2012. 03. 28.

TÁMOGATÁSOK 2012

  1. 1. Munkaerőpiaci Alapból nyújtható támogatások

Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás

(1991. évi IV. törvény, valamint a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet).

A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának elősegítésére, a nyílt munkaerőpiacra való visszavezetésük érdekében, valamint az állapotukból adódó foglalkoztatási hátrányok leküzdésére foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás nyújtható. A foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a Bizottság 800/2008/EK rendeletével (2008. augusztus 6.) a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) összhangban nyújtható. amelynek magyarországi végrehajtását a 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról, valamint a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásokról szóló rendelet szabályozza.

A munkaadó részére megváltozott munkaképességű személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatásához a munkabér és járuléka legfeljebb 60%-ának megfelelő összegű támogatás nyújtható legfeljebb egyévi, a legalább huszonnégy hónapja álláskeresőként nyilvántartott személy foglalkoztatásához legfeljebb kétévi időtartamra, ha a munkaadó

  • köztartozás mentes,
  • megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének,
  • az Flt 8.§ (6) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségének a kérelemben megjelölt munkakörökre vonatkozóan annak benyújtását megelőző 6 hónapban eleget tett, valamint a munkaügyi központ által közvetített személy foglalkoztatását vállalja továbbá
  • a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a működési körében felmerülő okból rendes felmondással nem szüntette meg, és
  • kötelezettséget vállal arra, hogy a munkaviszonyt a támogatás folyósításának időtartama alatt az előző pontban meghatározott okból nem szünteti meg
  • a foglalkoztatást legalább 12 hónapig vállalja,
  • vagy ettől rövidebb idejű foglalkoztatás esetén azt arányosan kevesebb támogatással vállalja. (Általános Csoportmentességi rendelet 41. cikk (5) bekezdés)

 

E támogatás szempontjából megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt az álláskeresőt, aki a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló 177/2005 (IX. 2.) kormányrendelet 2.§-a e) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel.

  1. 2. Költségvetési előirányzatból nyújtható támogatás

A támogatás jogszabályi hátterét az 177/2005. (IX. 2.) kormányrendelet, illetve a 15/2005. (IX. 2.) FMM rendelet alkotja. A központi költségvetésből nyújtott támogatások közül a rehabilitációs bértámogatást, valamint a költségkompenzációs támogatás 2007. július elsejétől kizárólag akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező munkáltató részére nyújthatók.

2005 novemberétől új eleme a rehabilitációs foglalkoztatásnak a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkaadók akkreditációs rendszere[1].

Az új rendszer bevezetésének főbb szempontjai, alapelvei:

  • egészségi és mentális állapotnak megfelelő munkahelyi környezet megteremtése,
  • rehabilitációs tevékenység szabályainak, személyi és tárgyi feltételeinek, magatartási szabályoknak a betartása,
  • valamint a többcsatornás támogatási rendszer kialakítása európai uniós mintára

Ennek keretében a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkaadók foglalkoztatási szempontú értékelésére, a megváltozott munkaképességű munkavállaló megfelelő alkalmazási feltételeinek minősítésére kerül sor, az akkreditáció alapja a kérelemben megjelölt telephelyek, fióktelepek minősítése. A jogszabályok hatálya nem terjed ki a közigazgatási szervek, illetve az állami és helyi önkormányzati költségvetési szervek által alkalmazott megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására, valamint a szociális intézményen belüli foglalkoztatásra.

A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának célja, annak tanúsítása, hogy az akkreditációs tanúsítványban meghatározott székhelyen, telephelyen, illetőleg fióktelepen a munkáltató

  • rendelkezik azokkal az akkreditációs követelményrendszerben meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek biztosítják az egészségkárosodással élő és fogyatékos személyek egészségi állapotának és fogyatékosságának megfelelő munkahelyi környezetben megvalósuló foglalkoztatását, és
  • tevékenységével elősegíti a munkavállalók képességeivel elérhető legmagasabb szintű foglalkoztatás megvalósítását.”

Az akkreditációs tanúsítvány szintenként eltérő érvényességi időre állítható ki. Három minősítési szintet lehet elérni (alap – érvényességi idő: 5 év; rehabilitációs – érvényességi idő: 3 év; kiemelt – érvényességi idő: 2 év); valamint egy negyedik, feltételes tanúsítvány adható, amely a kiemelt tanúsítvány megszerzésére való felkészülést segíti, érvényességi ideje legfeljebb 1 év lehet.

A tanúsítványok fajtái:

  • alap tanúsítvány: azt igazolja, hogy a munkáltató a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatására irányadó alapvető akkreditációs követelményeknek megfelel, a munkáltató megnevezése: akkreditált foglalkoztató;
  • rehabilitációs tanúsítvány: a munkáltatót rehabilitációs foglalkoztatónak nyilvánítja;
  • kiemelt tanúsítvány: a munkáltatót védett foglalkoztatónak minősíti;
  • feltételes tanúsítvány: a kiemelt tanúsítvány megszerzésére való felkészülést segíti elő.

Az akkreditáció minden, a Munka Törvénykönyve szerinti munkaadó számára lehetséges, a foglalkoztatott létszámtól függetlenül az akkreditációs kérelemben foglalt minősítési szintre, két sajátos létszámra vonatkozó feltétellel:

  • ha a megváltozott munkaképességű munkavállalók létszáma eléri a 20 főt, és ez egyben a munkaadó által foglalkoztatottak 40%-át elérő létszám, alaptanúsítvány kiállítására nincs mód, csak a feltételek fennállása esetén rehabilitációs tanúsítványéra.
  • A kiemelt (feltételes) tanúsítványt csak annak a munkaadónak lehet kiállítani, aki legalább 50 főt, ezen belül legalább a létszáma felében legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat.

 

A költségvetési támogatás célja: a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának elősegítése, képzettségüknek és egészségi állapotuknak megfelelő munkavégzés feltételeinek biztosítása, a nyílt munkaerőpiacra való visszavezetésük érdekében adaptációs készségük fejlesztése, valamint az állapotukból adódó foglalkoztatási hátrányok kiegyenlítése.

 

Külön rendeletben meghatározott három támogatási fajta tartozik ide:

  • költségkompenzációs támogatás (a védett foglalkoztatók költségkompenzációs támogatása, valamint munkahelyi segítő személy foglalkoztatásával kapcsolatos költségekhez nyújtott támogatás)
  • rehabilitációs költségtámogatás (nyílt munkaerőpiacon nem foglalkoztatható személyeket is foglalkoztató közhasznú társaságok számára adható)
  • rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatás

A védett foglalkoztatók költségkompenzációs támogatása, illetve a rehabilitációs költségtámogatás pályázati eljárás útján nyerhető el. A pályázatot Nemzeti Erőforrás Minisztérium írja ki, és a miniszter bírálja el, amennyiben van erre rendelkezésre álló szabad forrás Célja a megváltozott munkaképességű munkavállalók (költségkompenzációs támogatás), illetve a nyílt munkaerőpiacon nem foglalkoztatható munkavállalók foglalkoztatásából adódó többletköltségek megtérítése (rehabilitációs költségtámogatás), amennyiben megfelelnek a külön jogszabályban meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek.

2009. január 1-jétől a költségkompenzációs támogatások közé tartozik a munkahelyi segítő személy foglalkoztatásával kapcsolatos költségekhez nyújtott támogatás. Ha megváltozott munkaképességű munkavállalók egészségkárosodása, vagy fogyatékossága miatt segítő személy alkalmazása szükséges, akkor a segítésre fordított időre jutó munkabér és járulékainak együttes összege megtéríthető a munkáltató számára, amennyiben a segítő személy tevékenysége legalább 67 százalékban megváltozott munkaképességű vagy legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodással rendelkező munkavállaló munkaköri feladatainak ellátásához, az egyes munkafázisokhoz, munkafolyamatokhoz közvetlenül kapcsolódik.

A rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatás

A rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatás alanyai a megváltozott munkaképességű munkavállalókat munkaviszony keretében foglalkoztató, a Munka Törvénykönyve 73. §-a hatálya alá tartozó munkáltatók lehetnek, akik akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkeznek, és teljesítik a rehabilitációs foglalkoztatási kötelezettségüket. Nem támogathatóak a közigazgatási szervek, illetőleg az állami és helyi önkormányzati költségvetési szervek, valamint a szociális foglalkoztatásban foglalkoztatottak.

A foglalkozási rehabilitációhoz a megváltozott munkaképességű munkavállaló egészségkárosodásából, illetőleg fogyatékosságából következő alacsonyabb termelékenység kompenzálásaként, a munkabér és járulékai összegének 40-75 százaléka állapítható meg bértámogatásként a munkaképesség-csökkenés, vagy az egészségkárosodás mértéke, a rehabilitálhatóság, illetve a fogyatékosság ténye szerint, legfeljebb 36 hónapra, de a támogatás folyósítása meghatározott esetekben több alkalommal is meghosszabbítható.

A támogatás mértéke fogyatékos személyek foglalkoztatása esetén (ide értve az 1998. évi XXVI Ftv. 23.§ (1) bekezdés d) pontja alapján a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavarát is) 100 százalékos mértékű is lehet, amennyiben a munkáltató által végzett tevékenység nem minősül gazdasági tevékenységnek, illetve a támogatással érintett munkavállaló foglalkoztatására nem gazdasági tevékenység keretében kerül sor,(ide nem értve a gazdálkodó szervezetek önkéntes térítésmentes adományozási tevékenységét).

A támogatás összegét a munkakör ellátásához szükséges szakképzettség befolyásolja.[2]

Az Flt. 41/A §-a alapján rehabilitációs foglalkoztatási kötelezettséggel (kvóta) rendelkező munkaadó számára a támogatás csak akkor állapítható meg, ha a kérelem benyújtását megelőző negyedévben rehabilitációs foglalkoztatási kötelezettségét teljesítette.

Támogatás szempontjából megváltozott munkaképességű az a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló, akinek munkaszerződés szerinti napi munkaideje a napi négy órát eléri, és

  • munkaképesség-csökkenése 50-66 %-os mértékű, illetve az egészségkárosodása 40-49 %-os mértékű vagy
  • munkaképesség-csökkenése 67-100 %-os mértékű, vagy
  • egészségkárosodása – az ORSZI szakvéleménye/szakhatósági állásfoglalása vagy az NRSZH szakhatósági állásfoglalása szerint – 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy
  • egészségkárosodása az ORSZI szakvéleménye/szakhatósági állásfoglalása vagy az NRSZH szakhatósági állásfoglalása szerint – 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban az ORSZI szakvéleménye/szakhatósági állásfoglalása vagy az NRSZH szakhatósági állásfoglalása alapján rehabilitációja nem javasolt, vagy
  • egészségkárosodása az ORSZI szakvéleménye/szakhatósági állásfoglalása vagy az NRSZH szakhatósági állásfoglalása szerint – 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálhat, vagy
  • fogyatékos (látási fogyatékos, vagy vakok személyi járadékában részesül, vagy a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül, vagy súlyos értelmi fogyatékosnak minősül vagy siket, vagy súlyosan nagyothalló, vagy súlyos mozgáskorlátozottnak minősül), vagy
  • legalább 50%-os mértékű munkaképesség-csökkenés, legalább 40 %-os egészségkárosodás, illetőleg fogyatékosság nem állapítható meg, azonban az OOSZI szakvéleménye, vagy az ORSZI szakvéleménye/szakhatósági állásfoglalása vagy az NRSZH szakhatósági állásfoglalása szerint jelenlegi munkakörében vagy tanult foglalkozásában, illetőleg más munkakörben vagy foglalkozás keretében személyre szóló rehabilitáció megvalósításával foglalkoztatható tovább.

Munkaerőpiaci programokban munkaerőpiacon hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatatásának elősegítése érdekében az Flt 19/B § alapján egyedi program terveknek megfelelően a támogatások eszközkombináció során más feltételekkel is nyújthatóak

  1. 3. Kötelezettség és egyéb támogatási formák

a) A kvótát teljesítő foglalkoztatás esetén a munkáltató mentesül a rehabilitációs hozzájárulás befizetése alól

A 2011. évi CXCI. Törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról (továbbiakban: Mmtv.) 23. §-a szerint minden 25 főnél több munkavállalót foglalkoztató munkaadó legalább 5 %-ban (kvóta) tartozik megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztatni, ennek hiányában rehabilitációs hozzájárulást köteles fizetni a hiányzó létszámra tekintettel.

Rehabilitációs hozzájárulás 2012. évi mértéke 964.500 Ft/fő/év (Mmtv. 23.§. (5) )

A munkaadó a hozzájárulásra negyedévenként a negyedévi foglalkoztatási arány alapján számított előleget tartozik fizetni.

 

Mentesül a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól különösen

a) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó fegyveres szerv

b) a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet.

b) Megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásának támogatása az adótörvényekben

Az 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) 7.§ (1) bekezdés v) pontja alapján az adózás előtti eredményt csökkenti, legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén személyenként, havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér, de legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbér, feltéve, hogy az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja.) 21. § 1) bekezdése alapján a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő az e tevékenységéből származó bevételét csökkentheti, ha a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként havonta az alkalmazottnak fizetett bérrel, de legfeljebb a hónap első napján érvényes havi minimálbérrel, a szakképző iskola tanulójával kötött – jogszabályban meghatározott – tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24 százalékával, ha a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi a gyakorlati képzést, minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 12 százalékával;valamint 49/B § (6) bekezdés a) pontja szerinti kedvezmény érvényesíthető .

c) Piaci előnyben részesítési lehetőség a csoportos rehabilitációs foglalkoztatást végző munkaadók számára4:

2007. január elsejétől az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát a külön jogszabályban meghatározottak szerint fenntarthatja, illetőleg köteles fenntartani az olyan, védett foglalkoztatónak minősülő szervezetek, védett szervezeti szerződést kötött szervezetek, továbbá szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek számára, amelyek 50 százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak. Illetőleg az olyan szociális foglalkoztatás keretében szociális intézményben ellátottakat foglalkoztató szervezetekre, amelyek 50 százalékot meghaladó mértékben fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak.

d) Hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztatását elősegítő támogatások5:

Nem az egészségkárosodáshoz, illetve munkaképesség-csökkenéshez, hanem adott élethelyzet miatt a munkaerőpiactól tartósan távollévő, emiatt hátrányba kerülő álláskeresők (pályakezdés, gyermek, vagy közeli hozzátartozó ápolása, tartós munkanélküliség, idősödő, 50 év feletti életkor, vagy alacsony, alapfokot nem meghaladó iskolai végzettség) foglalkoztatásához kötött támogatás. Így a meghatározott munkaerő-piaci jellemzőkkel rendelkező megváltozott munkaképességű álláskereső foglalkoztatása esetén is igénybe vehető.

 

1. munkaerőpiactól tartósan távollévő személy:

a) a pályakezdő fiatal,

b) az a személy, aki a gyermekgondozási segély (a továbbiakban: GYES), a gyermekgondozási díj (a továbbiakban: gyed), a gyermeknevelési támogatás (a továbbiakban: gyet), valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven (365 napon) belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy aki a gyermek egyéves korának betöltését követően, e gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll,,

c) a tartósan álláskereső

d) a foglalkoztatást helyettesítői támogatásra jogosult álláskereső

 

2. pályakezdő fiatal: a huszonötödik életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét – be nem töltött, foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel és érvényes START-kártyával rendelkező személy.

 

A START-kártya célja a pályakezdők munkatapasztalat-szerzésének elősegítése oly módon, hogy az őt foglalkoztató munkáltató számára járulékfizetési kedvezményt biztosít.

A START-plusz kártya a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű csoport, a gyermekgondozási segély (GYES), a gyermekgondozási díj (GYED), a gyermeknevelési támogatás (GYET), valamint az ápolási díj folyósításának megszűnése után, illetve a gyermek 1 éves kora után GYES mellett munkába állni kívánó személyek nyílt munkaerő-piacra történő be/visszalépését, támogatását alanyi jogon járó foglalkoztatási járulék-kedvezménnyel biztosítja.

A START-extra kártya a tartósan álláskereső személyek közül a munkaerő-piaci szempontból leghátrányosabb helyzetben lévő 50 éven felüliek, és életkortól függetlenül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók, valamint a rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső foglalkoztatását segíti elő munkaadói járulék kedvezmény biztosításával.

Rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, akinek a           rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint

a)      foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy

b)      tartós foglalkozási rehabilitációt igényel

Rehabilitációs kártyára az a személy is jogosult, aki

a)      2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült vagy

b)      rehabilitációs járadékban részesül.

 

A jogosult kérelmére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, mint rehabilitációs hatóság gondoskodik a kártya igénylésével kapcsolatos eljárás megindításáról. A kártyát az állami adóhatóság állítja ki és vonja vissza.

 

A munkaadó az őt az érvényes Rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személlyel fennálló adófizetési kötelezettségét eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő számított adóból adókedvezményt vehet igénybe, melynek mértéke az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százaléka.

A kártya által biztosított kedvezményt egyszerre csak egy munkáltató veheti igénybe, és csak addig, amíg a kártya letétbe van helyezve nála.

 

e) Támogatások szociális intézményen belüli foglalkoztatáshoz

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján a szociális intézményekben gondozott személyek intézményen belüli foglalkoztatás, azaz a szociális foglalkoztatás után támogatás igényelhető (szociális foglalkoztatási támogatás). A szociális foglalkoztatási támogatást munka-rehabilitációs díjra, bérjellegű kifizetésekre, valamint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó személyi és dologi kiadásokra, valamint tárgyieszköz-beszerzésekre kell fordítani.

A foglalkoztatás formája:

  • munkarehabilitáció, melynek elsődleges célja a foglalkoztatott munkavégző képességének, készségeinek fejlesztése,
  • fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás célja a szociális intézményben ellátott személy számára munkafolyamatok betanítása és foglalkoztatása révén az önálló munkavégző képesség kialakítása, helyreállítása, fejlesztése, valamint az ellátott felkészítése védett munka keretében, illetve a nyílt munkaerőpiacon történő önálló munkavégzésre.

A szociális intézményen belüli foglalkoztatás támogatása 2010 évtől pályázati rendszerben történik.

4. A TÁMOP 1.1.1. „Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” c. programból nyújtható támogatások

A komplex rehabilitáció során szükséges humánszolgáltatások, a mentori szolgáltatás, a képzések, valamint a támogatások is a TÁMOP 1. 1. 1 program keretében finanszírozhatók.

A program célja az egészségkárosodással élő, megváltozott munkaképességű személyek és ezen belül kiemelten a rehabilitációs járadékban részesülők-számára olyan foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások biztosítása, amelyek segítik a korábbi munkahelyre való visszatérést, vagy az újbóli elhelyezkedést, valamint a munkáltatók ösztönzése megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására.

 

A TÁMOP 1.1.1 program alanyai lehetnek:

 

  1. 1. Rehabilitációs járadékra jogosultak,
  2. 2. Az az álláskereső, akinek

 

a) a munkaképesség-csökkenése – 2011. január 1-jét megelőzően az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI), 2007. augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása, vagy 2001. január 1-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint – 50-66 százalékos mértékű, illetve az egészségkárosodás – az ORSZI szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása, vagy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: NRSZH) szakhatósági állásfoglalása szerint – 40-49 százalékos mértékű, vagy

b) az egészségkárosodása – az ORSZI szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása, vagy az NRSZH szakhatósági állásfoglalása szerint – 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálható.

 

 

A program első szakaszába történő bevonás 2011. március 31-én lezárult.

A program jelenlegi résztvevőinek foglalkoztatása esetén a következő támogatási lehetőségek állnak a munkáltatók rendelkezésére.

–          rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatás

–          munkahelyi segítő személy foglalkoztatásához nyújtott támogatás

–          bértámogatás – foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás

–          munkatapasztalat-szerzés céljából nyújtható bérköltség támogatása

–          képzési költség támogatása munkaviszonyban álló munkavállaló képzése esetén

–          munkába járáshoz, munkatapasztalat-szerzéshez kapcsolódó helyi, helyközi utazás költségeinek megtérítése

–          munkába járáshoz, munkatapasztalat-szerzéshez kapcsolódó csoportos személyszállítás támogatása.

 

A rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatás

A támogatás feltételei:

–          a foglalkoztatást a munkáltató az egészségkárosodásának megfelelően olyan munkakörben vállalja, amelynek ellátására az ORSZI/NRSZH szakvéleménye/szakhatósági állásfoglalása szerint egészségi állapota, gyakorlata, képzettsége és megmaradt képességei alapján alkalmas.

–          A foglalkoztatás munkaviszonykeretében, minimum napi 4 órában valósul meg.

–          Nem kell akkreditációs tanúsítvány.

–          Amennyiben munkaviszonyban álló rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló estében a munkáltató vállalja a rehabilitációt és a továbbfoglalkoztatást, akkor nem kell vizsgálni a kötelező foglalkoztatási szint meglétét.

–          Nem adható közigazgatási szervnek, állami és helyi önkormányzati költségvetési szervnek-

 

A támogatás mértéke, időtartama:

–          50-79 %-os ÖEK, rehabilitálható személy esetén a munkabér és járulékainak legfeljebb 60 %-a, az egészségkárosodás időtartamát meg nem haladóan, legfeljebb 36 hónapra,

–          50-66 %-os MKCS (OOSZI, MÁOI szakvéleménye alapján), illetve 40-49 %-os ÖEK (ORSZI/NRSZH szakvéleménye/szakhatósági állásfoglalása alapján) személy esetén a munkabér és járulékainak legfeljebb 40 %-a, az egészségkárosodás időtartamát meg nem haladóan, legfeljebb. 12 hónapra.

 

Munkahelyi segítő személy foglalkoztatáshoz nyújtható támogatás mértéke és feltételei:

–          Költségtámogatás állapítható meg, ha a munkahelyi segítő tevékenysége a legalább 67%-ban megváltozott munkaképességű, vagy legalább 50%-os mértékű egészségkárosodással rendelkező munkavállaló feladatai ellátásához nyújt segítséget.

–          A munkabér és járulékainak együttes összege nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző második évre a KSH által közzétett nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset 1/12 részének 80 %-át.

–          A támogatás folyósításának időtartama nem haladhatja meg azt az időtartamot, ameddig segítő alkalmazására van szükség

–          Nem nyújtható támogatás: betanító képzésre, felügyeletre, ellenőrző, irányító feladatok ellátására stb.

 

 

Bértámogatás – foglalkoztatást elősegítő támogatás

A foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás keretében lehetőség van a program alanyának elhelyezkedését legfeljebb egy évig a bér és járulékok együttes összegének 60%-ig támogatni. A bértámogatás megállapítása során megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt, aki

 

  • rehabilitációs járadékban részesül,
  • álláskereső, és aki a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról szóló 177/2005. (IX.2) Kormány rendelet 2. § e) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel.

 

A támogatás feltételei:

  • köztartozás mentes,
  • megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének,
  • az Flt. 8. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségének a kérelemben megjelölt munkakörökre vonatkozóan annak benyújtását megelőző 6 hónapban eleget tett, valamint a munkaügyi központ által közvetített személy foglalkoztatását vállalja továbbá
  • a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a működési körében felmerülő okból rendes felmondással nem szünteti meg, és
  • kötelezettséget vállal arra, hogy a munkaviszonyt a támogatás folyósításának időtartama alatt az előző pontban meghatározott okból nem szünteti meg
  • a foglalkoztatást legalább 12 hónapig vállalja,
  • vagy ettől rövidebb idejű foglalkoztatás esetén azt arányosan kevesebb támogatással vállalja.

 

Munkatapasztalat-szerzés céljából nyújtható bérköltség támogatás

A munkakipróbálás keretében lehetőség van a program alanyának foglalkoztatását maximum 90 napig támogatni. Továbbfoglalkoztatási esély esetén adható. Próbaidő nem köthető ki, közös megegyezéssel nem szüntethető meg a foglalkoztatás. Munkakipróbálás után munkagyakorlat – szerzés támogatás is adható. A támogatás mértéke a munkabér és járulékok együttes összegének 100%-a lehet.

 

A munkatapasztalat szerzés támogatása során az első alakalommal munkába álló programrésztvevők elhelyezkedését a munkabér és járulék 100%-nak átvállalásával támogatható, legfeljebb 12 hónapig.

 

A munkagyakorlat szerzés támogatása értelmében a program alanyainak olyan munkakörben való elhelyezkedését tudjuk támogatni, mely munkakörben korábban még nem szereztek gyakorlatot. A támogatás a munkabér és járulékok együttes összegének 100%-ig terjedhet és legfeljebb 12 hónapra vonatkozik.

Munkába járáshoz, munkatapasztalat-szerzéshez kapcsolódó helyi, helyközi utazás költségeinek megtérítése

A programban résztvevő és az őt – támogatás keretében – foglalkoztató munkaadó részére, a támogatott foglalkoztatás időtartama alatt egészben vagy részben megtéríthető a munkába járással kapcsolatos helyi, helyközi utazási költségnek a külön jogszabály[3] szerint őt terhelő része.

A munkaadó részére az őt terhelő rész mértékéig nyújtott helyközi utazás támogatása a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Kormányrendeletben foglaltak szerint de minimis támogatásnak minősül.

Munkába járáshoz, munkatapasztalat-szerzéshez kapcsolódó csoportos személyszállítás támogatása

A támogatott foglalkoztatás ideje alatt támogatás adható annak a munkaadónak, aki a munkavállalóinak lakóhelyük (tartózkodási helyük) és a munkahelyük között történő oda-vissza utazását csoportos személyszállítás útján oldja meg.

A támogatás feltétele, hogy:

  • a csoportos személyszállítással érintett munkavállalók lakóhelye (tartózkodási helye) olyan településen van, hogy a munkavállalóknak a lakóhely (tartózkodási hely) és a munkahely közötti, tömegközlekedési eszközzel történő oda-vissza utazása nem vagy csak aránytalan nehézséggel oldható meg, és
  • a munkaadó megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. §-ában meghatározott – feltételeinek.
  • A támogatás mértéke a csoportos személyszállításban érintett munkavállalók lakóhelyétől (tartózkodási helyétől) a munkahelyéig tartó útvonalra vonatkozó autóbuszbérletek árának a munkaadót terhelő részéig terjedhet. A támogatás de minimis támogatásnak minősül.

 

 

Valamennyi a programban nyújtható támogatás a foglalkoztatást megelőzően benyújtott kérelem alapján állapítható meg. A kérelmet a program célcsoportjába tartozó személy lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes kirendeltségen kell benyújtani, kivételt képez a csoportos személyszállítás támogatás igénylése. A csoportos személyszállítás támogatásiránti kérelmet a munkaadó székhelye szerint illetékes kirendeltségen kell benyújtani.

 

A program által nyújtott támogatási lehetőségeket részletesen a 132/2009 (VI.19.) Kormányrendelet tartalmazza.

 

A program – 2012-től 2015-ig tartó  második szakaszának előkészítése – az új rehabilitációs és ellátási rendszer fő irányait, a megváltozott jogszabályi környezetet, ezáltal a megváltozó célcsoportot is figyelembe véve – folyamatban van.

 

A támogatásokkal kapcsolatos részletes információkért forduljon bizalommal a székhelye vagy telephelye szerinti illetékes munkaügyi kirendeltség/ kirendeltség és szolgáltató központ munkatársaihoz.

 

7 A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (XII 26.) Kormányrendelet


[1] A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet, illetve a rehabilitációs akkreditációs eljárás és követelményrendszer szabályairól szóló 14/2005. (IX. 2.) FMM rendelet

[2] A rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatás megállapítása iránti  új kérelmek benyújtását a 168/2009.(VIII. 26.) Korm. rendelet felfüggesztette, a 2009. szeptember 1. előtt benyújtott kérelmek alapján megállapított támogatások esetében a kieső létszám a szerződésben foglalt mértékig pótolható és a ténylegesen foglalkoztatott és támogatásban részesülő létszám mértékéig a lejárt kötelezettség vállalás minden akkreditációs szinten megújítható.

 

 

4 A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. Törvény 17/A.§.

5 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozást, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról