2020. 02. 14.

Sajtófigyelő 2020.02.14., péntek

 

Ezekben az országokban a legoptimistábbak a munkavállalók

 

Bár a világ legerősebb munkaerőpiacai továbbra is a nyugati gazdaságokban találhatók, az ázsiai országok dolgozói egyre optimistábbak a karrierlehetőségeikkel kapcsolatban. Olyannyira, hogy a hangulat javulásának üteme már a globális lista élére repítette a térség három országát.

 

Három ázsiai munkaerőpiac vezeti a LinkedIn indexét, amely azt méri, az egyes országokban dolgozók mennyire optimisták a karrierlehetőségeikkel kapcsolatban. A szakmai közösségi média oldal összesen több mint 30 000 embert (18-65 év közöttiek) kérdezett meg 22 országból arra vonatkozóan, hogy miként látják a munkájukkal kapcsolatos kihívásokat és lehetőségeket.

 

A kutatásból az derült ki, hogy az első három helyezést India (121 pont), Indonézia (117 pont), valamint Kína (116 pont) szerezte meg. Mögöttük alig marad el, 115 ponttal, az Egyesült Arab Emírségek, de a globális átlagnak számító 100 pont fölött mindössze egyetlen nagy nyugati ország szerepel. A 100 pontos szint fölé olyan piacok fértek még be, mint a Fülöp-szigetek, Mexikó, Brazília, valamint végül az Egyesült Államok (104 pont).

 

A felmérés összesen hét szempontot vett figyelembe a lista összeállításakor, például a válaszadók gazdasági várakozásait a következő 12 hónapra és a pénzügyi helyzetüket, valamint az életminőségüket, összevetve a szüleik generációjával. A lista további érdekessége, hogya vezető három országban a Z generáció 50 százaléka és az Y generáció 48 százaléka (vagyis a két legfiatalabb nemzedék) mondta azt, hogy gazdasági fejlődést várnak a következő 12 hónapban, ami javítani fogja a munkaerő-piaci kilátásaikat.

 

Az optimista hangulat azonban általánosságban érezhető a kutatás alapján az ázsiai csendes-óceáni térségben. Főleg, hogy a jelenlegi várakozások szerint a térség gazdaságai simán lenyomják majd GDP-növekedésben a világ más régióit, még annak ellenére is, hogy Indiában és Kínában lassulás várható. A fejlődő és a fejlett gazdaságok közti eltérést az is indokolja a kutatást jegyzők szerint, hogy a fejlett országokban egyre többen érzik azt, hogy a gazdasági növekedés tekintetében már elérték azt a pontot, ahonnan a jövőben inkább lejtmenet várható. Ezzel együtt az USA relatíve jó eredménnyel vezeti a rangsort a nyugati országok körében, köszönhetően a hosszú ideje tartó gazdasági növekedésnek és a kiugróan erős munkaerőpiacnak.

 

A világ élvonalában álló gazdaságok körében több is az átlaghoz nagyon közeli eredményt ért el: Kanada (98 pont), Szingapúr (95 pont), valamint Nagy-Britannia (91 pont).Japán azonban a 80 pontjával igencsak gyenge eredményt ért el, ami elsősorban a lehetetlenül sok munkaórának tudható be,aminek következtében a válaszadók jelentős része úgy érezte, romlott az életminősége a szülei generációjához képest.

 

Teljes cikk

https://www.origo.hu/gazdasag/20200212-munka-optimizmus-azsia-kina-india-usa-linkedin.html

 

 

Egyenlőkre és egyenlőbbekre hasadt az európai munkaerőpiac

 

2017-ben indult útjára az ETHOS nevű H2020-as európai kutatási projekt, amelyet egy hat egyetemből álló konzorcium gondoz. A kutatási projekt célja volt, hogy megpróbálja definiálni, mit is jelent a társadalmi igazságosság Európában a 2010-es évek végén. Az ETHOS nem egy időtlen, utópikus világ leírására törekedett, hanem az igazságosság fogalmának az európai emberek mai problémáira reflektáló értelmezésére. A kutatás fő megközelítéseit, módszertanát, valamint az állampolgárság körüli igazságtalanságokat előző cikkünkben részleteztük. Az alábbi írás a projekt munkaerőpiacra vonatkozó megállapításait mutatja be.

 

A 2008-as gazdasági válságra az egyes országok munkajogi deregulációs politikával, a munkaügyi kapcsolatok decentralizálásával és a jóléti intézmények gyengítésével reagáltak. A dereguláció lényege, hogy úgy csökkentsék az állami szabályozás szerepét, hogy az ne akadályozza a piaci folyamatokat. A munkaerőpiac deregulációját azért támogatják az uniós országokban, mert feltételezik, hogy a munkaerőpiac rugalmasságának növelése elősegíti a magasabb termelékenységet, ezáltal növelve a versenyképességet a globalizálódó gazdaságban. Sajnos ez gyakran azzal jár, hogy a munkajogviszonyban, amelyet egyébként is az alá-fölé rendeltség jellemez, a munkavállalók még kiszolgáltatottabbá válnak, mert leépülnek azok a védelmi szabályok is, amelyek jobb munkakörülményeket vagy az elbocsátással szembeni védelmet garantáltak, miközben a munkáltató oldalán a foglalkoztatás költségeit növelték.

 

A munkaügyi kapcsolatok decentralizációja – az a jelenség, hogy az átfogóbb, egy-egy iparág valamennyi munkáltatójára kiterjedő kollektív szerződések helyett a munkahelyi szintű szabályok válnak dominánssá – tovább gyengíti a munkavállalók pozícióját. A munkáltatónak nem kötelező a szakszervezetekkel kollektív szerződést kötni, és mivel egy ilyen megállapodásnak további versenykorlátozó hatása van, a munkáltatók kevésbé hajlanak arra, hogy megállapodjanak a munkavállalók képviselőivel.

 

A pénzügyi fegyelem erősítése a tagállamokat arra sarkallta, hogy növeljék a versenyképességüket, ezek a stratégiák azonban általában a munkabérek csökkentésére, a munkakörülmények romlására, a közszolgáltatások és a szociális ellátások csökkentésére épültek. A munkaügyi reformok – például az atipikus foglalkoztatás növelésének támogatása – hátterében is az az igény állt, hogy a piacokat „felszabadítsák” a rájuk nehezedő terhek alól. A reformintézkedések minden tagállamban nagyon hasonlóak voltak annak ellenére, hogy a válság az egyes országokban más-más formában jelentkezett.

 

Megszorítások a centrumban és a periférián

2013 után a foglalkoztatási mutatók javulásnak indultak, így 2016-ra a legtöbb állam elérte az Európa 2020 stratégiában célként megjelölt 75 százalékos foglalkoztatási rátát, de legalábbis közel került hozzá. Ugyanakkor, ahogy a válság is eltérően jelentkezett az egyes tagállamokban, a foglalkoztatás bővülése is más hatásokkal járt. Európa közepén a válság kevéssé érintette a magasabb jövedelmi sávba tartozó munkavállalókat, itt a foglalkoztatottsági szint emelkedése sok problémát megoldott. A periférián (például Spanyolország, Portugália, Románia) azonban a határozott és határozatlan munkaszerződéssel foglalkoztatottakat egyaránt sújtotta a recesszió, ráadásul ezekben az országokban jellemzően gyengébb a munkanélküliséggel kapcsolatos szociális védőháló is, ezért a megszorító intézkedéseknek sokkal negatívabb hatása volt a munkavállalókra. A munkahelyteremtés ezekben az országokban a rugalmas foglalkoztatási formák növelésére (a részmunkaidőre, a rövidebb, határozott idejű foglalkoztatásra) fókuszált. Ugyanakkor ezek az állások, bár növelik a foglalkoztatottságot, nem nyújtanak megfelelő anyagi biztonságot, és nehéz velük hosszú távra tervezni. Így a periférián elhelyezkedő országokban a válságból való kilábalással együtt járt a munkaerő-piaci polarizáció felerősödése is.

 

Foglalkoztatási szempontból az egyik legkiszolgáltatottabb munkaerő-piaci csoportot a kisgyermekes nők alkotják, velük külön foglalkozott a kutatás. Az OECD adataiból kiolvasható, hogy Magyarországon a kisgyermekes nők 2-3 év alatti gyerekkel  nagyon kis arányban vannak jelen a munkaerőpiacon, míg ennél idősebb gyerek esetén a többi országhoz képest hasonló a nők munkaerő-piaci részvétele. Ennek okait egyrészt a szabályozási környezetben kell keresnünk, másrészt abban a tradicionális családfelfogásban, amit a mai politikai közbeszéd is erősen támogat. Például Dániában, ahol a legmagasabb a kisgyermekes nők foglalkoztatottsága,  a kormány évek óta számos intézkedéssel igyekszik biztosítani a munkaerőpiac gendersemlegességét.

 

Teljes cikk

https://qubit.hu/2020/02/13/egyenlokre-es-egyenlobbekre-hasadt-az-europai-munkaeropiac

 

 

Munkaerőhiány! Már mindenkit elért. Egymást döntjük be!

 

Bérnöveléssel már nem megy. A szakképzésre nincs idő. Akkor mit tegyünk a munkaerőhiány kárainak csökkenése érdekében? Polló László szervezetfejlesztő, termelékenység tanácsadót kérdeztük, aki az Effectsys ügyvezetőjeként a hatékonyságnövelő, termelékenységjavító intézkedésekben, a sok apró lépésben hisz. Szerinte a magyar munkás semmivel sem marad alul a német társához képest, s mégis, a teljesítménye, munkaidő-kihasználása sokkal rosszabb. A probléma a munkafolyamatok szervezésében keresendő.

 

Polló Lászlónak a Munkaerőhiány – 2020.  Piac & Profit konferencián március 5-én elhangzó előadásából vettünk ki néhány jó tanácsot.

 

A hazai vállalkozásokban a bérek emelkedését és a munkaerő hiányt csak a hatékonyság és termelékenység emelésével lehet kompenzálni.

 

A munkakörülmények megteremtésében, a szervezettségben vagyunk elsősorban rosszabbak. S ennek alapja, hogy nemcsak becslésekkel, hanem számokkal is tudjuk megmondani, hogy mire is vagyunk képesek egy perc, egy óra vagy egy munkanap alatt. Ez a norma.

 

Teljes cikk

https://piacesprofit.hu/kkv_cegblog/munkaerohiany-mar-mindenkit-elert-egymast-dontjuk-be/

 

 

Társadalmi elvárások szorításában

Ellentmondásosan ítélik meg anyaság és munka kapcsolatát a magyarok

 

A magyar társadalom kettős elvárást támaszt a kisgyermekes édesanyák felé a munka világában – közölte kutatása alapján az UNICEF Magyarország az MTI-vel.

 

A közleményben azt írták, hogy a megkérdezettek 92 százaléka úgy gondolja, hogy egy együtt élő pár esetén az a helyes, ha a férfi és a nő is hozzájárul a család jövedelméhez. A válaszadók több mint fele, 54 százaléka nem ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy egy kapcsolatban a férfi feladata a pénzkeresés, a nőé pedig a háztartás és a család ellátása – tették hozzá.

 

Nem tartják teljes értékű munkaerőnek, mégis szívesen alkalmaznák

Kiemelték, hogy ezzel szemben a megkérdezettek 73 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy egy kisgyerekes nő nem tud teljes értékű munkaerő lenni, mert korán kell hazamennie és gyakran otthon is kell maradnia, ha beteg a gyereke. Bár a megkérdezettek többsége szerint a kisgyerekes anyukák nem számítanak egyenértékű munkaerőnek, a válaszadók 75 százaléka mégis szívesen alkalmazna kisgyerekes nőt – fűzték hozzá. A kutatás szerint a többség a gyermek születése után 3,3 évvel áll újra munkába. Az anyák 10 százaléka a gyermek kétéves, 61 százaléka a gyermek hároméves korában kezd újra dolgozni. Budapesten átlagosan 2,5 évet töltenek otthon az anyukák. A nem gyesen vagy gyeden lévő anyák 84 százaléka nyilatkozott úgy, hogy gyermeknevelés mellett visszament dolgozni is.

 

Megsínyli a család a teljes munkaidőt, vagy sem?

A felmérésből kiderült, hogy az anyaság és a munka kapcsolatának megítélése is ellentmondásos: a válaszadók 71 százaléka szerint egy dolgozó anya ugyanolyan szoros kapcsolatban lehet a gyermekeivel, mint egy nem dolgozó anyuka. Ugyanakkor a megkérdezettek 62 százaléka szerint a család élete megsínyli, ha az anya teljes munkaidőben dolgozik.

 

A magyarországi reprezentatív felmérés – amelyet az UNICEF Magyarország az Indotek Group támogatásával végzett – 1002 ember megkérdezésével készült. A megkérdezettek 53 százaléka nő, 47 százaléka férfi volt.

 

Teljes cikk

http://hrpwr.hu/aktualis/cikk/ellentmondasosan_itelik_meg_anyasag_es_munka_kapcsolatat_a_magyarok

 

 

Magyar munkavállalók millió lesznek felháborodva, ha ezt megtudják

 

Magyarországon 2020-ban három munkaszüneti nap (március 15., november 1. és december 26.) is hétvégére esik, így ezeken a napokon a munkavállalóknak nem lesz lehetőségük extra pihenésre. A szombatra vagy vasárnapra eső ünnepnapok “elvesztése” nem egyedi szokás Európában, számos országban azonban mégis kompenzálják az ilyen munkaszüneti napokat.

 

A fizetett munkaszüneti napok számának tekintetében Magyarország messze elmarad a világ “élvonalától” – Iránban és Kambodzsában 27 napnak örülhetnek éves szinten a munkavállalók -, és még európai viszonylatban is valamivel kevesebbet pihenhetünk, mint szomszédaink – írja gyűjtésében a TaylorWessing. Szlovákia Európában pl. 15 nappal vezet. 14 munkaszüneti napot több országban is adnak (Andorra, Málta, Spanyolország, Ciprus, Litvánia). A legtöbb közép-európai ország (Ausztria, Románia, Horvátország, Csehország, Lengyelország, Szlovénia) 13 ünnepnap után fizet a munkavállalóknak. Magyarországon (csakúgy mint Franciaországban, ahol azonban regionális munkaszüneti napok is vannak) mindössze 11 munkaszüneti nap van.

 

Németország egyedi eset, ahol csak egyetlen államilag szabályozott munkaszüneti nap van – a többi ünnepnapot az egyes tartományok szabályozzák. Van, ahol csak 10 napot ünnepelnek az évben, de Bajorországban például 13-at, sőt Augsburg városában egy egyedi ünnepnek köszönhetően 14-et. Ausztriában egyébként a 13 munkaszüneti napon túl még összesen 9 tartományi ünnepnap is van (a legtöbb – 5 – Karintiában és Stájerországban), melyek közül némelyiken az iskolák és a hivatalok zárva tartanak. Európában a legkevesebb munkaszüneti napot egyébként Svájcban tartják számon – itt Appenzell és Graubünden kantonokban csak 7 munkaszüneti nap van, míg Solothun kantonban 17, átlagban pedig kb. 13.

 

Európában több olyan ország is van, ahol automatikusan nem jár fizetés a munkaszüneti napok után – például Moldova, Svédország és az Egyesült Királyság, igaz az utóbbi kettőben számos munkáltató mégis kifizeti az évi 9, illetve 8 munkaszüneti napot. Miközben a legtöbb országban, például Magyarországon, Csehországban és Ausztriában elvesznek a hétvégére eső munkaszüneti napok, bizonyos helyeken nagylelkűen kompenzálják ezeket. Ha pl. az Egyesült Királyságban egy munkaszüneti nap hétvégére esik, adnak helyette egy másikat – általában a következő hétfőt. Montenegróban pedig, ahol minden nem vallási ünnep alapból két napos (a munka ünnepe például május 1-2. tart), a szombaton kezdődő két napos ünnepeket egy (hétfő), a vasárnap kezdődőket két (hétfő-kedd) pótnappal kompenzáljak.

 

A keddre vagy csütörtökre eső munkaszüneti napok esetében viszont a Magyarországon természetesnek számító hosszú hétvége érdekében másutt a munkavállalóknak szabadságot kell kivenni, azaz a hosszú hétvégére nincs garancia. A szabadsághoz ugyanis általában a munkáltató hozzájárulása szükséges, s azt munkaszervezési okokból gyakran csak egy-egy munkavállaló részére engedélyezi. A központilag elrendelt hétfői vagy pénteki pihenőnap tehát hungarikumnak tekinthető.

 

Teljes cikk

https://www.penzcentrum.hu/karrier/magyar-munkavallalok-millio-lesznek-felhaborodva-ha-ezt-megtudjak.1088693.html?utm_source=hirstart&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator