2020. 02. 17.

Sajtófigyelő 2020.02.17., hétfő

 

Mégis összejöhet az európai minimálbér?

 

Bár a szakértők zöme kivitelezhetetlennek tartja az egységes európai minimálbért, Brüsszel mégiscsak elindította a konzultációt a közös szabályozásról. Az északi tagországok szerint ez akár ellentétes is lehet az uniós alapszerződéssel, és ez csak egy probléma a sok közül: több uniós tagállamban – köztük Olaszországban – nincs is minimálbér.

 

Nem felejtette el az új Európai Bizottság Ursula von der Leyen elnök ötletét, és nemrég elindította a hathetes konzultációt az uniós minimálbér-szabályozásról. Von der Leyen beiktatásakor azt ígérte, hogy a következő öt évben olyan jogi keretet alakítanak majd ki, amely minden európai munkavállaló számára méltóságteljes életszínvonalat biztosít. Ennek része az “igazságos” minimálbér, amely szerepel az első száz nap tervei között.  

 

A bizottság nem egy konkrét számot akar megadni, hanem “csak” egységes számítási keretet szeretne szabni a minimálbér megállapításához. Egyelőre arról van szó, hogy a tagállamokon belül a minimálbér ne legyen kisebb az adott ország medián bérének – az az összeg, amelynél többől ugyanannyian élnek, mint kevesebből – 60 százalékánál. Indoklásképpen Nicolas Schmit, a munkaügyekért és szociális jogokért felelős új európai biztos a Guardiannek azt mondta, bár az Európai Unióban csúcson van a foglalkoztatottság, nagyon sok dolgozó nehezen tud megélni a fizetéséből, és sokan szegényednek el. Azzal is tisztában vannak azonban, hogy az Európai Unión belül jelentős különbségek vannak a munka termelékenysége között az egyes országokban. Részben ezt tükrözi, hogy a minimálbér legmagasabb és legalacsonyabb összege közötti különbség közel hétszeres (a két szélső érték a bolgár havi 312 euró és a luxemburgi havi 2142 euró).

minimálbér EU

Ha egységes összeget állapítanának meg, akkor a minimálbér jelentősen nőne az unió kevésbé fejlett országaiban, és olyan magas lenne, hogy – többek között Magyarországon is – a népesség jelentős részét nem lenne érdemes foglalkoztatni. A kezdeményezés tehát arra irányul, hogy minden uniós országban meghatározzanak egy, az ottani ár- és bérszínvonalhoz igazodó minimálbért.

 

Teljes cikk

https://novekedes.hu/elemzesek/megis-osszejohet-az-europai-minimalber

 

 

Munkahely-fenntartásra is igényelhető lesz a képzési támogatás

 

Reagálva a munkaerőpiac változásaira, átalakulnak a képzési támogatás szabályai. A kedvező változásoknak köszönhetően rugalmasabbá válik a támogatás igénylésének és felhasználásának folyamata, új lehetőségként pedig már munkahely-fenntartásra is igényelhető a támogatás – mutat rá a Deloitte közleménye.

 

Átalakulnak a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból nyújtható képzési támogatás szabályai. A kedvező változásoknak köszönhetően rugalmasabbá válik a támogatás igénylésének és felhasználásának folyamata, és új lehetőségként már nem csupán munkahely-teremtésre, hanem munkahely-fenntartásra is igényelhető lesz a támogatás.

 

A képzési támogatás szabályrendszerének új alapjait a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény és annak végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet teremti meg, egyúttal hatályon kívül helyezve a képzési támogatás korábbi szabályozását.

 

A Nemzeti Foglalkoztatási Alapból finanszírozott képzési támogatás egy olyan vissza nem térítendő támogatás, amely a vállalatnál zajló külső és belső képzések finanszírozására fordítható. A támogatás mértéke az elszámolható költségek (pl. oktatók és a képzésen résztvevők személyi jellegű ráfordításai, adminisztrációs költségek, útiköltség és szállás) 50 százaléka lehet, mely egyes esetekben tovább növelhető 70 százalékig.

 

A támogatás maximuma a képzésben részt vevő személyenként legfeljebb 4000 eurónak megfelelő forintösszeg, a támogatás teljes összege kedvezményezettenként és képzési programonként pedig maximum 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget lehet.

 

Teljes cikk

Világgazdaság

 

 

Munkahely-fenntartásra is igényelhető lesz a képzési támogatás

 

 

A jó vezető agilis

 

Az elmúlt években  sok szervezet átállt agilis működésre, mert az üzleti céljaikat ez szolgálja leginkább. Az ilyen szervezetekben olyan vezetőkre van szükség, akik támogatják ezt a kultúrát, nem csak szavak szintjén, hanem személyes példájukkal is.

 

Milyenek ők? Milyen a szemléletmódjuk, az értékrendjük, és mit tesznek ők  konkrétan?

A szemléletmódjuk:

Fejlődési szemlélettel rendelkeznek

a változást lehetőségként élik meg,

a hibázásban és az esetleges kudarcban tanulási potenciált látnak, és arra keresik a választ, hogy mit tanulhatnak ebből, hogyan fejlődhetnek tovább a történtek által,

a folyamatos fejlődésbe tett erőfeszítést a legértékesebb befektetésnek tartják

Ügyfélközpontúság jellemzi őket:

pontosan tudják kik a stakeholdereik, és folyamatosan fejlesztik velük a kapcsolatot

törekszenek az ügyfeleik szükségletének mély megértésére, amit empátiával érnek el, de az is előfordul, hogy megkérdőjelezéssel vagy kritikai észrevételle

a belső ügyfeleik éppen annyira fontosak, mint a külsők

 

Tudatos értékteremtésre törekszenek:

mélyről jövő elköteleződést tanúsítanak bizonyos értékek mentén, melyekben példaként állnak a munkatársak előtt, stabilitást adva a turbulens környezetben

tisztában vannak azzal, hogy mint vezetők, mivel teremtik meg a legnagyobb értéket a belső és külső ügyfeleim számára

 

Ha az agilis vezetőket alapelvek oldaláról vizsgáljuk, látható, hogy van egy alap elfogadása részükről annak, hogy a világunk folyamatosan változik. Jól tűrik az ebből fakadó bizonytalanságot, jól bánnak azzal, hogy nem, vagy csak nagyvonalakban tervezhető a jövő.

 

Teljes cikk

https://legacykft.blog.hu/2020/02/14/az_jo_vezeto_agilis

 

 

Levonható a szünet a munkabérből

 

A spanyol legfeslőbb bíróság szerint a Galp energiavállalat jogszerűen járt el, amikor levonta a munkavállalóktól a dohányzási és kávészünetekre eső munkabért.

 

A Galp energiavállalat szerint ők mindenben a spanyol jogszabályok szerint jártak el, amikor elkezdték levonni a munkahelyen kívül töltött időt a munkavállalók munkanapjaiból. Egy gyors kávészünet vagy reggeli a kollégákkal természetesen a Galpnál is belefér. A munkabérlevonás ügyében a szakszervezet fordult a bírósághoz, mert azt jogellenesnek tartotta.

 

Nemrég változott a spanyol munkavállalókra vonatkozó törvény, amely megköveteli a társaságoktól, hogy rögzítsék a munkavállalók munkahelyre történő be- és kilépésének időpontját. A munkaidő ilyen nyilvántartásának az volt a célja, hogy megakadályozza a munkavállalók kizsákmányolását és előmozdítsa a rugalmas munkaidő választását. A további cél a fizetetlen túlórák megszüntetése volt, mert 2019-ben három millió olyan túlóra volt, amelyet soha nem fizettek ki.

 

A törvénymódosításnak azonban előre nem látott következményei voltak a körülbelül 10 millió spanyol dohányosra. A munkáltatók azzal, hogy rögzítik a munkavállalók érkezését és távozását kiszámíthatják, hogy mennyi időt töltöttek a munkavállalók az asztaluknál. A Galpnál azok a munkavállalók, akik a munkaidejükben elhagyják az irodát dohányzás miatt, nem számíthatnak a teljes fizetésükre.

 

A spanyol legfelsőbb bíróság az ügyben egy korábbi döntésre hivatkozott, amely szerint a munkavállalóknak nincs joga a fizetett cigaretta-, kávé- vagy reggeliszünetre.

 

Teljes cikk

https://jogaszvilag.hu/levonhato-a-szunet-a-munkaberbol/