2020. 02. 13.

Sajtófigyelő 2020.02.13., csütörtök

 

A fiatalok a legmotiváltabb munkavállalók

 

Sokan aggódnak amiatt, hogy a napjainkban munkaerőpiacra lépő fiatalok nem lesznek olyan motiváltak, mint az előző generációk tagjai. A CorporationZ Z-generációs portál vezetője, Trunk Tamás generációs előadó és író elmondása szerint a Z-generáció munkamorálja magasabb, mint az előző generációké. Ez derül ki a világ egyik legnagyobb állásportálja, a Monster és a TNS Kutatóintézet közös kutatásából is:

 

A világszerte népszerű állásportál és a TNS intézet tanulmányában több, mint 2000, különböző generációkat képviselő embert kérdeztek arról, hogy mi az, ami a munkával kapcsolatban fontos számukra.

 

Felelősségérzeti és motivációs különbségek a generációk között

A Z-generációsok 76%-a érzi magát felelősnek és elkötelezettnek arra, hogy építse a karrierjét, míg az Y-generáció (millennials) tagjai között ez az érték csak 64, az X-generációsok között pedig 67 százalék. Érdekesség, hogy a Z-generáció ebben hasonlít a Baby Boomer-ekhez, akiknek 75 százaléka vélekedik úgy, hogy mindenkinek saját felelőssége a karrierépítés.

 

A Z-generációsok a leginkább motiváltak a pénz által (70%), a többi generációnál ez 60% körül mozog, ám a leginkább említésre méltó tény az, hogy a Z-generációsok 74%-a szerint kell, hogy a munka több legyen csak egyszerű pénzkereseti lehetőségnél. A többi generáció nagy része viszont kifejezetten úgy gondolja, hogy ez nem szükséges: Az Y generáció 45, az X generáció 40, a Baby Boomer-ek 33 százaléka válaszolta azt, hogy a munkának nem kell, hogy nagyobb célja legyen a fizetésszerzésnél.

 

A Z-generációsok 58, az Y-generációsok 45, az X-generációsok 40, és a Baby Boomer-ek 33 százaléka dolgozna több juttatásért éjszakai műszakokban. – „ez is mutatja, hogy mennyivel rugalmasabbak vagyunk” – mondta el Trunk Tamás, a Márkák, Sneakerek, Z-Generáció című könyv szerzője. A fiatal generációk tehát motiváltabbak: „Ha olyan dolgot találunk, amit szenvedéllyel tudunk végezni, kicsit elmosódik a munka és a pihenés közötti határ. Egy olyan flow alakul ki, amelyet kihasználva sokkal hatékonyabbak tudunk lenni. Ez a mai fiatalok sajátossága: szükségünk van arra, hogy a munkánkat hivatásként fogjuk fel és, hogy ki tudjunk bontakozni.” – fogalmazott Tamás.

 

Teljes cikk

https://profitline.hu/A-fiatalok-a-legmotivaltabb-munkavallalok-403738

 

 

2010 óta megtriplázódtak az EU-ból Magyarországra történő hazautalások

 

Több mint háromszorosára nőtt az elmúlt szűk évtizedben az Unióból Magyarországra érkező hazautalások összege. Tavaly ez a mutató már a 113 milliárd forintot is meghaladta. Ezalatt a Lengyelországba és Csehországba érkező hazautalások stagnáltak, illetve csak jóval enyhébb mértékben emelkedtek.

 

Az Eurostat nemrég tette közzé a 2018-as évre vonatkozó fizetésimérleg-statisztikáit, amelyek az országok közötti pénzmozgásokat követik. A friss adatok közül érdemes figyelmünket a Magyarországra érkező hazautalásokra irányítanunk. Ebbe a kategóriába azok az utalások tartoznak, amelyeket uniós, de nem magyarországi rezidensek indítanak hazánkba. Kiket takar ez pontosan? Olyan embereket, akik legalább egy éve nem Magyarországon élnek, hanem valamelyik EU-s országban rendelkeznek lakcímmel. Ha például egy két éve Berlinben élő és dolgozó magyar pénzt küld haza a családjának, az megjelenik a szóban forgó statisztikában.

 

A hazautalások alakulását láthatjuk az első ábrán. Az adatok 2010-hez vannak viszonyítva százalékosan. Jól látható, hogy a Magyarországra érkező összeg milyen jelentős emelkedést mutatott az elmúlt évtizedben: a 2018-as adat a 2010-es összeg háromszorosa, 2015-höz viszonyítva pedig közel 35 százalékos a növekmény. Ezzel szemben Lengyelországban alig változott ez a mutató az elmúlt évtizedben, míg a Csehországba érkező hazautalt összeg közel a másfélszeresére nőtt. (A szlovák adatok nem állnak rendelkezésre 2010-ig visszamenőleg.)

 

A magyar adatokban látható kiugró növekedés tehát nem magyarázható régiós trendekkel.

 

 

Teljes cikk

Concordeblog.hu

 

 

Mennyit keresnek a HR-esek? – itt az új bérfelmérés

 

Fizetés és munka-magánélet egyensúlya. Ez a két legfontosabb tényező, amikor maradásról vagy váltásról dönt a munkavállaló, minden más ez után következik – derül ki a Hays Hungary személyzeti tanácsadó cég friss kutatásából. A tapasztalt mérnökök már 1 millió forint felett keresnek. HR-ben a cégek a csapatokat jellemzően nem bővítik, a bérek növekedése is lassult. A jövő nagy kérdése a Hays szerint, meg tudja-e őrizni a személyzeti szakma a nehezen megszerzett stratégiai szerepét. Milyen összegekkel lehet számolni? Összefoglaltuk.

 

A felmérésben megkérdezettek 55%-a mondta azt, hogy szeretne állást váltani a közeljövőben. Egy pozícióval kapcsolatban Magyarországon továbbra is elsősorban a bér (82%) a döntő, de szorosan felzárkózott mögé a munka-magánélet egyensúlyának kérdése, ami 80% számára kritikus tényező. Az összes többi körülmény, mint a munkahely elhelyezkedése, munkakörnyezet, juttatási csomag messze elmaradnak a két listavezető mögött. Érdekes adat, hogy míg a többség (58%) egy jobb munkalehetőségért akár külföldre költözne, addig országon belül – másik városba – erre mindössze 40% lenne Bár egy esetleges válságot jelző egyértelmű jelekről egyelőre nem lehet beszélni az elemzés szerint, az autóipar bizonytalansága érzékelteti hatását. Ezért a gyártó cégeknél, az eddig folyamatos bővülés következtében csúcsra járatott szellemi toborzás miatti nyomás csökkent. Így a munkáltatók lélegzetvételnyi szünethez jutva, a munkakörök átstrukturálása, a technológiai fejlesztések, az automatizáció felé fordulhatnak, ami részint megoldást jelenthet a munkaerő hiányára. Közép-kelet-Európa a bérek átlagosan 10% körüli emelkedése és az automatizáció szükségessége miatt egyre kevésbé lesz olcsó a külföldi vállalatok számára.hajlandó.

Jellemző fizetések HR-es munkakörökben

 

Teljes cikk

https://www.hrportal.hu/hr/mennyit-keresnek-a-hr-esek—-itt-az-uj-berfelmeres-20200212.html

 

 

Munkaerő-fejlesztés: a megtérülő beruházás

 

A munkaerőhiány adott, a megoldás azonban sokkal inkább rejlik házon belül, mint azon kívül.

 

Amit a vezetés szerepéről, a HR-ről, a toborzás és kiválasztás mikéntjéről korábban gondoltunk, az napjainkra gyökeresen átalakult: néhány év alatt olyan ütemű változás zajlott le a munkaerőpiacon, amit munkáltatóként lekövetni sem könnyű, hatékonyan reagálni rá pedig egészen újszerű kihívás. A hirtelen jött, többnyire felszíni válaszokról már kiderült, hogy jellemzően nem működnek, ahogy az Employer Branding sem jelent mindenható receptet a helyzet kezelésére. Hogy mi lehet a ténylegesen helyes, hosszútávon eredményes irány, arról Mezriczky Lászlóval, az Ispiro Consulting ügyvezetőjével beszélgettünk.

 

Minden egy felismeréssel kezdődik

Nem mondunk újat azzal, ha azt állítjuk, hogy a kínálat csökkenésével a megfelelő jelöltek aránya is jelentősen megcsappant az elmúlt években, hiszen minél kevesebb a jelentkező egy állásra, annál kisebb eséllyel találjuk meg azt, akit keresünk. El kell fogadnunk, hogy ma már egyre kevésbé léteznek kész jelöltek, vagyis olyanok, akik rendelkeznek minden általunk elvárt tudással és kompetenciával, ami fenekestől forgatja fel a felvételi folyamatokat, a potenciális jelöltek rendszerbe illesztését, sőt, maga a potenciál is új értelmet nyer. Napjainkban a lehetőségeket szükséges felismerni a munkavállalókban, ami komoly attitűdváltást kíván, és nem csak a humán erőforrással foglalkozó szakemberektől.

 

A fentiekből egyenesen következik, hogy ami hiányzik, azt pótolni, fejleszteni kell, és ezzel el is érkeztünk a legújabb és egyben legaktuálisabb munkáltatói feladathoz, a képzéshez. „Az utánpótlásról számos iparágban és munkakörben mostanra a vállalatoknak kell gondoskodniuk, ami komoly idő- és energiaráfordítást kíván. A munkaerő és fejlesztése azonban sokkal több, mint költség: az értéket mindig a munkavállalók teremtik, és ha rendelkezünk a megfelelő munkaerővel, hosszútávon magasabb értéket tudunk létrehozni, így a minőségi beruházás valószínűleg meg is fog térülni” – hangsúlyozza a szakember.

 

Teljes cikk

https://www.profession.hu/blog/munkaero-fejlesztes-a-megterulo-beruhazas/

 

 

Bevándorlók helyett inkább robotokra bíznák az idősek ellátását Japánban

 

Japán az utóbbi években a robotok alkalmazásának egyik legfontosabb kísérleti helyszínévé vált. A szigetország működését igencsak próbára teszi, hogy az ország lakossága gyorsan öregszik, amire a fejlett ipari és technológiai ágazatok a mindennapokban egyre gyakrabban bevethető humanoid berendezések gyártásával reagálnak. A BBC összesítése szerint mostanra figyelemreméltó mennyiségű tapasztalat gyűlt össze a robotokkal kapcsolatban, amiből más országoknak is van mit tanulni.

 

Az elöregedés az egészségügyi és a szociális ellátás intézményeire nézve különösen nagy problémát jelent: a gondozásra szoruló idősek száma meredeken nő, miközben egyre nehezebb ápolókat találni. Például az egyik tokiói idősotthonban gyakori látvány manapság, hogy 20-30 demenciában szenvedő bentlakót egy szakember és egy robot foglalkoztat. Kettejük közül az utóbbi ráadásul sokkal nagyobb szerepet vállal a munkából, ugyanis bármelyik pillanatban képes minden beteggel az igényeiknek legmegfelelőbben kommunikálni, pontosan számon tartva az állapotukat. A hálóterekben pedig úgynevezett exoskeletonok* segítik a bentlakókat az ágyukból való felkelésben és a lefekvésben, ami nélkülük kegyetlen fizikai terhet jelentene az otthon dolgozóinak.

 

A betegek pedig többnyire nem bánják a high-tech ellátást. A robotok kedves-bájos külsőt kapnak, használóik pedig gyakran olyan szeretettel bánnak velük, mint a játékbabákkal. Az egyik gyártó igazgatója elmondta, hogy az ágazatban égető munkaerőhiányon esetleg még bevándorlókkal lehetne enyhíteni, de a japánok jellemzően nem igazán nyitottak a külföldiek iránt, így a vendégmunkásoknál sokkal jobb megoldást jelentenek a robotok.

 

Teljes cikk

https://g7.hu/tech/20200212/bevandorlok-helyett-inkabb-robotokra-biznak-az-idosek-ellatasat-japanban/