2019. 12. 06.

Sajtófigyelő 2019.12.06., péntek

 

Télapó és az elhibázott projektmenedzsment

 

Nem egyszerű eldönteni, hogy Télapó a világ legjobb projektmenedzsere-e vagy a legrosszabb. Azt mindenki, aki valaha végigcsinált egy vizsgaidőszakot, pontosan tudja, hogy a határidő előtti utolsó éjszakán csodákat lehet tenni, de felvetődik a kérdés: ha egy évre előre tudjuk, mikorra kell végezni, nem lehetne jobban megszervezni a felkészülést?

 

Nagy a sürgés-forgás Télapó ajándékgyárában, az utolsó simításokat végzik a manók a játékokon, Télapó még egyszer átnézi a listát, ki volt jó gyerek, majd felszerszámozzák a rénszarvasszánt, és indulhat az ajándékozás. A szervezéssel és logisztikával foglalkozó szakemberek pedig a fejükhöz kapnak: komolyan így kell ezt? Mennyire rettenetes ötlet ez, hogy az egész munka nagyját az utolsó napra kell hagyni?

 

Egyvalami mindenképp Télapó mellett szól: eddig bármilyen nehéz dolga is volt, mindig sikerült végeznie vele időre. Sem a karácsony, sem a december 5-6-i ajándékosztás nem maradt el még soha. Mondhatnánk, a siker igazolja az addig elvégzett munkát – de ahány filmben és könyvben láthattuk, hogy az utolsó pillanatban kellett megmenteni az ajándékozást, az alapján elmondhatjuk, sokkal nagyobb kockázatot vállal a munkaszervezéssel, mint ami indokolt volna.

 

Mit tanulhatnak a projektmenedzserek Télapótól?

Annak ellenére, hogy nagy a rohanás, Télapó sok szempontból kiváló menedzser. Az eredmény, több millió gyerek mosolya magáért beszél, de ha lebontjuk a projektet kisebb lépésekre, rögtön láthatjuk, micsoda szervezési csoda áll emögött. Télapó olyat tud, aminek a töredékétől boldog lenne a világ bármelyik cégvezetője:

naprakészen tartja, folyamatosan frissíti az ügyfeleiről szóló gigantikus adatbázist,

hatékonyan delegálja a munkafolyamatokat (legalábbis a gyártásban, ha már a disztribúcióban nem),

megfelelően motiválja a beosztottjait,

elképesztő sikeres marketinget épített fel,

profi raktározási és logisztikai rendszert használ,

nyugodt marad és helyes döntéseket hoz nyomás alatt is,

pontosan ismeri az állandóan változó fogyasztói igényeket,

és úgy tűnik, mindeközben szereti és élvezi a munkáját.

Csak az az utolsó este ne volna. De hiába, azt azért mégsem képzelhetjük, hogy az ajándékok elosztását valamelyik beosztottjára hárítja át.

 

A helyes munkabeosztás

A Proggio nevű, projektmenedzsmentet segítő szoftver gyártói a blogjukon bemutatták, hogyan nézhet ki valójában a munka az ajándékozás előkészítésével. Ez alapján úgy tűnik, el kell felejteni azt, amit a filmekben látunk, hogy az ajándékokon még dolgoznak december elején is. A lényeg az, hogy ha már a kiszállítás határidejét nem lehet időben jobban széthúzni, akkor minél jobban el kell osztani az időben az összes többi munkafolyamatot. Szerintük valahogy a következőképp nézhet ki az év:

Amint vége az ajándékosztásnak, a manók két hónap szabadságra mennek (ne feledjük, extrémen sok túlórájuk volt addig). Télapó és a manók vezetője még bent maradnak dolgozni pár hetet, kiértékelik az előző év tanulságait, de miután ezzel végeztek, nekik is jár a pihenés.

Az ajándékozás előkészítése február végén kezdődik. Az előző év számai alapján felmérik a keresletet, felállítják a gyártósorokat, kiosztják munkaegységekre szabottan a feladatokat, és megpróbálják megtudni, hogy a játékgyártók milyen új termékekkel készülnek az év további részére. Ekkor még elég hetente, kéthetente értekezleteket tartani, a többi már a szervezeti egységeken belüli mikromenedzsment kérdése.

Júliusra elkészül a jó gyerekek listájának egy előzetes változata, így a gyártást már össze tudják hangolni a fogyasztói igényekkel. A lényeg az, hogy a romlandó édességeket és gyümölcsöket kivéve az ősz második felére már csak finomhangolást kelljen végezni. Szintén a nyár végén állnak munkába a mérnökök, akik a rénszarvasszánt felkészítik a csúcsterhelésre.

Októberre össze kell állítani a jó gyerekek közel végleges listáját; teljesen lezárni még nem szabad ekkor a munkát, gondolni kell azokra is, akik a Télapó érkezése előtti néhány hétben lesznek jók. Az ajándékokat már ekkor el kell kezdeni csomagolni. Így a november megmarad arra, hogy az addigi pontatlanságokat kijavítsák, valamint hogy a logisztika végleg összeálljon.

 

A manók jogai

Vannak, akik szerint Télapó az Északi-sarkon dolgozik. Ez azért bonyolítja a helyzetet, mert az Északi-sarkra egyetlen ország jogrendszere sem vonatkozik – ráadásul az elmúlt években Oroszország és Kanada is megpróbálta bebizonyítani, hogy a kontinentális talapzata az eddig hittnél tovább nyúlik a tenger alatt, így az Északi-sark is hozzá tartozna. Ha viszont abból indulunk ki, hogy Télapó finn, és valahol a sarkkörön túl a saját hazájában folytatja a gyártást (ebben már csak az is segíti, hogy Finnországban a nonprofit tevékenységek adómentesek), akkor a finn és az EU-s szabályok vonatkoznak rá és a beosztottjaira. Ez azért jó a manóknak, mert a finn törvények szerint a szakszervezetek saját pénzügyi alapot tarthatnak fent, amelyből a beteg vagy munka nélkül maradt dolgozókat segíthetik az állami biztosításon felül, a régió egészségügyi és biztonságtechnikai hatóságai rendszeres ellenőrzést tartanak, és az apáknak is jár szülés utáni szabadság.

 

 

Teljes cikk

https://hvg.hu/gazdasag/20191205_Telapo_projektmenedzsment_mikulas_ajandek

 

 

Ők irányítják a hazai cégbirodalmakat: mennyi idejük van hátra?

 

A hazai cégbázis tulajdonosai között az 1960 és 1979 között született X generáció képviselői vannak a legtöbben, de a fiatalabb generációk is erősen feljövőben vannak.

 

A generációkutatók 6 különböző generációra osztják a jelenleg élő magánszemélyeket születési idejük alapján. A különböző generációk jelentősen eltérő gazdasági és szociális körülmények között nőttek fel, és eltérő tapasztalatokat szereztek felnőtt korukban is. A korosztályos különbségek így természetszerűen különböző attitűddel rendelkező csoportokat határoznak meg. A személyiségi eltérések ugyan csoporton belül is jelentősek lehetnek, de mégis más jellemvonásokkal rendelkezik egy világháborút is megélt veterán, mint egy információs érába született fiatal.

 

A cégtulajdonosokat és menedzsereket generációs szempontból azért is érdemes vizsgálni, mivel a vezetők attitűdje alapvetően határozza meg a szervezeti kultúrát, illetve a generációváltozás problémakörét is jól megvilágítja – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs szakértője.

 

Számosságot tekintve jelenleg mind a tulajdonosok, mind a cégjegyzésre jogosultak között is toronymagasan az “X generáció” tagjai vezetnek. Jelenleg ez az a generáció, amely kellő tapasztalatot gyűjtött a cégvezetéshez, és még a teherbírása is magas. Szerepük ugyanakkor már csökkenőben van, a náluk idősebb “Baby Boom generáció” visszaszorulásához hasonlóan. E két generáció szerepét fokozatosan veszik át a fiatalok. Az “Y generációs” fiatalok a cégjegyzésre jogosultak között napjainkban veszik át a második a helyet a “Baby boom” generáció tagjaitól. A tulajdonosok között egyelőre még a “Baby Boom generáció” tagjai tartják a második helyüket, de a tendencia alapján 1-2 éven belül itt is az “Y”-osoké lehet a második hely.

 

Az eloszlás jól megvilágítja, hogy jelenleg is milyen jelentős a szerepe a nyugdíjas, vagy nyugdíj közeli Baby Boom generációnak, sőt úgy tűnik, ez a generáció kevésbé tud kivonulni a cégügyekből, mint ahogy az a korábbi években előrevetíthető volt – emeli ki az Opten szakértője. Nyilvánvalóan az okok között ott van az a tény is, hogy még ez a generáció is aktív és erős, másrészt sajnos arra is utal, hogy a tulajdonosok cégeiket nem tudják, vagy még nem merik teljes mértékben a fiatalabb családtagjaikra bízni.

 

A nagyobb vállalatoknál az idősebb generációk szerepe még jobban körvonalazódik. A 100m Ft árbevételt meghaladó cégek körében is az “X generációs” tulajdonosok vannak a legtöbben, de az 1940-1959-es generáció még szorosan a nyomában van. Ez természetes is, hiszen a tulajdonjog nem jelenti feltétlen azt, hogy a tulajdonos aktívan részt vesz a napi ügyekben, és ezt igazolja az a tény is, hogy ugyanezen vállalatok aláírói között már sokkal kevesebb a “Baby boom” generáció képviselője. Sőt a cégjegyzésre jogosultak között az “Y generációsok” is megelőzik a “Baby Boom” tagjait, tehát a fiatalok előretörése itt is ugyanolyan erős, mint a teljes cégbázisban.

 

Teljes cikk

https://www.penzcentrum.hu/vallalkozas/ok-iranyitjak-a-hazai-cegbirodalmakat-mennyi-idejuk-van-hatra.1086017.html

 

 

GVI: a hazai munkavállalók ötödétől már most elvehetnék a munkát a robotok

 

Magyarországon nagyjából 730 ezer olyan munkavállaló van, akinek a munkáját teljesen vagy túlnyomórészt robotok is el tudnák végezni. Ez az összes munkavállaló mintegy ötöde. 

 

Magyarországon tavaly nagyjából 3,7 millió munkavállaló volt, akiknek alig több mint a negyede végez olyan munkát, amelyet csak nagyon kis mértékben, vagy egyáltalán nem képesek robotok is elvégezni – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) friss elemzéséből.

 

A tanulmány készítői azt is megvizsgálták, mely magyar megyékben kellene a munkavállalóknak leginkább továbbképzésen vagy átképzéseken törni a fejüket. Az automatizáció leginkább Fejér, a Komárom-Esztergom és a Vas megyei munkavállalókat fenyegeti, de a munkavállalók száma szerint Budapesten lehet a legtöbb olyan foglalkoztatott, akinek a technológiai fejlődés előrehaladásával jó eséllyel új munka után kell majd néznie.

Az elemzés készítői egyesével sorra vették a FEOR-nyilvántartásban szereplő foglalkozásokat, és meghatározták, hogy azok automatizálhatóak-e vagy sem. A foglalkozásokhoz sorolható feladatköröket külön is vizsgálták, és automatizálhatóság szempontjából ötfokú skálán helyezték el.

 

Saját kódrendszerük alapján a FEOR-szakmák többsége nem vagy legfeljebb részben automatizálható. 122 szakmának a részfeladatai sem automatizálhatók, 79 szakma részfeladatainak csak egy kis része automatizálható, 93 szakma feladatainak nagyjából a fele automatizálható, 90 szakma feladatainak a nagyobbik része automatizálható és mindössze 26 olyan szakma van, amely szinte teljes egészében automatizálható. (75 szakmát egyik kategóriába sem soroltak a tanulmány készítői.)

Nem meglepő, hogy többnyire azok a foglalkozások automatizálhatók könnyedén, amelyek nem igényelnek szakképzettséget. Az ebbe a csoportba sorolható munkakörök kétharmadát teljesen vagy túlnyomórészt robotok is képesek elvégezni. Az ipari és építőipari szakmák, a gépipari foglalkozások, valamint az irodai és ügyviteli (főképp adminisztrációs) feladatok több mint fele teljesen vagy túlnyomórészt ugyancsak automatizálható.

 

Ahol elég képzettek az emberek, ott a robotokkal való együttműködés még növeli is a hatékonyságot

A GVI számításainál lényegesen figyelmeztetőbb képet festett a McKinsey Global Institute (MGI) nemzetközi tanácsadó cég tavalyi elemzése, amely szerint már ma is simán robotok végezhetnék a Magyarországon ledolgozott munkaórák közel felét. A gépek által is elvégezhető összes munka az MGI magyar munkaerő-piaci sajátosságokhoz igazított lokális elemzése szerint nagyjából 2,2 millió ember összes munkaórájának felel meg.

 

A szóban forgó elemzés szerint a magyarországi automatizálási potenciál még meg is haladja a nyugati országokét, vélhetően azért, mert utóbbi államokból a drága munkaerő miatt a legtöbb cég külföldre költöztette a gyártást. Magyarországon ugyan viszonylag olcsó a munkaerő, a cégeknek mégis megérné automatizálni, mert a robotok, különösen azok emberekkel együttműködő fajtái, az ipari automatizálás legújabb celebjei, a kobotok ugyanis nagyban fokozzák a vállalati termelékenységet.

 

Egyre inkább azoknak lesz munkája, akik értenek is valamihez

Az automatizáció lehetséges munkaerő-piaci hatásait vizsgáló nemzetközi szakirodalom abból az előfeltevésből indul ki, hogy az élőmunka kiválthatóvá válik, amint a technikai tudás ezt lehetővé teszi. Ezeken a területeken a munkaerőre nem lesz a jelenlegihez mérhető kereslet. A technológiai fejlődés azonban munkaerőhiányt is teremt minden olyan területen, ahol az új technológiák azt megkívánják.

 

Ez magyarul azt jelenti, hogy a robotok az olyan rutinfeladatokat fogják tudni a leginkább elvégezni, amelyek rutinszerűek, és egyértelműen leírhatók programokkal. Ilyen lehet például a gyártásban a különféle tárgyak összeszerelése és illesztése, az anyagválogatás vagy az anyagmozgatás, az irodai háttérmunkában pedig például a mérés, az adatrögzítés, illetve az ügyfélszolgálat.

 

A kevésbé rutinszerű, absztraktabb és összetettebb feladatokat végzők munkája nemigen lesz egyhamar robotokkal kiváltható. Ilyenek a kézügyességet igénylő manuális feladatok, a kreatív vagy szociális érzékenységet igénylő, például az emberek közti megegyezéseket elősegítő munkakörök, a tanítási, segítségnyújtási, és az irányítási feladatok. Legkevésbé a felsőfokú végzettséget igénylő szakmák automatizálhatók.

 

A munkakörök automatizálhatóságának és a robotok munkaerő-piaci térnyerésének a vizsgálata teljes mértékben egybecseng azzal, amit Nahalka István oktatáskutató a minap fejtett ki a Qubitnak a magyar 15 évesek PISA-teszteken nyújtott teljesítményére reflektálva. Több évtizedes bizonyíték gyűlt már össze arra, hogy az oktatás színvonala szoros összefüggésben áll egy-egy ország munkaerőpiacával és gazdaságával is. A Magyarországra települő autógyártók és más nagyvállalatok Nahalka szerint azért is küzdenek munkaerőhiánnyal, mert a szabad kapacitással bíró munkakeresőknek nincs megfelelő szaktudásuk. A primitív munkafolyamatokat viszont, különösen a komolyabb nagyvállalatoknál már ma is többnyire robotok végzik. A színvonaltalan közoktatás pedig ugyanazt az eredményt szüli most is, mint a szocialista érában: a magyar munkaerő nagyjából ötöde képtelen a társadalmi folyamatokhoz alkalmazkodni, így a mai tudásközpontú társadalomban nemigen van esélye a helytállásra.

 

Teljes cikk

https://qubit.hu/2019/12/04/gvi-a-hazai-munkavallalok-otodetol-mar-most-elvehetnek-a-munkat-a-robotok

 

 

 

 

Mikulás inspirálta üzleti tippek

8 szokás, melyet vezetőként érdemes ellesni a Télapótól

 

Bizarr tanácsnak hangzik? Gondolj csak bele: terjeszti a jó akaratot, időben elvégzi a munkáját és jó emberismerő…

 

Hiszel a Mikulásban?

Akár igen, akár nem, mi most egy másik megközelítésbe szeretnénk helyezni őt. Ugyanis számos olyan tulajdonsággal bír, amire minden vállalkozónak, vezetőnek törekednie kell. Nézzük meg tehát, hogy mik azok a dolgok, amiket mindenképp érdemes ellesni a Mikulástól és átültetni a saját üzleti környezetünkbe!

 

Alapozd meg a jó hírnevet!

A jó hírnév nem megvásárolható, azt bizony meg kell teremteni. A Mikulás nagylelkűségével és jóságával pozitív képet alakított ki az emberek fejében. Egy sikeres vállalkozás létrehozásában nem elhanyagolható, hogy hogyan gondolkodnak rólunk az emberek.

 

Jegyezd meg a neveket!

A Télapó sosem felejti el a neveket, hiszen azt szeretné, hogy a gyerekek érezzék, hogy törődnek velük. Vegyünk példát róla, és amennyire csak lehet, figyeljünk oda alkalmazottainkra, jegyezzük meg a nevüket és használjuk is megszólításukkor!

 

Ismerd fel a másik igényeit!

A Mikulás ajándéka mindig a címzettet tükrözi, nem pedig az ajándékozót. Ahhoz, hogy az ügyfeleknél sikert arassunk, meg kell ismerni az igényeiket és tudni kell ezekre reagálni. Mutassunk valódi, személyes érdeklődést a másik iránt, hiszen ez képes a bizalom elmélyítésére is.

 

Ösztönözd a pozitív gondolkodást!

A Mikulás bárhova is megy, előmozdítja a jó akaratot és a helyes viselkedést. Arra ösztönzi a gyerekeket, hogy legyenek jók, hiszen akkor jóságot kapnak cserébe. A pozitív gondolkodás pozitív szokásokat szül, ezek pedig meghatározzák azt, hogy milyen emberek vagyunk.

 

Tartsd be a határidőket!

Gondoljunk csak bele, mekkora a nyomás a Mikuláson: egyetlen nap alatt kell az összes gyermeket boldoggá tennie. A munka időben való elvégzése azonban meghozza a gyümölcsét: elősegíti a bizalom és a lojalitás kialakulását, megszilárdítását.

 

Teljes cikk

http://hrpwr.hu/leadership/cikk/8_szokas__melyet_vezetokent_erdemes_ellesni_a_telapotol