2020. 01. 17.

Sajtófigyelő 2020.01.17., péntek

 

Európai minimálbért akar az EU, de észak és kelet máris összevitatkozott rajta

 

A nemrég felállt új Európai Bizottság már bele is kezdett az egyik új tervének kidolgozásába, aminek a célja valamiféle európai minimálbér elfogadása lenne. A terv hatalmas vihart kavart az északi tagállamokban, miközben a déli és keleti tagállamok alapvetően támogatnák az irányt.

 

Bár még sok a bizonytalanság a konkrétumokat illetően, az EU északi tagállamaiban már a kezdeti szakaszában elég komoly ellenállásba ütközött a terv, Dánia, Svédország és Finnország is jelezte ugyanis, hogy semmi esetben sem támogat olyan egész unióra vonatkozó szabályozást, ami veszélyezteti az ezekben az országokban hagyományosan elterjedt iparági bérmegegyezésekre alapuló rendszert.

 

A kelet-európai tagállamok szakszervezetei ezzel szemben inkább támogatják a kezdeményezést, ami szerintük egy lépés lenne az unión belüli jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentése irányába.

 

De pontosan mit lehet eddig tudni arról, hogy mi lenne az Európai Bizottság terve?

 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke olyan intézkedésként keretezte a tervet, ami képes megállítani a keleti tagállamokból nyugat felé tartó „agyelszívást”. A célokról eddig annyit árultak el, hogy azt szeretnék, ha 2024-re „az EU összes munkavállalója olyan fizetést kapna, amiből meg lehet élni, függetlenül attól, hogy melyik tagállam állampolgára. A bizottság ígéretet tett rá, hogy nem egy konkrét számot fog megadni, hanem egy olyan megegyezést szeretne, ami kereteket adna, amin belül a kormányok megállapítják a minimálbéreket.

 

Egész konkrétan az lenne a cél, hogy a tagállamokon belül a minimálbér ne legyen kisebb az adott ország medián bérének 60 százalékánál.

 

Nicolas Schmit, a munkaügyekért és szociális jogokért felelős új európai biztos a Guardiannek azt mondta, hogy habár az Európai Unióban csúcson van a foglalkoztatottság, nagyon sok dolgozó nehezen tud megélni a fizetéséből, és sokakat érint a dolgozói szegénység is.

 

Schmit szerint a szociális jogok európai pillére alapján minden európai munkavállalót megillet a tisztes megélhetést biztosító fizetéshez való jog, és az európai minimálbérrel is ennek a jognak az érvényesülését akarják elősegíteni. „Bizonyos tagállamokban már jelenleg is nagyon magas szintű sztenderdek érvényesülnek a bérek megállapításakor, a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások a társadalmi berendekezés szerves részét képezik.

 

A magas bérsztenderdek elősegítése olyan felfelé mutató gazdasági és társadalmi konvergenciát eredményezhet, ami erősíti az EU szociális piacgazdaságát” – mondta Schmit, aki szerint a határokon átívelő, lefelé tartó bérverseny számos tagállamban okoz feszültségeket, amit az uniós minimálbérrel enyhíteni lehetne.

 

Teljes cikk

https://g7.hu/vallalat/20200116/europai-minimalbert-akar-az-eu-de-eszak-es-kelet-maris-osszevitatkozott-rajta/

 

 

Több mint 13 ezer munkahelyet teremtenek a tavaly érkezett nagyberuházások

 

A tavaly érkezett 101 nagyberuházás több mint 13 ezer munkahelyet teremt, és kiemelkedő helyezést biztosít Magyarország számára a globális beruházási rangsorban – közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára.

 

Magyar Levente üdvözölte, hogy Magyarország egyre inkább a magas tudástartalmú ágazatok befektetési célpontja, mivel az így keletkező munkahelyek is nagyobb értéket állítanak elő.

 

Véleménye szerint erre utal az is, hogya tavalyi nagyberuházók a korábbiakhoz képest átlagosan 50 százalékkal magasabb fizetéseket kínálnak a munkavállalóiknak.Kedvezőbbé vált 2019-ben a nagyberuházások területi eloszlása is, hiszen Budapestet, Pest és Komárom-Esztergom megyét Szabolcs-Szatmár Bereg, és Borsod-Abaúj-Zemplén megye követi a befektetési rangsorban – tette hozzá.

 

Teljes cikk

https://www.origo.hu/gazdasag/20200116-magyar-levente-tobb-mint-13-ezer-munkahelyet-teremtenek-a-tavaly-erkezett-nagyberuhazasok.html

 

 

Szakmunkások országa lettünk: kapkodnak az ilyen munkákért az álláskeresők

 

Intenzív évet zárt tavaly az álláshirdetési és -keresési piac. A jelentkezők száma közel tizedével emelkedett az előző évhez képest, míg a cégek automatizálási szándéka magasabb fordulatszámra kapcsolt. Az év jellemző tendenciáinak markáns eleme, hogy a munkáltatók nyitottabbá váltak az atipikus foglalkoztatási formákra.

 

A hazai álláskeresési piacon tavaly a jelentkezések száma összességében 9 százalékkal növekedett a 2018. évihez képest, ám a jelentkezőkből közel annyi akadt, mint egy évvel korábban – derül ki a Profession.hu saját adatbázisából készített friss, az elmúlt évet összefoglaló statisztikájából. Mindez arra utal, hogy az elmúlt évben az emberek a korábbi évekhez képest intenzívebben kerestek munkát. Jelentkezésszámok alapján legnagyobb növekedést a szakmunka területén regisztrált Magyarország legnagyobb állásportálja, amelynek mértéke elérte a 22 százalékot. Kiemelkedő előrelépés volt a vendéglátás (20%), a mérnöki szakmák (14%), és az adminisztrációs pozíciók (13%) területén is.

 

A vendéglátás a közzétett hirdetések esetében is kiemelkedő szektor volt, hiszen 17 százalékos bővülés jellemezte. Ezzel messze a legnagyobb fejlődést mutató ágazat volt. Ezen túlmenően a bankok és az oktatási helyekre intenzíven kerestek alkalmazottakat a munkáltatók: mindkét esetben 5-5 százalékkal bővül a feladatott álláshirdetések száma. A statisztikákból kiderül, hogy a bankszektorban az egy hirdetésre eső jelentkezők száma mérséklődött, így ha ez a tendencia folytatódik, idővel akár szakemberhiány is lehet a szektorban. Az építőipar és a szállítási munkák esetében az adatok szerint is kapacitásaik határára jutottak a vállalkozások. Mindkét területen csökkent a feladott hirdetések száma (-4, illetve -8%-kal), ellenben a jelentkezések érdemi emelkedést mutatnak (12, valamint 8%-kal).

 

Teljes cikk

https://www.penzcentrum.hu/karrier/szakmunkasok-orszaga-lettunk-kapkodnak-az-ilyen-munkakert-az-allaskeresok.1087501.html

 

 

Változások a munkavédelmi törvényben – nem csak munkavédelmiseknek

 

Mint ahogy azt már megszokhattuk, az új év rendszerint sok jogszabályi változást hoz magával. 2020. január 1-ével a munkavédelmi törvényben is több jelentős módosítás történt, különösen a nyilvántartási és adminisztratív feladatok körében, ezért nem csak a munkavédelmi felelősöknek fontos az új szabályok megismerése.

 

Új nyilvántartási és bejelentési kötelezettségek

A munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII. törvény) egy teljesen új fejezettel bővült, ami a munkaegészségügyi bejelentésekkel és nyilvántartási kötelezettségekkel kapcsolatos szabályokat tartalmazza. A módosítás különösen azokat a munkáltatókat érinti, ahol a munkavállalók a munkavégzés során veszélyes anyagokkal vagy rákkeltő anyagokkal kerülnek vagy kerülhetnek kapcsolatba. A törvény két külön nyilvántartási kötelezettséget és egy bejelentési kötelezettséget nevesít.

 

A veszélyes anyagoknak és a rákkeltő anyagoknak kitett munkavállalók munkahelyi expozíciójára vonatkozó adatok nyilvántartása

A törvény külön nyilvántartási kötelezettséget határoz meg a veszélyes anyagok és a rákkeltő vagy mutogén anyagok tekintetében.

 

Rákkeltő anyaggal végzett tevékenységre vonatkozó bejelentési kötelezettség

A külön jogszabályban meghatározott rákkeltő anyagokkal (melyeket 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet határoz meg) végzett tevékenységet azok veszélyessége miatt minden év január 10. napjáig be kell jelenteni a munkavédelmi hatóság részére többek között hatósági ellenőrzés lefolytatása érdekében, a bejelentéshez szükséges adatokat a munkavédelmi törvény részletesen szabályozza.

 

Teljes cikk

https://www.hrportal.hu/hrblog/munkaiszony-vagy-munkaviszony/valtozasok-a-munkavedelmi-torvenyben-___-nem-csak-munkavedelmiseknek-20200116.html

 

 

A cégek piaci értékét is meghatározhatja kultúrájuk

 

A befektetők és a társadalom is nagyobb nyitottságot vár el a szervezetektől – derül ki az EY több mint 1000 pénzügyi vezető körében készített globális felméréséből. A cégkultúrára vonatkozó információk a befektetői döntéseket is jelentősen befolyásolják, a vállalati jelentések azonban ritkán tartalmaznak ilyen jellegű adatokat.

 

Egyre nagyobb átláthatóságot vár el a társadalom a vállalatoktól – derül ki az EY pénzügyi és számviteli tanácsadói szolgáltatások (FAAS) üzletág éves kutatásából. A következetes értékeken és viselkedésen alapuló, egészséges cégkultúra ugyanis kritikus fontosságú a szervezetek iránti bizalom kialakításában. A beruházók is egyre nagyobb betekintést szeretnének a vállalati értékekbe a megkérdezett vezetők 79 százaléka szerint, ennek ellenére mindössze a cégek 37 százaléka közöl erről információt jelentésében.

 

„A szervezeteknek nyitottságon, hitelességen és elszámoltathatóságon alapuló cégkultúrát kell teremteniük, és ezt eredményekkel is be kell tudniuk bizonyítani” – hangsúlyozta Kónya Zsolt, az EY pénzügyi és számviteli tanácsadói szolgáltatásokért felelős vezetője. „Az éves jelentésekben nagyobb figyelmet kell fordítani a vállalati értékek bemutatására. Az erre vonatkozó adatoknak ugyanolyan hitelesnek és megbízhatónak kell lenniük, mint a pénzügyi információknak” – tette hozzá.

 

Az átlátható vállalati jelentések elterjedését nehezíti, hogy az adatok összegyűjtéséhez és elemzéséhez használható új technológiákban, mint például a robotizált folyamatautomatizálás (RPA) és a mesterséges intelligencia (MI), nem teljes a megkérdezett pénzügyi vezetők bizalma. A válaszadók 60 százaléka kevésbé tartja hitelesnek és objektívnek az MI által létrehozott adatokat, és szívesebben támaszkodik a hagyományos, meglévő rendszerekből származó adatokra.

 

Teljes cikk

https://profitline.hu/A-cegek-piaci-erteket-is-meghatarozhatja-kulturajuk-402604