2020. 01. 21.

Sajtófigyelő 2020.01.21., kedd

 

Képes még bővülni a munkaerőpiac

 

A 20–64 éves korcsoport esetében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya az Európai Unió tagállamai közül nálunk az ötödik legnagyobb

 

Újabb csúcsokat döntenek a munkaerőpiaci mutatóink 2019-ben is, a kedvező tendencia nyolcadik éve tart – mondta lapunknak Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő. A optimális folyamatokkal együtt további bővülést is képes elérni a munkaerőpiac, hiszen az inaktívak jelentős hányada rendelkezik minimum középfokú végzettséggel.

 

A 2019-es évben éves átlagban is meghaladja foglalkoztatottak száma a 4,5 milliót, ami 780 ezerrel magasabb, mint 2010-ben volt – mondta lapunknak Szalai Piroska, megjegyezve, hogy 2010 volt a legrosszabb évünk a 21. században. A nők a szakértő becslése szerint tavaly 2,032 millióan dolgoztak, ami majdnem háromszázezerrel magasabb, mint kilenc évvel korábban. E kedvező növekedésnek kevesebb mint felét a munkanélküliség jelentős csökkenése adta. A foglalkoztatásbővülés nagyobb részét az inaktivitás csökkenése hozta, azaz míg 2010-ben több mint kétmillió inaktív élt hazánkban a 20–64 éves korcsoportban, 2019-re a számuk 1,3 millió alá csökkent.

 

Foglalkoztatási rátánk 2016 óta az uniós átlag feletti. A tagállamok között a középmezőnyben vagyunk, a V4-ek közül Lengyelországot és Szlovákiát megelőzzük, Csehország az Európai Unió negyedik legjobb állama, előttünk jár. Összevetésképpen: tíz évvel ezelőtt még utolsók voltunk.

 

Teljes cikk

https://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/20200119-kepes-meg-bovulni-a-munkaeropiac

 

 

Leeshet a bérnyomás

 

Előre tekintve azzal számolhatunk, hogy a gyors béremelkedés még a jövő évben is fennmaradhat, hiszen a minimálbér és a garantált bérminimum 2020-ban is dinamikusan (legalább 8-8 százalékkal) nő, azonban a munkaerőhiány már mérséklődik, ugyanis a betöltetlen álláshelyek száma csökken, és a gazdasági növekedés dinamikája lassulhat. Mindez ismét rontja a munkavállalók alkupozícióját, vagyis hamarosan véget érhet a „dolgozók aranykora”. Persze egyes ágazatokban és munkakörökben még könnyen lehet, hogy a munkaerőhiány még erősödik is, azonban a gazdaság egészét tekintve csökkenést láthatunk, ami végül középtávon alacsonyabb bérdinamikához vezethet – olvastam a portfolio.hu múlt év végi elemzésében.

 

A gazdasági portál azt prognosztizálta, hogy a növekedés lassulása, az automatizálási folyamatok beérése és a „vendégmunkás invázió” következtében csökkenni fog a munkaerőhiány, és ez a bérdinamika lanyhulásához fog vezetni. Nem vitatva a logikus okfejtést, én az alábbiakban még néhány további olyan körülményre hívom fel a figyelmet, amely érdemben befolyásolhatja a munkaerő-piaci mozgásokat és a bértendenciákat.

 

A magyar gazdaság belső forrásból táplálkozó munkaerő kínálata évente 30-40 ezerrel csökken, azaz a hazai aktív (15-64 éves) munkaképes korú népesség száma folyamatosan, évek óta szűkül. A tartós demográfiai deficit (sajnos) ezt az állapotot konzerválja. Az elvándorlás mértékéről pontos számaink nincsenek, de ha mérséklődött is a külföldön munkát vállalók számának növekedési üteme, annyit azért mondhatunk: ma még többen mennek el, mint ahányan hazajönnek, azaz az egyenleg sajnos negatív. A nyugdíjasok megnövekedett foglalkoztatása – kisegítő jelleggel – átmenetileg kínálhat ugyan megoldást, de hosszútávon ők biztosan nem garantálják a honi gazdaság intenzív munkapiaci fejlődését. Gondoljunk a társadalom egészségi állapotára, számoljunk az idősek nem mindig friss ismeretanyagával, és ne felejtsük el azt sem, hogy 65-68 éves korban a nehéz fizikai munka végzése komoly kockázattal jár.

 

Napjainkban a gazdasági kormányzat igen erősen preferálja az időskorúak alkalmazását: a kifizetett bérek után a nyugdíjas munkavállaló csak 15 százalék személyi jövedelem-adót fizet, esetében egyéb közteher (sem munkavállalói, sem munkáltatói) nem keletkezik. A munkaerő-piac alakulásának függvényében ez a szabályozás persze módosulhat. Az élőmunka igényes versenyágazatok (pl.: bolti kiskereskedelem, kereskedelmi vendéglátás) fél évtizede munkaerőhiánnyal küzdenek, és nem tartom valószínűnek, hogy ez a helyzet 2020-ban alapvetően megváltozna. Azt is tudjuk és tapasztaljuk, hogy a közszolgálatok ellátásában (pl.: egészségügy, rendvédelem) is feszítő a létszámhiány.

 

Teljes cikk

https://nepszava.hu/3064134_leeshet-a-bernyomas

 

 

Egyre népszerűbb az ingatlanos szakma

 

A közvetítőknek nincs külön iskolája, de fiatalok és idősek is megtalálják számításukat a piacon

 

Egyre felkapottabbak az ingatlannal foglalkozó karrierpályák, ebben nagy szerepet játszik a magas kereseti lehetőség is. A szakmában az átlagéletkor 44 év, a legfiatalabb munkavállaló épphogy betöltötte a huszadik életévét, a mesterség legidősebb képviselője pedig 74. évébe lépett már. Elemzők szerint a legnépszerűbb ingatlanos foglalkozás a társasházkezelő lesz az idei évben.

 

Az ingatlanos szakma népszerűsége a piac fejlődésével és növekedésével párhuzamosan nőtt – mondta a Magyar Hírlapnak Benedikt Károly, a Duna House marketing és PR-vezetője. A jó kereseti lehetőségek mellett jelentős szerepet játszik az, hogy az ingatlanos szakmában a fiatalok és az idősek egyaránt megtalálhatják a számításukat. Ez a tendencia egyedülállónak számít minden szakmunkát figyelembe véve.

Teljes cikk

https://www.magyarhirlap.hu/gazdasag/20200119-egyre-nepszerubb-az-ingatlanos-szakma

 

 

Itt a mesterterv: így számolnának le a munkaerőhiánnyal a Balatonnál

 

A balatoniság fogalmát alkalmaznák a szakképzésben egy új elképzelés szerint, amelyben leginkább a tóparti vállalkozások munkaerő-piaci igényére fókuszálnának függetlenül attól, hogy az Somogy, Zala vagy Veszprém megyében található. Ehhez a jövőbe mutató tervek szerint egy egységesen kezelt balatoni szakképzés létrehozására lenne szükség. Egy ilyen központ ugyanis garantálni tudná a Balaton régióban működő vállalkozások számára a megfelelő képzettségű és elegendő számú szakembert, de a három megye gazdasági életét is nagyban fellendíthetné. A HelloVidék Szamosi Lórántot, a balatoni szakképzés ötletgazdáját, a Siófoki Szakképzési Centrum kancellárját kérdezte erről a jövőbe mutató elgondolásról.

 

Az összességében vidékies népsűrűséggel rendelkező balatoni térségben körülbelül 270 ezer állandó lakos él, ami lényegében azt jelenti, hogy a második legnagyobb, majdnem egybefüggő település az országban. A Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet adottságai, gazdasági helyzete és kiemelt szerepe miatt az országos fejlesztési célok elérésében is fontos szerepet tölt be, elsősorban a foglalkoztatás bővítésén és a gazdasági növekedés elősegítésén keresztül. A kormányzati és Európai Uniós források egyik fő célpontja. Ahogy az már több fórumon is elhangzott: a meglévő gazdasági, környezeti, társadalmi adottságai alapján, ezen a két területen az országos átlagot meghaladó mértékű eredményeket tud elérni.

 

A turizmus adja a magyar nemzeti jövedelem 10 százalékát, ami a jövőben a kormányzati szándéknak megfelelően várhatóan 15 százalékra fog felemelkedni. Mindezt azonban minőségileg képzett munkaerő-piaci szereplők nélkül nem lehet elérni. A rendelkezésre álló adataink szerint jelenleg mintegy hétezren dolgoznak a balatoni turizmusban, ám évente 1300-1500 szakképzett munkavállaló hiányzik a piacról – vázolta a balatoni szakképzés alapjait a HelloVidék kérdésére Szamosi Lóránt.

 

Teljes cikk

https://www.hellovidek.hu/gazdasag/2020/01/20/itt-a-mesterterv-igy-szamolnanak-le-a-munkaerohiannyal-a-balatonnal