Sajtófigyelő 2020.04.03.
Bejelentették: 100 milliárd eurót biztosít az EU a munkahelyek és vállalkozások fenntartására
Az Európai Unió 100 milliárd eurót biztosít a munkahelyek és vállalkozások fenntartása érdekében, a támogatást a tagállamok kedvező feltételekkel nyújtott kölcsönök formájában vehetik igénybe.
Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön Brüsszelben jelentette be az unió válságkezelő csomagját, amelynek célja, hogy megszüntesse a járvány okozta gazdasági szakadékot az uniós tagállamok között. Az uniós költségvetésében rendelkezésre álló összes eurót átirányítjuk a válság kezelésére, és lehetővé tesszük, hogy a finanszírozás gyors és hatékony legyen. Az európai szolidaritás jegyében mindent megteszünk nemcsak az életek, de a megélhetések megmentésért.
A bizottság által “szolidaritási pénzügyi eszköznek” nevezett csomag azt hivatott biztosítani, hogy a tagállami munkavállalók megélhetése ne kerüljön veszélybe, a vállalkozásokban alkalmazottak rövidített munkaidőben dolgozhassanak és továbbra is fizetni tudják bérleti díjaikat, számláikat, elősegítve ezáltal a gazdaság stabilizálását. A kölcsönök a válság által legjobban sújtott tagállamokat kívánják elsősorban támogatni, de minden tagállamnak lehetősége van arra, hogy pénzügyi garancia ellenében a támogatáshoz folyamodjon. A pénzügyi eszközre vonatkozó bizottsági javaslatot jövő kedden tárgyalják videokonferencia keretében a tagállamok gazdasági és pénzügyminiszterei.
…
Rövidített munkaidős rendszert javasol az EU
Az Európai Bizottság államilag támogatott, rövidített munkaidejű rendszer bevezetését javasolja, amely a munkahelymegőrzést célozza, a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés alatt. Az előterjesztést Ursula Von der Leyen elnök jelentette be szerdai videóüzenetében.
“A javaslat lényege, hogy a vállaltok annak ellenére is fizetnek alkalmazottiaknak, hogy nem nyereségesek. A válság ideje alatt az alkalmazottaknak lehetősége nyílik a továbbképzésre és olyan új képességek megszerzésére, amelyekből a vállaltok is profitálhatnak” – tájékoztatott az elnök. Hozzátette: hasonló kezdeményezések több EU-tagállamban hasznosnak bizonyultak, a 2008-as pénzügyi válság alatt. A kezdeményezés célja elsősorban Spanyolország és Olaszország támogatása, ahol a járvány a legjobban elterjedt, és ahol a válság előtt is magas volt a munkanélküliek aránya.
…
Visentini: Példátlan, ahogy a kormány magára hagyta a magyar munkavállalókat
Nincs még egy olyan ország Európában, ahol ebben a veszélyhelyzetben a kormány annyira magára hagyja a munkavállalókat és egyes ágazatokat, mint Magyarország – közölte a miniszterelnöknek és a köztársasági elnöknek írt levelében Luca Visentini. A 38 ország 90 szakszervezetének mintegy 45 millió dolgozóját képviselő Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) főtitkára felszólítja a kormányt, tárgyaljon a szociális partnerekkel, s biztosítson a munkavállalók számára megnyugtató védelmet. Visentini különösen aggályosnak tartja a felhatalmazási törvényt, s egyebek között ezért is az Európa Bizottság, az Európa Tanács és az Európa Parlament elnökeihez fordul – írja az Adó Onlinehoz eljuttatott közleményében az eredeti levél alapján a Magyar Szakszervezeti Szövetség.
Erősen aggódik a magyarországi helyzet miatt az ESZSZ főtitkára, s aggodalma okait levélben tételesen közölte is a miniszterelnökkel és a köztársasági elnökkel – olvasható a MASZSZ közleményében, amelyet a szervezet az eredeti levél alapján fogalmazott meg. Luca Visentini, az ESZSZ főtitkára szerint a kormány, elsősorban maga a miniszterelnök sem fordít kellő figyelmet a munkavállalókra, nem biztosítja számukra a megfelelő érdekvédelmet, hiszen még ebben a helyzetben sem tárgyal a szociális partnerekkel – szögezte le a főtitkár az Orbán Viktornak és Áder Jánosnak írt levelében. Ugyanebben a levélben figyelmeztet: a mostani vészhelyzet hatalmas recesszióhoz és munkanélküliséghez vezet, s ha a kormány most nem reagál a munkáltatók és a dolgozók számára is megfelelően és gyorsan, akkor a majdani helyreállításhoz hosszú idő és hatalmas pénzügyi forrás kell.
Kordás László, a MASZSZ elnöke a levél alapján felhívja a figyelmet: a legnagyobb európai szakszervezeti szövetség aggályosan kevésnek tartja a járvány következményeinek enyhítésére hozott magyarországi intézkedéseket, különösen azokat, amelyek a munkavállalókat védik.
…
Hogyan érintik az EU-ban ingázó munkavállalókat a határzárak?
A koronavírus-járvány megfékezése érdekében a legtöbb EU-tagállam lezárta a határait, ami a sokmillió, azon belül több tízezer magyar ingázó munkavállalót különösen negatívan érintett. A helyzet munkajogi hátterét a Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértője foglalja össze, aki felhívja a figyelmet, hogy ha a be- vagy kiutazási tilalom miatt az ingázó nem dolgozhat, akkor annak az EU-tagállamnak a joga az irányadó a következményekre, amelyben a munkavállaló rendszeresen munkát végez. Amennyiben ugyanakkor az ingázó elveszti a munkáját, a saját tagállamától igényelheti a munkanélküliekre vonatkozó ellátást.
A koronavírus-járvány miatt a legtöbb európai uniós ország lezárta a határait, és ezekbe az országokba nagyrészt már csak a saját állampolgáraik léphetnek be. A helyzet különösen negatívan érintette azokat az ingázókat, akik a lakhelyüktől eltérő EU-tagállamban dolgoznak, és eközben rendszeresen hazatérnek. A Kapolyi Ügyvédi Iroda európai uniós munkajogi szakértője, Dr. Horváth Gábor elmondta, hogy az ingázók helyzetének megkönnyítése érdekében az Európai Bizottság 2020. márciusában kiadott ajánlásai értelmében a tagállamoknak lehetővé kell tenniük az ingázó munkavállalók szabad és gyors határátlépését.
Ezzel összhangban már Magyarországon is történtek intézkedések, hiszen az elmúlt időszakban több szomszédos országba is lehetővé vált a munkavállalási célú napi ingázás, tehát ilyen esetben a dolgozók mentesülnek a 14 napra előírt hatósági karantén, valamint a külföldiekre vonatkozó beléptetési tilalom alól. Előfordulhat azonban, hogy ellehetetlenül az ingázás, hiszen a célország például beutazási tilalmat rendel el. Ilyen esetben a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogszabályok szerint jogválasztás hiányában az egyéni munkaszerződésre alapvetően annak az országnak joga az irányadó, ahol vagy – ennek hiányában – ahonnan a munkavállaló rendszerint a munkáját végzi.
…
Munkavállalói érdekében lemond fizetése egy részéről a Budapest Airport menedzsmentje
A Budapest Airport a koronavírus okozta válsághelyzetben is felelős munkáltató kíván lenni, és a járvány idején különös figyelmet fordít a munkavállalók anyagi és egészségügyi stabilitásának biztosítására. Ezért a repülőtér-üzemeltető kezdeményezésére létrejön a BUD Csoport Munkavállalóiért Alapítvány, amelyet a járvány miatt nehéz helyzetbe került munkavállalók segítésére hívtak életre.
A legfrissebb adatok és előrejelzések szerint Európa légiközlekedését sújtja a legkomolyabban a koronavírus-járvány. A kontinens légiközlekedési kapacitásainak 90%-át is átmenetileg elveszítheti, az európai repülőterek 14 milliárd eurós bevételkieséssel számolnak. A jelenlegi válság a budapesti repülőteret is drasztikus mértékben érinti. Összehasonlításképp: 2019. március 31-én napi 45 700 utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, ez a szám 2020 márciusának végén 520 fő volt.
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. a jelenlegi válsághelyzetben különösen fontosnak tartja, hogy a BUD csoport munkavállalóinak egészsége és anyagi biztonsága fennmaradjon. A vállalat január óta számos intézkedést tett a munkahelyek megvédése és egyben a munkavállalók biztonsága érdekében. Ennek a folyamatnak egy következő lépése, hogy a Budapest Airport kezdeményezésére létrejön a BUD Csoport Munkavállalóiért Alapítvány.
…
Mit csinál Brüsszel?
Hogyan támogatja a csődveszélyben lévő vendéglőket és kávézókat, csokiboltokat?
Minden bezárt egység kap a belga kormánytól egyszeri, feltétel nélküli 4000 eurót, és ha az alkalmazottak ideiglenes munkanélküli segélyre mennek, az államtól június végéig megkapják a fizetésük 70%-át. Ezzel talán többen átvészelik a nehéz időket, de mindenki még ilyen nagyvonalú segítséggel sem fogja túlélni, biztos elhullik egy csomó hely és munkahely.
…
Odafigyelés a távolból – juttatások otthoni munkavégzéshez
A távtörődés fontos válsághelyzetben is – sőt talán ilyenkor fontos igazán!
A távtörődés egyik és talán legfontosabb formája a csapatszellem megtartása és megerősítése, az egymásra való extra odafigyelés, ahogy erről korábbi cikkünkben Göröcs Lili, a Profession.hu HR vezetője már részletesebben is beszélt. Az otthoni irodából azonban nemcsak a társaság hiányozhat, hanem azok a plusz juttatások is, amik szerethetővé tesznek egy munkahelyet.
Sok vállalatnál egyáltalán nem állt meg a munka a veszélyhelyzet miatt, sőt, akár az otthoni irodára átállás, akár a megnövekedett ügyféligények miatt extra erőfeszítésekre is szükség lehet. Nem könnyű a munkavállalók helyzete akkor sem, ha “csak” a szokásos munkamennyiséget kell otthoni körülmények között elvégezni – ha van mozgásterünk, keressünk lehetőségeket arra, hogy plusz juttatásokkal tegyük élhetőbbé a helyzetet!
Kérdezzünk!
Kérdezzük meg a munkavállalókat, mi hiányzik nekik a legjobban? Lehet, hogy egy kényelmesebb szék, lehet hogy a heti gyümölcsnap, lehet hogy épp a kávé. Halljuk meg a válaszaikat, és nézzük meg mit tehetünk!
…