Hírlevél Archívum / Sajtófigyel?

?        Csábító a külföldi fityula

?        Szuperbruttó: Mi az? És jó lesz nekünk vele ezután?

?        Sztrájk kezd?dött Ferihegyen

?        Demszky: a dolgozók béremelésének köszönhet? a BKV adóssága

?        Szinten marad a cafetéria

?        BKV: hajnalban egy busz sem indult el

?        9,2 százalékra emelkedett a munkanélküliség Csehországban

?        Csökkentik a vezet?i prémiumokat, emelik az alapfizetést a bankok

?        A munkáltatók kérhetnek kártalanítást a BKV-tól a sztrájk miatt

?        Sarcot fizettettek a közmunkáért Tiszaburán

?        Több százan tüntettek a sörgyár bezárása ellen

?        Törésvonalak - Sztrájktörténelem a rendszerváltás utáni Magyarországon

?        Munkaügyi pert fontolgat ITDH kirúgott vezére

?        Nem fukarkodnak a béren kívül juttatásokkal a Pénzügyminisztériumnál

?        Ötmillió brit túlórázik rendszeresen

?        Bérbefagyasztás jöhet Romániában

?        Szakma vagy diploma?

?        Hat végzetes hiba a kiválasztás során

?        Több száz új munkahely Gödöll?n

?        Se bért, se munkát nem kapnak a Cinelli dolgozói

Egyre több ápoló el sem helyezkedik a szakmájában, vagy Nyugat-Európában vállal munkát, mert ott többszöröse a fizetés a hazainak. Igaz, a feladat ott sem kevesebb, ezért többen vissza is költöznek néhány hónap után.

A legkitartóbbak azok, akik rögtön az iskola után próbálnak szerencsét, illetve, akik a férjük, élettársuk után mennek külföldre. A kórházigazgatók nem tagadják: nagyon kevés az ápolók bére (is), de nem futja többre a kasszából. A gyulai Pándy Kálmán megyei kórház f?igazgató-f?orvosa, dr. Kovács József elmondta, harmincéves tapasztalattal egy n?vér mintegy 90 ezer forintot visz haza. Békéscsabán egy kezd? diplomás ápolónak bruttó 120 ezer forint az alapbére, egy harminc éve dolgozó szakápolónak 117 ezer. Ehhez jönnek a pótlékok, amelyek havonta 24-30 ezer forintot tesznek ki. Az alkalmazottak zöme tizenkét órás m?szakban dolgozik, hattól hatig van szolgálatban. 

(Békés Megyei Hírlap)

A lap tetejére

!     

Februárban, amikor a januári fizetést kézhez kapjuk, kiderül, jó ötlet volt-e a szuperbruttó. A pénzügyminisztérium szerint jól járunk: több marad. Számolja ki!

"A szuperbruttósítás egyszer? technikai eszköz: a munkavállaló információt szerezhet arról, mekkora költséget jelent a munkaadó számára" - magyarázta a kisalfold.hu kérdésére Kresztyankó Zsuzsanna, a Pénzügyminisztérium sajtóosztályának munkatársa.

A szuperbruttó lefordítva magyarra és (egyszer?en) átültetve a számok nyelvére azt jelenti, hogy január 1-vel az adóalap (az eddigi bruttó bér) megnövekszik a munkáltató által fizetett járulékkal.

Ez számokban: ha valaki 100.000 forint bruttó jövedelemmel rendelkezik, akkor most az adóalapot nem a 100.000 forint jelenti, mert ehhez hozzáadódik a munkáltató által fizetend? 27 %-os járulék is, így a munkavállaló 127.000 forint után adózik ezután, s ezt az összeget kell behelyezni az adótáblába.

Ezzel párhuzamosan az alsó sávhatár a korábbi 1,9 millió forintról 5 millió forintra n?tt, az adókulcsok pedig csökkentek (32 és 17 százalékra).

"A változtatások eredményeképpen gyakorlatilag valamennyi adózó több jövedelmet vihet haza, nettó keresetük növekedni fog. A növekmény az átlagkereset szintjén másfél havi keresetnek megfelel? többletet jelent" - tájékoztatta portálunkat Kresztyankó Zsuzsanna.

Több lesz?

Szakért?nk, Sej Attila, a Buda-Cash Brókerház gy?ri irodájának vezet?je hasonló módszerrel magyarázta a szuperbruttó lényegét, de hozzátette, az adójóváírás jogosultsági határa is jelent?sen emelkedett a tavalyihoz képest, jelenleg a határ évi 3 millió 188 ezer forint, e fölött az adójóváírás csökkentett mértékben vehet? igénybe, legfeljebb 4 millió 698 ezer forint éves jövedelemig. Az adójóváírás az adóalap-kiegészítéssel növelt bérjövedelem 17 százaléka, legfeljebb havi 15.100 forint.

Sej Attila úgy látja, körülbelül 200.000 forintos bruttó havi bérnél, már jelent?s különbséget figyelhetünk meg a nettó kifizetett havi bérben. Ezt befolyásolja, hogy csökkentek az adómértékek, de a legjelent?sebb befolyásoló tényez?, hogy a sávhatárt nagy mértékben tolták felfelé, és az adójóváírás is sokkal magasabb jövedelemig jár.

(Délmagyar.hu)

A lap tetejére

A Malév forgalma egyel?re zavartalan

Sztrájk kezd?dött a ferihegyi repül?téren hétf? este, miután eredménytelenül zárult a dolgozók és a Malév Ground Handling Zrt. vezetése között zajló tárgyalások hétf?i fordulója is - tájékoztatta a munkabeszüntetés megkezdését követ?en a Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet (LESZ) az MTI-t közleményben.

A LESZ közölte: több - az új kollektív szerz?désre, valamint az annak hiányából fakadó veszteségek kompenzálására vonatkozó - javaslattal érkeztek az egyeztetésre, a vállalat vezetése azonban rendre elutasította ezeket, el?remutató javaslatokat viszont továbbra sem tett. A dolgozók azért nyúltak a sztrájk eszközéhez, mert a nyereséges vállalat alkalmazottainak bére újabb megvonások után az idén ismét csökken - állítja a munkavállalói szervezet. A szakszervezet továbbra is nyitott a munkaadóval történ? konstruktív egyeztetésre - tartalmazza a LESZ közleménye.

Csorba Attila, a LESZ elnöke egyel?re nem tudott adatot közölni arról, hogy hányan vesznek részt a sztrájkban. Közölte: az este 8 órakor kezd?dött munkabeszüntetés id?tartamáról a dolgozók fognak dönteni.

A LESZ 2008 tavaszán, két szakszervezet összeolvadásával alakult, a hazai légiközlekedési ágazat legnagyobb érdekképviseleti szerve, a MAPLÉSZ (Magyar Polgári Légiszállítási Szövetség) tagja. Több ferihegyi vállalatnál is jelen van, tagjainak száma több mint 1200.

Zavartalan a Malév forgalma egyel?re a ferihegyi repül?téren földi kiszolgálást végz? cégnél hirdetett sztrájk ellenére, a munkavállalók közül csak néhányan szüntették be hétf?n este a munkát - közölte Heged?s Ádám, a Malév szóviv?je az MTI-vel. A Malév 4 esti járata menetrend szerint elindul. Kedden reggel 7 óra 15 perckor indul a légitársaság els? két járata, Brüsszelbe és Amszterdamba, egyel?re úgy t?nik, id?ben.

(Hiradó.hu)

A lap tetejére

A f?polgármester szerint a BKV menedzsmentje mindazt nyújtja, amit törvényesen és a gazdasági lehet?ségei szerint lehet nyújtani

Helytelen stratégiát követnek a BKV szakszervezetei ? jelentette ki Demszky Gábor a Magyar Televízió Ma Reggel cím? m?sorában. A f?polgármester hangsúlyozta: a menedzsment mindazt nyújtja, amit törvényesen és a gazdasági lehet?ségei szerint lehet nyújtani.

Ha engedne a BKV a követeléseknek, elveszítenénk az államtól kilátásba helyezett 23 milliárd forintot ? érvelt Demszky.

A BKV azért került nehéz helyzetbe, mert az állam nem finanszírozza a vállalatot, és a f?várost sem hozta olyan helyzetbe, hogy ezt megtehesse. Decemberben a Bajnai Gordon miniszterelnökkel kötött megállapodással ez megváltozott ? mondta a városvezet?.  

Az állam teremtett egy mozgásteret, amiben elindulhatott volna a közlekedési vállalat konszolidációja, csakhogy sztrájknyomással kikényszerítették évi 9 százalékos béremelést, pulykapénzt és egyéb juttatásokat, ezért került a cég ilyen helyzetbe és halmozott fel hatalmas adósságot ? állította Demszky Gábor.

(Hiradó.hu)

A lap tetejére

A béren kívüli juttatások rendszerét a hazai cégek mindössze 9 százaléka ellenzi és tízb?l egy cég spórol ezen

A magyarországi vállalatok a megszorítások ellenére hisznek a cafetéria létjogosultságában, az idén mindössze kilenc százalékuk nem kívánja fenntartani a béren kívüli juttatások rendszerét - derül ki a Napi Gazdaság által ismertetett, a Pécsi Tudományegyetem Menedzsment és HR Kutató Központja, valamint a Cafeteria Plaza által készített felmérésb?l.

A napilap tájékoztatása szerint a felmérés keretében magán- és állami cégeket, intézményeket kérdeztek meg.

A válaszadóknál idén a cafetériára költhet? éves keret többnyire a tavalyi szinten marad; tízb?l egy cég spórol ezen, 35 százalékuk viszont talált forrást arra, hogy a keretösszeg növelésével a dolgozók a 2009-eshez hasonló nettó értékhez jussanak.

(Hiradó.hu)

A lap tetejére

Budapest négy buszgarázsában 100 százalékos a sztrájk, egyetlen járat sem indult el - mondta Nemes Gábor az MTI tudósítójának kedd hajnali fél ötkor a cinkotai buszgarázsban, hozzátéve, a pesti oldal három villamos remízb?l összesen 11 járm? indult el üzemkezdet után, míg a budai oldalon egy sem. Reggel óta azonban több vonalon is megindult a közlekedés. A tárgyalások várhatóan este folytatódnak a távirati iroda információi szerint Az alvállalkozók buszai mennek

Mintegy kétszáz autóbuszra lehet számítani a reggeli buszközlekedésben, ezek közül a legtöbb alvállalkozók által m?ködtetett járm? - közölte hétf? reggel a BKV az MTI-vel.

A Volánbusz csaknem 240 járata érinti a BKV buszhálózatát, ezekb?l 160 teljesen lefedi a budapesti vonalakat. A Volánbusz járatai minden BKV-s buszmegállóban megállnak, és Budapest bérlettel igénybe vehet?k - olvasható a BKV közleményében.

A reggeli órákban a BKV 140 alvállalkozói, 39 Volán- és 20 saját buszt ad forgalomba. A sztrájk miatt több busz módosított útvonalon jár; a 25-ös a Mexikói úti metróvégállomás és a Székely Elek út között, a 66A Kispest, Határ út és Pesterzsébet városközpont, a 98-as Rákoskeresztúr, városközpont és Rákoshegy között közlekedik. Nem teljes vonalon közlekedik az alvállalkozók által m?ködtetett 173-as vonal is; a Nyírpalota úttól a buszok csak az Etele térig közlekednek.

Eredeti útvonalon jár a többi között a 11-es, 20E, 31-es, 152-es, 153-as, 161-es járatok.

A metró-, HÉV- és trolibuszjáratok a BKV közlése szerint minden vonalon menetrend szerint elindultak, a 28-as, a 6-os, a 3-as, a 2-es és az 1-es villamosok vonalán a szerelvények nagyobb követési id?vel közlekednek.

Bombariadó volt több garázsban

A BKV tájékoztatása szerint éjszaka a kelenföldi, a dél-pesti és az óbudai buszgarázsban, valamint a Ferencváros és Hungária kocsiszínben is bombariadó volt, de ezek a forgalmat nem befolyásolták. Az MTI helyszínen tartózkodó munkatársa a dél-pesti buszgarázsban korábban azt látta, hogy a bombariadó miatt kiürítették az épületet, és az érkez? dolgozók csomagjait a rend?rök átvizsgálták.

Reggel folyamatosan egyre több járat indult el

Újabb busz-, illetve villamos vonalakon indult meg a közlekedés kedd reggel a BKV-sztrájk alatt; fél hétkor 15 buszjárat és hat villamos vonalon közlekednek a járm?vek, de minden viszonylaton nagyobb követési id?kre kell számítani.

A BKV közlése szerint az 1-es villamos rövidített útvonalon, a Jász utca és a Bécsi út között közlekedik, a 6-os villamosok pedig 10 perc helyett 15-20 percenként közlekednek. A 41-es villamos is elindult, a Móricz Zsigmond körtér és Kamaraerd? között, ritkábban közlekedik.

Elindult a buszközlekedés a 25-ös, 30-as, 103-as, 124-es, 128-as, 150-es, 225-ös és 244-es vonalon is, így már 15 járat közlekedik, igaz, nagyobb követési id?vel. Elindult a 83-as trolibuszpótló autóbusz is.

Hajnali helyzetjelentés

A BKV közlése szerint járnak a HÉV-ek, menetrend szerint közlekednek a metrók, és minden villamos vonalon elindultak a járatok. 

Az MTI helyszínen tartózkodó munkatársa arról számolt be, hogy több buszgarázsban, így a dél-pestiben is bombariadó volt kedd hajnalban, emiatt az épületet az átvizsgálásig kiürítették, az érkez? dolgozók csomagját pedig a rend?rök átkutatták.

A szakszervezeti vezet? közölte, a BKV közlekedési vezérigazgató-helyettesének irányítása alatt hétf? este "idegen sof?rök" elvitték a végállomásokról a buszokat, anélkül, hogy azt átvizsgálták volna, ezért feljelentést tesznek. Nemes Gábor úgy fogalmazott: ha ezeket a járm?veket sztrájktörésre használják, szintén feljelentést tesznek.

Nemes Gábor kijelentette: az éjfélt?l kezd?dött munkabeszüntetés határozatlan id?re szól. Az MTI tudósítója szerint a cinkotai buszgarázs aulájában hajnalban mintegy 150 buszsof?r várakozott. Az egyenruhát visel? járm?vezet?k kávéztak és beszélgettek, egy kivetít?n keresztül a sztrájkról szóló televíziós híradók felvételeit nézték.

Nemes Gábor szerint valamennyi garázsban "jó a hangulat" a járm?vezet?k között.

Beszámolt arról: több buszgarázsban és villamos remízekben bombariadó volt üzemkezdéskor, de ez nem befolyásolja a meghirdetett sztrájkot. A szakszervezeti vezet? azt mondta, kedden tovább folytatják a BKV vezetésével tárgyalásokat.

Az MTI úgy tudja, a sztrájkbizottság a BKV menedzsmentjével legkorábban kedd este ülne ismét tárgyalóasztalhoz, a BKV azonban már korábban is szeretne újabb egyeztetést tartani a sztrájkot hirdet? érdekképviseletekkel.

A BKV-nál m?köd? 25 szakszervezet közül 14 sztrájkol. Ezek közül a legtöbb buszos érdekképviselet, de minden ágazatból csatlakozott a munkabeszüntetéshez legalább egy szakszervezet. Ezek között van reprezentatív és kisebb érdekképviselet is, a sztrájkoló érdekképviseletek az összes dolgozó mintegy 50 százalékát tömörítik. A 14 szakszervezetnek 5.700 f?s létszáma van, a BKV-nál mintegy 12 ezren dolgoznak, 2 ezer munkavállaló pedig nem tagja egyetlen szakszervezetnek sem.

(Privátbankár.hu)

A lap tetejére

Decemberben 9,2 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta Csehországban a novemberi 8,6 százalékról - jelentették be hétf?n a cseh munkaügyi és népjóléti minisztériumban.

Tavaly év végén 539 136 munkanélküli személy volt bejegyezve a cseh munkahivatalokban, ami 30 227-el több, mint november végén. Éves szinten a növekedés 186 886 f?. Elemz?k szerint a közölt adatok megfelelnek a várakozásoknak. "Bankunk és az elemz?k többsége egy tized százalékkal magasabb munkanélküliségre számított mindössze" - nyilatkozta Pavel Mertlík, volt pénzügyminiszter, a Raiffeisen Bank elemz?je. Mertlík szerint a cseh munkaer?piac nagy problémája, hogy a tavalyi évben sem talált megoldást a fiatalok és az egyetemet befejez? hallgatók könnyebb munkához jutásának a megoldására.

A munkanélküliség megugrása az év végén már megszokott jelenség - nyilatkozta újságíróknak Stepánka Filipová, a cseh munkaügyi tárca szóviv?je. Szerinte szezonális tényez?k hatásáról van szó: befejez?dnek a mez?gazdasági és az építkezési munkák, valamint a közmunkák; ugyanakkor lejárnak az éves szerz?dések, amelyekb?l a gazdaságban nagyon sok van.

December végén a cseh munkaügyi hivatalok összesen 30 927 szabad munkahelyet tartottak nyilván. Ez havi szinten 1997, míg éves szinten 60 262 munkahellyel  kevesebb. Egy szabad munkahelyre jelenleg Csehországban átlagban 17,4 munkanélküli személy esik. A munkanélküliség az ország összes régiójában emelkedett tavaly. A n?k körében a munkanélküliség december végén 10,3 százalékos, míg a férfiak között 8,4 százalékos szinten volt.

(Hvg.hu)

A lap tetejére

A vezet?i prémiumok csökkentésével és az alapfizetés növelésével reagált a bankok többsége a pénzügyi válság nyomán a nagy összeg? prémiumok miatt indult felháborodási hullámra egy új felmérés szerint.

A Mercer nemzetközi személyzeti tanácsadó cég vizsgálatában világszerte 61 bank és egyéb pénzügyi szolgáltató vállalat vett részt. A megkérdezett bankok 65 százaléka emelte a vezet? menedzserek alapfizetését, és 88 százalékuk csökkentette a prémium és egyéb teljesítményfügg? elemek súlyát a javadalmazásban a válság kitörése óta.

A hétf?n bemutatott felmérés szerint a bankok 41 százaléka megszüntette a garantált éves prémium intézményét vagy jelent?s mértékben csökkentette az ilyen jogcímen járó összeget, 64 százalék pedig az egy évnél hosszabb id?szakra vonatkozó garantált prémiummal kapcsolatban járt el így. A bankok 42 százaléka törölte a menedzserszerz?désekb?l a szakkifejezéssel arany ejt?erny?nek nevezett megoldást szabályozó pontot, amelynek alapján igen komoly végkielégítés jár felmondás esetén.

A kockázatvállalási hajlandóságot ösztönz?, és éppen ezért a pénzügyi válság egyik okának tartott prémium visszafogásában az amerikai pénzintézetek járnak az élen: 60 százalékuk csökkentette a menedzseri javadalmazásnak ezt az elemét, míg Európában 35 százalék járt el így.

A nagy banki fizetések, és különösen a bankprémiumok ügye világszerte feszültségeket szít, f?leg azóta, hogy számos bank csak közpénzb?l finanszírozott ment?akciók révén kerülte el az összeomlást. Több országban felmerült, hogy szükséges volna különadót kivetni a bankárok prémiumára, Nagy-Britanniában pedig már be is vezették az új adószabályt, amely 50 százalékos egyszeri illeték befizetésére kötelezi a bankokat minden, 25 ezer fontot (7,5 millió forint) meghaladó egyéni alkalmazotti prémium után.

(Hvg.hu)

A lap tetejére

Londonban a közlekedési társaság még akkor is kártalanítja az utasokat, ha nem az összes dolgozója sztrájkol, hanem csak például a metróvezet?k. Budapesten viszont nem kérhetnek kártalanítást az utasok a BKV-tól a sztrájk miatt.

Nem kérhetnek kártalanítást az utasok a BKV-tól a sztrájk miatt - mondta az InfoRádió által megkérdezett ügyvéd. Valamilyen kompenzációt azonban elképzelhet?nek tart Magyar György, például azt, hogy az utasok egy nappal tovább használhatják a bérletüket.

A sztrájk miatt bevételkiesést elszenved? munkáltató viszont kérhet kártalanítást a BKV-tól - mondta az InfoRádióban nyilatkozó munkajogász. Sipos Márta szerint a dolgozónak kell megoldania, hogy bejusson a munkahelyére. Ha nem megy be, vagy elkésik, akkor a munkáltató egyénileg bírálhatja el az ügyet.

Nem mindenhol van ez így. Londonban például - jelentette tudósítónk, Sárközi Mátyás - nemcsak általános közlekedési sztrájk esetén, hanem már akkor is kártalanítják a bérleteseket, ha csak a metrónál van munkabeszüntetés.

Visszatérve Magyarországra: a BKV-dolgozók sztrájkja a diákokat is megakadályozhatja abban, hogy eljussanak az iskolájukba. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium közlése szerint ebben az esetben a tanulók hiányzását igazolt távolmaradásnak kell tekinteni, s?t az iskolaigazgatók rendkívüli szünetet is elrendelhetnek, az elmaradt órákat viszont kés?bb muszáj lesz bepótolni.

Mint ahogy ideje lenne behozni a sztrájktörvény lemaradásait is - figyelmeztetett újfent az állampolgári jogok országgy?lési biztosa. Szabó Máté továbbra is azt szorgalmazza, hogy jogszabályban mondják ki a sztrájkot szervez?k tájékoztatási kötelezettségét, és azt, hogy csak akkor legyen megtartható egy munkabeszüntetés, ha a szemben álló felek megállapodtak az elégséges szolgáltatásról.

(Inforádió.hu)

A lap tetejére

Háromezer forintot kellett fizetnie havonta annak, aki Tiszaburán az Út a munkához program keretében közcélú munkát vállalt. A polgármester szerint csak így tudták összeszedni az állami támogatás mellé el?írt önrészt. A rend?rség gazdasági vesztegetés ügyében nyomoz.

Számoljunk már egy kicsit.

"A csaknem háromezer lakosú, jórészt romák lakta Szolnok megyei Tiszaburán a település ezerkétszáz, tizennyolc és hatvan év közötti lakosából hatszázan önkormányzati segélyt kapnak, százötvenen csökkent munkaképesség?ek, míg kétszáz kismama gyesen van. Bérb?l és fizetésb?l alig háromszázan élnek a faluban: többségüket az önkormányzat foglalkoztatja."

1200 munkaképes f?b?l csak 300 dolgozik, az is önkormányzati pénzb?l.

Szerintem egyszer? a megoldás: akkor ne szedjék be azt a 3000 Ft-ot, hanem alkalmazzanak csupán annyi embert, akinek a bérére van pénz. Jaa, de hogy így a munkanélküli segélyre sem lesz pénz, mint Nyírkátán? Hát, erre számítani lehetett... Egyre több ilyen település lesz, ahol már nem tudják eltzartani a nem dolgozó többséget... (1200 munkaképes lakosból 900-at...)

A csaknem háromezer lakosú, jórészt romák lakta Szolnok megyei Tiszaburán a település ezerkétszáz, tizennyolc és hatvan év közötti lakosából hatszázan önkormányzati segélyt kapnak, százötvenen csökkent munkaképesség?ek, míg kétszáz kismama gyesen van. Bérb?l és fizetésb?l alig háromszázan élnek a faluban: többségüket az önkormányzat foglalkoztatja. Ebben a helyzetben kapóra jött az állam által támogatott Út a munkához program, amelynek révén tavaly ötszázan dolgozhattak közmunkán.

Farkas László polgármester azt mondja, a regionális munkaügyi központtal közösen dolgozták ki a foglalkoztatás részleteit: volt, akit az iskolában kisegít?ként, másokat a házi szociális ellátásban vagy a közterületek gondozására alkalmaztak. A 400 milliós program éves költségvetésének 95 százalékát az állam fedezte, öt százalékot ? 20 millió forintot ? az önkormányzatnak kellett volna el?teremtenie.

A forráshiányos falu az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került településeknek járó többlettámogatásból szerette volna ezt a részt fedezni, ám tavaly kevesebb pénzt kaptak a vártnál, így erre nem futotta. A képvisel?-testület úgy határozott: a program résztvev?ivel fizettetik ki a hiányzó összeget. Akivel közmunkaszerz?dést kötöttek, annak vállalnia kellett, hogy a nettó 53 ezer forintos havi béréb?l háromezret befizet az önkormányzat számlájára.

? Elmondtuk, miért van erreszükség, szabályos szerz?dést kötöttünk, s a résztvev?k kilencven százaléka aláírta a feltételt ? mondja Farkas. Enélkül nyáron fel kellett volna függeszteniük a programot, s akkor több százan munka nélkül maradnak. Így egész évben tudták foglalkoztatni a rászorulók nagy részét.

A közmunkaprogramban részt vett több helybéli azt mondta: így is jobban járt, mint a munkanélküliként neki járó, havi 28 ezer forintos rendelkezésre állási támogatással. Akadt azonban, akinek nem tetszett, hogy ?sarcot? kell fizetni, ezért nem is kötött szerz?dést.

Az ügy egy névtelen feljelentés nyomán pattant ki, de a polgármester arra gyanakszik: politikai ellenfelei akarják ilyen módon ellehetetleníteni, miután közeledik a választás, s ? újra megméretteti magát. (Farkas László 2006-ban a Fiatal Romák Országos Szövetségének színeiben lett a település vezet?je, s a képvisel?-testület kilenc tagja is e szervezet delegáltja).

A rend?rség közcélú foglalkoztatással való visszaélés kapcsán, gazdasági vesztegetés miatt, ismeretlen tettesek ellen indított nyomozást ? tájékoztatott Veres Éva, a Szolnok megyei Rend?r-f?kapitányság szóviv?je. Kiderült: a szomszédos Tiszab?n is eljárás indult hasonló ügy miatt, ám részleteket nem közölt a rend?rség.

Ulviczky László, Tiszab? jegyz?je elmondta: a napokban nyomozók jártak a polgármesteri hivatalban, s több iratot is lefoglaltak. Értetlenül állnak az eljárás el?tt, a jegyz? szerint nem követtek el visszaélést.

? Több tucatnyi embert foglalkoztattunk 2009-ben az Út a munkához program keretében, de az önkormányzatra háruló terheket a saját költségvetésünkb?l kifizettük ? mondta.

Mint megtudtuk, Tiszaburával közösen terveztek ugyan egy másik foglalkoztatásélénkít? programot, amelyben romáknak adtak volna munkát, ám visszaléptek, mert a finanszírozás nagy terhet rótt volna az önkormányzatra.

? Ha a tiszab?i képvisel?-testület a tiszaburaiakhoz hasonlóan azzal állt volna el?, hogy az emberekt?l szedjük be az önrészhez szükséges pénzt, jegyz?ként err?l lebeszélem ?ket, mert jogszer?tlen lett volna ez az eljárás ? állította Ulviczky.

Az Észak-Alföldi Regionális Munkaügyi Központnál azt szerettük volna megkérdezni: törvényes-e, hogy a közmunkában résztvev?kt?l anyagi hozzájárulást kér egy önkormányzat. A válasz: a kérdés eldöntése a rend?rség feladata. Az Út a munkához program részleteiben nem tér ki arra, hogy az önkormányzati önrészt miként kell el?teremteni, ez a képvisel?-testület feladata és felel?ssége.

(Népszabadság Online)

A lap tetejére

Közel ezren tüntettek hétf? este a luxemburgi Diekirchben, tiltakozva az ellen, hogy a tulajdonos Belgiumba telepíti át a helyi sörgyárat.

?A Diekirch maradjon Diekirchben? ? követelték a tüntet?k, akik szerint a kedvelt helyi sörfajta nem készülhet máshol. Az ABInBev vállalat a Diekirch átköltöztetésével utolsó sörgyárát szünteti meg Luxemburgban. A 97 foglalkoztatott közül 63-nak felmondott, csak a kereskedelmi szolgáltató üzletágat ?rzi meg Luxemburgban. Statisztikai adatok szerint a nagyhercegségben 2003 és 2008 között 17 százalékkal csökkent a sörfogyasztás.

(Magyar Nemzet Online)

A lap tetejére

Sztrájktörténelem a rendszerváltás utáni Magyarországon

Láng Zsuzsa

Taxissztrájk 1990-ben

Népszabadság - Tekn?s Miklós ? A rendszerváltás els? munkabeszüntetését ?kétórás, figyelmeztet? sztrájkot ? 1990. október 5-én a k?olaj- és földgázipari, érc-, k? és ásványbányászati üzemek els? m?szakjában tartották Magyarországon. A bányaipar százezer dolgozója vett részt benne, tiltakozásul a bányászat válságos helyzete miatt hozott ? illetve nem hozott ? kormányzati intézkedések miatt.

(Fiatal olvasóinktól ezúton kérünk elnézést a magyar bányászat számukra ismeretlen fogalomrendszere miatt.)

? A benzinárak hatvanöt százalékos emelése ellen tiltakozó taxisok a hidak és a legfontosabb csomópontok elzárásával megbénították Budapest forgalmát 1990. október 25?28. között. Az ország nagyobb városait összeköt? f?utakon, és a városok belterületén is csaknem teljes volt a blokád, a határokon állt forgalom.

(A taxisblokád néven elhíresült történelmi esemény kulcsszavai: majdnem tömegbe lövetés, teaosztás, terített asztalos reggeli piknik a Dunahidakon.)

? Reggel 5 és 7 óra között figyelmeztet? sztrájkot tartottak a mozdonyvezet?k 1991. január 2-án, mert nem sikerült elérniük a 29 százalékos béremelést.

(A Vasutasok Szakszervezete elhatárolta magát a munkabeszüntetést?l.)

? Csaknem 25 ezer dolgozó részvételévelreggel 5 és 7 óra között országos figyelmeztet? sztrájkot tartottak a vasutasok 1993. november 23-án. Céljuk a vasutaspolitika megváltoztatása, új koncepciók kidolgozása, és a tömeges elbocsátások elkerülése, és az ezekhez szükséges anyagi fedezet el?teremtése volt.

(A Vasutasok Szakszervezete nem határolta el magát a munkabeszüntetést?l.)

? A vasutas-szakszervezetek az eredménytelenbértárgyalások után, 1994. december 8-án kétórás országos figyelmeztet? sztrájkot tartottak tízezer dolgozó részvételével.

(Összesen 612 vonat állt le.)

? A belföldi személyszállításban a menetrendszerint közleked? 2558 vonat helyett csak 472 szállított utasokat 1995. április 20. és 23. között. A 86 órás munkabeszüntetés után a MÁV vezetése és a szakszervezetek megállapodtak az új kollektív szerz?désben.

(A MÁV adatai szerint a sztrájk 663 millió forint bevételkiesést okozott ? 244 milliót a személyszállításban, 419 milliót az árufuvarozásban.)

? Egész napos országos sztrájkot tartottak a közoktatás és a fels?oktatás dolgozói 1995. december 15-én, mert a szakszervezeteknek nem sikerült megállapodniuk a kormánnyal a közalkalmazottak 25 százalékos béremelési követelésér?l.

(A tanulók karácsonyiszünet-el?zetesként értékelték az eseményt.)

? Részleges sztrájkot indított a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete 1999. január 4?8-ig, mert 21 százalékos bérkövetelésével szemben a MÁV csupán 16 százalékot ajánlott. Január 8-án a F?városi Munkaügyi Bíróság els? fokon jogellenesnek nyilvánította a sztrájkot, s a döntés ismeretében a szakszervezet még aznap felfüggesztette a megmozdulást. A sztrájkból származó veszteség 545 millió forintot tett ki. 1999. június 9-én a Legfels?bb Bíróság joger?s ítélete jogszer?nek min?sítette a munkabeszüntetést.

(Január 6-án, hajnalban, dolgozószobájában elhunyt Sipos István, a MÁV vezérigazgatója.)

? Az Egészségügyben Dolgozók DemokratikusSzakszervezetének véd?n?i tagozata kétórás, országos figyelmeztet? sztrájkot tartott 2002. március 4-én, azonnali 30 százalékos béremelést követelve a kormánytól.

(A véd?n?k 60 százaléka t?zte ki a szolidaritást demonstráló kék szalagot.)

2006-ban a PDSZ sztrájkolt

Népszabadság - Kovács Bence ? Kétezer buszjáratot töröltek 2003. január6-án, hétf? reggel a dolgozók sztrájkja miatt. Azokról a településekr?l sem indultak buszok, ahonnét csak a Volán szállít utasokat, a vasút nem. Ráadásul 4 óra 30-kor azoknak a buszoknak egy része is leállt két órára, amelyek már korábban elindultak. A MÁV nem indított mentesít? járatokat. A sztrájkot kétórásnak hirdették, de a menetrend csak délutánra állt helyre.

(A sztrájkhoz a BKV buszvezet?i tev?legesen nem csatlakoztak szolidaritásuk jelenként azonban hétf?n egész nap kék zászlóval közlekedtek az autóbuszok.)

? Az Egészségügyben és Szociális ÁgazatbanDolgozók Demokratikus Szakszervezete heti egynapos, figyelmeztet? sztrájkot tartottak 2004 októberében, az ország több egészségügyi intézményében a színvonalas körülmények, a megfelel? jövedelem, valamint az elegend? és képzett szakember biztosítása érdekében.

(Statisztikai adatok szerint innen datálódik a friss diplomás orvosok elvándorlása a kedvez?bb bér- és kutatási helyzetet kínáló európai országokba.)

? 2006. december 15-én figyelmeztet? sztrájkottartott a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a közoktatási, a költségvetési és a közalkalmazotti törvényeknek intézkedései miatt.

(300 település, 500 intézmény, 15 ezer pedagógus vett részt az akcióban.)

? A VDDSZ és a VSZ kezdeményezésére, a vasúti szárnyvonalak bezárása elleni tiltakozásul 2007. november 21-én országos sztrájkot tartottak a vasutasok. Erre a napra a Liga Szakszervezetek is országos tiltakozó demonstrációt szerveztek az egészségügyi reform és a nyugdíjazási szabályok miatt. November 27-én országszerte sztrájkoltak a Volán buszvezet?i: 3?4 ezer menetrend szerinti járat nem közlekedett. A munkabeszüntetéssel azt kívánták elérni, hogy a buszvezet?k korkedvezményre jogosító ideje ne függjön a vezetett járm? típusától.

(Mindkét sztrájk részleges kompromisszumot hozott).

(Népszabadság Online)

A lap tetejére

Jogilag teljesen megalapozatlannak tartja Rétfalvi György, az ITD Hungary azonnali hatállyal hétf?n menesztett vezérigazgatója Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter döntését, ezért a jogi úton fog a törvénynek érvényt szerezni.

Rétfalvi György hétf?i sajtótájékoztatóján azt kérte, hogy hozzák nyilvánosságra a magyar befektetésösztönzési és kereskedelemfejlesztési ügynökség elmúlt három éves tevékenységét vizsgáló KEHI-jelentést, amely a felmondás alapjául szolgált.

Rétfalvi György azt mondta, hogy a Kormányzati Ellen?rzési Hivatal (KEHI) által 2009 ?szén lefolytatott vizsgálat október végén zárult le, ha ebben bármilyen törvénysértést megállapítottak volna a Munka törvénykönyve alapján 15 nap állt volna rendelkezésre, hogy indoklás nélkül felmondjanak neki. Ez azonban nem történt meg - jegyezte meg.

"Az ITD Hungary-nél tavaly októberben lezárult KEHI-vizsgálat nem mutatott ki jogsértést, így az arra történ? hivatkozás több mint két hónap távlatából véleményem szerint egy er?ltetett fogáskeresés. A munkáltatóm indokát a leghatározottabban visszautasítom" - fogalmazott Rétfalvi György. Hozzátette: az NFGM munkatársaival folytatott pénteki egyeztetést követ?en intézkedési tervet akartak készíteni a KEHI-jelentés alapján. Szintén a minisztérium szakembereivel folytatott tárgyalás után Rétfalvi György hétf?n megkezdte a szervezet átalakítását, így megszüntetett két igazgatóságot és több középvezet?i pozíciót.

Kérdésre válaszolva a menesztett vezérigazgató elmondta, hogy az elmúlt három évben hat minisztériumi, és két célirányos KEHI-vizsgálat történt. Ezek mellett küls? könyvvizsgálók és az ügynökség felügyel? bizottsága által kinevezett ellen?r is ellen?rizte az ITD Hungary tevékenységét. Ezek a vizsgálatok hasonló elmarasztaló jelentéseket nem tartalmaztak. Rétfalvi György elmondta, hogy a KEHI-jelentésben els?sorban 10-15 millió forintos, költségvetési pénzb?l történt kifizetéseket ért kifogás. Ezek - Rétfalvi György szerint - korrigálható tételek, és nem okoztak törvénysértést.

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) hétf?i közleménye szerint a vezérigazgató munkaviszonyát 2010. január 11-ével, rendkívüli felmondással szüntette meg a miniszter. A volt vezérigazgatónak nem jár végkielégítés. A minisztérium közleményéb?l kiderül, hogy a KEHI-vizsgálat több esetben is szabálytalanságokat talált a vállalkozási, szolgáltatási és tanácsadási szerz?dések, valamint a költséggazdálkodás terén. Emellett a vizsgálat során hiányosságokra derült fény a szakmai, szervezeti m?ködési szabályok, illetve a vezérigazgatói körben felmerül? ellen?rzési kötelezettségek betartása, betartatása terén. A miniszter megítélése szerint mindezek kérdésessé tették az Rétfalvi György vezet?i alkalmasságát, és ezért vonta vissza a vezérigazgatói megbízást. A kormányzati ellen?rzési hivatal vizsgálatát Bajnai Gordon miniszterelnök még szeptember elején rendelte el.

Korábban az Index.hu arról számolt be, hogy egy 300 millió forintos ITD-tendert a vezérigazgató volt üzlettársának a cége nyert el. Az internetes lap akkor azt írta, hogy a gazdasági miniszter a közbeszerzési eljárás ügyében szeptember elején vizsgálatot kezdeményezett. A szerz?dést végül forrásátcsoportosítással indokolva nem írták alá.

(Menedzsment Fórum)

A lap tetejére

A minisztérium irányítása alá tartozó intézmények dolgozói is átlag feletti juttatásban részesülnek, ám legjobban a Pénzügyminisztérium dolgozói járnak a cafetériát illet?en.

A Pénzügyminisztérium (PM) köztisztvisel?i és ügykezel?i az idén 597 ezer forint cafeteria juttatásra jogosultak, míg az Adó- és Pénzügyi Ellen?rzési Hivatal (APEH) hasonló beosztású alkalmazottai 193250 forintot kapnak - az err?l szóló pénzügyminiszteri utasítás a legutóbbi Hivatalos Értesít?ben jelent meg.

A pénzügyminiszter irányítása alá tartozó másik két szervezet közül a Magyar Államkincstárban 375 ezer, míg a Kormányzati Ellen?rzési Hivatalban 425 ezer forint az éves cafeteria juttatás.

Az utasítás kiemeli, hogy a PM-ben tavaly kiosztott, de idénre érvényes utazási bérletek értéke a 2010-es cafeteria keretet csökkenti. A juttatások minden esetben magukba foglalják a közterheket is.

(Menedzsment Fórum)

A lap tetejére

A brit Szakszervezetek Tanácsa 27,4 milliárd fontra becsüli a fizetetlen extra munka értékét, de belátja, hogy a recesszió és a növekv? munkanélküliség nem az az id?szak, amikor a magas követelmények ellen tiltakozni lehet.

R. Hahn Veronika

Reuters - Kieran DohertyStatisztikai adatokra támaszkodva figyelemre méltó elemzést hozott nyilvánosságra a TUC, a brit Szakszervezetek Tanácsa: 2009-ben 5,07 millió dolgozó túlórázott rendszeresen, mégpedig átlagosan heti 7 órát és 12 percet. Ez a szám öszszességében valamivel alacsonyabb, mint 2008-ban volt. Kilencszázezren több mint tíz óra nem fizetett extra id?t töltöttek munkahelyükön. Az egy évvel korábbi helyzethez képest csak Walesben voltak csekélyebbek az elvárások, de Észak-Írországban például több mint 23 százalékkal, Londonban pedig a már eleve nyilván nem alacsony szinthez képest 20,6 százalékkal növekedett a kötött munkaid?höz legalább tíz órát ingyen hozzátev?k száma.

A TUC jelentése számos, az értelmezést könnyít?, helyenként dramatizáló elemet tartalmaz. Az elemz?k úgy kalkulálnak például, hogy ha a túlórapénzben nem részesül?k az év elejét?l folyamatosan ellenszolgáltatás nélkül dolgoznának, csak február 26-a után részesülnének fizetésben. Ingyen munkájuk értéke évi 57 napot tesz ki, pénzben pedig 27,4 milliárd fontot ajándékoznak a munkaadóknak. A munkahelyek meg?rzése érdekében sok cég kényszerült a munkaid? csökkentésére, ami egyben növeli az ingyenes ?ráadás? szükségességét és a dolgozókra nehezed? nyomást. Február 26-át egyébként a munkaid? betartása napjának nyilvánította a TUC, kérve a vállalatok vezetését, hogy ebb?l az alkalomból fejezze ki elismerését az alkalmazottaknak a receszszió idején mutatott elkötelezettségük, a hosszú munkanapok miatt.

Az érdek-képviseleti szervezet, érzékelve a téma kényességét, nem emel szót az ingyentúlórázás ellen, hiszen pontosan tudja, hogy az elvárásokat nem teljesít? dolgozóknak hamar útilaput köthetnek a talpuk alá, és helyükre általában könnyen találni új embert a munkanélküliek közel hárommilliós táborából. Arra viszont emlékeztet a TUC, hogy kerülni kell az ?értelmetlen jelenlét kultúráját, ami a munkaer? és az üzletmenet szempontjából egyaránt rossz?.

Az unió irányítótestülete tisztában van azzal, hogy nagyon sok becsvágyó, karrierjét tudatosan épít? dolgozó kész a rendszeres, hosszú túlórázásra, hogy felhívja magára a figyelmet és biztosítsa el?relépése lehet?ségét. Ellentétben a sokkal rosszabbul fizetett orvosokkal, pedagógusokkal és más közalkalmazottakkal, akik f?leg a közjó érdekében lépik túl a 38,5 órás átlagos munkahetet, a Cityben szinte napról napra 12-14 órát ? fontos üzletkötések el?tt akár ennél is hoszszabb id?t ? tölt? bankárokat nem pusztán az ambíció f?ti, hanem az erkölcsi megbecsüléssel járó anyagi bónuszok is.

(Népszabadság Online)

A lap tetejére

Tegnap kezd?dött a súlyos költségcsökkentési vállalásokkal megt?zdelt 2010-es büdzsé vitája a román törvényhozás két házában. Elemz?k szerint az állami nyugdíjak és bérek befagyasztásáról, illetve tömeges elbocsátásokról szóló tervezet segíteni fog Bukarestnek, hogy februárban lehívhassa a Nemzetközi Valutaalap hitelkeretének újabb, 3,3 milliárd dolláros részletét. Vezet? politikusok arra számítanak, hogy csak apróbb változtatásokat eszközölnek majd az eredeti javaslaton. Reuters

(Világgazdaság Online)

A lap tetejére

Már javában zajlik a felvételi id?szaka, a diákok december 15-t?l jelentkezhetnek a fels?oktatásba. A továbbtanulóknak feltétlenül be kell szerezniük a Fels?oktatási felvételi tájékoztató köteteket, ugyanis csak azokra a képzésekre lehet jelentkezni, melyek a kiadványokban szerepelnek. Több intézményben az osztályf?nökök rendelik meg ezeket, és osztják ki a diákok között. A tanulók már javában készülnek az érettségire, sokan most nyelvvizsgáznak, hogy minél több plusz pontot szerezhessenek. A jelentkezési lapokat postán február 15-ig, az interneten pedig 23-ig kell elküldeniük.

(Tolnai Népújság)

A lap tetejére

Miért van az, hogy 1000 emberb?l 800 rossz munkakörben van? Hogyan kerülhetjük el, hogy olyan munkatársat vegyünk fel, aki középszer?en teljesít és alig várja, hogy továbbállhasson? Nézzük, mi az a hat végzetes hiba, amit a felvételik során a vállalatok vezet?i elkövetnek.

Az üzleti élet kiszámíthatatlan, nehéz a versenytársak lépéseit el?re meghatározni. Ilyen környezetben azt hinnénk, hogy a cégek különös figyelnek arra, amit maguk kontrollálnak: a munkatársak kiválasztására. Egy cég legmegbízhatóbb er?forrásai az emberek. Helyzetfelismerésük, döntéseik, tapasztalataik és képességeik jelentik a különbséget siker és bukás között.

Szinte már elcsépelt frázis, hogy a "munkavállalók a legfontosabb er?források". Sokszor hallani ezt, mégis igen gyakran tapasztalható, hogy a vezet?k nem szentelnek elegend? figyelmet a munkatársakra. Túlságosan sokat gondolkodnak azon, miként lehetne még nagyobb a cég, hogyan tudnák a versenytársaikat felülmúlni.

Teljesen figyelmen kívül hagyják, hogy az általuk kiválasztott munkatársak különböztetik meg igazán ?ket a versenytársaiktól. Az eredmények talán nem romlanak olyan gyorsan és látványosan, mint pl.: egy rosszul felépített üzleti modellnél, de id?vel csak a megfelel? munkatársak lesznek képesek fenntartani az üzlet sikerességét.

Mi az, ami miatt 1000 emberb?l 800 rossz munkakörben van? Hogyan kerülhetjük el, hogy olyan munkatársat vegyünk fel, aki középszer?en teljesít és alig várja, hogy továbbállhasson?

Nézzük, mi az a hat végzetes hiba, amit a felvételik során a vállalatok vezet?i elkövetnek.

Tipikus csapdák

1. A tapasztalat a dönt?

Azok a vezet?k, akik különösen fontosnak tartják a tapasztalatot, az interjúk folyamán szigorú figyelemmel kísérik a jelölt el?történetét. Minden egyes jelölt önéletrajzán végigrágják magukat, alaposan megnézik a korábbi munkáltatókat és a jelölt által betöltött pozíciókat. Úgy tekintenek a jelölt múltjára, mintha az ablak lenne a jöv?be. Ilyen típusú vezet?kkel találkozni a leggyakrabban.

2. Az ész, az intelligencia a dönt?

Azok a vezet?k, akik a nyers intelligenciába vetik a hitüket, azt vallják, hogy ha valaki okos, akkor a legtöbb szerepben sikeres lesz, és az okos emberek egyszer?en jobban beletanulnak egy adott munkakörbe, mint a többiek. A munkatársak kiválasztásakor azokat a jelölteket részesítik el?nyben, akik a legjobb egyetemi eredményekkel büszkélkednek. Pl.: ma már szinte minden vezet?i pozícióhoz MBA diplomát kérnek, mintha ez a végzettség lenne a siker záloga.

3. Az akarater?, a kemény munka a dönt?

Ezek a vezet?k a "siker nem más, mint 10 százalék tehetség és 90 százalék kemény munka" iskolát követik. Azt hiszik, hogy a legtöbb munkakör technikai részét meg lehet tanulni, míg az akadályokkal szembeni kitartást nem. Munkatársaik kiválasztásakor az eltökéltség bizonyítékait keresik a múltban.

4. A motiváció, a hozzállás a dönt?

Az ilyen vezet?k leggyakoribb kérdése az interjú során, hogy "mi motiválja?". Azt feltételezik, hogy a motiváció vele született adottság, melyet valaki vagy birtokol, vagy sem. Megszállottan kutatják, hogy a korábbi munkahelyeken milyen volt a jelölt motivációja, mennyire volt lelkes az adott feladat iránt.

5. Az érdekl?dési kör a dönt?

Ezeknél a vezet?knél az alaptétel az, hogy "azonos érdekl?dés? emberek könnyebben dolgoznak együtt a közös cél érdekében". Azt gondolják, hogy ha valaki egy adott terület iránt mélyen érdekl?dik, biztos, hogy sikert kovácsol.

6. Az el?bbi 5 kombinációja

A legszörny?bb, amikor az 5 "tulajdonságot" egyszerre keresik, menthetetlenül sodródva a kudarc felé, ugyanis csupa olyan dolgokat "tesztelnek", amik nem els?dlegesen fontosak a jelölt sikeréhez. Nem hiszi? Keressen az Interneten egy tetsz?leges álláshirdetést és nézze meg a felvételi kritériumokat.

+ 1 A fejvadász nem oldja meg a problémát

Egy valamit érdemes tisztán látni: a fejvadász azt hozza, amit kérünk. Ha rossz paramétereket fogalmazunk meg, akkor olyan jelöltet is kapunk. Beszéljünk neki arról, hogy milyen személyiséget keresünk, milyen kultúrába kell a jelöltnek beilleszkednie, mi lenne az ideális gondolkodásmód, milyen adottságokkal rendelkezzen. Természetesen beszéljenek arról is, hogy milyen tapasztalatokkal (pl.: pénzügyi szektor) és tudással (pl.: .NET programnyelv ismerete) kell rendelkeznie. Ügyeljünk arra, hogy ez utóbbiak ne legyenek akadályai egy amúgy tuti jelölt felvételének.

Ne verjük át magunkat!

Véletlenül sem akarom azt mondani, hogy a fentiek nem fontosak. De igen, azok! Csak nincsenek összefüggésben azzal, hogy az ember végül beválik-e és sikeresen végzi majd a munkáját. Mint ahogy nyilvánvaló okokból a kor, a nem, az etnikai hovatartozás vagy a vallás sincs semmilyen összefüggésben a tartós sikerrel. A tapasztalat nagyon sokat segíthet, azonban óvatosan kell bánni vele, ugyanis leginkább a dolgok hogyanjáról szól és nem a siker magyarázata. A tanulásnak, a tudásnak van némi köze hozzá, de nem lehet az egyedüli magyarázat. Mindannyian ismerünk olyan jól képzett embereket, akik sikertelenek és elégedetlenek. A kemény munka nagyon fontos, keményen kell dolgozni a sikerért, de önmagában ez nem elegend?. Egy dologról még nem esett szó: a tehetségr?l, amivel mindenki rendelkezik. De nem mindenki ugyanazzal! A tehetség olyan állandóan ismétl?d? gondolat, érzés vagy magatartás minta, amely végigkíséri az egyént egész élete során. A legtöbb esetben ezt az alapvet?, a siker szempontjából leginkább fontos dolgot hagyják figyelmen kívül.

A tartósan kiváló teljesítmény el?rejelzése

Legel?ször határozzuk meg, hogy melyek azok az elvárások, amelyeknek a jelölt meg kell, hogy feleljen. Gondosan ügyeljünk arra, hogy szaktudást és tapasztalatot csak a feltétlenül szükséges mértékig kérjünk. Gondoljunk arra, hogy pl.: egy n?vérnél nagyon fontos a betegekkel való együttérzés, de ez sajnos nem tanítható és az empátia tapasztalattal sem szerezhet? meg!

- Ha nagyon nehéz egyszer?en megfogalmazni a munkakör elvárásait, gondoljuk át újra, hogy értjük-e a munkakör lényegét. Ha végképp nem sikerül egyszer?síteni, definiáljuk azt a 3 tulajdonságot, amiben nem vagyunk hajlandóak kompromisszumot kötni.

- Az interjú során figyeljük a jelölt visszatér? gondolat-, érzés-, és magatartás mintáit és állapítsuk meg, hogy illenek-e a betöltend? álláshoz. Az érzelmi reakciókra figyeljünk, azok többet elárulnak az ember személyiségér?l.

- Fogadjuk el azt a tételt, hogy a magánélet alapvet?en nem különbözik a munkától. Mindenkinek egyetlen feje van, nem tudja tartósan másképp használni otthon és a mun- kahelyen. A kérdéseink ne a korábbi munkatapasztalatokra vonatkozzanak, bátran kérdezzünk általános jelleg? dolgokat (pl.: Mit tesz akkor, ha valaki az utcán megszólja a ruháját?), azokra szívesebben és ?szintébben is válaszolnak, mert nem keresik ösztönösen a jó választ.

- Használjunk nyitott kérdéseket, ne sugalljuk a helyes irányt! Pl.: véleménye szerint általában mennyire szigorú felügyeletet igényel az emberek munkája? Mit érez akkor, amikor valaki kétségbe vonja, amit mond?

- Figyeljünk a konkrétumokra, sz?rjük ki az elméleti példatárakat. Kérjük meg a jelöltet, hogy meséljen el egy esetet, amikor sikerült leküzdenie az ötleteivel szemben mutatkozó ellenállást. Ha egy jelölt azt mondja pl., hogy "szeretek emberekkel bánni", kérdezzen rá, hogy milyen emberekkel szeret foglalkozni. Idegenekkel? Barátokkal? Ügyfelekkel? Potenciális vev?kkel? És mit csinál azokkal az emberekkel? Elad nekik? Tör?dik velük? Irányítja ?ket? Megnyugtatja ?ket? Inspirálja ?ket? Egy másik példa: egy jelölt azt mondja nekünk, hogy az "er?ssége az, hogy szeret megcsinálni a dolgokat". Kérdezzünk rá, hogy milyen dolgokat? Szeret kitalálni dolgokat miel?tt megvalósításra kerülnek vagy épp fordítva, szereti megvalósítani a mások által kitalált dolgokat? Vagy éppen abban er?s, hogy sok apró dolgot egyszerre tud csinálni vagy egy nagy dolgot szeret a befejezésig végig kísérni?

- Miel?tt bármit is tennénk, gondoljuk végig, hogy az új ember felvétele inkább a presztízsünknek tesz jót, mint a cég eredményének vagy átszervezéssel is meg tudnánk oldani a feladatot?

Legyen óvatos!

A tehetség önmagában nem ad magyarázatot arra, hogy a jelölt tartósan sikeres lesz-e az általunk felajánlott munkakörben! Miért? Mert a tehetség csak azt jelzi, hogy a jelölt rendelkezik a munkakör sikeres betöltéséhez szükséges potenciállal, de ez még nem egyenl? a teljesítménnyel! A tehetség az ember kapacitását mutatja, de nem garantálja a sikert!

A tapasztalat és a tudás szerepe

- Beszélgessünk a jelölt tapasztalatairól, de nagyon ügyeljünk arra, hogy ne egyszeri példa egyen, hanem ismétl?d?! Pl.: valaki szerezhet egyszeri vezet?i jártasságot úgy, hogy közben öt másik embert teljesen demoralizált.

- A végzettség és a tudás elméleti alapokat ad csak. Semmi köze nincs ahhoz, hogy a jelölt végül sikeresen tudja-e végezni a feladatát. A tudás túlnyomó többségében a munka során megszerezhet?. Ha tehetséges jelöltet választasz, már a próbaid? végére érzékelhet? teljesítményt fog produkálni!

- A kemény munkára való hajlam és a motiváció nem emberi tulajdonság. A motiváció küls? tényez?, attól függ, hogy az ember hogy érzi magát a munkahelyén és, hogy milyen a munkája. Ezt a két dolgot pedig a közvetlen vezet?je határozza meg! Ezeket tehát ne is keressük, valószín?leg mindenki tud keményen dolgozni, ha értelmét látja.

- Az érdekl?dési kör nagyon veszélyes. Könny? abba a csapdába esni, hogy valakivel jót beszélgetünk, megvan a szinkron, egy rugóra jár az agyunk, egyetértünk szinte mindenben, így megkedveljük egymást és szívesen dolgozunk egymással. Ett?l még nem biztos, hogy az ilyen jelölt a legalkalmasabb a munkakör betöltésére. Tapasztalatom szerint az a legegészségesebb, ha olyan embert választunk, aki meg tudja és meg meri kérd?jelezni a gondolatvilágunkat. Ne feledjük, ha két ember mindenben egyetért, akkor az egyikük felesleges!

Mire figyeljünk még?

- Egyáltalán nem biztos, hogy ami a jelöltet eljuttatta odáig, hogy velünk szemben ül és a leend? pozíciójáról beszélgetünk, az elegend? lesz ahhoz, hogy azt a munkakört sikeresen be is töltse. Nézzük meg, hogy milyen növekedési potenciálja van a jelöltnek.

- Vizsgáljuk meg, hogy a jó eredményeiért ? maga "felel?s" vagy csak pozícióról pozícióra ugrált.

- Inkább a feladatok végrehajtása izgatja vagy szívesebben beszél, mesél róluk?

- Milyen eredményeket ért el az életében, mennyi volt ezekb?l és mennyire volt nehéz elérni ?ket?

- Ha tehetjük, cégen belül keressünk embert a csapatba, mert róla több információval rendelkezünk, mint egy új jelöltr?l.

- Ne csak arra figyeljünk, hogy mit követel meg a pozíció ma, hanem legyen jöv?képünk, amit el tudunk mondani a jelöltnek. Fel kell készíteni a holnap munkájára is.

- Használjuk a referencia erejét! Mindenképpen kérjük el korábbi menedzsereinek elérhet?ségét, hogy információkat tudjunk szerezni a jelöltr?l. Ha nem tud egyet sem adni, semmiképp se vegyük fel! Mindenki életében van legalább egy ember, aki véleményt tud mondani róla.

- Több találkozót szervezzünk egy jelölttel. Találkozzanak vele nála magasabb és vele egyenl? pozícióban lév? emberek és a leend? beosztottai is. Ez kb. két-három interjút je- lent. Ha tehetjük, ne ugyanazon a helyszínen legyenek az interjúk, hogy más életszituációban is megfigyelhessük a jelölt reakcióit. Nyugodtan vezessük körbe a cégben, hogy közelr?l érezze az atmoszférát és magalapozottabb legyen a döntés... Ezzel a módszerrel biztoak lehetünk benne, hogy az "egész cég" akarja a jelöltet, és nem csak Ön.

Menedzsmentor Kft.

(Hr Portál)

A lap tetejére

Több száz munkahelyet teremt?, több mint 65 millió eurós gyógyszeripari fejlesztést hajt végre a TEVA Gyógyszergyár Zrt. Gödöll?n - adja hírül a Világgazdaság.

A beruházás alapk?letételi ünnepsége holnapután lesz, s részt vesz rajta Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, Kilián Csaba, az ITD Hungary befektetési igazgatója és Krassay László, Gödöll? alpolgármestere.

A Teva Gyógyszergyár lett 2009 legnagyobb újra beruházó vállalata Magyarországon - olvasható a Világgazdaságban.

(Hr Portál)

A lap tetejére

95 ember került az utcára Szombathelyen, mert cs?dbe ment az osztrák bútoripari cég, a Cinelli. A vállalat a dolgozók decemberi bérét sem fizette még ki.

Nem indult újra a termelés az év végi leállás után a szombathelyi Cinelli Kft.-nél, a cég 95 dolgozója a bérére vár - írja a Vas Népe.

A dolgozókat telefonon értesítették arról, hogy az osztrák anyavállalat cs?dje miatt már hétf?n sem kell felvenniük a munkát, a konyha és fürd?szoba bútorelemeket, munkalapokat gyártó üzem valószín?leg végleg bezár.

A Cinelli egy névtelenséget kér? alkalmazottja a lapnak elmondta: egyel?re a kilencvenöt dolgozó decemberi fizetésével is adós a cég.

(Hr Portál)

A lap tetejére