A bejelentés nélküli foglalkoztatás problematikája

1. A téma áttekintése   A bejelentés nélküli foglalkoztatás („fekete” foglalkoztatás) problémája sajnos Magyarországon is jól ismert, annak munkavállalókra gyakorolt negatív hatásaival, illetve az azzal az állami adóbevételekben és szociális hozzájárulásban okozott súlyos hiányokkal együtt. A probléma nem egyedülálló és elszigetelt jelenség Európában, sőt olyannyira jelentős, hogy 2014. április 9. napján az Európai Bizottság ajánlást […]

 

1. A téma áttekintése

 

A bejelentés nélküli foglalkoztatás („fekete” foglalkoztatás) problémája sajnos Magyarországon is jól ismert, annak munkavállalókra gyakorolt negatív hatásaival, illetve az azzal az állami adóbevételekben és szociális hozzájárulásban okozott súlyos hiányokkal együtt. A probléma nem egyedülálló és elszigetelt jelenség Európában, sőt olyannyira jelentős, hogy 2014. április 9. napján az Európai Bizottság ajánlást [2014/0124 (COD)][1] tett közzé a bejelentés nélküli foglalkoztatás megelőzése és megakadályozása érdekében egy Európai Uniós Platform létrehozására. A jelen cikk a fenti kezdeményezéssel összefüggésben igyekszik a „feketemunka” témáját röviden áttekinteni, és felvázolni néhány olyan munkajogi lehetőséget, amely hozzájárulhat a bejelentés nélküli foglalkoztatás mértékének csökkentéséhez. Pillanatnyilag a probléma visszaszorítására a hatósági ellenőrzések lefolytatása, és a bírságok megállapítása áll rendelkezésre, amely azonban semmiképpen nem tekinthető ideális megoldásnak.

 

A bejelentés nélküli foglalkoztatás vizsgálatával kapcsolatos egyik legnehezebb kérdés felbecsülni, hogy az a „munkavállalók” mekkora hányadát érintheti, hány munkavállalót foszt meg a biztosítotti viszony fennállásától, és mekkora kiesést jelent az államkasszának. Pontosabb adatokkal a hatósági vizsgálatok megállapításai szolgálnak, de itt nyilvánvalóan csak a már feltárt jogsértésekből lehet következetéseket levonni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által 2014. április 18. napján közétett adatok szerint 4780 munkáltató esetében állapította meg a NAV, hogy a munkáltató nem tett eleget a munkavállaló bejelentésére vonatkozó kötelezettségének. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2013. évi országos hatósági ellenőrzési tervének megvalósulásáról szóló jelentése („Jelentés”) szerint, az ellenőrzés alá vont munkáltatók 12%-ánál dolgoztak a munkavállalók bejelentés nélkül.[2]

 

Társadalmi szinten a bejelentés és munkaszerződés nélküli foglalkoztatással kapcsolatos szabályszegések következményei rendkívül súlyosak. A foglalkoztatottak oldalán jelentkező hátrányok közül elég csak néhányat említeni, nevezetesen, hogy e „munkavállalók” nem rendelkeznek társadalombiztosítással, nem szereznek e foglalkoztatás időtartama alatt nyugdíjjogosultságot eredményező szolgálati időt, számukra nem elérhetőek a munkajog munkavállalókat védő rendelkezések (munkaidő, pihenőidő mértéke, legalacsonyabb munkabér, a munkaviszony megszüntetésének szabályai, stb.). A fekete foglalkoztatás versenytorzító hatása is kiemelendő, amely a jogkövető munkáltatókra jelenthet versenyhátrányt. Ha egy munkáltató nem köt munkaszerződést a munkavállalóval, nem teljesíti bejelentési, illetve adó-és járulékfizetési kötelezettségeit, azzal jelentős „megtakarításokat” érhet el. Amennyi költséget a munkáltató a munkavállalók bejelentésének nem teljesítésével kapcsolatosan takarít meg, azt sok esetben az általa nyújtott szolgáltatások és kínált áruk árának csökkentésére fordítja, amely így torzítja a versenyt. Megjegyzendő továbbá az is, hogy a fekete munkások esetében a munkavállalók érdekében elfogadott jogszabályi rendelkezések, pl. minimálbér emelése, sem éreztetik pozitív hatásukat, illetve az a kormányzat által a foglalkoztatás elősegítésével és megőrzésével kapcsolatosan tett lépések megvalósulásának hatékonyságát nyilvánvalóan visszaveti.

 

A bejelentésre és írásbeli munkaszerződés megkötésére vonatkozó szabályszegések indokaként általában a magas adóterheket, és a bonyolult adminisztrációs szabályokat és terheket szokták kiemelni a megkérdezett munkáltatók. A Jelentésben[3] foglaltak szerint az akcióellenőrzés kis- és középvállalkozásokra, valamint nagy munkavállalói létszámot foglalkoztatókra terjedt ki, ahol a szabálytalanságok jelentős részét a kis- és középvállalkozások követték el. Ez a megállapítás is igazolni látszik a munkáltatók által a szabályszegések indokaként felhozottakat, hiszen nagyobb szervezetben az adminisztrációs terhek jobban eloszlanak, illetve jelentősebb likvid tőke áll rendelkezésére az adófizetési kötelezettség teljesítéséhez is. A cikk szerzője szerint ezen indokok is szolgálhatták többek között az egyszerűsített foglalkoztatás bevezetésére, amely a törvényben meghatározott körülmények fennállása esetén külön munkaszerződés megkötése nélkül, a foglalkoztatott bejelentésével is létrehozható. Természetesen az itt példáként említett foglalkoztatás önmagában nem elegendő a probléma megoldására vagy a szabálytalanságok csökkentésére.

 

2. Rugalmas foglalkoztatási formák – avagy ajánlások HR szakemberek részére

A „fekete foglalkoztatás” elkerülésének legkézenfekvőbb megoldása a munkavállalók megfelelő bejelentése és a megfelelő munkaszerződés megkötése. Ez a munkáltató vezetősége és a HR munkatársak között megfelelő kommunikációt és átgondolt munka elosztást feltételez. A HR munkatársaknak ismerni kell a munkáltató és a leendő munkavállaló közötti megállapodás minden elemét, és a munkavállalók felvételének olyan ütemben kell zajlani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a bejelentésre. Annak érdekében, hogy a munkajogi szabályoknak megfelelhessen a munkáltató, elengedhetetlen a munkaviszony létesítésére és a bejelentési kötelezettségekre vonatkozó jogszabályok pontos ismerete, és azok folyamatos naprakészen tartása.

 

Vitathatatlan, hogy a szabályszerű foglalkoztatás mind adó- és járulékfizetési, mind pedig adminisztratív szempontból is terhet ró a munkáltatókra, és a HR szakemberekre. Álláspontom szerint azonban e terhek csökkenthetőek, ha kellő ismeretekkel rendelkezik a munkáltató és a HR szakember a munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény; „Mt.”) adta rugalmas foglalkoztatási formákról, amelyek kiaknázásával megtakarítások érhetőek el.

 

Az új Mt. számos – az addig csak a gyakorlatban létező – atipikus foglalkoztatási formát vett fel a jogszabályban rögzített foglalkoztatási formák közé. A jogalkotó igyekezett e tekintetben elkerülni a túlszabályozást, és a felek megállapodására bízni a jogviszony „tartalommal” való feltöltését. A tapasztalatok azt mutatják, hogy, bár egyre több munkáltató alkalmazza a gyakorlatban az atipikus foglalkoztatási formákat, azok még mindig nem kellően elterjedtek, különösen, ha más uniós országokkal hasonlítjuk össze a nem tipikus munkaviszonyban foglalkoztatottak arányát.

 

A munkaerő-kölcsönzés, a határozott idejű munkaviszony és a részmunkaidős foglalkoztatás klasszikusnak számít az atipikus foglalkoztatási formák között, így az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – néhány egyéb atipikus munkaviszony bemutatására teszünk kísérletet.

 

Az új Mt. üdvözlendő megoldása a több munkáltató által létesített munkaviszony bevezetése. Ebben a foglalkoztatási formában egy munkakörbe tartozó feladatok elvégzésében állapodik meg két vagy több munkáltató és egy munkavállaló. Egy jogviszony jön tehát létre, amely természetesen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár. A munkaviszonnyal kapcsolatosan felmerült költségeket azonban kettő vagy több munkáltató osztja meg egymás között, ami az egy munkáltatóra jutó terhek csökkenését eredményezheti. További előny, hogy a hatóságok felé a munkabérfizetésre a munkaszerződésben kijelölt munkáltató köteles a bejelentési kötelezettségeket teljesíteni, tehát a másik munkáltató oldalán csökkennek az adminisztrációs terhek. E foglalkoztatási formára lehet példa, ha egy cégcsoportba tartozó munkáltatók döntenek úgy, hogy a könyvelési feladatok elvégzésére közösen alkalmaznak egy munkavállalót, és ekként megosztják a foglalkoztatás költségeit és adminisztrációs terheit.

 

Az első pontban említésre került az egyszerűsített foglalkoztatás lehetősége. E jogviszony előnye – az adminisztratív terhek csökkenésén túlmenően -, hogy az időszakonként megnövekedő munkaerőigény optimális kielégítésére is alkalmas, többek között akár azt is lehetővé teheti, hogy a megnövekedett munkaerőigényt ne túlórák elrendelésével kelljen a munkáltatónak megoldania. A munkáltató által egy naptári évben foglalkoztatott munkavállalók száma egyenlőtlenül is felhasználható, amely további rugalmasságot biztosít a foglalkoztatói oldalon. E foglalkoztatási forma előnye a fentiekben felsoroltakon kívül, a munkáltató által fizetett közterhek kedvezményes mértéke, amelynek megfizetésével a munkáltatót szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi és rehabilitációs hozzájárulás, valamit személyi jövedelemadó elvonási kötelezettség nem terheli. Ha tehát minden évben visszatérően vannak olyan időszakok a munkáltató üzletmenetében, amikor hirtelen megugrik a munkaerőigény, ezen rövidebb időtartamok lefedésére mindenképpen érdemes elgondolkozni az egyszerűsített foglalkoztatás lehetőségén, a feketemunkával járó kockázatok viselése helyett.

 

A részmunkaidő speciális fajtájaként említhető meg a behívás alapján végzett munka, amely esetben a legfeljebb napi 6 óra részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló a munkaköri feladatok esedékességéhez igazodva köteles a munkát elvégezni. E jogviszonyban a munkáltató a munkaidőt legfeljebb négy havi munkaidő keretben jogosult beosztani, amely szabály szintén rugalmasságot biztosíthat, egy kellően átgondolt munkaidő beosztás esetén.

 

Nemzetközi cégcsoportba tartozó társaságok magyarországi leányvállalatainak vezetését nemzetközi standard szabályzatok is kötelezik arra, hogy ne adjon lehetőséget a bejelentés nélküli foglalkoztatásra.

 

3. Esetleges jövőbeni lépések

 

Álláspontunk szerint a 2014/014 (COM) számú javaslatban indítványozott Európai Uniós Platform létrejötte a tagállami hatóságok helyi szintű cselekvési rendjét is befolyásolni fogja, vélhetően javítva a tagállami szintű szabálytalanságok feltárásának és szankcionálásának rendszerén. A be nem jelentett munkaviszonnyal kapcsolatos jövőbeni lehetőségek elemzésekor magyar vonatkozásban érdemes visszatekinteni röviden a múltba is.

 

2004. január 1. napján lépett hatályba ugyanis az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény, amely – a többszöri módosításnak köszönhetően végül is – 2006. június 30. napjáig adott lehetőséget arra, hogy a munkáltató az általa nem szabályosan foglalkoztatott személyeket biztosítottként bejelentse, és így mentesüljön a munkaszerződés-kötés nélküli foglalkoztatás miatt visszamenőleg megállapított adó- és társadalombiztosítási kötelezettség tárgyában hozott határozatban foglaltak alól. A fenti moratórium időszakában számos munkáltató élt a jogszabályban biztosított kedvezménnyel, és jelentette be az addig „feketén” vagy színlelt szerződéssel foglalkoztatott munkavállalóit. Egy, a fentihez hasonló engedmény napjainkban is ösztönözhet a munkaviszonyok bejelentésére.

 

Amint fentebb már említésre került, az európai szintű együttműködés tagállami szinten is éreztetni fogja hatását. E körben azonban arra is ki kell térni, hogy a technikai feltételek javulásával, az összekapcsolt rendszerekben történő elektronikus adatszolgáltatás megjelentésével a magyar hatóságok „saját hatáskörben” kidolgozott módszereikkel is évről-évre javítanak az ellenőrzések eredményein, és egyre több munkáltatót érnek tetten, ha az elmulasztotta bejelenteni munkavállalóit. A munkaügyi hivatal a 2013-as évhez hasonlóan 2014. június-júliusában is folytat akcióellenőrzést, amely a bejelentés nélküli munkavégzés feltárására irányul.

 

A szigorú hatósági ellenőrzések, és a bírságok kiszabása mindenképpen alkalmas lehet a jogkövető magatartásra való ösztönzésben, azonban a cél mindenképpen az lenne, hogy e fenyegetettség nélkül is megtörténjen a munkavállalók bejelentése. A bejelentett foglalkoztatás aránya központi, kormányzati intézkedésekkel is növelhető, többek között a nők, a fiatalkorúak vagy megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának további támogatásával, illetve az adóterhek csökkentésével. Megjegyzendő, hogy jelenleg és a közeli jövőben ez utóbbira meglehetősen kevés esélyt látszik. Álláspontunk szerint a munkajogászokra és a HR szakemberekre a jövőben az a feladat hárul, hogy a klasszikus foglalkoztatási, és munkaidő beosztási formákból kitekintve igyekezzenek a munkáltatóknak minél több rugalmas, illetve a költségek optimalizálásra is alkalmas foglalkoztatási forma lehetőségét felvetni, éljenek minél gyakrabban az új Mt. által is biztosított atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásával. Sajnos e körben azt is meg kell említeni, hogy amint azt a hatósági vizsgálatok megállapították, a legtöbb esetben a kis- és középvállalkozások nem teljesítik a munkavállalók bejelentésére vonatkozó előírást. E munkáltatók szűkös anyagi forrásai azonban vélhetőleg HR-es kollégák alkalmazását, vagy munkajogászok bevonását sem teszik lehetővé. E munkáltatói kör tekintetében tehát a jogalkotás vezethet be további, a foglalkoztatottak bejelentésére ösztönző megoldásokat.

 

 

Kricskovics-Béli Boglárka

CLV Partners

Csabai, Lindner és Varga Ügyvédi Iroda


[1] Proposal for a DECISION OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL on establishing a European Platform to enhance cooperation in the prevention and deterrence of undeclared work / http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=hu&catId=89&newsId=2055&furtherNews=yes

[2] A munkaügyi hatóság 2013. évi országos hatósági ellenőrzési tervének megvalósulásáról szóló jelentés 6. oldal / http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&frm=1&source=web&cd=1&ved=0CCwQFjAA&url=http%3A%2F%2Fwww.ommf.gov.hu%2Fletoltes.php%3Fd_id%3D5673&ei=lEdzU_uMGoeSywPm94HoBw&usg=AFQjCNEIgqc4LcBT2KC5bPgJbK4WF49Uvw&bvm=bv.66699033,d.bGQ

[3] A munkaügyi hatóság 2013. évi országos hatósági ellenőrzési tervének megvalósulásáról szóló jelentés 12. oldal / http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&frm=1&source=web&cd=1&ved=0CCwQFjAA&url=http%3A%2F%2Fwww.ommf.gov.hu%2Fletoltes.php%3Fd_id%3D5673&ei=lEdzU_uMGoeSywPm94HoBw&usg=AFQjCNEIgqc4LcBT2KC5bPgJbK4WF49Uvw&bvm=bv.66699033,d.bGQ