2019. 12. 04.

Sajtófigyelő 2019.12.04., szerda

 

 

 

Megszavazták az adócsomagot – itt van, mi változik 2020-ban

 

Megszavazta az Országgyűlés a jövő évi adóváltozásokról szóló törvényjavaslatot. Az adócsomagban nem voltak jelentős változások a már beterjesztett törvényjavaslathoz képest, a parlamenti vita során csupán kisebb pontosításokat tettek – közölte Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adópartnere.

 

Megszűnik az EVA

A bevezetésekor még rendkívül kedvező adózást biztosító adónem mértékét az elmúlt évtizedben fokozatosan emelték, míg végül érdemi adóelőnyt már nem biztosított az ezt választóknak. Az utóbbi időben sokkal kedvezőbb adónemek jelentek meg – KATA, KIVA – , sőt a közelmúltban már nem is lehetett az EVA alanyiságot választani, kizárólag a még meglévő EVA-alanyok maradhattak benne. Emiatt az EVA adózók száma drasztikusan csökkent, nem volt értelme tovább fenntartani ezt az adónemet. Mivel az EVA fizetési kötelezettség több dolgot, így például az áfát is kiváltotta, így a megszűnésével szükséges volt minden kapcsolódó jogszabályt, így az Áfa törvényt is módosítani – hangsúlyozta Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere.

 

Áfa törvény: mindent lát a NAV

Az online számlázás bővítése azt jelenti, hogy 2020 nyarától általános kötelezettség lesz a vevő adószámának feltüntetése a számlán, függetlenül attól, hogy eléri-e a 100 ezer forintot a számla áfa-tartalma. Ezt jövetően már az összes, belföldi adóalany közötti ügyletről adatot kell szolgáltatni az online rendszerben. Jelentősen átalakul az összesítő jelentés rendszere is, ahol szintén minden egyes számla jelentéstételi kötelezettség alá fog esni. Ezen kívül, a teljesítést követően 15 nap helyett 8 napon belül kell majd a számlát kibocsátani.

 

Jövőre már minden számlát látni fog a NAV, ami a gazdaság további kifehéredéséhez vezethet. Az áfabevételek növekedése teret adhat további adócsökkentésre, akár a jövedelmek adózása terén. Ugyanakkor sok eddig ilyen-olyan okból mentesült vállalkozónak (főleg a KKV szektorban) fel kell arra készülni, hogy az online számlázás követelményeinek megfeleljen. Cserébe megkönnyíti az életüket az, hogy a NAV el tudja készíteni az áfa-bevallásukat akkor is, ha az adott vállalkozásnak nincsen professzionális könyvelő programja – tette hozzá Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adópartnere.

 

Apró változás az áfa törvényben, hogy bővítették azon választási lehetőségek körét, amelyet utólag is meg lehet tenni abban az esetben, ha ez nem befolyásolja az adófizetési kötelezettséget. Ez a kicsit érthetetlen szabály nagy könnyebbséget és súlyos bírságok megelőzését jelentheti. Például, ha egy ingatlan bérbeadással foglalkozó cég elfelejt adókötelezettséget választani a tevékenységére, holott minden számláját áfásan állítja ki, akkor utólag is bejelentheti ezt a választását mindaddig, amíg nem indított vele szemben ellenőrzést a NAV. Ez azért fontos, mert ilyen választás hiányában a cég vevőjénél jelentős áfahiányt állapíthatna meg a NAV. Ezt az utólag bejelentett választással el lehet kerülni. 2020 januártól az utólagos választás lehetőségét kiterjesztik egyes Közösségen belüli ügyletekhez kapcsolódó választásokra is.

 

Az illeték törvény két helyen változik jelentősen. Egyrészt a vagyonkezelő alapítvány bevezetésével összefüggő szabályok, másrészt a sokat emlegetett 90 százalékos illeték vonatkozásában, amely a belterületté minősített ingatlanokon elért nyereség után fizetendő. Azon túl, hogy a 90 százalékos teher jogszerűsége erősen vitatható (emlékezzünk a 98 százalékos különadó történetére), a jogszabály megfogalmazása sem kellően egyértelmű. Az új szöveg szerint akár olyanra is kivethető lehet az illeték, aki nem maga minősítette át az ingatlanát, hanem az a korábbi tulajdonos, akitől a telket vásárolta. Ez komoly problémát jelenthet például azoknak, akik újonnan belterületbe vont és felparcellázott területen vásároltak telket, például valamelyik elővárosban. Tekintettel azonban a jogalkotói szándékra, ez az értelmezés valószínűleg nem fog elterjedni – véli Fischer Ádám.

 

A személyi jövedelemadó törvény a napjainkban egyre népszerűbb vagyonkezelő alapítványok, bizalmi vagyonkezelők esetében is lehetővé teszi a tartós befektetési szerződés megkötését, és az ebből származó hozamot nem kell majd jövedelemként figyelembe venni.

 

Az adócsomag érdekessége, hogy a vadászaton résztvevő vadásznak ingyenesen vagy kedvezményesen nyújtott szolgáltatás, átadott termék adómentes lenne, amelyet már a jogszabály hatálybalépést megelőzően keletkezett adókötelezettségre is alkalmazni lehetne.

 

Teljes cikk

Piac&Profit

 

 

A mennyiség csapjon át minőségbe

Domokos László: 2021-ben a kormányzat hozzákezdhet az szja jelentős mérsékléséhez

 

A közpénzügyek, az állami gazdálkodás jelenlegi helyzete alapján reálisnak tűnik, hogy a kormány 2021-ben hozzákezdjen a személyi jövedelemadó számottevő csökkentéséhez – erről beszélt lapunknak az Állami Számvevőszék elnöke. Domokos László kitért arra, hogy az adómérséklés mellett a munkahelyteremtés is lényeges szerepet játszott az elmúlt évek gazdasági növekedésében. Úgy vélekedett: az államnak továbbra is támogatnia kell a munkahelyek létrejöttét, de most már leginkább olyan munkaerőpiaci programokat kell indítania, amelyek javítják a hatékonyságot, segítik az innovációt, vagyis lendítenek az ország versenyképességén.

 

A legfrissebb adatok szerint augusztus és október között 4,52 millió foglalkoztatottat tartott nyilván a Központi Statisztikai Hivatal. Az érték 18 ezer fővel volt magasabb, mint tavaly, a foglalkoztatási ráta pedig hetven százalék fölé szökött.

 

A számok alapján azt mondhatjuk, lényegében kialakult idehaza a munkaalapú társadalom. A kérdés most az: hogyan tovább a munkahelyteremtés ügyében – hangsúlyozta lapunknak az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, amikor arra kértük, jelölje meg a következő időszak fontos feladatait. A felvetés megválaszolása előtt Domokos László megjegyezte: a Számvevőszéknek törvény szabja feladatul, hogy olyan elemzéseket, tanulmányokat is készítsen, amelyek az összefüggések, a gazdasági kölcsönhatások, a kialakult helyzet tárgyszerű értékelésével támogathatják az állami döntéshozók munkáját. Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a magyar gazdaság eredményeiben meghatározó jelentősége van a foglalkoztatás bővülésének – jelentette ki az elnök, majd egy friss ÁSZ-elemzés következtetéseire támaszkodva azt mondta: a munkahelyteremtés és a foglalkoztatásbővítés állami támogatásában a mennyiség helyett immár a minőségre kell helyezni a hangsúlyt.

 

Domokos László magyarázatként kifejtette: az elmúlt években nyilvánvaló módon az volt a legfontosabb, hogy minél több ember tudjon elhelyezkedni, ezért pedig nem egy esetben egyedi beruházásokat is támogatott közpénzből az állam. Az ÁSZ vezetője szerint mára a helyzet annyiban megváltozott, hogy inkább a tudásintenzív, a magas hozzáadott értékkel bíró ipari és szolgáltatási területek dotálása célszerű. A gazdaság növekedését most már elsősorban olyan munkahelyteremtési programokkal lehet segíteni, amelyek az innovációt, a fejlesztést jutalmazzák, továbbá javítják a vállalkozások hatékonyságát – mondta –, ezek a tényezők kellenek ugyanis ahhoz, hogy Magyarország versenyképesebb lehessen.

 

Teljes cikk

Magyar Nemzet

 

 

Új korszakot hoz a technológiai fejlődés: a munka házhoz jön

 

A következő generációs mobilhálózat az élet rengeteg területén hoz majd forradalmi változásokat, az 5G számos iparágat gyökeresen alakít majd át. Cikksorozatunkban ezek közül tekintünk át néhányat – a negyedik részben most a munkaerőpiaccal foglalkozunk.

 

Mára a munkahely fogalma teljességgel relativizálódott. Az internetnek köszönhetően bárhol berendezhetjük az irodánkat: dolgozhatunk otthonról, egy kávéházból, vagy akár egy a felhőket átszelő repülőgépről is, a lényeg, hogy olyan típusú munkát végezzünk, melynél a tényleges fizikai jelenlét nem alapvető követelmény. A távmunka fogalom jól ki is fejezi ezt a helyzetet, valóban a távolból való munkavégzést jelenti – mi itt vagyunk, az elvégzendő munka pedig ott, a kettő közötti kapcsolatot pedig megteremti a világháló.

 

Más szóval míg az alapvető internet-hozzáférés lehetővé teszi a távoli munkát, addig az 5G és az XR (Extended Reality, vagyis a kiterjesztett valóság) a tényleges gyakorlati munka lehetőségét biztosítja egy másik helyszínen, mintha valóban ott is volnánk.

 

Az internet eddigi pár évtizedes rövid története egyértelművé tette, hogy amilyen mértékben nő az adattovábbítás sebessége, olyan mértékben bővül azon tevékenységeink köre, melyeket a világháló segítségével el tudunk végezni. Az újabb és újabb lehetőségeket a technológia fejlődése hozza el: az internetes honlapok böngészése azóta élvezhető, amikor a 2G-ról a 3G-re váltottunk, HD-videók pedig azóta nézhetőek okostelefonon, wifi-hálózatoktól távol, amióta a 4G felváltotta a 3G-t.

 

És most itt az újabb ugrás, amikor is a mennyiség valóban minőségbe csap át, a 4-ról az 5-re jutni valóban forradalmi változást jelent a virtualitás és a valóság eddig gondosan elszeparált világában. A külön lét mostantól nem lesz annyira magától értetődő, gyakran fognak a dolgok egymásba csúszni, együtt létezni, sokszor bizony magunk se lehetünk biztosak abban, hogy ami történik velünk, az vajon már a valóságon túl, vagy még innen van.

 

Az 5G tulajdonképpen a valóságot hozza kézzelfogható közelségbe; ennek teremti meg az alapvető technikai, technológiai feltételeit. A valós idejű adattovábbítás révén a VR-t egyfajta tényleges valóságként élhetjük meg (az úgynevezett XR-en keresztül, a kiterjesztett, kibővített, virtuális és vegyes valóság technológiák kombinációjával), melyben a létezés legalább annyira tűnhet magától értetődőnek, mint a valóság maga.

 

Igen sokféle munkát tudunk most is elvégezni a távolból, hogy csak néhányat említsünk ezek közül: a számvitelt, a számítógépes programozást, a grafikai tervezést, a mérnöki munkát, az adatbáziskezelést, a vállalati kommunikációt vagy éppen a piackutatást. De egyik ilyen munka sem igényli a tényleges fizikai jelenlétünket, vagy éppen tárgyak, bonyolult felszerelések valamifajta manipulálását. Ehhez ugyanis szükség már van a most debütáló 5G-re és az XR képességeire; hamarosan lehetőségünk lesz reális kapcsolatba lépni a fizikai világban létező helyek és dolgok „digitális ikertestvérével”, és mindezt tehetjük majd anélkül, hogy kimozdulnánk otthoni környezetünkből.

 

Hat alapvetés, amely meghatározza majd a munkaerőpiacot az 5G belépése után:  

1. A munkahely fogalma egyre képlékenyebbé válik

2. Az álláshalmozás már nem kivétel, sokkal inkább szabály lesz

3. A munkavégzés hatékonysága nagyobb lesz, mint, ha valóban „ott” lennénk

4. Kitágulnak a távképzés távlatai, azaz a határ a csillagos ég

5. Hogyan tartsuk meg a jó munkaerőt? Bónuszok és előnyök az új világban

6. Sokak számára jelent majd veszélyt a fokozott kiégés

 

Teljes cikk

https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/uj-korszakot-hoz-a-technologiai-fejlodes-a-munka-hazhoz-jon.html

 

 

Mutatunk egy céget, ahol mindenki annyi szabadságot vesz ki, amennyit akar

 

A játékfejlesztés nem csak kifizetődő munka, a szabadságolást is egész máshogy kezelik ebben az iparban.

 

Bármennyi időre szabadságra mehetnek a Rocketwerkz nevű játékfejlesztő cég egyes munkatársai, és meg sem kell indokolniuk, mire föl teszik ezt – írta a vg24/7 videojátékos hírportál. A Rocketwerkz a DayZ túlélőjátékával komoly hírnevet szerzett Dean Hall saját cége. Hall szerint vannak olyan dolgozóik, akiknek nem írják elő, évente hány szabadnapot vehetnek ki. A Rocketwerkz Új-Zélandon működik.

 

Hall szerint meg kell tudni bízni az alkalmazottakban, ha ez nem működik, nem lehet sikereket elérni. “Ha bízol bennük, hogy jól dolgoznak, képesek végigvinni egy projektet, akkor miért ne dönthetnének a saját szabadidejükről?” – mondta a cég első embere. Ugyanakkor nem mindenki rendelkezik ilyen kedvezménnyel. A stúdiónál három kategóriába sorolták a munkavállalókat, és értelemszerűen a legmagasabb rangúaknak van csak lehetősége bármennyi időre elmenni. A cégnél ugyanúgy van betegszabadság és rendes szabadnap is.

 

Hall elmondta azt is, hogy a korlátozások eltörlése után nem vonult mindenki azonnal szabadságra, sőt, ennek ellenkezője történt: volt, aki ritkábban vágyott pihenésre. A stúdió feje szerint azt is érdemes szem előtt tartani, hogy fáradt munkatársakkal nem lehet sikereket elérni.

 

Teljes cikk

https://hvg.hu/tudomany/20191203_dayz_rocketwerkz_szabadsag_szabadnap_jatekfejleszto

 

 

Hivatalból kizsigerelt köztisztviselők

 

Megszűnt a közigazgatási létszámstop, de a terület folyamatos átszervezései egyre rosszabb helyzetbe hozzák a hivatalnokokat.

 

Már nincs hatályban a központi közigazgatásban november 6-tól felvételi tilalmat elrendelő kormányhatározat – erősítette meg érdeklődésünkre a Kormányzati Tájékoztatási Központ. Azt azonban változatlanul nem lehet tudni, miért volt szükség egyáltalán az idén már harmadszor elrendelt létszámzárlatra. Erre a kérdésre ugyanis mindössze annyi választ kaptunk: az „intézkedés hatását kiértékeljük, ez folyamatban van”.

 

A múlt hónap közepén Gulyás Gergely arról beszélt egy kormányinfón, hogy a választások után átalakult önkormányzati hivatali összetételt akarják felmérni, de a területen dolgozó szakszervezetek szerint sokkal inkább a kormányhivatalok újabb létszámleépítéséhez akart a kormány tiszta képet kapni, amikor az utóbbi hetekben arról faggatta a tisztviselőket, ki készül nyugdíjba, netán ki gondolkodik másfajta karrierben.

 

A kormányhivatali dolgozók szerint a felmérésnek nincs sok értelme, hisz aki tehette, már otthagyta ezt a munkát, ráadásul az év elején, majd márciusban is csökkentették a kormányhivatalok engedélyezett létszámát, miközben a szakemberhiány miatt kormányablakokat kellett bezárni. Papírt ugyan még nem láttak a 2020 januárjától engedélyezett hivatali létszámokról, de informátoraink szerint a folyosókon az a hír terjed, hogy újabb létszámcsökkentésre készül a kormány valamennyi kormányhivatalnál.

 

Mindeközben a parlament előtt fekszenek azok a törvénymódosító javaslatok, amelyek hosszú távon a mostaninál sokkal hátrányosabb helyzetbe hoznák a kormányhivatali dolgozókat a kormányzati igazgatásról szóló, egy éve elfogadott törvény (Kit.) rájuk történő kiterjesztésével. Az indoklás szerint maguk a dolgozók kérték, hogy egységes szabályozás vonatkozzon a minisztériumi és kormányhivatali dolgozókra, de a szakszervezetek ezt finoman szólva is kétségesnek tartják. Aligha akad ugyanis olyan ember, aki kevesebb fizetett szabadságot és a kiszámítható előmeneteli rendszer megszüntetését követeli. Agg Géza, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) alelnöke önmagában azt is elképesztőnek tartja, hogy az egyéves Kit.-hez máris 100 oldalas törvénymódosítást terjesztett be a kormány, a járási hivatalok, a megyei kormányhivatalok működését átszabó javaslatokkal együtt majdnem 250 törvényt érintenek a változások.

 

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) és a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete (TBDSZ) vezetői részletesen is összegezték a kormányhivatali dolgozókra és így áttételesen az ügyfelekre váró hátrányokat. Ez utóbbi szempontból az egyik legfontosabb változás, hogy a módosítások elfogadása után nem kötik semmilyen közigazgatási képzettséghez az új dolgozók felvételét, s azt sem várják el, hogy közigazgatási képzésen vegyenek részt, viszont sokkal szabadabban lehet majd őket más feladatra átirányítani, mint amit az eredeti kinevezésük alapján végezniük kellene. „A gyárakban, a szalag mellett dolgozó betanított munkások munkahelyeit cserélgetik így” – szól a felháborodott hangú szakszervezeti értékelés.

 

Teljes cikk

https://nepszava.hu/3059147_hivatalbol-kizsigerelt-koztisztviselok

 

 

A Harvard kutatói szerint ez a hatékony időbeosztás egyik titka

 

A Harvard Egyetem kutatói az elfoglalt munkavállalók előtt tornyosuló sürgős és fontos feladatok minél hatékonyabb rangsorolásával kapcsolatban végeztek felmérést új szempontok alapján. Érdekes eredmény született.

 

Az amerikai Harvard Egyetem érdekes kutatás segítségével járt utána, hogyan értékelik a munkavállalók a rájuk váró feladatokat, illetve hogy miként lehetne hatékonyabbá, és számukra is elviselhetővé tenni a végeláthatatlan feladathalmaz megoldását. A Harvard Business Review-ban közölt kutatás alapvetése az volt, hogy az emberek gyakran azokkal a feladatokkal kezdik a munkájukat, amelyek a legegyszerűbben megoldhatók, a leggyorsabban befejezhetők, vagy amelyek elsőként esedékesek, tekintet nélkül arra, hogy az adott feladat éppen fontos, vagy sem. E jelenséget a kutatók „egyszerű sürgősségnek” nevezték el.

 

A kutatók a tavalyi évben végzett öt kísérlet során vizsgálták a jelenséget. Ennek során felkérték a résztvevőket, hogy kössenek kompromisszumot a sürgős és a fontos feladatok elvégzésekor úgy, hogy az előbbiek gyorsabban megoldhatók, az utóbbiakért viszont többet fizetnek. A kísérlet azt mutatta, hogy a dolgozók még akkor is a sürgősebb feladatokat vették előre, ha azok végrehajtása kevesebbet fizetett. Vagyis úgy tűnik, minél kevesebb idő áll a rendelkezésünkre, annál nagyobb figyelmet szentelünk az idő tényezőnek.Tehát amikor elfoglaltak vagyunk, jó eséllyel inkább a sürgős feladatokat vesszük előre, mint a fontosakat.

 

Ez a tendencia annál erősebb, minél elfoglaltabbak vagyunk. Amikor sok feladat elvégzésére kevés idő áll rendelkezésünkre, (amit a kutatók időszűkének neveztek el) akkor egyszerűen nincs energiánk az egyes feladatok relatív fontosságával foglalkozni. Ebben az esetben visszatérünk a régi recepthez, a szokásos útmutatókhoz, és a feladat elvégzéséhez szükséges idő, vagy a megadott határidő alapján rangsoroljuk a feladatokat. Vagyis arra összpontosítunk, hogy mihamarabb letudhassuk a sürgős feladatunkat, illetve a legjobban kontrollálni tudjuk a munkatervünket.

 

Ez a munkamódszer azonban – amikor a sürgős feladatok állandó prioritást kapnak – odavezet, hogy a rövid határidővel nem bíró, de egyébként fontos teendők – mint például az önéletrajz frissítése vagy a kreatív munka elvégzése – végrehajtása beláthatatlan messzeségbe kerül. Lesznek olyanok is, amelyek soha nem kerülnek sorra. Ha azonban nem tesszük meg azt, ami fontos – sok esetben talán a legfontosabb számunkra –, akkor állandó stresszben élünk, túlterheltek és motiválatlanok leszünk, és a vállalat termelékenysége is csorbát szenved.

 

Feltehetjük a kérdést, vajon mit tehetnek a vállalati vezetők ennek a jelenségnek az elkerülésére. A Harvard legújabb kutatása azt mutatja, a sürgős feladatok végrehajtása mellett időt kell hagyni a munkatársaknak a fontos, de nem sürgős teendők elvégzésére is. Ezt az időt a kísérletben proaktív időnek nevezték el a kutatók.

 

Teljes cikk

https://novekedes.hu/hr/a-harvard-kutatoi-szerint-ez-a-hatekony-idobeosztas-egyik-titka