2019. 07. 05.

Sajtófigyelő 2019. július 05 péntek

 

Ilyen órabérért güriznek az idénymunkások a földeken – ez lenne a versenyképes fizetés?

 

Még mindig több tízezer dolgozóra lenne szükség, de idén az agráriumban és a turizmusban is elkezdett csökkenni a munkaerőhiány a nyári idénymunkaszezonban – írja a Világgazdaság szakmai szervezetek vezetőire hivatkozva.
Ledó Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint tavaly volt a mélypont, az idén már javult a helyzet, a termelők könnyebben találnak idénymunkásokat. A javulás okai között említette, hogy érzékelhetően több diák dolgozik a kertészetekben, és a termelők próbálnak minél jobb munkakörülményeket biztosítani. A bérek az elmúlt öt évben megduplázódtak, az átlagos órabérek mára 900-1300 forintra emelkedtek.
Kiszámoltuk, hogy ha egy idénymunkás ideális esetben napi nyolc órában dolgozik, maximális órabérért, akkor körülbelül bruttó 210-230 ezer forintot kaphat, ami nettósítva már nem számít olyan magas összegnek. A szomszédos Ausztriában ennél jóval magasabb fizetésért csábítják az idénymunkásokat.
A mezőgazdaságban a csúcsidőszak a július-szeptemberi betakarítási szezon, Ledó Ferenc szerint ilyenkor 60-80 ezer idénymunkásra van szüksége az ágazatnak, és körülbelül 10-15 ezer fő hiányzik a piacról.
A Balatonnál sem jobb a helyzet
Az idegenforgalmat és vendéglátást illetően Hoffmann Henrik, a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke a lapnak azt mondta, hogy országos szinten az ágazatban továbbra is több mint tízezer munkahely betöltetlen, de idén már csökkent a munkaerőhiány. Hozzátette: bár nagy a bérnyomás, de már tudnak olyan fizetést adni, hogy számos vendéglátós úgy dönt, inkább itthon dolgozik, nem külföldön. A Balaton környéki településeken nyáron ma már 1500-2500 forintos órabéreket adnak a vendéglátósok. Ebben az ágazatban is érezhetően nőtt a diákmunkások száma.
(https://www.nosalty.hu/ajanlo/ilyen-oraberert-guriznek-idenymunkasok-foldeken-ez-lenne-versenykepes-fizetes)

 

Mitől olyan jó üzlet a munkaerőkölcsönzés? – kitálalt a szakszervezet

 

Miért éri meg kölcsönzött dolgozókat foglalkoztatni? – erről kérdeztünk gyárakat és munkaerő-kölcsönzőket. A válaszok alapján úgy tűnik, ez olyan üzlet, amivel mindenki csak nyerhet, hiába kell a gyárnak a dolgozó foglalkoztatásának költségein felül jutalékot is fizetnie a kölcsönzőcégnek. Hangsúlyozták, hogy a kölcsönzött dolgozók nincsenek rosszabb helyzetben, mint a saját alkalmazottak. Arról, hogy ez nem feltétlenül van így, a szakszervezet tálalt ki.
Fő a rugalmasság, a többi titok
A válaszoló gyárak mind elsősorban arra hivatkozva veszik igénybe évek óta a munkaerő-kölcsönzést, hogy segít az aktuális létszámigényhez igazítani a dolgozók számát. A létszámigény pedig változó, a megrendelések szezonalitása miatt, vagy azért, mert jelentősen kilőhet, aztán visszaeshet a megrendelések száma, mint az autógyáraknál tapasztalható mostanában. A rugalmasságot emelte ki a 4700 embert foglalkoztató kecskeméti Mercedes-Benz, a több mint 13 ezer embert foglalkoztató Bosch-csoport, valamint a hasonló létszámú győri Audi is. Utóbbi jellemzően szakmai képzettséget nem igénylő munkakörökben dolgoztat kölcsönzött munkaerőt. Azt egyik cég sem árulta el, honnan kölcsönöznek, és átlagban hány munkást, részben üzleti titokra hivatkozva.
A szakszervezettől tudjuk, hogy az Audinál a kollektív szerződés szerint a dolgozók legfeljebb 5 százaléka lehet kölcsönzött, azaz legfeljebb 650 ember, és több kölcsönözővel dolgoznak. A Mercedesben a szakszervezet szerint jelenleg 70 kölcsönzött ember sincs a négyezerből, és a legnagyobb összlétszám mellett sem voltak száznál többen. Az érdekképviselet szerint a gyárnak fontos, hogy saját dolgozói legyenek, ezt is a megbecsülés egyik formájának tartja.
Van, ahol a dolgozók harmada, fele kölcsönzött
Közlékenyebb volt az 1100 embert foglalkoztató SMP és a Henkel. A kecskeméti SMP-nél 35 százalék a kölcsönzött munkaerő aránya, ennek indoka, hogy a gyár munkaerőigénye a vevői igényekkel párhuzamosan nő. Kölcsönzött dolgozók náluk elsősorban fröccsöntőként, festőként, szerelőüzemi operátorként és targoncavezetőként dolgoznak. Legtöbbjük a Prohumán 2004 Kft.-től érkezik, de a Skitus Industries Kft., a Pannon- Work Zrt. és a Dologidő Kft. szolgáltatásait is igénybe veszik.
A Henkel körösladányi és környei gyárában nagyjából 490 saját munkavállaló dolgozik. 2003 óta foglalkoztatnak kölcsönzött munkaerőt, átlagban további 300-400 embert, vagyis a létszám 38-45 százalékát. Jellemzően a Get Work Trendtől kölcsönöznek, főleg betanított munkára. Ők is a kölcsönzés rugalmasságát emelték ki, és azt, hogy a toborzás, kiválasztás terheitől is szabadulnak.
A Suzuki nem válaszolt megkeresésünkre, de szakszervezeti információink szerint a gyárban a 2500-2800 saját dolgozóra nagyjából 2200 kölcsönzött juthat, azaz majdnem fele-fele az arány.
Hogy mennyit költenek a munkaerő-kölcsönzésre, mennyi jutalékot fizetnek, és anyagilag megéri-e, azt egyik válaszoló gyártócég sem kötötte az orrunkra.
A gyártók állítják, nem különböztetik meg a kölcsönzött dolgozókat
Kölcsönzött munkaerőnek lenni szívás lehet, több okból is. Speciális esetben 184 napig törvényesen lehet kevesebbet fizetni a kölcsönzötteknek, mint a többi, ugyanolyan munkakörben lévő dolgozónak. Az Index januári cikke szerint ezt a spórolási lehetőséget ki is használják a cégek. A cafeteriát nem feltétlenül kapják meg a kölcsönzött dolgozók. Nincs felmondási idejük – ha nincs szükség rájuk, másnap nem kell menniük, és végkielégítés sincs. Igaz, a kölcsönzőcég érdeke, hogy mielőbb új munkát találjanak nekik, de ez a mai munkaerőhiányban nem tűnik akkora előnynek.
Ha innen nézzük, meglepő, hogy a Bosch-csoportnál számos munkavállaló a kölcsönzést preferálja. Azt írták, bérbesorolásban nem tesznek különbséget saját és kölcsönzött dolgozó között. Utóbbi ugródeszka is lehet, mert az állandó munkavállalók jelentős részét a kölcsönzött dolgozók közül veszik fel.
Az SMP azt hangsúlyozta, dolgozóit szerződéstől függetlenül egyformán és igazságosan kezeli, mindegyikük ugyanabban a díjazásban részesül, és a kölcsönzöttek is kapnak juttatást.
A szakszervezet másképp látja
A Vasas szakszervezet alelnöke, László Zoltán a Mercedesben azt tapasztalta, hogy bár betanított munkára vagy valamilyen részfolyamat elvégzésére veszik fel a kölcsönzött munkaerőt, de időnként átirányítják őket oda, ahol éppen emberhiány van, például a minőségbiztosítási területre vagy egy speciális folyamat elvégzésére. Így előfordulhat, hogy egymás mellett végzik ugyanazt a munkát a Mercedes-dolgozók és a kölcsönzött munkatársak – eltérő bérért.
A gyárak persze azt mondják, náluk minden kölcsönzött munkatárs a szerződésében megállapodott munkát végzi. A kölcsönzőket is faggattuk a jelenségről, és a Trenkwalder is azt írta, praxisukban nincs ilyen, az egyik legnagyobb hazai piaci szereplőként nem engedik meg maguknak. A teljes képhez azonban hozzátartozik szerintük, hogy a trükközés lehetősége a hagyományos foglalkoztatásnál ugyanúgy fennáll, mint a kölcsönzésben.
Ezért van igény a kölcsönzésre
A két válaszoló kölcsönzőcég a gyárakhoz hasonlóan a rugalmasságot emelte ki, valamint speciális toborzási szakértelmüket, amely miatt a munkaerőhiány mellett is tudnak teljesíteni. A Trenkwalder 140 cégnek kölcsönöz, összesen mintegy 4000 embert. Mélységében ismerik a piacot, a céges HR-nél sokkal gyakorlatiasabb a tudásuk a felkutatásban, megszólításban – emelték ki. Ha a cégek nem találnak közvetlen környezetükben megfelelő mennyiségű munkaerőt, gyakran országos toborzás szükséges, amihez nincs irodájuk, sem helyismeretük. Kölcsönzőként ezt és a munkavállalók szállítását, elszállásolását is át tudják vállalni. Foglalkoznak még teljes termelési modulok kihelyezésével is, amivel a már említett tipikusan HR-es teendőket is elvégzik.
A Prohumán csak Magyarországon több mint hatszáz ügyfélnek kölcsönöz, naponta átlagosan 8 ezer dolgozót. Magyarországon szerintük már szinte minden üzleti szegmensben elterjedt a kölcsönzés, de leginkább gyárakba keresnek a sor mellett dolgozó operátorokat. Előnyként említették, hogy ügyfeleik csökkenthetik az adminisztrációt, a toborzásra fordított energiát és költségeket. Kölcsönzőként nagy mennyiségben, ezért olcsóbban hirdetnek, folyamatosan végezik a kiválasztást, akár több cégnek, így számos költséget meg tudnak osztani az ügyfelek között. Adatbázisaikban pedig lényegesen több munkavállaló található, mint bármelyik ügyfélében. Úgy vélik, főleg munkaerőhiány idején ezek olyan előnyök, amik felértékelik a kölcsönzők szerepét.
Mennyibe kerül? Attól függ!
Hogy mennyit számítanak fel a gyáraknak a kölcsönzés fejében, azt nem árulta el a két válaszoló, csak annyit írtak, hogy a szolgáltatástól függ. A Trenkwalder azt fejtegette, hogy jelentős a szórás, hiszen a költségeket befolyásolja a szolgáltatás összetettsége, az együttműködés mérete, így félrevezető lenne konkrét összeg vagy százalék megadása.
A Prohumánnál a szolgáltatási díj mindig attól függ, mennyi HR-funkciót vesznek át (a toborzástól, kiválasztáson, szervezésen, utaztatáson, szállásoltatáson, munkavállalói kapcsolattartáson át az adminisztrációig vagy akár a továbbképzésig). A piac szerintük viszonylag stabil, munkaerő-kölcsönzéssel ma csak nagyban éri meg foglalkozni, és az új belépőnek komoly kezdőbefektetéssel kell számolnia. Nagy verseny van, ami egyre kisebb árrést eredményez.
Munkaerő-kölcsönzés számokban
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legutóbbi összefoglalója szerint 2017-ben 844 munkaerő-kölcsönző cég majdnem 160 ezer munkavállalót kölcsönzött országosan, mintegy 5900 belföldi és 1460 külföldi céghez. A kölcsönzőknek 256 milliárd forint nettó árbevételük volt, 15,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
(https://24.hu/fn/gazdasag/2019/07/05/munkaero-kolcsonzes/)

 

Közlekedési Munkástanácsok: 2020-ban legalább 15%-os bérfejlesztés szükséges a Volán szakmában

 

A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) 15 %-ban fogalmazza meg 2020-ra szóló bérigényét, ezért elfogadhatatlannak tartja a költségvetési törvényben meghatározott 8,5 %-os átlagkereset-fejlesztési szándékot.
A KMSZ szerint a magyar gazdaság állapota (2020-ban is 4 %-os gazdasági növekedés várható), a munkáltatókat sújtó adóterhek mérséklődése (szociális hozzájárulási adó 19,5 %-ról 17,5 %-ra csökkent július 1-től) lehetővé teszik a merészebb béremelést.
További bérnövekedésre sarkallhat a 2020. évre már megegyezett 8-8 %-os minimálbér és garantált bérminimum-emelés.
Egyáltalán nem elhanyagolható szempont a cégcsoport munkaerő helyzete sem. 2020-ban olyan munkaerő-elvándorlás következhet be mind a buszvezetők, mind a karbantartók körében, ami veszélyezteti a folyamatos szolgáltatást. Már így is egyre gyakoribb a járatkimaradás és ez erőteljesen fokozódhat egy szerényebb bérfejlesztés okozta drámai létszámcsökkenés hatására.
Nagy a felelőssége a munkáltatónak és az államnak egyaránt. A Volánbusz Zrt.-be való beolvadás még intenzívebben előtérbe helyezi a bérkérdést a munkavállalók körében. Már csak ennek érdekében is időszerűvé válik a foglalkoztatási és bérkérdés napirendre tűzése.
Mindezek figyelembevételével a KMSZ 15%-ban határozza meg a 2020. évre szóló bérigényét.
A Szövetség nem veti el a több évre szóló bérmegállapodást, ám leszögezi, hogy az éves béremelési tételeknek harmonizálni kell egymással, aránytalanul alacsonyabb bért megállapítani valamely évben káros hatású.
Ez történt 2019. évben, amikor is a megelőző két év kedvező fogadtatású béremelése utáni 5% alaposan lehűtötte a kedélyeket. Így hagyott sötét foltot az egyébként vitathatatlanul jó szándékon.
A KMSZ bérfejlesztési igényével megkeresi a vagyon kezelésért felelős minisztert és a munkaadói oldal vezetőit és a társszakszervezetekkel közösen kezdeményezni fogja a bértárgyalások időbeni megkezdését.
(https://szakszervezetek.hu/kozlemenyek/18978-kozlekedesi-munkastanacsok-2020-ban-legalabb-15-os-berfejlesztes-szukseges-a-volan-szakmaban)

 

Ösztönöznék a rugalmas foglalkoztatást a boltokban

 

A döntéshozók elé viszi javaslatait a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség, amely a kiskereskedelemben is egyre nagyobb problémát jelentő munkaerőhiányra dolgozott ki elképzeléseket a rugalmas foglalkoztatás keretein belül. A kizárólag magyar cégekből álló szakmai szervezet a kismamákat, a diákokat és a teljes munkaidő mellett részmunkaidőt vállalókat terelné a boltok üres állásai felé úgy, hogy csökkenne a munkáltatók bérterhe, miközben változatlan bruttó órabérrel számolva nőne az érintettek nettó jövedelme. A Magyar Nemzet cikke.
Szövetségünk vezetősége tárgyalta a kiskereskedelmi ágazatban jellemző munkaerőhiány lehetséges megoldásait. Tagjaink között vannak, akik támogatják az üzletek vasárnapi munkarendjének észszerűsítését, azonban ennél több lehetőség is van, hogy enyhüljön a cégeken lévő nyomás, illetve tovább bővüljön itthon a foglalkoztatás – mondta a Magyar Nemzetnek a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára.
Neubauer Katalin jelezte: az évente összesen több mint ezermilliárd forint árbevételt elérő hazai cégeket tömörítő szövetség kezdeményezni fogja a döntéshozóknál, hogy vegyék napirendre javaslataikat, amelyek ösztönöznék a részmunkaidős foglalkoztatást, egyszersmind új szereplőket vonnának be a munkaerőpiacra.
– Nem vonzó a mai munkavállaló számára a kereskedelmi munka, többek között azért, mert kevés a nettó jövedelem, a hét minden napján jellemző hosszú nyitvatartás miatt nem ritka a 10-12 órás napi munkaidő, illetve a hétvégére eső pihenőnapok száma kevés, és többnyire nem tervezhető. Emellett általában kedvezőtlenek a munkakörülmények – vázolta a főtitkár. Szavai szerint ezek olyan tények, amelyeken nehéz rövid távon változtatni, azonban jelzésértékűek.
” – Fontos célunk, hogy javaslatunk új belépőket jelentsen a ­munkaerőpiac számára, és ösztönözze a részmunkaidős munkavállalást. Az új belépők tekintetében a diákok körét jelentősnek tartjuk, mert a felsőoktatásban a ­2018/19-es tanévben 200 ezer volt a nappali tagozatos hallgatók száma. A részmunkaidő vonatkozásában a kismamákat és a teljes munkaidős munkaszerződés mellett még kiegészítő munkát vállalni képes aktív munkavállalókat tekintjük elsődleges célcsoportnak”
– mondta.
Neubauer Katalin szerint ugyanis a részmunkaidős foglalkoztatás bővülése kulcskérdés a kereskedelem számára, mert a napi nyitvatartás alatt a munkaerőigény erősen, de kimutathatóan hullámzó, amelyet egy jól szervezett részmunkaidős beosztással kiválóan lehet kezelni.
“– Javasoljuk, hogy az a potenciális munkavállaló, aki már valamilyen jogviszonyából adódóan biztosított: ­gyesen, gyeden van, nappali tagozatos diák, nyugdíjas vagy teljes munkaidős szerződéssel rendelkező munkavállaló, az a személy egyszerűsített foglalkoztatással járulékmentesen vállalhasson munkát. A munkaadó részére a kiegészítő részmunkaidős foglalkoztatás legyen járulékmentes (szocho és szakképzési hozzájárulástól mentes), és egyszerűsödjön a bejelentési kötelezettség is, a munkavállalónak pedig csak ­szja-t kelljen fizetni az így keletkező jövedelmek után”
– ismertette a szervezet javaslatát.
Mint mondta, ezek a lépések számításaik szerint változatlan bruttó órabér mellett a munkavállaló számára érdemi, nettó jövedelemtöbbletet (18,5 százalékos növekedés), kiszámíthatóbb munkaidő-beosztást és várhatóan foglalkoztatásbővülést eredményezne. Javaslatuk szerint a diákmunka járulékmentessége nem csupán az iskolaszövetkezeten keresztül, hanem közvetlen munkaszerződés esetén is érvényesíthető lenne.
“A kismamák alkalmazása is járulékmentessé válna a gyes és gyed ideje alatt a legfeljebb négyórás részmunka esetén, továbbá járulékmentes lenne az olyan teljes munkaidős szerződéssel rendelkező munkavállaló foglalkoztatása, aki legfeljebb négyórás részmunkaidős kiegészítő munkát vállal egy másik munkaadónál”
– sorolta Neubauer Katalin. Mindez azt jelentené, hogy a munkaadók bérterhe a felsorolt speciális jogviszonyok esetén 19 százalékkal kevesebb lenne, és az érintettek nettó jövedelme, változatlan bruttó órabérrel számolva 18,5 százalékkal nőne.
Kiemelte: javaslatuk a munkaerőpiac­ra új munkavállalóként belépőkre és a részmunkaidős foglalkoztatás bővítésére koncentrál. Így annak elfogadása a költségvetés szempontjából magasabb bevételt jelentene, fehérítené a gazdaságot, és a többletjövedelmek elköltésével növelné az állam áfabevételeit.
(https://szakszervezetek.hu/hirek/18974-osztonoznek-a-rugalmas-foglalkoztatast-a-boltokban)

 

Tíz magyar frissdiplomásból kilenc gyorsan talál munkát

 

Nagyon könnyű elhelyezkedni egy magyar diplomával, épp csak az nem derül ki az adatokból, hogy melyik országban.
Az EU országai közül Magyarországon a hetedik legmagasabb a frissdiplomások foglalkoztatottsági aránya – számolta ki az Eurostat. Azoknak, akik az elmúlt három évben fejezték be az egyetemet vagy főiskolát, és nem kezdtek bele újabb tanulmányokba, 91,5 százaléka dolgozik – az EU átlagnál 6 százalékponttal jobb mutató ez.
“Igaz, azt már nem tették hozzá, hogy melyik országban találtak munkát az emberek.”
Az EU-ban a legjobban a máltaiak állnak, náluk 96,7 százalék a mutató, de nem sokkal maradt le mögöttük Hollandia és Németország sem. A lista végén Görögország és Olaszország áll, az ő 59, illetve 62,8 százalékos adatuk látványosan lehúzza az EU-átlagot, még a harmadik legrosszabb Horvátországtól is jócskán leszakadtak.
(https://hvg.hu/gazdasag/20190705_Tiz_magyar_frissdiplomasbol_kilenc_gyorsan_talal_munkat?s=hk)