2018. 12. 18, kedd, Auguszta napja van.

Fókuszban az emberi erőforrás

Profit a „szőnyeg alól”!

Profit a „szőnyeg alól”!


Időpont: 2014. március 6. 9h – 14h
Helyszín:
Hammel & Hochreiter Képzési és Ügyfélkapcsolati Központ
1124 Budapest Vas Gereben u. 22.

A rendezvényre az iroda@hammelhochreiter.com címre küldött e-maillel regisztrálhat kedvezményesen. Kérjük, megjegyzésnek írja be, hogy az OHE tagja.

Díszvendég:
Német-Magyar Tudásközpont Kft.

Előadóinkról és előadásaikkal kapcsolatban kérdéseinkre adott válaszaikról az alábbiakban tájékozódhat:

Dr. Szvetelszky Zsuzsa – szociálpszichológus, az ELTE oktatója és kutatója. Érdeklődési, kutatási területe immár egy évtizede az informális kommunikáció, az informális szervezetek. A Pletyka című könyve először irányította a figyelmet erre a mindenki által megélt, izgalmas, ugyanakkor feltáratlan kommunikációs területre. Az Ispiro Consulting szakértőjeként évek óta kutatja, elemzi a vállalati informális szervezetek világát, az informális kommunikációt. Elméleti megállapításai, modelljei több hazai nagyvállalatnál épültek be a formális kommunikáció, szervezetfejlesztés, hatékonyságnövelés, belső branding gyakorlatába. Gyakran publikál, és szakértőként ismert szereplője a hazai médiának.

Előadásának címe: Informális szervezetek, informális kommunikáció

 

Kell-e félnünk a vállalati pletykától?

  • Inkább kiemelten fontos kommunikációs forrásnak érdemes tekinteni. Egy olyan forrásnak, melyet feltárva és megismerve a vezető rendszeresen képbe kerülhet azzal kapcsolatban, hogyan gondolkodnak a beosztottak a vállalatról. Ez pedig azért fontos, mert meghatározza a hozzáállásukat, így a munkájukat is. Ha a vezető tisztában van ezekkel a gondolatokkal, jobban tud hatni rájuk, ezáltal a vállalat piaci eredményességére is.

Megismerhető-e egy vállalat informális struktúrája?

  • Igen, mert a beosztottak közül sokan és gyakran használják, ezért megfelelő szakértelemmel hozzá lehet férni. Ebben a struktúrában vannak gyorsabban és lassabban változó elemek, aktuálisabb és kevésbé aktuális tartalmak. Maguk a dolgozók azok, akik egy kutatás során készségesen számolnak be ezekről a részletekről a kutató szakemberek számára, mert a dolgozók maguk is vágynak arra, hogy a vezető többet tudjon róluk: kapcsolataikról, tapasztalatikról, tudásukról.

Ha megismerhető, lehet-e hatékonyságnövelő tényező?

  • Minden vállalat esetében igaz, hogy az informális struktúra meghatározza az információ áramlását, és ezen keresztül a működést is. Hiszen a az informális struktúra nemegyszer közvetlenül hat a dolgozók véleményének megváltozására, sőt a cselekedeteikre is. Vagyis a vállalat informális struktúrának megismerésével nemcsak a kommunikációt, hanem a szervezeti működést is jobban megérthetjük – és jobban irányíthatjuk.

Bárdos András – televíziós szakember, főszerkesztő. A magyar média és a hazai kereskedelmi televíziók alapításuk óta meghatározó személyisége. 1995 óta tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, melynek 2008 óta rektor-helyettesi tisztségét is betölti. Doktori fokozatát 2003-ban szerezte meg, szakterülete a film- és videoművészet, kutatási témái: a magyar nyelv a médiában – új magyar médianyelv, a valóság képi megjelenítése a faktuális médiában és az elektronikus kommunikáció. 2002 óta hat könyve jelent meg. Négy különböző televízióban több, mint 25 évet dolgozott, vezetők százait ismerte meg eközben, interjút készített velük, tréningeket tartott nekik. Több, mint 20 éve tanítja vállalatvezetőknek, hallgatóknak a sikeres kommunikációt, hogy mitől lesz valaki hiteles, tisztelhető és mitől fogják követni, hogyan kell tárgyalni ahhoz, hogy elérjük a céljainkat, pontosan megértsenek és elfogadjanak.

Előadásának címe: Hogyan lehet bonyolult dolgokat, helyzeteket egyszerűen elmagyarázni

 

Milyen elsődleges célt szolgál a mondanivalónk leegyszerűsítése?

 

  • Túlkommunikált világban élünk. Az emberekre zúdul az információ. Csak olyan kommunikációnak van esélye, amely egyetlen üzenetet tartalmaz, azt is a végsőkig leegyszerűsítve és kihegyezve.

 

Hogyan lehet megtalálni azt a határt, ahol az üzenet már elég egyszerű, az eredetileg átadni szándékozott tartalomból azonban még semmi lényeges elem nem veszik el?

 

  • Éppen ez a lényeg. Ez az, amit csak gyakorlással lehet elsajátítani. A kommunikáció lényege, legfontosabb eleme a figyelmes hallgatás, vagyis az odafigyelés a másikra. ha figyelünk, látjuk, eredményesek voltunk-e. Ha nem, módosítani kell.

Az egyszerűsítés fokának mennyire érdemes igazodnia a fogadó fél kvalitásaihoz?

  • A legteljesebb mértékben. Ezt hívják célcsoport vizsgálatnak.

Miért van az, hogy egyes emberek képesek lényegre törően, egyszerűen tálalni a legösszetettebb dolgokat is, míg mások nem?

  • Ez azért van, mert bizonyos emberek tudják, mit jelent a valóban eredményes kommunikáció, mások meg azt hiszik, már akkor elérték a céljukat, ha elmondták, amit akartak. Ez hatalmas tévedés!

Prof. Fülöp Márta – az MTA Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, az ELTE szociálpszichológia professzora. Kutatási témája a versengés pszichológiája, ezen belül a versengés kulturális különbségei, a győzelem és vesztés pszichológiája, a szabályos és szabálytalan versengés lélektani következményei, az üzleti versengés iránti attitűdök, az együttműködés és a versengés összeegyeztethetősége, konstruktív és destruktív versengés és az együttműködő versengés. Vendégkutató volt Japánban és az USA-ban (Stanford) is és vendégprofesszor a University of International Business and Economics-on Pekingben, Kínában. Jelenleg kínai-magyar összehasonlító kutatásokat folytat. Számos nemzetközi szervezetnek vezetőségi tagja, az International Association of Cross Cultural Psychology volt főtitkár helyettese, jelenleg Európát képviseli. Publikációinak száma több mint 400 és rájuk több mint 1000 független hivatkozással rendelkezik.

 

Előadásának címe: Rivalizálás helyett verseny a vállalati együttműködésben

 

Lehet-e hasznos a vállalati belső verseny?

  • A verseny nagyon hatásos eszköz, amelynek erős negatív és erős pozitív hatásai lehetnek mind az egyénre, mind a csoportra nézve. A hatás előjele számos tényező együttes hatásának az eredménye. Minél tudatosabban ismeri egy vezető a konstruktív és destruktív versengés összetevőit, annál tudatosabban tudja azokat befolyásolni és ezzel a versenynek a hasznos és az egyén és csoport számára leginkább eredményes formáit kialakítani és fenntartani.

Az informális viszonyok hogyan hathatnak a belső versenyre?

  • Az verseny pozitív illetve negatív hatásait erősen befolyásolja az, hogy milyen kiinduló viszonyban vannak egymással azok, akik versenyeznek. Attól függően, hogy ez a viszony neutrális, barátságos vagy ellenséges, másképp alakul a verseny folyamata. Egy inkább ellenséges emberi kapcsolati közegben kialakított versenyt sokkal jobban kell a vezetőnek monitoroznia, világos szabályokat alkotnia és világossá tennie, hogy milyen következményekkel jár, ha ezeket a szabályokat áthágják. A versenyben lévők közötti kapcsolatot a verseny folyamata is módosíthatja, erősítheti és közelítheti és gyegítheti és távolíthatja, attól függően, hogy mi történik a felek között a verseny során illetve milyen feltételekkel strukturálja meg a munkahelyi vezető a versenyt.

Hogyan lehet win-win helyzetet kialakítani a verseny révén?

  • Az úgynevezett együttműködő versengés potenciálisan minden partner számára, függetlenül attól, hogy győztesen vagy vesztesen kerül ki az adott versengésből hasznos, élvezetes és hozzájárul az önfejlődéséhez és egymás fejlesztéséhez, a magasabb teljesítményhez, a kreatív és innovatív gondolkodás erősítéséhez. Ez mindenki számára win-win helyzet, még akkor is, ha aktuálisan valaki éppen “loser”.

Mezriczky László – az Ispiro Consulting ügyvezetője. Marketing, vállalati kommunikáció terén szerzett évtizedes felsővezető tapasztalatokat. Multinacionális környezetben tanulta meg a szakma elméleti és gyakorlati fortélyait. Különösen a vállalati belsőkommunikáció, az üzlet modell fejlesztés, a személyes márkaépítés mozog otthonosan. Stratégiai gondolkodó, a folyamatokat egészében értelmezi, és gyorsan talál megfelelő utat a megbízó üzleti céljainak eléréséhez. Lelkes híve a start up kezdeményezéseknek. Közel két évtizede aktív szakmai szervezetek munkájában: 10 évig elnökségi tagja volt az Informatikai Vállalkozások Szövetségének, és immár 10 éve vesz részt a Magyar Reklámszövetség vezetésében, korábban elnökként, jelenleg alelnökként.

 

Előadásának címe: Mondom és mutatom – gyakorlati példák, megoldások a vállalati hatékonyságnövelésben

Létezik-e tökéletesen szervezett vállalati belső kommunikáció?

  • Mindenki, aki ezzel foglalkozik, meggyőződve vallhatja, hogy az övé ilyen. Persze,  jól tudjuk, hogy tökéletes sosem létezhet. Ennek fő oka, hogy a belső kommunikáció emberek egymásközti viszonya, és mint ilyen él, lélegzik, fejlődik, változik. Ami tehetünk, és tennünk kell, hogy igyekezzünk minél teljesebben megismerni sajátosságait és elfogadni, hogy nem az eszközhöz kell a célt választani, hanem az aktuális helyzethez a megfelelő megközelítést.

Milyen jelek alapján gondolhatja egy vezető, hogy dolga van a belső kommunikációval?

  • Mindenekelőtt ezt érezni lehet: a hangulat, a csoportdinamika, a stílus árulkodó jelek. Vannak objektíven mérhető tényezők: a dolgozói elégedettség, a fluktuáció, az innovációs, újító kedv, a minőségre való odafigyelés. És vannak szervezeti tünetek: a vezetők-beosztottak viszonya, a középvezetők munkájának eredményessége, az információ csere hatékonysága. Egy széleskörű feltárás sok érdekes információt tárhat fel.

Kifejezhető-e pénzben egy belsőkommunikációs feltáráson alapuló szervezetfejlesztés hatása?

  • Minden esetben kifejezhető, hiszen a vállalati együttműködés közös célok irányába történő csatornázása a belső erőforrások hatékonyabb felhasználásához vezet. Máshogyan fogalmazva. Egységnyi energiát nagyobb eséllyel lehet értékteremtésre fordítani. és ez manapság már nem választható opció.