2020. 01. 14.

Sajtófigyelő 2020.01.14., kedd

 

Átalakításra vár a minimálbérezés

A szegénység további csökkenését hozná az új, egységesített, kötelező legkisebb kereset

 

Napirendre kerülhet a minimálbérezési rendszer teljes átalakítása, a két alkalmazott összeg arányos egységesítésével. Ennek időszerűségével a Magyar Nemzetnek nyilatkozó gazdasági szereplők mindegyike egyetért. Az egységes kereset idén bruttó 199 ezer forintra jönne ki, ezzel a hazai minimálbér Európa középmezőnyébe kerülne, valós képet adva a keresetekről.

 

Egybehangzóan támogatnák a minimálbérrendszer teljes átalakítását a Magyar Nemzetnek nyilatkozó gazdasági szereplők. Szerintük a jelenleg két különböző összeget alkalmazó gyakorlat helyett egyetlen új, egységes minimálbér kialakítása további érdemi keresetfelzárkóztatást, a szegénység gyorsuló visszaszorulását, a gazdaság fehéredését, valamint kevesebb adminisztrációs terhet eredményezne.

 

Az így számított legkisebb kereset ráadásul nemzetközi összevetésben is reálisabb képet mutatna a hazai bérhelyzetről. A 2020-tól bruttó 161 ezer forintra emelkedő klasszikus minimálbér és a középfokú végzettséghez kötött, 210,6 ezer forintra növekvő garantált bérminimum egységesítésével a kötelező legkisebb kereset idén bruttó 199 forintot, azaz 620-650 eurót érne el.

 

Így hazánkban kapnák a dolgozók a 22 minimálbért alkalmazó tagállam közül a tizenkettedik legnagyobb összeget. Ehhez a most alkalmazott minimálbér 25 százalékkal emelkedne. Az idei évre számított bruttó 199 ezer forint felett keresők fizetése ugyanakkor nem csökkenne, sőt a kötelező legkisebb keresettől függetlenül – a várakozásoknak megfelelően átlagosan 8-10 százalékkal – nőne.

 

A Pénzügyminiszté­rium adatai szerint hivatalosan 250 ezer munkavállaló dolgozik idén minimálbérért, és nagyjából 800 ezer fő a garantált bérminimum összegét keresi. A minimálbéresek száma mintegy 250 ezer fővel egymillió főre csökkent 2018 és 2020 között. A közszféra nagyjából 700 ezer alkalmazottja közül mindössze 20 ezer fő keres minimálbért, míg 149 ezer embert érint a garantált bérminimum. A minimálbérnél kevesebbet nem kereshetnek az alkalmazottak. A bérminimumhoz középfokú végzettség szükséges, amely a legtöbb munkakörhöz elvárás.

 

 

Teljes cikk

Magyar Nemzet

 

 

A szakszervezeti jogok gyakorlati érvényesülése

 

Szabó Imre Szilárd tanulmánya a Pécsi Munkajogi Közlemények különszámában jelent meg.

 

“A 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről kollektív munkajogi változásait élesen kritizálta az összes szakszervezeti konföderáció. A szakszervezetek elsősorban korábbi jogaik elvételéről, visszavágásáról, végső soron szerepük marginalizálódásáról beszéltek. A törvény hatályba lépése óta elegendő tapasztalat gyűlhetett össze a szakszervezeteknél arról, hogy valójában a gyakorlat szempontjából mit jelentenek a változások, a jelenlegi vélemények igazolják-e a változások hevében megfogalmazott kritikákat. Az összegző kutatási tanulmány a szakszervezeti vezetők körében végzett kérdőíves adatfelvételek elemzésére támaszkodik. Az ennek alapjául szolgáló kérdőív összeállításakor a konkrét, törvénymódosító javaslatokat, a jogalkalmazásban felmerülő problémákat, a szakirodalomban felmerülő vitákat, illetve az elmélet szintjén megfogalmazott igényeket vettem figyelembe” – írja a szerző a tanulmány előszavában.

Pécsi Munkajogi Közlemények

 

Teljes cikk

https://szakszervezetek.hu/dokumentumok/munkajog/21076-a-szakszervezeti-jogok-gyakorlati-ervenyesulese

 

 

Itt a bejelentés: őket is munkába állásra ösztönözné a kormány

 

Megjelent 3 milliárd forintos keretösszeggel a “Kisgyermeket nevelő szülők képzésének elősegítése, ösztöndíja és elhelyezkedésük támogatása” című kiemelt pályázati felhívás – mondta el Rákossy Balázs, európai uniós források felhasználásáért felelős pénzügyminisztériumi államtitkár.

 

A program célja a magyar munkaerő-tartalék aktiválásának érdekében a kisgyermeket nevelő szülők képzésekben való részvételének elősegítése, foglalkoztathatóságuk javítása, munkába való visszatérésük támogatása – hangsúlyozta az államtitkár, aki kifejtette: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében megjelent pályázati felhívás célcsoportját azok a kisgyermeket nevelő szülők alkotják, akik a támogatási kérelem benyújtásakor csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, vagy gyermeknevelési támogatásban részesülnek.

 

Teljes cikk

https://www.penzcentrum.hu/karrier/itt-a-bejelentes-oket-is-munkaba-allasra-osztonozne-a-kormany.1087321.html

 

 

Elöregedett a tanári szakma: a pályakezdők száma sem emelkedik

 

Az állami iskolákban dolgoznak a legkisebb arányban fiatal pedagógusok, de a pályakezdők aránya az óvodákat leszámítva nem nőtt az utolsó években.

 

2008 és 2018 közötti időszakban átlagosan egyre idősebb pedagógusokat foglalkoztatott a közoktatási rendszer. Az 50-59 éves tanárok aránya jelentősen, 27-ről 35 százalékra nőtt, a 60 évesnél idősebb pedagógusoké pedig 2-ről 9 százalékra – írja a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) „A közoktatás indikátorrendszere 2019” című, frissen publikált tanulmányában. Ugyancsak 2018-ban a 40 év alatti pedagógusok aránya a szakközépiskolákban volt a legkisebb, 20 százalék, de a gimnáziumokban és szakgimnáziumokban is alig haladta meg ezt az értéket, az általános iskolákban pedig 24 százalék volt.

 

A felmérés szerint a tanári kar öregedése minden intézményfenntartónál megfigyelhető, de az állami intézményekben dolgoznak a legkisebb arányban fiatal, 20-29 éves és 30-39 éves pedagógusok, a legnagyobb arányban pedig az alapítványi és egyéb fenntartású intézményekben.

 

Teljes cikk

https://eduline.hu/kozoktatas/20200114_A_kozoktatas_indikatorrendszere_2019

 

 

Irodai baktériumtenyészetek, vigyázni kell velük!

 

A leggondosabban takarított munkahelyen is akadnak olyan, közösen használt dolgok, amelyek közvetíthetnek fertőző kórokozókat. Mire érdemes odafigyelni, ha nem akarunk másokat megbetegíteni, illetve magunk is újra meg újra megbetegedni valami banális, de kellemetlen fertőzéstől?

 

Unalomig ismételt jó tanács, hogy náthásan, betegen, légúti vagy emésztőszervi megbetegedéssel, ha csak lehet, maradjunk otthon, ne vigyünk kórokozókat a munkahelyre, de ezt a legjobb szándékkal sem mindig tudjuk betartani. Ráadásul a teljesen egészséges ember is számtalan kórokozót hordozhat, amely a szervezetéből kikerülve – például egy akár csak mikroszkopikus méretű székletszennyeződéssel is – megbetegíthet másokat. Ilyen módon okozhat fertőzést például a heves hasmenéssel járó rota-, a noro- és a calicivírus, a szalmonella és a kólibaktérium is.

 

Különböző tárgyak felületére kerülve ezen kívül sokféle légúti vírus, például a nátha és az influenzavírus is továbbterjedhet. Ezért jó tudatosítani, melyek az irodának azon pontjai, amelyek gyűjtőhelyei, melegágyai lehetnek a legkülönbözőbb baktériumoknak, és hogyan kerülhetjük el a fertőzést.

 

Teljes cikk

https://hrdoktor.blog.hu/2020/01/13/irodai_bakteriumtenyeszetek_vigyazni_kell_veluk