Sajtófigyelő 2020.02.24., hétfő
Bérrobbanás
Harmadik éve tizenegy százalék fölött nő az átlagos nettó fizetés Magyarországon. A térség többi országa szintén dinamikus bérnövekedést produkál, de a jövedelmek átlagos szintje még mindig csak harmada a franciának vagy a németnek. Nemzetközi összehasonlításban a magyar adatot árnyalja a forint leértékelődése, az Eurostat adatai szerint tavalyelőtt a tizenegyből euróban számolva csak hétszázalékos növekedés maradt.
A tavalyi év első tizenegy hónapjában 11,2 százalékkal nőtt az átlagos nettó fizetés Magyarországon. A bérek rohamos növekedése harmadik éve tart: tavalyelőtt 11,3, azelőtt pedig 12,8 százalékos emelkedést mutattak a statisztikák – az azt megelőző években a 3-4 százaléknak is örültünk. Úgy tűnik, az egyre jelentősebb munkaerőhiány 2016-tól elérte azt, amire a politika két és fél évtizeden keresztül képtelen volt: Közép-Európa gyors bérfelzárkózásba kezdett. A cégek kénytelenek egyre nagyobb fizetéseket adni, amennyiben a nyitott határok korában itthon akarják tartani munkavállalóikat. Hogy mennyire a versenyszféra húzza a béreket, mutatja, hogy a statisztikák szerint a feldolgozóiparban, termelő ágazatokban, építőiparban az átlagosnál is nagyobb a bérnövekedés, miközben az állam által meghatározott egészségügyben, szociális szektorban csak az átlagnövekedés felét, az oktatásban még ennél is kevesebbet kaptak kézhez az alkalmazottak.
A bérek erőteljes emelkedése egész térségünkre jellemző. Lengyelországban a novemberi adatok 6,2 százalékos növekedést mutattak az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Csehországban ugyanekkor 6,9, Romániában pedig 7,4 százalékkal nőtt az átlagfizetés. Bár ezek az értékek most a hazainál valamivel alacsonyabbak, az Eurostat adatai szerint 2010–2018 között a lengyel munkabérek 37, a csehek 28, a románok 72 százalékkal nőttek. Tavalyelőtt a magyarhoz hasonló, tíz százalék körüli bérnövekedést produkált Lettország, Észtország és Litvánia (és a már említett Csehország és Románia) is, miközben például a brit bérszínvonal ötödik éve változatlan, és a francia átlagfizetés is csak bő egytizedével nőtt nyolc év alatt.
…
Munkaerőpiac: így kaphat milliós jutalékot egy jó ajánlásért
Ma már kétszer annyi idő alatt sikerül betölteni egy üres állást, mint 2011-ben, a költségek pedig ez idő alatt megnégyszereződtek, most a hr-büdzsé 16 százaléka megy toborzásra. Ezen a problémán segít egy személyi ajánláson alapuló új fejlesztés, a Talentuno rendszer, amelyben a résztvevő közösségi toborzók akár egymilliós jutalékot is zsebre tehetnek ismerősük ajánlásával.
A fejvadászcégek többnyire elavult módszerekkel dolgoznak, telefonon, egyesével keresik fel a jelölteket, hogy arról kérdezzék őket, nyitottak lennének-e egy váltásra. Az esetek többségében pedig falakba ütköznek, hiszen korántsem biztos, hogy az adott jelölt éppen aktív munkakereső. A statisztika azt mutatja, hogy egy toborzó napi tevékenysége során 86 százalékban olyan jelöltekkel van kapcsolatban, akik már alkalmazásban állnak és éppen nem nyitottak a váltásra.
Erre a problémára kínál megoldást a személyes ajánlás módszere, egy ajánló ugyanis pontosan tudja az ismeretségi körében, hogy ki az, aki munkát keres, váltásban gondolkodik, és elég jól ismeri a szakmai hátterüket is. A magyar fejlesztésű Talentuno HRtech startup a közösség erejét hasznosítva a tehetségek toborzásába ún. matchmakereket vont be. Bárki lehet matchmaker, aki felhasználóként regisztrál a platformra, ahonnan az elérhető összes cég nyitott állásait ajánlhatja ismerőseinek, sikeres közvetítés esetén pedig bezsebelheti a jutalékot.
…
Előcsalta a munkaerőt a pályázat
Gazdaságpolitikai tévhiteket is eloszlathat egy jól célzott pályázati konstrukció, ennek lehettünk szemtanúi a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program egyik kiírása esetében – osztotta meg tapasztalatát Andorka Miklós, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. stratégiai igazgatója a társaságcsoport honlapján. Jelezte: a foglalkoztatásbővítést ösztönző felhívás iránti kereslet éppen arra cáfolt rá, hogy a végletekig feszített munkaerőpiacon ma már lasszóval sem lehet embert, különösen szakképzett dolgozót találni.
Ahol ugyanis sokan azt hitték, hogy pár száz potenciális munkavállalóra sem lehet már bukkanni, ott kiderült: több ezer embert is hadra lehet fogni. Andorka Miklós szerint ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy a január 27-én megnyitott 12 milliárd forintos keretre való pályázatok befogadását két hétre rá, február 10-én fel kellett függeszteni. Ekkorra ugyanis csaknem 23,5 milliárd forint értékben futottak be támogatói igények (összesen 665 darab), ami gyakorlatilag kétszeres túligénylést jelent.
A pályázaton legalább három, legfeljebb 15 munkavállaló felvételéhez lehetett minimum nyolc-, maximum kilencvenmillió forinthoz jutni. A program a mikro- és kisvállalatok esetében hetven-, középvállalatoknál pedig hatvanszázalékos támogatási intenzitást nyújtott, ami az újonnan felvettek bértámogatására fordítható 24 hónapon át – ismertette Andorka Miklós. A 35 millió forint feletti átlagos támogatói igény azt mutatja, hogy hiánypótló volt ez a konstrukció.
…
Megszületett a megállapodás a BKV-nél: ekkora lesz a béremelés 2020-ban
Átlagosan tíz százalékos béremelésben állapodtak meg – januártól visszamenőleg – a szakszervezetek a BKV vezetésével a ma kora délután kezdődött kollektív munkaügyi vita harmadik fordulójában. A sztrájkkészültséget a megállapodás aláírásáig felfüggesztették – közölte az Egységes Közlekedési Szakszervezet.
Átlagosan 10 százalékkal több bért kapnak a BKV-nál dolgozók január elsejétől visszamenőleg. Az első két hónapra mindenkinek egységesen egyszeri hatvanezer forintot fizet ki a cég, márciustól pedig 8 százalékkal, havonta legalább 35 ezer forinttal nőnek a keresetek – közölte Naszályi Gábor, az EKSZ elnöke. Ez az összeg legtöbb munkavállalónál meghaladja a 10 százalékot. A szakszervezetek abban is megállapodtak a cégvezetéssel, hogy az eddigi senioritás pótlékot felváltja a Budapest pótlék, amely eleinte 0,4 százalék lesz -, ennyivel kell szorozni a BKV-nál töltött éveket -, ám a tervek szerint kérőbb évente emelkedik, amíg el nem éri az 1 százalékot – magyarázta az elnök.Az egyezség a cafetériára éves mértékét is érintette, összesen 200 ezer forintra emelték.
…
Téli influenza
Köteles hazaküldeni a munkáltató a fertőző beteg dolgozót
A téli influenzás időszakban általános jelenség, hogy a munkavállalók egy része betegen, sőt, lázasan is dolgozik, mert félti az állását vagy a munkateher, helyettesítési nehézségek miatt nem teheti meg, hogy otthonában gyógyuljon. Mindeközben nemcsak a munkavállaló, hanem a munkáltató érdeke is azt kívánná meg, hogy a lehető legrövidebb időn belül egészséges, kipihent, a munkájára koncentráló munkavállaló álljon rendelkezésre – írja az Adózóna.
Tájékoztatás, együttműködés – jóban-rosszban
A munka törvénykönyve (Mt.) vonatkozó rendelkezése szerint a munkavállaló köteles a munkáltató által előírt helyen és időben, munkára képes állapotban, azaz kellően kipihenten és egészségesen megjelenni. Ebből következően, ha a dolgozó beteg, orvoshoz kell mennie, arról megfelelő módon tájékoztatnia kell a munkaadóját. Az Mt. előírja, hogy a hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy azok változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint a törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.
Ebből az is következik, hogy ha a munkavállaló a betegsége ellenére mégis bemegy a munkahelyére, azt is jeleznie kell. Ez az, amire ritkán kerül sor, sőt, talán kissé életszerűtlen is: a munkáltatóm elé állok, és közlöm vele, beteg vagyok, de természetesen minden (meglévő) erőmmel hősiesen elvégzem a munkámat. Furcsa pillantásokat kellene elviselnünk, a mulasztásból eredően viszont súlyos következményeket is. Ha például a 2-es villamos vezetője közvetlenül a munkába állását megelőzően olyan gyógyszert vett be, amely tompaságot, kábultságot okoz, elég egy apró figyelmetlenség, és több ember élete kerül veszélybe. Betegen nem lehet maximális munkateljesítményt nyújtani, csökken az intenzitás és a koncentráció, nő a hibázási lehetőség.
A keresőképtelenség közlésének módját a törvény nem határozza meg, mindenképpen ajánlott bizonyítható módozatokat választani (például e-mail és telefon együtt). Ha a munkavállaló ennek a kötelezettségének kirívóan nem tesz eleget, a munkaviszonya megszüntethető, arra hivatkozva, hogy a munkáltatót a keresőképtelenség ideje alatt – a Kúria eseti döntése szerint – fokozott együttműködési kötelezettség terheli. Nemcsak azt kell a munkáltató tudomására hozni, hogy a munkavállaló beteg, hanem annak várható időtartamát is. Ennek elmulasztása azonban már nem jár szigorú következményekkel, hiszen a betegség tényéről a munkáltatónak tudomása van. Ettől kezdődően már ő is köteles érdeklődni a munkavállaló hogyléte felől, és mindaddig nem intézkedhet hátrányosan a távol lévő munkavállalóra nézve, amíg meg nem bizonyosodott a keresőképessége felől.
A keresőképtelen állományba vett munkavállaló, ha az orvos utasítása ekként szól, rövid időre sem mehet be a munkahelyére, még a saját kezdeményezésére sem. A munkáltató erre irányuló utasításának teljesítését megtagadhatja, mivel az jogszabályba ütközik. Sőt, ha a munkavállaló fertőző beteg, abban az esetben a munkahelyén való megjelenése mások egészségét, testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyezteti, így a munkavégzésre kötelező munkáltatói utasítást köteles is megtagadni.
…