2017. 03. 23.

Újabb magyar ágazatot tömnek ki: erőteljes béremelés jöhet

A fizetések emelkedését nem csak a munkaerőhiány idézi elő, hanem a szektor bővülése, fejlődése, és a szakemberekkel szemben támasztott növekvő igények is. Részletes jelentés készült arról, milyen átrendeződések történnek a munkaerő-piacon, hogyan érinti majd az egyes szellemi foglalkozásokat, és mindez hogyan befolyásolja a fizetéseket.

A Hays Hungary készített egy bérfelmérést, amely megmutatja az aktuális piaci trendeket és bérszinteket. Ehhez vizsgálták az elmúlt egy év béreit iparágakra lebontva, valamint azokat a gazdaság, jogi, és technológiai változásokat, amelyek idén nagyban befolyásolják majd a bérek alakulását.

15 százalékkal kevesebbet visznek haza keleten

Az autóipar maradt a húzóágazat tavaly, beleértve a gyártókat és a beszállítókat is. Viszont komoly élénkülést tapasztaltak a kutatás – fejlesztés szektorban is, ez is bővült a gyártás mellett. Intenzív munkaerőhiány érezhető ezeken a területeken, ami azonban igazán nagy gondot jelent, az a regionális egyenlőtlenség, és ez hosszú távon nem tartható fenn. Ugyanis akik az ország nyugati részében élnek, szinte lehetetlen őket rábírni, hogy a keleti részre költözzenek (a másik irányban még némi mobilitás azért érezhető, de nem túl nagy). Ami viszont igazán nagy gond, hogy

ugyanaz a multi ugyanazért a pozícióért és munkáért a keleti országrészben 10-15 százalékkal kevesebb bért ad, mint a Dunántúlon.

A tapasztalatok szerint a külföldön dolgozó mérnököket megijesztette a brexit, és többen hazajöttek, valamint a kivándorlás is mérséklődött a körükben.

A szektorban tavaly több nagy változás is történt: bővül a Mercedes-gyár, és a Szlovákiába költöző Jaguár-gyár kemény versenyt teremtett munkaerő szempontjából. A Volkswagen-botrány viszont semmilyen hatással nem volt a munkaerő-piacra, a dolgozók “fájdalommentesen” élték meg. Az Opel felvásárlása még hozhat fordulatokat, de nem sok esély van rá.

A szakértők szerint Magyarországnak komoly esélye van arra, hogy ide csábítsa a Tesla-gyárat, és ez vélhetően erősen felpezsdítené a térséget. Azt a nézőpontot viszont cáfolták, hogy az ország egy összeszerelő üzemmé alakul. Ezt azzal magyarázták, hogy

egyre több valósi szaktudást igénylő feladatokat és folyamatokat hoznak az autógyárak az országba, és ez a tendencia egyre inkább erősödik.

A kutatás szerint egy pályakezdő mérnök legalább 300 ezer forintos bruttó fizetést vihet haza, de a piaci tapasztalatok alapján ez inkább 380 ezer forint körül alakul. Egy több, mint 10 éves tapasztalattal rendelkező “top manager” viszont már millió feletti bruttót keres átlagosan.

Magyar építésvezetőt kérnek

Az építőipar és az ingatlanok terén ketté válik az ország: Budapesten a kereskedelmi fejlesztések az erősek, míg a fővároson kívül az ipari és a logisztikai beruházások dominálnak.

A növekvő igények miatt a szektor szakemberhiányát gyakran külföldi munkaerő bevonásával próbálják enyhíteni, ugyanakkor sok külföldi beruházó kimondottan magyar építésvezetőket kér, mivel nagyon jó a nemzetközi megítélésük.

Az is probléma a szektorban, hogy a 66 felsőoktatási intézményből csak 5-ben képeznek építészeket és építészmérnököket. A meglévő ingatlanok kezelésére pedig egyáltalán nem képez szakembereket a felsőoktatás.

A jövőt illetően az látható, hogy a hazai ingatlanpiac egyre inkább követi a nemzetközi trendeket, az esztétika és a praktikum mellett a környezettudatosság is teret nyert.

Lassan eléri a plafont az IT-s fizetés

Az elmúlt évben attól volt hangos a hazai sajtó, hogy óriási munkaerő-hiánnyal küzd az IT-szektor, 22 ezer betöltetlen pozíció van – ezt ráadásul a befektetések és beruházások egyre magasabb szintre tornázzák -, és ennek következtében a munkavállalók vannak alkupozícióban, ami nagy bérugrást is eredményezett.

A fizetések emelkedése viszont az év második felében egy kicsit lelassult, és beállt egy olyan szintre, ami tovább már nem fog jelentősen növekedni.

Az IT-szakemberek nem túl mobilak, még nagyon jó ajánlatért sem költöznek Budapestről vidéki nagy városokba, de ez visszafelé is igaz. A pályakezdők viszont egy-egy jó ajánlatért még hajlandók költözni.

Még mindig a java-szakemberek a legkeresettebbek, a tesztelési területen viszont nagy átalakulások vannak: a manuálist felváltja az automatizált tesztelési rendszer, ami 20-30 százalékkal megdobja a fejlesztők produktivitását. Ennek következtében egyre nagyobb az igény a tesztfejlesztőkre, a munkaerőpiac viszont gyorsan reagált erre: tavaly még nehéz volt ilyen szakember találni, idén viszont már kicsit könnyebb.

A fizetések persze továbbra is nagyon jók, egy pályakezdő szoftverfejlesztő átlagosan 430 ezer forintos bruttó fizetést kap, a tapasztaltak (senior) viszont már 950 ezres bruttó átlagot kapnak.

Nagyot ugorhat a pénzügyesek fizetése

Egyelőre jelenleg még egyensúlyban van kereslet és kínált ezen a területen, de várhatóan a következő időszakban ez fel fog borulni. Ennek az az oka, hogy egyre több bonyolult folyamatot hoznak be az országba külföldről, ami nagyobb szakmai kihívást jelent (ez a folyamat zajlik jelenleg az autóiparban). Ezen a területen átlag feletti a bérezés, és a hazai piacra dolgozó cégeknél további bérnövekedésre nem nagyon lehet számítani.

Viszont erősen megkavarta az állóvizet a 2015-ös törvényváltozás (az IFRS rendszer bevezetése, ami jelenleg még csak ajánlott, hamarosan viszont kötelező lesz), de erre a munkaerőpiac nagyon lassan reagál: a jelölteknek kell még észrevenni, hogy ha rendelkeznek IFRS-ismeretekkel, 10-20 százalékkal magasabb fizetést érhetnek el. A kereslet-kínálat helyre billenését majd a béremelés adhatja meg.

Sok pénzügyi végzettségű fiatal végül nem ebben a szektorban helyezkedik el – ami részben a bankszektor válság alatti nehézségeinek is köszönhető -, és ez hamarosan munkaerő-hiányhoz vezet majd. A nagyobb szakmai kihívások több, jól felkészült szakember igényelnek majd, így vélhetően erősen növekedni fognak a bérek a szektorban a következő időszakban.
(https://www.penzcentrum.hu/karrier/ujabb_magyar_agazatot_tomnek_ki_eroteljes_beremeles_johet.1054129.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link)