihívásokkal számolniuk kell, amikor otthonról kezdenek dolgozni. Virtuális asszisztensként nem éreztem, hogy lennének előítéletek. Inkább azt, hogy még picit bizalmatlanabbak a vállalkozók, hogy egy ’idegenre’ bízzanak részfeladatokat. Szerencsére már egyre többen kommunikálnak nyíltan, egyre több a megbízható, hivatásszerűen működő virtuális asszisztens. Sőt, sokan már specializálódnak. A vállalkozók is egyre nyitottabbak.
…
Egy 14. századi olasz mű segíthet ép ésszel túlélni a járványt
Giovanni Boccaccio már az 1300-as években tudta, hogy a mentális jólétnek milyen fontos szerepe van járvány idején. A Dekameron receptjét ma is érdemes megfontolni.
A járványok komoly feladat elé állítják az embert: túl kell élnie. Lehetőség szerint azonban nemcsak fizikailag, hanem mentálisan és érzelmileg is. És bár azt ma már talán mindenki tudja, hogy kezet kell mosni és otthon kell maradni, ahhoz már kevesebb kapaszkodót kapunk, hogy hogyan és mivel tartsuk magunkban a lelket addig, amíg lecseng a koronavírus tombolása. Itt jöhet képbe egy, ma már leginkább csak kötelező olvasmányként velünk élő szöveg, Giovanni Boccaccio Dekameronja, amely az 1348-as pestisjárvány – úgy is mint fekete halál – idejéből szól hozzánk, és amely váratlanul népszerű olvasmánnyá lett az elmúlt időszakban.
Boccaccio műve 750 éve íródott, így joggal vetődhet fel, hogy mit tudhatott a szerző a járványokról, ami ma is érvényes lenne, de a Dekameron üzenete meglepően időtálló, még úgy is, hogy nincs szó benne sem vakcináról, sem a járványgörbe kilapításáról, de még operatív törzsről sem.
A Dekameronban egybefűzött történetek kiindulópontja például épp az, amit az országos tisztifőorvos nem győz már napok óta megértetni velünk: maradjunk otthon, és tartsuk magunkat a társas távolságtartáshoz (meglepődnének, ha nem a social distancing lenne majd az év szava). Boccaccio hősei – hét nő és három férfi – pont ezt teszik, csak épp sokkal dekadensebb módon, mint amit a magyar tisztifőorvos üzenetének a címzettjei megtehetnek: ők egy elhagyott toszkán villába vonulnak vissza két hétre a Firenzében pusztító pestisjárvány elől. Hogy gyorsabban, értelmesebben és kellemesebben teljen az idő, esténként történeteket mesélnek egymásnak, összesen százat, ezekből áll össze a Dekameron.
…