2020. 03. 25.

Sajtófigyelő 2020.03.25.

 

Koronavírus következménye: az aktív keresők egynegyede munkahelye elvesztésével számol

 

Március közepén a koronavírus következményeként erősen romló gazdasági közhangulat olvasható az IDEA Intézet közvélemény-kutatásából. Igaz ez a megállapítás a magyar gazdaság egészére éppúgy, mint a saját háztartással kapcsolatos várakozásokra. A pártpolitikai polarizáció azonban még ezekben a kérdésekben is nyomon követhető. Az ellenzéki szavazók, valamint a pártpreferenciájukban bizonytalanok és válaszukat titkolók jövővel kapcsolatos várakozásai sokkal negatívabbak, mint a Fidesz–KDNP-szavazóié. Beszédes adat, hogy az aktív keresők egynegyede 2020. március közepén tart attól, hogy a következő hat hónapban elveszíti jelenlegi állását a koronavírus következményeként.

 

Alapmegállapítás, hogy a közvélemény-kutatásoknak egy-egy kampányszituációban nehéz dolguk van, hiszen egy zajló kampány során az adatfelvételt követően is rövid idő alatt változhatnak a választók preferenciái és véleményei. A koronavírus és ahhoz hasonló, előre nem látható bizonytalanságokkal és kihívásokkal terhes időszakokra a fenti tétel még inkább igaz. Két adatfelvétel között a kockázatok, a problémák és a politikai cselekvések akár más súllyal és keretben is értelmeződhetnek a megkérdezettek gondolkodásában. A koronavírus pedig nem egyszerűen egy egészségügyi világjárvány, hanem súlyos, egyéni és nemzeti szinten érezhető negatív gazdasági következmények sorozatát is elindítja.

 

Éppen ezért az IDEA Intézet 2020. március 17–20. között 2000 fős reprezentatív kutatásában arra volt kíváncsi, hogy a megkérdezettek miként értékelik saját, háztartásuk, illetve az ország anyagi-gazdasági helyzetét a következő 12 hónapban a koronavírus következtében.

 

Változhat-e a következő 12 hónapban az Ön háztartásának adósságállománya a koronavírus következményei miatt, és milyen irányba? Illetve az IDEA Intézet azt is kérdezte, hogy a megkérdezettek mennyire tartanak attól, hogy a koronavírus következményei miatt a következő 6 hónapon belül elveszítik jelenlegi állásukat? Március középen a megkérdezettek 65%-a szerint sokat fog romlani a következő 12 hónapban az ország gazdasági helyzete a koronavírus következményei miatt. Táborokon átívelő konszenzus van abban, hogy visszaesés következik, különbségek abban mutatkoznak, hogy ennek mélységét milyennek ítélik meg a válaszadók. Míg a Fidesz–KDNP-szavazóinak 43%-a szerint sokat fog romlani, addig az ellenzékiek pesszimistábbak (83%). A pártpreferenciájukat nem vállalók, vagy abban bizonytalanok sem várnak semmi jót: 18% szerint valamelyest, 68%-uk szerint sokat fog romlani a gazdasági helyzet a koronavírus következményei okán.

 

Teljes cikk

http://www.atv.hu/belfold/20200323-koronavirus-kovetkezmenye-az-aktiv-keresok-egynegyede-munkahelye-elvesztesevel-szamol?fbclid=IwAR1n7YeFN6ThHCJrIyv3ohbOPv6tFp_AUWT_FZEctAaVc94NeQFjK6tVRuQ

 

 

Előrejelzés 2020-ra: 3 vagy 7 százalékos visszaesés

 

A GKI a jelenlegi helyzetben szakmailag megalapozhatatlannak tartja a szokásos részletezettségben elkészíteni negyedévente megjelenő előrejelzését. Ezért az alábbiakban két forgatókönyv alapján csak a pillanatnyilag feltételezhető fő tendenciák bemutatására vállalkozik.

 

A járvány világméretűvé válása már tény, ugyanakkor mélysége és időtartama teljesen bizonytalan. Miközben Kínában már éledezik a gazdaság, Európában most terjed a járvány, s ezzel a lakosság mozgását korlátozó intézkedések. A világ tőzsdéinek általános zuhanása, majd időnként jelentős pozitív korrekciója jól mutatja az általános félelem és bizonytalanság légkörét. Világszerte általánossá vált a felismerés, hogy csak a lakosság mozgásának radikális korlátozásával lehet megállítani a járványt, ami szükségképpen a gazdasági folyamatok átmeneti visszaesésével, recesszióval jár, hiszen ez a globális termelői láncokat és a fogyasztói keresletet fizikailag és a várakozások alakulásán keresztül is keményen érinti. A jegybankok csökkenteni kezdték irányadó kamatukat, a kormányok lazítani kezdtek költségvetési szigorukon, s hatalmas költségvetési mentőcsomagokat hirdettek meg. Az EU pedig jelentős, mintegy 40 milliárd eurós reálgazdasági mentőcsomagot jelentett be. Mivel Magyarország az ennek forrásául szolgáló kohéziós pénzt lényegében már megelőlegezte a cégek számára, ezt a segítséget a magyar kormány nem tudja igénybe venni. A nemzetközi és hazai előrejelzők folyamatosan csökkentik növekedési prognózisaikat. A múlt héten az EKB elnöke már az eurózóna gazdaságainak 5%-os visszaesését valószínűsítette. A nemzetközi prognózisok (például a JP Morgan) a második negyedévben súlyos visszaesést, majd a második félévben jelentős visszapattanást feltételeznek A Pénzügyminisztérium március közepén a +3,7 és -0,3% közötti, nagyon széles sávban határozta meg a várható magyar növekedést (illetve zsugorodást). A pénzügyminiszter újabb megnyilatkozásai a visszaesést valószínűsítik.

 

A jelenlegi fő kérdés az, hogy a vírus okozta mozgáskorlátozások csak a második vagy a harmadik negyedévet, netán egy még hosszabb időszakot fognak-e érinteni. A januári adatok és a GKI konjunktúraindexének első negyedévben még csak szerény romlása alapján az első negyedévben még 2-3%-kal nőhetett a magyar GDP. Ugyanakkor a második negyedévben a turizmus, a szórakoztatóipar, az autóipar szinte teljes leállása, a kereskedelem korlátozása következtében 20% körüli visszaesés lehetséges. Az „A” változat szerint a gazdaság a második félévben stabilizálódik, s a második félévben az előző év azonos időszakához képest 3%-os növekedésre lesz képes. A „B” változat csak a visszaesés második félévi kb. 6%-ra való lefékeződésével számol. A két változat közötti legmarkánsabb különbség a háztartások fogyasztásában van: míg az „A” változat csak 1% körüli, a „B” változat 4%-os visszaeséssel számol. A beruházási volumen legalább 8-10%-kal csökken. Végeredményben az „A” változatban 3, a „B” változatban 7%-kal esik vissza a magyar gazdaság.

 

Teljes cikk

GKI

 

 

1,2 millió magyar sorsa a tét: a koronavírus-járvány miatt ugrik a fizetésük?

 

Az éppen tomboló koronavírus-járvány egyelőre még felmérhetetlen károkat okozott és fog még okozni a gazdaságoknak: egy biztos, sok hazai cég nem fogja túlélni, több száz ezer ember veszíti el a munkáját, hiszen bevétel híján egyszerűen nincs miből bért fizetni nekik. Ennek ellenére vannak olyan vezetők, akik magánvagyonukat is beáldozva akár mindenáron megtartják az alkalmazottaikat. Ameddig bírják.

 

A pandémiás válság következtében rengeteg vállalkozó került borzalmasan nehéz helyzetbe egyik pillanatról a másikra: ma már szinte nincs olyan szektor, amelyiket ne érintené valamilyen formában lasulás.

 

Múlt hét szerdán jelentett be Orbán Viktor hiteltörlesztési moratóriumot, amitől egy pillanatra fellélegezhettek a magyar kkv-k. Az Opten adatbázisa szerint a hosszú lejáratú banki hitelek törlesztési moratóriuma több mint 33 ezer vállalkozást érint, de mivel a moratórium a rövidlejáratú banki hitelekre is kiterjed, ezért ez a szám ennek akár többszöröse is lehet. Ezért is nehéz ebben a körben megmondani, hogy pontosan mennyi foglalkoztatottat érint közvetlenül vagy közvetve a rendelkezés, de az biztos, hogy hosszúlejáratú hitelekkel rendelkező vállalatok több mint 1 250 ezer főt foglalkoztatnak.

 

Komoly segítség tehát a hiteltörlesztés felfüggesztése, és bizonyos szektorokban a járulékfizetési mentesség, de rengeteg hazai kis- és középvállalkozás továbbra is óriási bajban van. Amennyiben semmi tartaléka nincs a vállalkozónak, vagy a munkavállalónak, akkor az egy nagyon kemény történet. – mondta el a Pénzcentrumnak Toldi Zsuzsanna, az Aquilone Training Szervezetfejlesztési Kft. ügyvezetője. Arra a kérdésre, hogy ez életszerű-e, azaz van-e olyan kkv Magyarországon, amelyik semmiféle tartalékkal nem rendelkezik, azt válaszolta, hogy igen: “Abszolút elképzelhető, főleg ha hiteleik vannak, netán most indultak. És ugyan a katás vállalkozóknak most nem kell adót fizetniük, ám bevételük ettől még nem lesz. Egy trénernek például most megállt az élet. Mert egyáltalán nem biztos, hogy van mögötte egy erős tréning cég, amelyik azt mondja, most ugyan nem dolgozol, de adok neked havi 100 ezer forintot.

 

De ettől függetlenül rengeteg pozitív példával lehet találkozni: van például egy autószerelő, aki azt mondta az embereinek, ameddig lehet, kitartanak, azaz fizeti őket. Mi ugyanezt csináljuk: csökkentettük ugyan a fizetéseket, de kitartunk, amíg tudunk.

 

Teljes cikk

https://www.penzcentrum.hu/karrier/1-2-millio-magyar-sorsa-a-tet-a-koronavirus-jarvany-miatt-ugrik-a-fizetesuk.1091144.html?r=melleklet

 

 

Egyedül nem megy

 

Hamarosan eljön az április elején esedékes fizetések utalásának az ideje. Van, aki most még megkapja a fizetését, lesz, aki csak fél havi jövedelemre lesz jogosult. Akadnak, akik már elveszítették a munkájukat. Eközben a kormányzat rendeletileg olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek tág teret nyitnak a munkaadók és a munkavállalók közötti megegyezésre. Tudjuk jól, ilyenkor mindig a gyengébb fél, vagyis a munkavállaló kerül kiszolgáltatottabb helyzetebe. 

 

Ilyen intézkedéseket veszélyes, vészterhes időkben csak úgy szabad meghozni, hogy az a társadalmi béke fenntartását szolgálja. Vagyis ha e rendelet segíti a vállalkozások talpon maradását (ezt teszi), akkor az államnak segítséget kell nyújtani ahhoz, hogy a jövedelem nélkül maradók kompenzációban részesüljenek, vagy éppen munkahelyüket megőrizve jussanak jövedelemhez. A társadalmi béke fenntartását, a járványveszély elhárítását csak az olyan átgondolt és felelős intézkedések segítik elő, amik úgy támogatják a vállalkozókat, hogy e támogatás árát nem a munkavállalókkal, vagyis a magyar állampolgárok nagy többségével fizettetik meg. Azokkal, akik adót és járulékot fizetnek, akik eddig is megfizetett 27 százalékos ÁFA-t.

 

Van rá mód, van rá eszköz, és van rá ok, hogy állami pénzügyi alapot hozzanak létre a munkavállalók érdekében! Ki kell alakítani a támogatások rendszerét, ahol az a munkáltató, aki fizetett állásidőn tartja a munkavállalót, támogatást kap, aki pedig utcára került, az jogosult egy átmeneti „alapjövedelemre”, ha úgy tetszik, egy átmeneti munkanélküli segélyre. Ha fel lehetett lazítani a foglalkoztatási szabályokat, és fel lehetett, akkor rugalmasabbá kell tenni a segélyezési rendszert, és be kell vezetni ideiglenesen a bérek dotációját is.

 

És kell még valami. A példamutatás. A higgadtság, a türelem és az együttműködés, a jóindulat példamutatása. Az állami (és az állami szabályozás szerint működő önkormányzati) hivatalok, intézmények, vállalkozások munkavállalóival szemben a kormánynak méltányosan és kedvezően kell a munkáltatói jogokat gyakorolni. Az otthoni munkavégzést minden olyan állami és önkormányzati szervezet esetében, ahol nincs ügyfél-találkozás, meg lehet szervezni. Élni kell e lehetőséggel a minisztériumok munkavállalóitól egészen a könyvtári adatfeldolgozó munkát végzőkig. Nem lehet kérdés, hogy ahol általános iskolai vagy annál fiatalabb gyermek felügyeletére van szükség az iskolák, óvodák, bölcsődék nagyon helyes bezárása miatt, ott a gyermekfelügyelet ellátása mellett jövedelmet akkor is folyósítani kell, ha a munkavállaló nem végez home office munkát. Mert a gyermekfelügyelet, a nevelés, a távoktatási feladatok otthoni, kiskorú gyermek melletti támogatása bizony a munkával egyenértékű tevékenység lett. Hiszen a gyerekeket nem tavaszi szünetre küldték haza az iskolából.

 

Teljes cikk

https://nepszava.hu/3071968_egyedul-nem-megy

 

 

A fejlett világ legszűkmarkúbb ellátása vár a sok százezer magyar munkanélkülire

 

Évek óta újabb és újabb sikerekről számolt be a kormány a foglalkoztatás területén. Sok szempontból joggal, hiszen a munkanélküliség a rendszerváltás óta nem látott mélypontra süllyedt – ehhez persze kellett némi statisztikai trükközés -, a gazdaságban pedig évek óta a munkaerőhiányról és a betöltetlen álláshelyekről szóltak a panaszok.

 

Most viszont már tudni lehet, hogy óriási gazdasági visszaesés jön. Gulyás Gergely március 19-én arról beszélt, hogy a kormány sok százezer munkanélkülivel számol. Ugyan a magyar munkaerő-piaci adatközlés lassabb néhány másik országéhoz képest, ezért az állásvesztések számát és nagyságrendjét csak később fogjuk látni, de a Google-keresések trendje nem sok jót ígér.

 

A munkájukat elvesztők nem sok jóra számíthatnak. Ma Magyarországon a korábbi bruttó bér 60 százalékát kapja, akinek felmondanak, de ennek maximuma a minimálbér, ami jelenleg 161 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy a bruttó 368 ezer forintos átlagfizetés is messze kimeríti ezt a maximumot, így csak a korábbi bér 44 százalékát kapja egy átlagbért kereső. Nem csak az alacsony összeggel van baj. Talán még nagyobb probléma, hogy csak három hónapig jár az álláskeresési járadék, ami példátlanul rövid időtáv a fejlett világban. Fél évnél rövidebb ideig Magyarországon kívül csak Csehországban (öt hónap, de 50 év felett nyolc, 55 év felett 11 hónap) fizetik ezt a juttatást. Még a liberális szabadpiac zászlóshajójának számító Egyesült Államokban is kétszer annyi ideig jár a munkanélküli segély, mint Magyarországon. Sőt, van három ország, ahol tulajdonképpen nincs is határa a munkanélküli segély folyósításának: Ausztráliában, Új-Zélandon és Belgiumban elméletileg örökké lehetne kapni. Természetesen vannak korlátozások, hiszen a munkaügyi hivatallal együtt kell működni, a közvetített állásokat el kell fogadni.

 

Teljes cikk

https://g7.hu/kozelet/20200325/a-fejlett-vilag-legszukmarkubb-ellatasa-var-a-sok-szazezer-magyar-munkanelkulire/

 

 

Lassítottak a toborzásban, de optimisták a magyar cégek

 

A koronavírus minden magyar vállalkozás működését érintette valamilyen szinten, de az új kollégák toborzásával továbbra is tervez a cégek több mint 90 százaléka 2020-ban. Harmaduknál változatlanul folytatódik az új munkaerő felvétele, bizonyos ágazatokban viszont teljes mértékben megszűnt ez a tevékenység – derül ki a Profession.hu villámkutatásából és saját adataiból.

 

Összességében lelassult a cégek toborzási tevékenysége, 42 százalékuk a veszélyhelyzet idejére leállította az új kollégák keresését, 16 százalékuk pedig úgy tervez, hogy az egész éves növekedési tervüket is befolyásolni fogja a koronavírus. A leginkább érintett iparágakban extrém csökkenés látható, de sok szektorban rekordot döntött a meghirdetett állások száma az utóbbi 1 hétben.

 

A vendéglátással kapcsolatos hirdetések esetében 91 százalékos, fatális esést tapasztaltak az állásportálon. A szakmunka, fizikai munka és szállítmányozás/logisztika kategória is jelentős, átlagosan 50 százalékos csökkenés látható. Ezzel szemben például a jogi (+36%) és mezőgazdasági (+175%) kategóriákban jelentősen több, a mérnöki és ügyfélszolgálati állásoknál pedig szinte azonos számú álláshirdetést adtak fel a cégek. Kiemelkedő növekedés látható még a nagyobb élelmiszerláncoknál, akik leginkább bolti eladókat keresnek a hirtelen megugrott forgalom kezelésére.

 

Teljes cikk

https://www.profession.hu/blog/lassitottak-a-toborzasban-de-optimistak-a-magyar-cegek/

 

 

Ez lehet a csodafegyver a munkanélküliség elleni harcban

 

Van egy eszköz, ami Németországból indulva egyre több közgazdász és politikai döntéshozó elismerését vívta ki az elmúlt napokban. Többen azon a véleményen vannak, hogy ennek általános alkalmazása a válság alatt hatékony eszköz lehet a tömeges munkanélküliség megakadályozására.

 

A koronavírus járvány kapcsán az egyik legnagyobb gazdasági kockázatnak a munkanélküliség megugrása tűnik a vállalatok tömeges csődje mellett. A hirtelen megszűnő munkahelyek tovább gyűrűző hatására ugyanis a betegség elmúltával sem fog a fogyasztás a korábbi szintre visszatérni, így a gazdasági talpra állás is nehezebb lehet. Világszerte sok helyen, ahogy beütött a krach, a vállalatok azonnal drasztikus intézkedéseket hoztak, és jelentős elbocsátásokba kezdtek. Mikroszinten ugyan ez teljesen logikus lépés, de makrogazdasági szempontból ez a későbbiekben komoly negatív hatással lehet, ahogy fentebb leírtuk az összefüggéseket.

 

A német minta máshol is hódít

Érdekesség, hogy a nem éppen a rugalmas munkaerőpiacáról ismert Németországban pont a jogszabályok miatt született egy olyan eszköz, amely a Financial Times írása szerint más országokban is mintát jelenthet. Miután a német jog alapján a munkavállalók elbocsátása nem olyan egyszerű, mint például egy amerikai cégnél, ezért a helyi vállalatok és a berlini kormányzat közösen igyekszik ebből előny kovácsolni. Így vezették be nagyon sok helyen a Kurzarbeit (rövidített munkaidő) néven emlegetett alkalmazási formát, amelyet a politika is támogat. A német vezetők a korábbi teszetoszaságukra rácáfolva ráadásul soha nem tapasztalt gyorsasággal és sorozatban készítik a jogszabálytervezeteket, amelyek rekordidő alatt mennek át a törvényhozáson. Az első, március közepén megtett válságkezelő intézkedésről, a kieső bér egy részének állami támogatásból finanszírozott pótlására épülő rövidített munkaidő intézményének kiterjesztéséről például 24 óra alatt döntött a kormány, és a javaslatot 72 óra alatt, pártpolitikai oldalakat átívelő egyetértésben fogadta el a törvényhozás két kamarája.

 

Az első becslések szerint legalább egymillió munkavállalót állítanak át rövidített munkaidőre, kieső bérük pótlása pedig nagyjából 10 milliárd euróba kerülhet. A megoldás mindenki számára előnyös, a munkavállalók a megélhetésüket továbbra is tudják biztosítani a jövedelemből, a vállalatok meg tudják tartani azt a képzett munkaerő-állományt, amelyet az elmúlt évtizedben felépítettek, míg a kormány számára a gazdaság újraindításakor nem kell még a kíméletlenül elszálló munkanélküliséggel is megküzdeni, ami azért így is nőni fog.

 

Teljes cikk

https://privatbankar.hu/makro/ez-lehet-a-csodafegyver-a-munkanelkuliseg-elleni-harcban-331785

 

 

Kína mutatja a gazdasági jövőt

 

A járvány levonultával megszűnik az első, a gyárleállítások miatti kínálati sokk, ezt hamar ki lehet heverni, újraindul a termelés. Viszont most jön a második, a keresleti sokk, a csődökkel és állások millióinak megszűnésével nagyon megcsappant a fogyasztói kereslet, ráadásul az sem költ, inkább takarékoskodik, félrerak, akinek van fizetése, nem fog autót venni. És ezt a megváltozott fogyasztói magatartást nagyon-nagyon nehéz lesz megtörni, erre az ingyenpénz sem eszköz – ami miatt újabb munkahelyek kerülnek veszélybe. A járvány levonulta után éppen ezért máshol sem fog minden bolt, üzlet, szalon, étterem, szolgáltatás stb. visszanyitni, hanem lehúzza a rolót örökre. (Aki talpon marad, persze piacokat foglalhat be.)

 

“Biggi Stefansson, the owner of IS Seafood, a Chinese distributor of Icelandic seafood, said 94 per cent of his business was lost in February compared to a year earlier. He hopes March will be slightly better for the Shanghai-based company, only 80 per cent down on last year, and even by April his business will still be down by 50 per cent.” Ha a korábbi felére visszamennek az eladások, már jó.  (Nagyanyám, aki átélte Pesten az ostromot, még a hetvenes években, 30 évvel később is készletezte a lisztet, zsírt, cukrot meg a sárgaborsót. Lementünk nyaralni anyámékkal Görögországba – és tíz kiló zsírban lesütött tarját küldött velünk bödönben a 40 fokban, hogy éhen ne haljunk.)

Teljes cikk

Alapblog