2020. 02. 11.

Sajtófigyelő 2020.02.11., kedd

 

Júliusig húzná a bértárgyalást a Dunaferr, a Vasas tüntetést szervez

 

Tavaly október végén jelentette be a Dunaferr Zrt. vezetője, Jevgenyij Tankilevics, hogy a cég a világpiaci és a magyarországi folyamatok miatt létszámleépítésbe kezd. A cég 350 munkás elbocsátását látja szükségesnek, ugyanis az elmúlt években felhalmozott tartalékai elfogytak, a csökkenő kereslet, a munkaerő árának a növekedése és a szigorodó károsanyag-kibocsátási normák pedig tovább csökkentik a cég profitabilitását.

 

Mindeközben egyre feszültebb a helyzet a cég és a munkavállalók érdekeit védő Vasas Szakszervezeti Szövetség között. A szakszervezet levélben fordult a cég vezetőjéhez, mivel egyre nagyobb aggodalommal szemléli, hogy a 2020. januári bértárgyalások során a munkáltató egyáltalán nem tett ajánlatot az idei bérfejlesztésekkel kapcsolatban, illetve azt is közölte, hogy csak júliusban ülne legközelebb tárgyalóasztalhoz a szakszervezettel. A Vasas ezt felháborítónak és a munkavállalókat semmibe vevő magatartásnak tartja.

 

A szakszervezet szerint az is problematikus, hogy a tervezett leépítést megelőző intézkedéseket átgondolatlanul kezdték meg, ennek határára pedig további munkavállalók távoztak (vagy tervezik távozásukat). „Határozott véleményünk, hogy átgondolatlan döntéseik már a folyamatos működést veszélyeztetik. 2018-ban és 2019-ben közösen azért küzdöttünk, hogy a Dunaferr Társaságcsoportnál megtartsuk a szakembereket és ezért hajtottunk végre a többség számára elfogadható alapbéremelést. Az Önök intézkedései az idei évben ezzel a céllal teljes mértékben ellentétesek. A Dunaferr nehéz helyzetéért véleményünk szerint nem a munkavállalók felelősek, a rossz döntéseket nem ők hozták.” – írja a szakszervezet a cég vezetőjének.

 

Teljes cikk

https://merce.hu/2020/02/10/juliusig-huzna-a-bertargyalast-a-dunaferr-a-vasas-tuntetest-szervez/

 

 

Az utolsók között van Magyarország a női mérnökök és tudósok arányában Európában

 

Az Eurostat adatai szerint 2018-ban körülbelül 15 millió tudós és mérnök dolgozott az Európai Unióban, 59 százalékuk férfi és a 41 százalékuk nő. Iparáganként ez az arány elég eltérő, a gyártásban a férfiak jóval többen vannak (79 százalék), a szolgáltatások terén kicsit kiegyensúlyozottabb volt az arány, itt a férfiak csak 54 százalékot tesznek ki, míg a nők 46-ot.

 

Összességében nézve hatalmas szakadék van a különböző országok között, Litvánia, Bulgária és Lettország az élen jár a női tudósok és kutatók arányában, Németország, Magyarország és Finnország pedig az utolsók között van.

 

Külön érdekesség, hogy az Eurostat az aktuális legfrissebb adatait (ez esetben a 2018-ast) az EU aktuális állapotára vetíti ki, tehát ha a friss publikációt nézzük azt látjuk, hogy 15 millió körüli tudósszámról beszélnek, míg a 2018-as adattábla szerint 18 millió tudós és mérnök van.

 

Ennek a Brexit az oka, amellyel a jelek szerint eltűnt több mint 3 millió tudós és kutató az EU-ból, egész pontosan 3 578 600.

 

Teljes cikk

https://index.hu/chart/2020/02/10/az_utolsok_kozott_van_magyarorszag_a_noi_mernokok_es_tudosok_aranyaban_europaban/?fbclid=IwAR3RiT1Nnuk-_y_zy9GZG9s7fZESfrDR3oCGq7NkmBFdsAoKexEKJ1yRntY

 

 

Ezekkel a dolgozókkal brutálisan nagyon húzhatnak a cégek: ezért éri meg nekik

 

Rehab adó csökkenése, szocho kedvezmény, szakképzési hozzájárulás alóli mentesség, kommunikálható társadalmi felelősségvállalás, erősebb csapatszellem, megújuló szervezeti kultúra, érzékenyebb munkavállalók. Csak pár a vállalatok számára előnyös következmények közül, amiket a megváltozott munkaképességű vagy fogyatékossággal élő emberek alkalmazása hoz magával.

 

Magyarországon évről évre nő a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya, azonban még így is jóval az európai átlag alatt teljesítünk. Pedig a legtöbb fogyatékossággal vagy baleset következtében megsérült, akadállyal élő személy alkalmas lehet a legkülönfélébb munkakörök elvégzésére. Ráadásul a vállalatba való integrálásuk sokkal több előnnyel jár, mint hátránnyal – írja közleményében a Békaperspektíva projekt.

 

A számok nem hazudnak

Annak ellenére, hogy egyre több cég nyújt lehetőséget sérült emberek számára, a többség még mindig nem foglalkoztat megváltozott munkaképességűeket. Pedig alkalmazásuknak anyagi és monetárisan nem mérhető, de kifizetődő (pl. márkaérték növekedése, fluktuáció csökkenése) előnyei is vannak.

 

A rehabilitációs hozzájárulást minden olyan cég köteles befizetni, ahol a munkavállalók száma meghaladja a 25 főt, de a megváltozott munkaképességűek aránya nem éri el a létszám 5%-át. A cég által befizetendő összeg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló minimálbérének kilencszerese/fő/év. Ez azt jelenti, hogy – ha a 2020-as minimálbérrel számolunk – ez az összeg 1 449 000 Ft/fő/év. A teljes összeget a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám és a rehabilitációs hozzájárulás szorzata adja. A munkaadó maga állapítja meg, vallja és fizeti be az állami adóhatóságnak. Megváltozott munkaképességű emberek alkalmazásával a hozzájárulás mértéke csökkenthető vagy teljes egészében elkerülhető.

 

Ezen kívül a szociális hozzájárulásból is kedvezményt igényelhetnek a cégek, akik alkalmaznak olyan munkavállalót, akinek maximum 60%-os egészségi állapota van (vagy rokkantsági rehab ellátásban részesül). Valamint, ha a vállalat érvényesíti ezt a 17,5%-os mértékű adókedvezményt, akkor a szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetnie.

 

A hozzáadott érték felbecsülhetetlen

Számszerűsítve egyértelmű, hogy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása mindkét fél érdekét szolgálja. Azonban a számokkal nem mérhető pozitívumok sem elhanyagolhatók.

 

Teljes cikk

https://www.penzcentrum.hu/karrier/ezekkel-a-dolgozokkal-brutalisan-nagyon-huzhatnak-a-cegek-ezert-eri-meg-nekik.1088501.html

 

 

Óriási léptékű innovációk: ez már a jelen

Íme 10 technológiavezérelt világtrend, amely a 2020-as éveinket formálni fogja

 

A világ elsősorban a forradalmi újításokra figyel, és azt találgatja, hogy a nagy találmányok mikor kerülnek polgári forgalomba. Azonban érdemes a vállalati, üzleti, társadalmi működés modelljeinek szintjén mutatkozó láthatatlan, de annál nagyobb horderejű változásokra is fókuszálni, amelyeket a technológia inspirál.

 

Milyen fejlemények várhatók a kétezerhúszas években? Az alábbiakban az SAP Hungary szakértői foglalták össze a várható változásokat.

 

1. Brutális ugrás történik majd a számítási és adatátviteli kapacitásban.

Ha lakossági kiskereskedelmi forgalomba még nem is jut el tömegesen, de vállalati szerverekben, kutatócégek laboratóriumában már biztosan fellelhetők lesznek a teljesen új hardverstruktúrán alapuló kvantumszámítógépek, akár már a húszas évek végére. A hatványozottan megnövekvő számítási kapacitás nyomán eltűnnek azok a korlátok, amik eddig a rendelkezésünkre álló végtelen mennyiségű adat feldolgozásában gátoltak minket. Ez az űrkutatástól a meteorológián át az egészségügyig, az élet minden területén ugrásszerű változást hoz, olyan eredmények birtokába kerülünk, melyek nélkül eddig csak tapogatóztak a tudósok. A mesterséges intelligencia, az egymással kommunikáló eszközök, vagy az IoT mind ennek a technológiai ugrásnak köszönhetik majd kiteljesedésüket.

 

2. Érdemes lesz megbarátkozni a felhővel, a leggyorsabban fejlődő IT-ökoszisztémával.

A vállalatok részére kínált, informatikai alapú szolgáltatások legkényelmesebb platformja már évek óta a felhő. A tízes években a legtöbb üzleti folyamat kiszervezésre került, így például a beszerzés, HR, értékesítés. Ennek szerepe azonban várhatóan tovább nő a tároláson és feldolgozáson túl a prediktív adatelőállítás irányába. A jövőben a felhőben futó alkalmazások, különösen ha mesterséges intelligenciával vértezik fel őket, a rendszeresen visszatérő igényeket felismerik, és maguktól kínálják fel a vágyott eredményt. Elvárható lesz, hogy az egyszer-kétszer végzett adatlekérés idővel teljesen magától érkezzen meg a felhőből, anélkül, hogy a kapcsolódó elemzést és kimutatást egy irodai munkatárs elvégezné.

 

Teljes cikk

http://hrpwr.hu/future/cikk/ime_10_technologiavezerelt_vilagtrend__amely_a_2020_as_eveinket_formalni_fogja

 

 

Új juttatásokkal kedveskedik a munkaadó

 

A céges autó magánhasználata lehet a következő években az egyik legelterjedtebb béren kívüli juttatás, de továbbra is népszerű a SZÉP-kártya. Második évébe lépett az új kafetéria-rendszer, ám a jóval kevesebb, kedvezményes járulékfizetéssel választható juttatás ellenére alig csökkent az átlagos éves keretösszeg.

 

Enyhén csökken idén a béren kívüli juttatások keretösszege: egy munkavállaló átlagosan bruttó 370 ezer forint, vagyis nettó 270 ezer forint értékben kap keresete mellé jövedelemkiegészítő juttatást, kafetériát 2020-ban – derül ki a Liga Szakszervezetek közléséből. Ennek oka, hogy 2019-től számos béren kívüli juttatási elem kedvezményes adózása megszűnt, így a munkáltatók körében is veszített népszerűségéből a kafetéria. Az érdekképviseleti konföderáció ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, sok munkáltató egyéb, korábban nem tapasztalt megoldást alkalmaz annak érdekében, hogy a munkabérén felül olyan juttatást kínáljon az alkalmazottnak, amely egyfelől hasznos, másfelől nem jár pluszköltséggel.

 

A Liga a juttatásokról készült legújabb felméréseket idézve példaként említi: egyre inkább jellemző, hogy a korábban ismerthez képest sok munkáltató újraértelmezte a béren kívüli juttatások fogalmát. Egyre népszerűbb például a foglalkoztató által nyújtott, a cég tulajdonában lévő személygépkocsi magánhasználata. A törvény szerint ugyanis a személygépkocsi magáncélú használatából származó jövedelem adómentes juttatásnak minősül, amely után a munkáltatónak és a munkavállalónak sincs közteherfizetési kötelezettsége. A várakozások szerint az ilyen, és ehhez hasonló elvek mentén újragondolt juttatási módszerek rövid idő alatt elhozzák a jövő kafetéria-elemeit.

 

A fenti példánál maradva azért is láthat trendfordulót a Liga, mert a jövedelemadó szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a szokásos piaci értéknél kisebb összegű térítési díjat határoz meg a munkáltató. A gépkocsihasználat térítési díjának és a magánhasználat szokásos piaci értékének különbözete adómentes, vagyis a különbözet után nem keletkezik közteherfizetési kötelezettsége sem a munkaadónak, sem a munkavállalónak. Mindez vonatkozhat cégautókra, de a legújabban bevezetett úgynevezett car sharing (autómegosztó) szolgáltatást nyújtó cégeken keresztül a rövid időintervallumra, percekre, vagy akár órákra is kölcsönözhető autókra is.

 

Teljes cikk

Magyar Nemzet