2019. 12. 10.

Sajtófigyelő 2019.12.10., kedd

 

A magyar cégek négyötöde tartja még mindig súlyos problémának a korrupciót

 

Noha a vállalkozásoknak még mindig jelentős hányada – uniós szinten 63 százalékuk, Magyarországon 80 százalékuk – tartja a korrupciót széles körben elterjedt problémának, arányuk uniós szinten 4 százalékkal, Magyarország esetében pedig 11 százalékkal csökkent 2017-hez képest – közölte az Európai Bizottság a cégek korrupcióval kapcsolatos véleményéről készített Eurobarométer felmérésben hétfőn.

 

A korrupcióellenes világnap alkalmából közzétett felmérés szerint Magyarország a 80%-os aránnyal a 11.  a tagállamok rangsorában, azaz nem számít kiugrónak. A románoknál 97%-ra nőtt, a görögöknél 95% körül stagnál, a portugáloknál 92%-ra ugrott ez az arány.

Érdekes az a statisztika is, hogy az egyes országokban a megkérdezettek hány százaléka tartja súlyos problémának a korrupciót. Magyarországon ez 48%, ami szintén a középmezőnybe tartozik a tagállamok között.

A válaszadók egyébként szkeptikusak a korrupció elleni fellépést illetően. Uniós szinten 51 százalékuk, Magyarországon 56 százalékuk tartja valószínűtlennek, hogy a korrupt személyeket és vállalkozásokat feljelentik a rendőrségnél vagy az ügyészségnél, illetve hogy az illetékes hatóságok lefülelik őket.

 

A felmérés szerint a magyar vállalkozások mintegy 7 százaléka tapasztalta mindössze, hogy valaki szívességet, ajándékot, vagy plusz pénzt várt volna el szolgáltatások teljesítése érdekében. Ez az arány az EU egészét tekintve 5 százalékos volt.

 

Amíg az unió egészében a cégek 30 százalékban, addig a magyar vállalkozások 24 százalékban tapasztalták azt az elmúlt három évben, hogy a korrupció meggátolta volna őket egy nyilvános pályázati, vagy közbeszerzéses eljárás elnyerésében.

 

A részrehajlást az üzleti életben ismerősök, vagy családtagok irányába az uniós válaszadók 45 százalékban, a magyar válaszadók 43 százalékban tartották elterjedtnek. Ez az arány a közintézmények tekintetében uniós szinten 42 százalékos, amíg Magyarországon 26 százalékos volt.

 

Az uniós vállalkozások 34 százalékban, a magyar cégek 24 százalékban tartották elterjedtnek a politikai pártok finanszírozását közbeszerzések elnyeréséért, vagy politikai döntéshozatalba való beleszólásért cserébe. Az adócsalást, vagy az áfa meg nem fizetését a magyar vállalkozások 20 százalékban tartották elterjednek, amíg ez az arány az unió egészében 30 százalékos volt. Egy szolgáltatásért cserébe ajándék, vagy ingyenes utazás felajánlását a magyar válaszadók 12 százaléka tartotta elterjedtnek, amíg ez az unióban 27 százalékos volt. A megvesztegetést az unióban 23, Magyarországon 24 százalékban tartották meglévő jelenségnek, amíg a kenőpénzek elfogadását a magyar cégek 29 százalékban, az unió egészében 23 százalékban tartották elterjedtnek – közölte az uniós bizottság.

Teljes cikk

https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20191209/a-magyar-cegek-negyotode-tartja-meg-mindig-sulyos-problemanak-a-korrupciot-409677

 

 

Mégsem sújtják brutál bírsággal a színlelt szerződéssel foglalkoztatókat

 

Az ágazati lobbi erősnek bizonyult.

 

Az eredeti szándékkal szemben mégsem kapnak a nyakukba brutális bírságot azok a cégek, amelyek színlelt szerződésekkel buknak le a munkaügyi ellenőrzéskor. Erről egy módosító javaslat rendelkezik, amelyet “A családvédelmi akciótervvel összefüggő egyes törvények módosításáról” szóló törvényjavaslathoz nyújtott be a parlament törvényalkotási bizottsága.

 

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a csomag részeként arra tett javaslatot, hogy egyes esetekben legalább a minimálbér négyszeresére rúgó munkaügyi bírságot is kiszabhassanak a vétkes foglalkoztatókra. Az előterjesztés szövege szerint a munkaügyi bírság összege a foglalkoztatás megkezdésétől a bejelentés nélküli foglalkoztatás megállapításáig kifizetett munkabér vagy munkadíj kétszerese, de legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) négyszerese. Ez a bírságtétel feleződött volna a kisebb cégek esetében, ahol legfeljebb 20 főt foglalkoztatnak. Szintúgy feleződött volna a bírság összege azokban az esetekben, amikor a foglalkoztató az eljárás során kitűzött határidőn belül eleget tesz a bejelentési kötelezettségének.

 

A visszaesők viszont még súlyosabb büntetésnek néztek volna elébe, ha az előző, bírságot kiszabó határozattal lezárt eljárást követő három éven belül hasonló bűnbe esik a foglalkoztató. Ebben az esetben a törvényben az első alkalomra meghatározott büntetési tétel kétszeresét kellett volna megfizetniük a cégeknek.

 

Bár a javaslat indoklása az intézkedés szükségességét elsősorban az építőipari ágazattal hozta összefüggésbe – egy olyan kormányhatározatra hivatkozik Kásler Miklós tárcája, amely az építésgazdaság általános fejlesztéséről szól – de az első szakértői értelmezések a KATA szerint adózókkal szerződéses viszonyban álló megbízókkal szembeni fellépésként értékelték az előterjesztésnek ezt a pontját. Főleg, hogy a kormány általában is szigorítani készül az így adózók ellenőrzését, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara intenciója szerint.

 

Mindez azonban már tárgytalan, ilyen szankcióktól nem kell tartaniuk a cégeknek.

 

A törvényalkotási bizottság múlt pénteken benyújtott összegző módosító javaslata ugyanis lényegében az összes pontot törli a törvényjavaslatból, amely a munkaügyi ellenőrzésekről és bírságokról rendelkezett volna, annyit fűzve hozzá, hogy “a munkaügyi bírság módosítása nem időszerű”. Vélhetően az építőipari ágazati lobbi erejét mutatja ez a fordulat, s nem a KATA-ügyfelekkel rendelkező cégek hatékony fellépését.

 

Szintúgy nem nyúlnának hozzá a bizottsági csomag alapján a hatályos törvényi rendelkezés azon részéhez, amely összegszerűen írja elő a bírságot. Ez jelenleg 30 ezer forinttól 10 millióig terjed, a minisztérium ezt emelte volna 100 ezer forinttól 20 millióig, de törvényalkotási bizottság szerint ez sem időszerű. A törvényjavaslatról a mostani héten szavaz a parlament.

 

Teljes cikk

https://mfor.hu/cikkek/makro/megsem-sujtjak-brutal-birsaggal-a-szinlelt-szerzodessel-foglalkoztatokat.html

 

 

Súlyos veszélyben vannak az irodai dolgozók: az egészségük forog kockán

 

Bár nem lehet egyértelműen megmondani a testtartásból, hogy ki milyen munkát végez, de ha nem kompenzáljuk mozgással, sporttal a munkánkból adódó mozgásszervi problémákat, akkor a gyógytornász nagy eséllyel ránézésre tudja, hogy ülve vagy állva dolgozunk-e.

 

Anatómiailag eléggé változatosak vagyunk, ami az ízületeinket illeti. Nincs két egyforma gerinc és egyáltalán nem mindegy, hogy milyen terhelések tesszük ki testrészeinket. Azzal, hogy nem terheljük az egyiket, legalább akkora gondot okozhatunk, mint a túlterheléssel -mondta el Farkas Ildikó, a Duna Medical Center gyógytornásza.

 

Az ülő, álló és aszimmetrikus mozgással járó munkák különböző hatással vannak a testünkre és a tartásunkra. Sajnos minden foglalkozásnak megvannak az ártalmai, de szerencsére ezeket egyrészt meg is lehet előzni, másrészt, ha korán felismerjük a problémát, akkor a tornával ellensúlyozni is lehet a tüneteket.

 

A kőművesek, rakodók leggyakoribb panasza a derékfájás, ez általában elmondható a fizikai munkát végzőkről. A sok emelés miatt a csípő, a térdízületek és a vállak környékén is jelentkezhet probléma. Ez igaz a kórházi ápolókra is, akik szintén sokat emelgetnek és hajolnak, a munkahelyi stressz miatt pedig gyakori az egész testre kiható izomfeszülés, amitől könnyen befeszül a nyak és a váll. Az egészségügyi dolgozók a tanulmányaik során kellő felkészítést kapnak a páciensek helyes technikával történő mobilizálására, azonban a váratlan helyzetekre, mint például a túlsúlyos beteg mozgatása, segítség hiánya, ez nem terjed ki, így sajnos gyakoriak a sérülések. A gyógytornász sokat segíthet abban, hogyan lehet a mindennapi terhelést ellensúlyozni. A fizikai munkát végzőknél egy ergonómiai tanácsadás után általában egy egész testet átmozgató torna javasolt, amely a gerincre és végtagokra koncentrál.

 

Az irodai dolgozók általános problémája az úgynevezett előre helyezett fejtartás, amely a nyak és a váll, illetve a karok túlterheléséhez vezet, de a gerinc alsó részénél is okoz problémákat. A hivatásos sofőrökre is igazak a fentiek, hiszen a mozgásszegény életmód az ő esetükben is hasonló problémákat hoz magával. Ha valaki sokat ül, akkor dinamikus, az egész testet átmozgató, keringésjavító mozgásformákat javasol a gyógytornász. Megelőzésként segítséget nyújthat egy ergonómiai tanácsadás, amelynek során elsajátíthatják a helyes testtartást ülés közben és különböző otthoni gyakorlatokat is megtanulhatnak, amelyek ellensúlyozzák a napközben kialakult problémákat.  Ha valaki sokat áll munka közben, akkor előbb-utóbb gerincpanaszok jelentkezhetnek, de gyakoriak ilyenkor a csípő, térd és láb ízületeinek fájdalma és a kopásos problémák is. Hasznos lehet számukra a szakember által vezetett gerinctorna, de sokat segíthetnek az egész testet átmozgató foglalkozások is.

 

Az édesanyák számára is sok jó tanáccsal tud szolgálni a gyógytornász, hiszen a gyermek születése utáni első évben náluk a nyak és a váll problémák sajnos őket is érintik. Szülés előtt érdemes ezért ellátogatni kismama tornára is, ahol nem csak megváltozott testet mozgatják át, hanem a helyes emelési technikákat is megmutatják, ezzel megelőzve a későbbi sérüléseket. Későbbiekben pedig élmény lehet a baba-mama torna is, ahol az édesanya erősödhet, és a gyermek is jól érezheti magát. Szülés után előfordulnak gyakran a vizelettartási zavarok is, amelyekre az intim torna lehet a megoldás.

 

Mikor menjünk gyógytornászhoz?

Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy milyen mozgásformát válasszunk vagy már kialakult mozgásszervi panaszunk van, mindenképpen forduljunk szakemberhez, aki mozgásvizsgálatot végez, és feltárja a problémákat. Az eredmények alapján kezelési tervet készít, amelyet az állapotváltozás alapján alakít át. Egy gyógytornász számtalan technikát ismer és alkalmaz fájdalom csillapítására, az ízületek keringésének javítására, a mozgáspálya növelésére, az izmok nyújtására és erősítésére.

 

Sajnos gyakori, hogy túl későn fordulunk szakemberhez. Minél tovább halogatjuk a kezelést, annál hosszabb lesz a gyógyulás is. A regenerációt nem lehet siettetni, egy elhanyagolt vállprobléma teljes megoldása például egy évet is igénybe vehet, ha korán felfigyelünk rá, akkor akár pár kezelés is elég lehet a megoldásához.

 

Teljes cikk

https://www.penzcentrum.hu/karrier/sulyos-veszelyben-vannak-az-irodai-dolgozok-az-egeszseguk-forog-kockan.1086169.html

 

 

Szociális hozzájárulási adó megfizetésének korlátja

 

2019 januárjától az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LVI. törvény, illetve a szociális hozzájárulási törvényünk egy új jogszabályban egyesült, januártól a kétféle adókötelezettség megszűnt, kizárólag szociális hozzájárulási-adó fizetési kötelezettség keletkezik. A korábban kétféle jogszabály egy új köntösben, de nagy részben változatlan formában került szabályozásra.

 

Fontos előírás az új törvényben az ún. felső határ számítása, ami azonban teljesen eltér a korábban megszokott számítási módtól.

 

A régi EHO törvényünk ugyanis a felső határ számításánál egy fix összeget jelölt meg, a megfizetett egészségbiztosítási járuléknak, illetve egészségügyi hozzájárulásnak kellett elérnie a bűvös 450 ezer Ft-ot. Nos, ez az új törvényben más módon van szabályozva. A hatályos szociális hozzájárulási adó törvényünk a felső határt a minimálbér összegének 24-szereséhez köti, és ilyen módon ez évről-évre emelkedni is fog automatikusan.De nézzük a számítás menetét, mit mond a törvény?

 

A 2018. évi LII. törvény, azaz a szocho tv. azt mondja, hogy a szocho fizetési kötelezettség elsősorban a kifizetőt terheli, azonban bizonyos jövedelmek esetében a jövedelmet szerző természetes személynek is keletkezhet fizetési kötelezettsége.

 

Milyen jövedelmekről van tehát szó?

Lényeges e jövedelmek összesítése, hiszen a felső határ számításánál az alábbi módon kell eljárni:

A fizetési kötelezettség csak addig terjed ki a magánszemélyt terhelő jövedelmek esetében, míg a tárgyévben a jövedelme eléri a felső határt, amely a minimálbér 24-szerese, azaz 149.000*24=3 576 000,- Ft. Ehhez kapcsolódik a törvényben nevesített nyilatkozattétel, amely azt mondja, hogy a magánszemélyt terhelő jövedelmek után a természetes személy mindaddig köteles a szocho-t megfizetni, míg a kifizetőnek nem nyilatkozik az adófizetési határ eléréséről. Vagyis, amennyiben a természetes személy nyilatkozik arról, hogy az ő éves jövedelme az adóévben – várhatóan – eléri ezt a határt, a kifizető a jövedelemből nem vonja le a szocho-t. Amennyiben azonban a természetes személy jövedelme mégsem éri el az adófizetési felső határt az Szja bevallásában 6%-kal növelten kell megfizetni.

 

Példa lehet erre egy munkavállaló, akinek a munkabére havi 298.000,- Ft. November 4-én megbetegszik, még van hátra 10 nap betegszabadsága, amelyet a munkáltatója kiad számára, de december 31-ig nem gyógyul fel, így év végéig táppénzen van. HA júniusban osztalékot vett fel, de a kifizetőnek nyilatkozott, hogy jövedelme eléri a felső határt, biztosan pótlólagos fizetési kötelezettsége fog keletkezni.

 

Nyugdíjas munkavállalók esetében fontos hangsúlyozni, hogy a felső határ számítása mindig a jövedelmet szerző természetes személy oldaláról vizsgálandó, tehát annak ellenére, hogy a munkáltató a saját jogú nyugdíjas munkavállalója után nem fizet szocho-t, a kifizetett jövedelmek számításánál figyelembe kell venni az őt megillető munkabért, függetlenül attól, hogy a munkabére után a munkáltatót mentesíti a törvény az adó megfizetés alól.

 

Teljes cikk

https://perfekt.blog.hu/2019/12/09/szocialis_hozzajarulasi_ado_megfizetesenek_korlatja

 

 

Moody’s: már növekedési kockázata van a munkaerőhiánynak

 

Európán belül a közép- és kelet-európai EU-gazdaságokban okozza a legnagyobb gondot a munkaerőhiány, és ez növekedési kockázatként is terheli a térség kilátásait – áll a Moody’s Investors Service hétfőn Londonban ismertetett éves szektorjelentésében.

 

A nemzetközi hitelminősítő a 11 oldalas tanulmányban kiemeli, hogy a betöltetlen állások rátája – vagyis a gazdaság munkaerőigényének fedezetlen hányada – a közép- és kelet-európai térségben folyamatosan emelkedik az elmúlt tíz évben. Mindeközben a munkaerőhiányról beszámoló feldolgozóipari cégek aránya is drámai módon emelkedik ebben az országcsoportban. A toborzási gondokkal küszködő gyáripari vállalatok arányának súlyozatlan régiós átlaga 2019 harmadik negyedében 36,3 százalék volt.

 

A térségi átlagon belül Magyarországon volt a legmagasabb, 53,7 százalék a munkaerőhiánytól szenvedő feldolgozóipari cégek hányada – áll a Moody’s jelentésében. A cég kiemeli, hogy az Európai Unió egészének átlagában a feldolgozószektor vállalatainak 16,7 százaléka küzd munkaerőhiánnyal.

 

Teljes cikk

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20191209/moodys-mar-novekedesi-kockazata-van-a-munkaerohianynak-409653