2020. 02. 12.

Sajtófigyelő 2020.02.12., szerda

 

Mi elé néz idén a magyar munkaerőpiac?

 

Korai lenne még kijelenteni, hogy egy újabb gazdasági válság van kilátásban, viszont a kivárás nem fentartható hozzáállás a gazdaságban, ezért 2020-ban már számítani kell a munkaerőpiac átalakulására. Tizedik alkalommal jelent meg a Hays Hungary bérfelmérése, amely az aktuális munkaerőpiaci trendeket és bérsávokat mutatja be.

 

Valamennyi szektorban érezhető volt a változás szele, amely elsősorban az autóiparban tapasztalható bizonytalanság következményének tudható be. Jellemzően a gyártó cégek szellemi toborzásában tapasztalható a folyamatos bővülési célok miatti nyomás csökkenése. Ezt a lélegzetvételnyi szünetet kihasználva, a hazai munkáltatók a tűzoltás helyett, egyre inkább a hosszabb távú megoldásokra fókuszálnak. Az újabb technológiák megjelenésével, a befektetők egyre inkább hajlanak a rövid távon drágábbnak tűnő, de jóval kiszámíthatóbb gépek által végzett munka felé, mintsem az olcsóbb, de rapszodikus humán erőforrás felé. Ez a trend várhatóan 2020-ban nem csak hazánkban, de a régióban is erősödni fog.

 

Aki mögött jó év van

A Hays Hungary munkaerő-közvetítő vállalat szerint 2019-es esztendő ismét az építőipar és ingatlanpiac éve volt. Rekord számú új beruházást fejeztek be és adtak át, illetve az elmúlt évek legnagyobb tranzakcióit is ebben az évben vitték véghez. Ez a termelékenység nem jöhetett volna létre a kedvező piaci és befektetési környezet nélkül, mely kiváló táptalajt ad a Magyarországra érkező külföldi tőkének. Az építőipar és ingatlanpiaci területen dolgozó szakemberek kezdőbére bruttó félmillió forint körül mozog, míg egy tapasztalt, vezető beosztású szakember akár bruttó másfél – kétmillió forintot is elkérhet. Az építőipar mellett a mérnöki terület volt talán a leginkább fókuszban, az autóiparban tapasztalható lassulás miatt. Ezen a területen csökkent a toborzás mértéke is, viszont a bérek emelkedése az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra sem állt le.

 

Új beruházások érkeztek

Idén egyértelműen Kelet-Magyarországé volt a rivaldafény az újonnan megnyíló fejlesztési központok, illetve az új beruházások és bővítések terén. Ebből adódóan a bérek is ebben a régióban mutattak nagyobb változást. A legfőbb változás a bérnövekedés eloszlásában mutatkozik. A junior bérek minimálisan növekedtek a tapasztalattal nem rendelkező jelöltek esetében, viszont erősen növekedtek a tanulmányaik mellett dolgozók körében. A szeniorok bére tovább nőtt, főleg a speciális tudással rendelkező vagy szakmai támogatásra képes jelölteknél. Még fontosabb kérdéssé vált a bér mellett a tervezhető karrierút, és a vállalat reakcióideje a változásokra. A kezdőfizetések jellemzően bruttó 475-500 ezer forint között mozogtak, 5 év tapasztalattal pedig ennek már közel a duplája, bruttó 750 ezer – 1,1 millió forint volt az átlag.

 

Kiket keresnek?

Az IT-s bérek növekedése 2019-ben sem állt meg, mivel a piac továbbra sem rendelkezik elegendő, jól képzett szakemberrel. A legkeresettebb szakemberek még mindig a szoftverfejlesztők, de jelentősen megnőtt a kereslet a Data Scientist, Machine Learning és Devops mérnökök iránt is. Az IT területén a versenyképes fizetési csomag fogalma is megváltozott, míg az elmúlt években csak a top cégek tudtak akár 20-25 százalékkal magasabb béreket adni, mint a piaci átlag, addig mára egyre több vállalat nyújt kimagasló kompenzációs csomagot. Akár 200-300 ezer forintos eltérés is lehet két hasonló munkatapasztalattal rendelkező szoftverfejlesztő bérében, attól függően, hogy hol dolgoznak.

 

Teljes cikk

https://piacesprofit.hu/kkv_cegblog/mi-ele-nez-iden-a-magyar-munkaeropiac/

 

 

Megjelent: ez jön az OKJ-képzés helyett

 

Megjelent a tavaly decemberben elfogadott szakképzési törvény végrehajtási rendelete; a szakképzési rendszer átalakításának és fejlesztésének “fontos állomása” a 2020 szeptembertől érvényes változásokat tartalmazza – hangsúlyozta Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára.

 

A hazai oktatási rendszer három pilléren nyugszik, miután a köznevelésből kivált a szakképzés, külön törvény szabályozza a köznevelést, a szakképzést és a felsőfokú oktatást.

 

A középfokú szakképzés az iskolarendszerben belül két nagy egységre tagozódik, a szakoktatásra és a munkaerőpiaci szakmai képzésre. Az iskolai szakoktatás keretében 25 ágazatban tanítanak alapozó ismeretet, amire építeni lehet majd 174 alapszakma képzését – mondta a helyettes államtitkár. 2020. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben vezetik be az új szakképzési rendszert, azaz az eddigi indított képzések kifutnak. Az új szakképzési rendszerben az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) helyét a Szakmajegyzék váltja fel, amelyben 25 ágazathoz tartozó 174 alapszakma szerepel. A Szakmajegyzékben feltüntetik az ágazaton belüli szakmák közötti átjárhatóságot, a képzés idejét, a digitális kompetencia szintjét. A Szakmajegyzék illeszkedik az európai uniós normákhoz.

 

A végrehajtási rendeletben meghatározták, hogy március végéig megjelenik a szakképzés tartalmi követelménye, a projektvizsgán számon kérhető tudás, majd ezt követően kezdődik majd a tanárok felkészítése az új szakképzési rendszerre – mondta a helyettes államtitkár.

 

Az új szakképzési rendszerben új szemléletű oktatást vezetnek be. A szakiskolákban az első évben ágazati alapozó ismeretet tanulnak a diákok, majd erre építve következik a kétéves szakmai képzés. Szeptemberben minden ágazatban elindul a technikusi képzés is, itt két évig ágazati alapozó ismereteket, három évig pedig szakmai tananyagot oktatnak. A két oktatási forma között előre meghatározott feltételek szerint biztosítják az átjárhatóságot, a technikus vizsga emelt szintű érettséginek számít.

 

Teljes cikk

https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/megjelent_ez_jon_az_okj-kepzes_helyett.699937.html?fbclid=IwAR1slCqVpKwea7Ez6-IIUZxoN4cbvbLUGEncRcKrqfKCucS1dF7qyeOBMdI

 

 

Ezer ember válik munkanélkülivé az ózdi ABB-gyár bezárásával

 

A piaci kereslet csökkenése miatt az ABB bezárja ózdi gyárát, amely 2018-ban került a vállalat tulajdonába, a GE Industrial Solutions felvásárlásának részeként – közölte a cég az MTI-vel kedden.

 

A bezárás megközelítőleg 1000 munkahelyet érint.

 

Az ózdi gyár főként elektromos kismegszakítókat, áram-védőkapcsolókat és túláramvédelmi megszakítókat gyárt. Mint írták, az ózdi gyár termelési volumene folyamatosan csökken és hamarosan elér egy olyan szintet, ahol már nem lehet gazdaságosan folytatni a gyártást. A megmaradó néhány gyártósort az ABB más, régióbeli üzemeibe telepíti át, ahol megfelelő termelési kapacitás áll rendelkezésre.

 

A tájékoztatás szerint 2020 végén áll le az ózdi üzem működése véglegesen. A döntés nem befolyásolja az ABB egyéb magyarországi befektetéseit.

 

“Az ABB a gyárbezárással érintett dolgozóknak támogatást kíván nyújtani, amely meghaladja a Munka törvénykönyve által előírt szolgáltatásokat, és remélhetőleg enyhíteni fogja a döntés társadalmi hatásait. A vállalat szorosan együttműködik majd a munkaügyi hivatallal, hogy segítse dolgozóinak elhelyezkedését az ABB valamelyik másik magyarországi telephelyén vagy a térség más vállalatainál, illetve hogy támogassa a szakmai átképzéseket, vagy akár a saját vállalkozások indítását” – közölték.

 

Teljes cikk

https://index.hu/gazdasag/2020/02/11/ezer_ember_valik_munkanelkulive_az_ozdi_abb-gyar_bezarasaval/

 

 

Megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok

 

Április 1-jétől nyolc törvényszék jár el – regionális illetékességgel – a közigazgatási perekben első fokon – közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH).

 

Mint írták, március 31-ével jogszabályi változás miatt megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok. A közigazgatási perekben április 1-jétől első fokon nyolc törvényszék – a Fővárosi Törvényszék, a Budapest Környéki Törvényszék, a Debreceni Törvényszék, a Győri Törvényszék, a Miskolci Törvényszék, a Pécsi Törvényszék, a Szegedi Törvényszék és a Veszprémi Törvényszék – jár el regionális illetékességgel. A Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességi körébe tartoznak majd azok az ügyek, amelyek korábban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagos illetékességébe tartoztak, így például a vízum- és hontalansági ügyek.

 

A közigazgatási bírósági ügyekben másodfokon fellebbezési, illetve felülvizsgálati eljárásban a Kúria jár el. Kivételes esetekben – például gyülekezési ügyekben – elsőfokú és kizárólagos fórumként is eljár a Kúria – közölte az OBH. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok megszűnése miatt a munkaügyi bírósági ügyekben első fokon az illetékes törvényszékek, másodfokon fellebbezési eljárásban az ítélőtáblák, míg a felülvizsgálati eljárásban a Kúria jár el. A munkavállalók számára kedvező új rendelkezés, hogy a munkáltató felperes a pert kizárólag a munkavállaló – azaz az alperes – belföldi lakóhelye, ennek hiányában a belföldi tartózkodási helye szerinti bíróság előtt indíthatja meg. Munkaügyi perben továbbra sincs helye illetékességi kikötésnek.

 

Az OBH hangsúlyozta: a törvényszékek csak 2020. április 1-jétől járnak el, ezért március 31-ig a keresetleveleket a közigazgatási és munkaügyi bíróságoknak címezve lehet előterjeszteni, április 1-jétől pedig az illetékes törvényszékeknek kell címezni. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok megszűnésével a benyújtott keresetleveleket, a folyamatban lévő közigazgatási és munkaügyi ügyeket megküldik a törvényszékeknek. Az ügyfelek az őket érintő változásról egyedi tájékoztatást is kapnak majd.

 

Teljes cikk

Kamara Online

 

 

A magyar és más európai munkavállalóknak is kevesebb jut a gazdasági jólétből az Európai Szakszervezeti Szövetség szerint

 

Az EU tagállamainak kétharmadában a munkavállalók az ország GDP-jének kisebb részét kapják meg, mint az évtized elején – közölte az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) felmérésének eredményét a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma az MTI-vel kedden.

 

A közlemény szerint a szövetség folyamatosan konzultál az Európai Bizottsággal az európai minimálbér bevezetéséről. A bizottság legfrissebb statisztikái szerint a bérekben kifizetett GDP aránya 2010 és 2019 között 18 tagállamban visszaesett. A legnagyobb mértékben, 19 százalékponttal Írországban, a második helyen Horvátország szerepel a listán 11 százalékpontos visszaeséssel, Cipruson 6 százalékpont, Portugáliában és Máltán 5-5 százalékpont volt a bércsökkenés.

 

Magyarországon 2009-ben a GDP 48,8 százalékát fizették ki bérekben, míg 2019-ben 46,6 százalékát az Európai Szakszervezeti Szövetség vizsgálata szerint.

 

A közlemény idézte Esther Lynchet, az ETUC főtitkár-helyettesét, aki kifejtette, támogatják Ursula von der Leyen ígéretét, miszerint az új Európai Bizottság “az emberekért működő gazdaságot” hoz létre. “A bizottság adatai azt mutatják, hogy a legtöbb tagállamban az emberek keményebben dolgoznak, mint az évtized elején, mégis kevésbé érzékelik a jólétet” – tette hozzá a szövetség főtitkár-helyettese, aki egyúttal megjegyezte, “Von der Leyen bizottsági elnök ígéretének teljesítéséhez olyan javaslatokat kell előterjeszteni, melyek Európa-szerte megemelik a fizetéseket.”

 

Teljes cikk

https://168ora.hu/penz/az-europai-munkavallaloknak-kevesebb-jut-a-gazdasagi-joletbol-181601

 

 

Alig csökkent a munkanélküliség az OECD országaiban

 

Novemberhez képest decemberben nem változott, átlagosan 5,1 százalék maradt a munkanélküliségi ráta a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban.

 

Az OECD honlapján szereplő adatok szerint decemberben 32 millió 563 ezer munkanélküli volt az OECD-térségben, a novemberi 32 millió 905 millió után. Az euróövezetben 2008 áprilisa óta legalacsonyabb szintre, 7,4 százalékra csökkent a munkanélküliség a novemberi 7,5 százalékról. A ráta 0,3-0,3 százalékponttal csökkent 6,1 százalékra Litvániában és 3,2 százalékra Hollandiában, miközben 0,2-0,2 százalékponttal 6,7 százalékra nőtt Lettországban, és 6,9 százalékra bővült Portugáliában.

 

Az Európai Unióban a munkanélküliség 6,2 százalékra mérséklődött decemberben a novemberi 6,3 százalékról. A decemberi adat nem végleges, még néhány tagországé, köztük Magyarországé hiányzik.

 

Európán kívül a novemberi munkanélküliség Izraelben 0,5 százalékponttal, 3,4 százalékra csökkent, és 0,3 százalékponttal, 5,6 százalékra süllyedt Kanadában, miközben Dél-Koreában 0,2 százalékponttal, 3,8 százalékra nőtt. Decemberben Japánban 2,2 százalékon, az Egyesült Államokban 3,5 százalékon stagnált a ráta. Az OECD-országokban a 15-24 év közöttiek körében a munkanélküliség a novemberi 11 százalékról decemberben 10,8 százalékra zsugorodott, miközben az euróövezetben 15,4 százalékról 15,3 százalékra, az EU-ban pedig 14,2 százalékról 14,1 százalékra csökkent.

 

Teljes cikk

Világgazdaság

 

 

A nők után a férfiaknak is jöhet a korkedvezményes nyugdíj?

 

A korhatár előtti nyugdíjak 2011. december 31-ével megszűntek, miután egy évvel korábban, 2010. december 31-ével már bevezették a nők kedvezményes nyugdíját. Azóta búvópatakként bukkan föl a közbeszédben, hogy a férfiak részére is lehetővé kellene tenni ezt a kedvezményes nyugdíjazási lehetőséget, hiszen a férfiak semmilyen módon nem tudnak az emelkedő nyugdíjkorhatáruk betöltése előtt nyugdíjat kérni (2011-ben a nyugdíjkorhatár 62 év volt, idén már 64 és fél év, 2022-től pedig 65 évre emelkedik). Bevezethető lenne-e a férfiak kedvezményes nyugdíja a nők kedvezményes nyugdíja mintájára?

 

Idegen test a rendszerben

Már a nők kedvezményes nyugdíja is idegen test az öregségi nyugdíj folyó finanszírozású rendszerében, hiszen még aktív korú – a nyugdíjkorhatárukat be nem töltött – hölgyeket átlagosan három évvel a korhatáruk betöltése előtt átsorol a potenciális járulékfizetők köréből a biztos járadékosok körébe, vagyis azonnal csökkenti a járulékbevételeket, miközben nagyon hosszú ideig növeli a nyugdíjkiadásokat, mégpedig úgy, hogy emiatt nem “bünteti”, hanem teljes – levonás nélküli – nyugdíjat biztosít a nőknek. (Minden más nyugdíjrendszerben a korhatár előtt igénybe vehető nyugdíjak összegét levonás terheli.)

 

Ha a férfiaknak is lehetővé válna a korhatár betöltése előtti nyugdíjigénylés ugyanolyan vagy hasonló feltételekkel, mint a hölgyek esetében, akkor borulna a nyugdíjkassza, hiszen minden évben több száz milliárd forintos plusz költség jelenne meg – fedezet nélkül.

 

Persze ismét bevezethető lenne a korhatár előtti nyugdíjak rendszere – a férfiak számára is -, de ennek ára az lenne, hogy minden korhatár előtti nyugdíj összegét évi 3-6% nagyságrendben levonás (málusz) terhelné mindvégig, tehát a korhatár betöltését követően is. A levonás mértéke attól függene, hogy a korhatár előtt hány évvel igényelné valaki a nyugellátását. Ezzel a nyugdíjkassza említett dupla terhelését kellene ellensúlyozni, hiszen a korhatár előtti nyugdíjas egyrészt rövidebb ideig fizeti a nyugdíjjárulékot (és így összességében csökkenti a nyugdíjkassza bevételét), másrészt hosszabb ideig veszi igénybe a nyugellátást (és így összességében növeli a nyugdíjkassza kiadását).

 

Teljes cikk

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200210/a-nok-utan-a-ferfiaknak-is-johet-a-korkedvezmenyes-nyugdij-415311?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator