2019. 12. 07.

Sajtófigyelő 2019.12.07., szombat

 

Mégsem szigorítják a munkaügyi bírságokat

 

Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága érdemi indoklás nélkül visszavonja a munkaügyi ellenőrzést szigorító javaslatot.

 

Mint a hvg.hu beszámolt róla, az Emberi Erőforrások Minisztériuma – egyébként a családvédelmi akcióprogramról szóló javaslatban elrejtve – azt kezdeményezte, hogy a feketefoglalkoztatás esetén minden érintett gazdasági szereplőre bírságot szabjanak ki, mellőzésnek nem lenne helye, és a bírságok mértékét is előírták volna.

 

A minisztérium ezt a gazdaság fehérítésének szándékával magyarázta, mert nem csak az építőiparban, hanem mindenütt „kiemelkedő probléma” a bejelentés nélküli foglalkoztatás.

 

A Hende Csaba vezette főbizottság most a jövő heti szavazás előtt törölni javasolja a tervezetből az egész munkaügyi ellenőrzési részt. Indoklás: „A munkaügyi bírság módosítása nem időszerű.” Hogy miért nem, ahhoz további magyarázatot nem fűznek.

 

Teljes cikk

https://hvg.hu/itthon/20191206_Megsem_szigoritjak_a_munkaugyi_birsagokat?s=hk

 

 

Egyre később növünk fel

 

Elkészült az első olyan magyar kutatás, amely egyszerre vizsgálta a felnőtté válás folyamatának több dimenzióját. Meghosszabbodott a felnőtté válás folyamata. Kiderült, azok vannak a legjobb anyagi helyzetben, akiknek az életútja leginkább megfelel a hagyományos felnőtté válás modelljének. De ők vannak a legkevesebben. Az biztos, hogy az iskolapadban töltött idő alapvetően strukturálja a fiatalok életútját.

 

A felnőtté válás életúttípusai, előzményei és kimenetei a 2000-es években Magyarországon címmel jelent meg átfogó elemzés a Demográfia folyóirat legfrissebb számában. A Népességtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, Murinkó Lívia arról ír, hogy gyökeresen átalakult és időben meghosszabbodott a felnőtté válás folyamata.

 

A felnőtté válás négy eltérő útját azonosította:

a kitolódó tanulás utáni késői családalapítás a leggyakoribb (51 százalék);

a korai munkavállalás és a késői családalapítás a fiatalok 24 százalékára,

a korai családalapítás 17 a százalékukra jellemző;

a felnőtté válás hagyományos modelljét megtestesítő iskolázott életút családdal a legritkább (9 százalék).

 

Murinkó tudomása szerint magyar adatokon eddig nem végeztek a felnőtté válás folyamatának több dimenzióját egyszerre megragadó elemzést, ő viszont egészében mutatja be, hogy a 2000-es évek magyarországi fiataljai hogyan váltak felnőtté.” Elemzésének célja, hogy azonosítsa az életút 18 és 31 éves kor közé eső szakaszának jellemző típusait az iskolatörténet, a munkavállalás, a szülőkkel való együttélés, a párkapcsolatok, valamint a gyermekvállalás változásai alapján.

 

A kutató megjegyzi, hogy a meghosszabbodott felnőtté válás megítélése nem egységes, egyesek szerint a fiatalok nem akarnak felnőni, kerülik a felelősségvállalást és halogatják a fontos életeseményeket, miközben a lehető legtovább használják a szülői erőforrásokat és igénybe veszik a szülői ház, a „mama hotel” kényelmét. Mások úgy vélik, ez a folyamat egy, a megváltozott lehetőségekre és a bizonytalanságra adott racionális válasz, a gazdasági nehézségekkel és bizonytalansággal szembesülő fiatalok kényszerű megküzdési stratégiája ez.

 

Teljes cikk

https://hvg.hu/itthon/20191206_Megsem_szigoritjak_a_munkaugyi_birsagokat?s=hk

 

 

Eljön az online bírók kora?

Nemsokára felelős döntéseket is hozhat az MI – reszkessetek, ügyvédek?…

 

„Az emberek nem ügyvédeket akarnak, hanem megoldást jogi problémáikra.” A Wolters Kluwer meghívására Budapesten adott elő a jogi innováció területének jelenleg legelismertebb futurológusa, Richard Susskind professzor. A bestsellerszerző szerint az exponenciálisan növekedő számítási kapacitás, a mesterséges intelligencia, és ezáltal a pertörténetek végtelen tömegének feldolgozhatósága a következő évtizedben elképzelhetetlen változást hoz a jogalkalmazásban és az igazságszolgáltatásban.

 

„Az emberek nem ügyvédeket akarnak, hanem megoldást jogi problémáikra” – emelte ki eddigi munkáinak egyik legfontosabb megállapítását Richard Susskind, aki legújabb, Az online bíróságok és az igazságszolgáltatás jövője című könyve népszerűsítő körútjának állomásaként adott elő Budapesten, a Wolters Kluwer által szervezett, a szakma digitalizációs kihívásairól szóló konferenciáján, a Legal Innovation Day-en.

 

Prediktív korszakába léphet az MI, és ezzel az ügyvédek munkáját fenyegeti

Susskind szerint egyre többen ismerik fel, hogy az automatizáció jelentősen javíthatja a jogászi munka hatékonyságát, ugyanakkor a szakma még igyekszik figyelmen kívül hagyni a digitalizáció okán az ügyvédekre leselkedő fenyegetést. Előrejelzése szerint a kvantumszámítógépek képességeinek köszönhetően iszonyatos mértékben fog fejlődni a múltbéli peranyagok és a hatályos jogszabályok feldolgozása, és ezáltal a mesterséges intelligencia a prediktív korszakába léphet. Az ügyvédeknek leggyakrabban feltett kérdést, miszerint „mik az esélyeim?”, egy gép mindig helyesebben fogja tudni megválaszolni. A konkurencia nem a szakmából, hanem azon kívülről érkezik szoftverfejlesztők, adatbázis-architektúra mérnökök, algoritmustesztelők formájában.

 

Nem okosan, nem szépen, de kegyetlen hatékonysággal

„Akik azzal nyugtatják magukat, hogy egy gép sosem fogja tudni eléggé komplexen megérteni a jogi ügyeket, és ezáltal felelős döntések meghozatalára sem lesz képes, azok tökéletesen félreértik a mesterséges intelligencia működésének elvét” – figyelmeztetett Susskind. A professzor a sakkban és góban az emberek fölé kerekedő számítógépeket hozta fel példának: elképzelhetetlen gyorsasággal elemzik a potenciálisan szóbajöhető összes lépést, és végül érzelemmentesen hozzák meg azt a döntést, amivel a legvalószínűbb a győzelem. Eközben nincsenek tudatában annak, hogy „okosan” vagy „szépen” játszanak-e, ugyanakkor kegyetlen hatékonysággal. A döntési képességet legjobban a múltbéli esetek és az írott szabályok ismerete alapozza meg.

 

A digitális bíróság intézménye komplex szemléletmódváltást kíván

Az előadást követően Susskind részvételével egy panelbeszélgetés keretében Tóásó Bálint, a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda vezető partnere a vonzó víziók mellett a leghamarabb várható konkrét változásokról és az odavezető útról kérdezte meghívott vendégeit. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal leköszönő elnöke szerint a magyar bíróságok jól állnak a digitalizációs versenyben, példaként hozta fel a hivatal megújuló honlapját, az onnan immár digitálisan böngészhető törvények, határozatok és ügyek tárát, valamint a digitálisan benyújtott kérelmek európai összehasonlításban is kiemelkedően magas arányát. Handó szerint azonban a digitális bíróság intézménye komplex szemléletmódváltást kíván, csupán az első.

 

Teljes cikk

http://hrpwr.hu/future/cikk/nemsokara_felelos_donteseket_is_hozhat_az_mi__reszkessetek__ugyvedek