2020. 01. 09.

Sajtófigyelő 2020.01.09., csütörtök

 

5 technológiai és munkaerő-piaci trend a 2020-as évre

 

A DXC Technology 2020-as munkaerő-piaci előrejelzése szerint a vállalatokat továbbra is az foglalkoztatja, hogyan tudják a technológia segítségével elősegíteni az üzleti növekedést, eközben viszont szükséges az emberi munkaerőt megfelelően elhelyezniük a képletben. Tanulmányok szerint a motivált és együttműködő munkaerő sokkal jobban teljesít.

 

Az emberi munkaerő termelékenysége gyakorlatilag nem változott több mint 20 éven át, amíg az e-mail és az internetes szolgáltatások el nem terjedtek a munkahelyeken is. Napjainkban a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás széleskörű üzleti alkalmazása, valamint az együttműködési megoldások és a világháló összeköttetésében dolgozó csapatok és a technológiailag magasan képzett üzleti vezetők előretörése viszont már azt jelzi, hogy a termelékenység hamarosan új szintre léphet.

Az elkötelezett munkavállaló 44%-kal , az inspirált munkaerő pedig közel 125%-kal termelékenyebb, mint egy szimplán elégedett

A jó kommunikáció és a közösségi technológiák, szemben például az e-mailezéssel, 20-25%-kal is növelhetik a szellemi munkát végzők teljesítményét.

 

Ezt figyelembe véve, valamint az AI, az IoT, az adatökoszisztémák alkalmazása és a csapatmunka megreformálása révén a vállalatok 2020-ban új szintre emelhetik a termelékenységüket és az innovációs erejüket.

 

Teljes cikk

https://www.hrportal.hu/hr/5-technologiai-es-munkaero-piaci-trend-a-2020-as-evre-20200108.html

 

 

Minimálbér és garantált bérminimum 2020  

 

A MAGYAR KÖZLÖNY 222. számában, 2019. december 30-án, hétfőn jelent meg a 367/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet, amely a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szól.

 

Január 1-től a minimálbérösszege 161.000 forint, a garantált bérminimum összege  210.600 forint.

 

Minimálbér

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése esetén 2020. január 1-től havibér alkalmazása esetén 161.000 forint.

teljes munkaidőteljesítése esetén havi 161 000 forint,

hetibér alkalmazása esetén 37 020 forint,

napibér alkalmazása esetén 7410 forint,

órabér alkalmazása esetén 926 forint lesz.

 

Garantált bérminimum

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben, teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében a megállapított garantált bérminimum  havibér alkalmazása esetén  210.600 forint 2020. január 1-től.

a teljes munkaidőteljesítése esetén havibér alkalmazása esetén 210 600 forint,

hetibér alkalmazása esetén 48 420 forint,

napibér alkalmazása esetén 9690 forint,

órabér alkalmazása esetén pedig 1211 forint.

 

Részmunkaidőben foglalkoztatottak esetén a meghatározott havi, heti és napi bért a munkaidő mértékével arányos összegben kell figyelembe venni.

 

Teljes cikk

https://perfekt.blog.hu/2020/01/08/minimalber_es_garantalt_berminimum_190

 

 

Interjú helyett egyre inkább a virtuális valóságban kell helytállniuk az álláskeresőknek

 

A munkaadók szemében egyre kevésbé számít, hogy a hozzájuk jelentkező álláskeresők milyen papírokat tudnak felmutatni a tanulmányaikról és korábbi szakmai tapasztalataikról. Hacsak nem valamilyen speciális szakmáról van szó, mint például az orvosi vagy a jogi pálya, az igazán fontos manapság, hogy valakinek jó természete legyen, képes legyen a tanulásra és az együttműködésre. Ezeket az úgynevezett soft skilleket, vagyis személyes készségeket viszont szinte lehetetlen reálisan felmérni az állásinterjúkon.

 

A munkavállalók kiválasztásában tehát új gyakorlatokra van szükség, amelyekhez a Wall Street Journal cikke szerint nagyjából már meg is van a szükséges technológiai háttér. A számítógépes megoldásoknak várhatóan egyre nagyobb szerep jut a vállalatok HR-osztályain, a mesterséges intelligenciával dolgozó szoftverek a jelentkezőket számtalan új szempont szerint fogják értékelni, méghozzá elvileg objektív módon. Az algoritmusok figyelembe vehetik között az álláskeresők internetes megnyilvánulásait, a biometrikus adataikat, sőt, a virtuális valóságban szimulált helyzetekben való helytállásukat is.

 

A számítógépes nyelvfeldolgozó rendszerek* jóvoltából nem csak a jelentkezők közösségi médiában írt posztjairól készíthetők gyors és objektív riportok, hanem a róluk elérhető videoanyagokat is lehet értékelni. Sőt, a kiválasztás folyamata során minden általuk elmondott vagy leírt mondatot is ki lehet elemezni. Ebből következtetni tudnak a személyiségjegyekre, sokkal nagyobb pontossággal, mint amikor a már szinte közismert pszichológiai kérdőívekre vagy az elbeszélgetések során szerzett benyomásokra hagyatkoztak a HR-esek. Ráadásul a jellemvonások mellett bizonyos esetekben már a szaktudás gyors felmérésére is jól használhatók ezek az algoritmusok – például egy programozó-jelölt tudását a GitHub*-on lévő profilja alapján egyszerűen meg lehet vizsgálni.

 

Teljes cikk

https://g7.hu/tech/20200108/interju-helyett-egyre-inkabb-a-virtualis-valosagban-kell-helytallniuk-az-allaskeresoknek/

 

 

Mesterséges intelligencia a HR szolgálatában

Már az e-mailes zaklatást is felfedi a MI: itt a #MeToo-bot

 

Mesterségesintelligencia-programozók a közelmúltban olyan botokat fejlesztettek ki, amelyek képesek felfedni a digitális világban zajló zaklatást, többek közt az e-mailes szexuális zaklatást is. Azonban kritikusai is akadnak, akik többek közt a hatékonyságát kérdőjelezik meg.

 

A #metoo-botrány nyomán kifejlesztett botok képesek kiszúrni, ha a kollégák internetes kommunikációjában aggasztó elemek bukkannak fel. Az újonnan kifejlesztett technológiát világszerte kezdték el vállalatok alkalmazni.

 

A fejlesztők szerint azonban nem könnyű megtanítani a gépeknek, hogyan ismerjék fel a zaklatást, mivel ez gyakran a kommunikációs szürke zónában zajlik.

 

A chicagói székhelyű, mesterséges intelligenciával foglalkozó NexLP cég MI-platformját már több mint ötven vállalati ügyfél használja világszerte, többek közt több londoni ügyvédi iroda is. Ez a terület a zaklatás melegágya (és ezzel kiváló terep a gyakorlásra a botoknak), ugyanis felmérések szerint a brit ügyvédnők harmada szenvedett már el szexuális zaklatást pályája során.

Teljes cikk

hrpwr.hu/fejlodes/cikk/mar_az_e_mailes_zaklatast_is_felfedi_a_mi__itt_a_metoo_bot

 

 

Technostressz

 

Az elmúlt két évtized információ-technológiai és távközlési robbanásának, forradalmának egyik következménye a technostressz, írja Az Üzlet.

 

Az egyik elfogadott megfogalmazás szerint a technostressz mindaz a negatív hatás, amit a technológia közvetlenül vagy közvetetten a magatartásra, a véleményalkotásra, a viselkedésre vagy fizikálisan az emberi szervezetre gyakorol. A technostressz nem csak információ-özönt jelent, hanem azt is, hogy egyre több eszköz kezelését, alkalmazását kell megtanulni a munkahelyeken is, és ez a jelenség korosztálytól függően is mind több frusztrációt, idegeskedést, aggodalmat, szorongást, félelmet, depressziót, fizikai betegséget hoz magával.

 

Egy angol pszichológus szerint „a folyamatos elérhetőség lassan megöli az embereket”. Egy kollégája szerint nemcsak az egészségünkre hat rosszul, ha folyamatosan a leveleket ellenőrizzük számító- és táblagépeinken, okostelefonjainkon (s ki tudja, hol a határ), de ez a tevékenység a hatékonyságot is csökkentheti, és az általános életminőséget is ronthatja.

 

Ron Friedman szerint a munkaidő után kapott vállalati e-mailek egészen a kimerültségig hajszolhatják az alkalmazottat. A szakemberek ennek megoldására azt javasolják, hogy a munkáltatók vegyék komolyan a problémát, és korlátozzák a munkahelyi e-maileket ilyen vagy olyan módon.

 

Teljes cikk

http://medicalonline.hu/informatika/cikk/technostressz