2019. 12. 03.

Sajtófigyelő 2019.12.03., kedd

 

Mintha a magyarok direkt arra hajtanának, hogy mielőbb meghaljanak

 

Dohányoznak, isznak és nem mozognak a magyarok, nem véletlen, hogy a halálozások fele az egészségtelen életmódra vezethető vissza – állapította meg az Európai Bizottság jelentése az ország egészségügyi helyzetéről. Hatalmas eltérések vannak a különböző társadalmi csoportok között is: az egyetemet végzett férfiak 12 évvel tovább élnek, mint alacsonyabb képzettségű társaik. A kormány eközben lényegében központosította az ágazatot, miközben az egy főre jutó, egészségügyi ellátásra fordított kiadás a legalacsonyabbak között van az Európai Unióban.

 

A csehek, a lengyelek és a szlovákok is tovább élnek, mint a magyarok.

Csak 2017-ben 76 ezer magyar részben a helytelen életmód miatt vesztette életét.

Magyarországon a felnőttek és a 15 évesek ötöde túlsúlyos.

Hat év alatt 5500 orvos hagyta el az országot.

A magyar egészségügyi rendszer krónikusan alulfinanszírozott.

Ezen csak az segít, hogy 2014–2020 között a magyar egészségügyi rendszer kapta a legtöbb támogatást Brüsszeltől.

 

Sokan sokféleképpen írtak már a magyar egészségügy helyzetéről, de ritkán készül olyan részletes – és egyben lehangoló – összegzés, mint az Európai Bizottság múlt heti, az EU összes országáról, így Magyarországról is kiadott egészségügyi országprofilja. Az eredményekből nemcsak az derül ki, milyen katasztrofális állapotban van a magyar lakosság, hanem azt is könnyen össze lehet hasonlítani, hogy a többi uniós tagállamhoz képest mennyit és hogyan költünk az ellátásra.

 

Nem éppen szívderítő adat, hogy bár 2000 óta folyamatosan javulnak a számok, de a születéskor Magyarországon várható élettartam még mindig a legalacsonyabbak között van az EU-ban. Ma egy átlag magyar 76 évre számíthat, az EU-ban ez majdnem 81, de még régiós összehasonlításban is rosszul állunk: a csehek, a lengyelek és a szlovákok is tovább élnek, mint a magyarok. Azzal sem mondunk újat, hogy a magyar nők átlagosan hét évvel tovább élnek, mint a férfiak, ez főleg a dohányzás és az alkoholfogyasztás következménye.

 

Feltűnő viszont az egyenlőtlenség a különböző társadalmi csoportok között: azok a férfiak például, akik csak általános iskolát végeztek, átlagosan 12 évvel kevesebbet élnek, mint magasabban képzett társaik.

Az, hogy összességében a születéskor várható élettartam nőtt, nagyrészt annak köszönhető, hogy sikerült csökkenteni a stroke okozta halálozások számát, de Magyarországon a keringési betegségek még mindig több embert ölnek meg, mint a legtöbb uniós országban. Szembetűnő az is, hogy 2016-ban Magyarországon volt a legmagasabb a rák okozta halálozás, ezért főleg a tüdő, a vastagbél, a máj és az emlő daganata a felelős.

A hosszú élet nem jelent automatikusan egészséges éveket, a 65 év feletti magyaroknak mindössze 18 százaléka állította, hogy jó az egészsége. A nők közül különösen sokan szenvednek krónikus betegségekben, ami megkeseríti az idős éveket.

 

Teljes cikk

https://hvg.hu/itthon/20191202_Az_egeszsegugy_es_a_magyarok_is_mindent_megtesznek_hogy_elobb_haljunk_mint_a_tobbi_europai

 

 

“Nem az a lényeg, hogy ellenőrizzük a munkavállalót, hanem hogy motiváljuk”

 

A fluktuáció csökkentése érdekében a cégeknek alkalmazkodniuk kell a munkavállalók igényeihez. “A kontrolláló vezető típus a múlté. A lényeg, hogy a dolgozó motivált legyen, ehhez pedig figyelembe kell vennünk, hogy a magánélet egyre inkább begyűrűzik a munkahelyre” – mondta a Pénzcentrumnak Marton Klaudia, a Groupama Biztosító humán erőforrás igazgatója, aki egy friss országos kutatásuk kapcsán arról is beszélt, hogy a fizetés mellett az emberek többségének legalább olyan fontos szempont a biztonságos és kényelmes munkakörnyezet, a rugalmas munkavégzés, az önállóság, az új kihívás és az elismerés.

 

Ma már szinte minden területen óriási problémát okoz a munkaerőhiány Magyarországon. Mit gondol, hogyan lehet ma a cégeknek magukhoz csábítani és megtartani a jó munkavállalókat?

Bár a pénz mindig meghatározó tényező, de most már egyre inkább jellemző, hogy attól, hogy valahol magasabbak a fizetések, mint más cégnél, még nem válik egy munkahely vonzóvá. Ezt alátámasztja az 1000 főt megkérdező reprezentatív felmérésünk is, amelyből kiderült, hogy a munkahely kínálta lehetőségek fontosságát az élethelyzethez köthető körülmények nagyon erősen befolyásolják. Ilyen például a rugalmas munkaidő, hogy a szülők el tudják vinni a gyerekeket a bölcsődébe, óvodába, iskolába és hogy időben értük tudjanak menni, vagy ha a gyerek beteg lesz, dolgozhassanak otthonról, ne kelljen táppénzre menniük. A fiataloknál is döntő szempont az, hogy maguk oszthassák be az idejüket.

 

A hitelesség szintén nagyon fontos mind a toborzás, mind a megtartás szempontjából. Elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk azzal, milyen a cég ténylegesen, milyen értéket képvisel. Ha én azt kommunikálom, hogy stabil, kényelmes munkakörnyezetet biztosítok, és ez egy családbarát munkahely, akkor az legyen igaz. Legyenek olyan szolgáltatások, legyenek olyan juttatások, amik ezt alátámasztják.

 

Teljes cikk

https://www.penzcentrum.hu/karrier/nem-az-a-lenyeg-hogy-ellenorizzuk-a-munkavallalot-hanem-hogy-motivaljuk.1085725.html

 

 

“Öregek vagytok és rasszisták” – Nő a feszültség a nyugdíjas és az ifjú korosztályok között

 

November elején a TikTok és az Instagram platformjait elözönlötték az #okboomer hashtaggel ellátott posztok, néhány hét alatt pedig a mémgyáraktól az új-zélandi parlamentig hatott az ifjabb Z és a társadalom gerincének számító boomer generációk közti elmérgesedett viszony – írja a Hetek.

 

A generációk közötti méltányosság tudományága évtizedek óta vizsgálja a témakört, ám az eddigi, kölcsönös tiszteleten alapuló hangvételnek most úgy tűnik, véget vet a Z generáció. Ők hivatalosan azok a személyek, akik 1995 és 2009 között születtek. Ahogy a fenntarthatósági problémák – globális felmelegedés, klímaváltozás – mainstreammé váltak, és egyre égetőbb veszélyforrásnak tűnnek napjaink fiataljaira nézve, úgy éleződtek ki a konfliktushelyzetek a rájuk hagyott apokaliptikus jövőkép miatt tehetetlen Z generációsok és a világtörténelem eddigi leggazdagabb nemzedéke, az 1946 és 1964 között világra jött baby boomerek között – olvasható a lapban.

 

Az OK Boomer mint kifejezés keletkezése nagyjából 2015-re tehető, amikor különböző fórumokon anonim kommentelők kezdték használni szleng hozzászólásként. A mostani, hirtelen népszerűvé vált jelentéstartalmát a TikToknak köszönheti: a leginnovatívabb közösségimédia-platform, az Instagram és a Facebook riválisa mára több, mint 44 millió okboomer hashtaggel ellátott posztot tartalmaz. A fellendülés cinikus része Peter Kuli & Jedwill “OK Boomer” című zeneszámához kötődik, ami nagyban hozzájárult a kifejezés elterjedéséhez.

 

A dal szövege – csakúgy, mint a mozgalom maga – erős értékítéletet tartalmaz, pálcát tör a boomerek sztereotipikus, Z generációsok által képmutatónak tartott vonásai felett: “mindannyian öregek és rasszisták vagytok”, “vicces, hogy azt hiszed, tisztelem a véleményed, pedig a hajad egyáltalán nem tiszteletre méltó”, “a Make America Great Again (Donald Trump kampányszövege) feliratú sapkában úgy nézel ki, mint egy fasiszta”.

 

A dal TikTok posztok aláfestő zenéjéül szolgál, fiatalok tömegét ihletve meg arra, hogy rövid videókban fogalmazzák meg indulataikat a boomerekkel szemben, például az idősebbek felsőbbrendűség-érzésével kapcsolatosan is.

 

A boomerek gondolkozásmódjával kapcsolatos, szinte általánosságban jellemző nézeteket parodizálják, mintha a konzervatív értékrend az 1946 és 1964 között születtek sajátossága lenne, amit elmaradottságra és kőkorszaki mivoltára hivatkozva a jövőben nemes egyszerűséggel egy “OK Boomer” legyintéssel párosítva elavultnak lehetne minősíteni. A céltudatos fiatalok kisvi­deóik­ban plazmavágóval vágják ki, füzeteikbe írják, sütőtökbe gravírozzák, osztályképen prezentálják az OK Boomer feliratot, valamint konkrét vállalkozások alakultak az OK Boomer-rel szignózott termékek forgalmazására is.

 

Teljes cikk

https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/nyugdijas-fiatal-z-generacio-boomer-klimavaltozas.696066.html

 

 

Egyre nagyobb a szakadék a legjobb és az átlagos munkahelyek között

 

Tovább csökkent a dolgozói elkötelezettség Magyarországon, miközben a Legjobb Munkahelyek egyre jobban kiemelkednek az átlagból – derül ki a Kincentric Legjobb Munkahelyek Program felmérésének adataiból. A kutatás rávilágít, hogy az erős munkavállalói elkötelezettséghez három dolog elengedhetetlen: a szervezeti agilitás, a tehetségfókuszú gondolkodás és az elkötelező vezetők. Ezek egysége nagymértékben hozzájárul az üzleti eredményességhez. A program közel két évtizede ad hiteles képet azoknak a vállalatoknak, akik az üzleti sikeresség érdekében mérik és tudatosan építik, alakítják munkavállalóik elkötelezettségét, élményét. Idén hét vállalat került a legjobbak közé.

 

Globális viszonylatban növekszik, Európában 60%-on stagnál, míg itthon továbbra sincs megállás: a dolgozói elkötelezettség már 4 éve folyamatosan csökken. Idén újabb 1%ponttal alacsonyabb, mint tavaly (2019-ben 60%). Mindeközben a magyarországi Legjobb Munkahelyek elkötelezettsége tovább nő, az elmúlt évhez képest 8%pontot emelkedett, így náluk már átlagosan 82%-os az elkötelezettség. Egyre nagyobb a szakadék az átlag és a legjobbak között, ez derült ki a Kincentric Legjobb Munkahelyek Programjában megkérdezett 20 000 munkavállaló válaszaiból.

 

A Legjobb Munkahelyeken a munkavállalók 46%-a erősen elkötelezett, míg az átlagos cégek esetében ez a kollégák kevesebb, mint negyedére igaz. Az erősen elkötelezettek sokkal többet hajlandók tenni a vállalatért, mint a csak mérsékelten elkötelezett kollégáik. Az ’egy hajóban evezünk’ analógiát használva az erősen elkötelezettek azok, akik teljes erőbedobással és lelkesedéssel dolgoznak a cég érdekében: rájuk lehet leginkább számítani az üzleti eredmények szempontjából, hiszen nagyobb erővel és jó irányba húzzák a hajót, vagyis a céget. A Legjobb Munkahelyek húzóereje az erősen elkötelezettek nagy arányát jelenti a szervezetben, – és náluk szinte minden felsővezetőről elmondható az erős elköteleződés.

 

„A munkavállalói élmény fejlesztése az egyik kulcsa az elkötelezett munkavállalói bázisnak, éppen ezért érdemes stratégiai szinten megközelíteni azt a kérdést, hogy hogyan érzik magukat a kollégák a munkavállalói életciklus különböző állomásain. Felméréseink igazolják, hogy az első időszakban szerzett negatív élmények nagy mértékben hozzájárulhatnak a vállalat korai elhagyásához. A Legjobb Munkahelyek esetében azt látjuk, hogy ők nagy hangsúlyt fektetnek a frissen belépettek úgynevezett onboarding időszakára, így a beillesztésük során már az első hat hónapban is magasan tudják tartani a munkatársak elkötelezettségét (90%), és ez később sem csökken olyan mértékben, mint az átlagos magyar munkahelyeken. A velünk hosszabb távon is együttműködő vállalatok – a munkavállalói életciklus többi szakaszát is figyelembe véve – tudatosan és folyamatosan törekednek arra, hogy magas elkötelezettségű szervezeti kultúrát építsenek, mert tudják, hogy az elkötelezett munkavállalók hosszútávon terveznek, ők a vállalat jó hírnevének leghitelesebb szószólói, és aktívan hozzájárulnak a vállalat üzleti céljainak eléréséhez” – mondta Pék Eszter, a Kincentric Legjobb Munkahelyek Program vezetője.

 

Az üzleti siker titka a vezetői elkötelezettség

A felmérés rávilágított, hogy az üzleti siker sarkalatos pontjai a vezetői elkötelezettség, a kommunikáció, és a vezetők emberközpontúsága. Bár a magyarországi munkahelyek felsővezetése jellemzően (85%-ban) elkötelezett, a Legjobb Munkahelyeknél ez szinte mindenkire (95%) elmondható, és náluk még a középvezetők is elkötelezettebbek (90%), mint az átlagos munkahelyek felsővezetői. Ez azért is fontos, mert a középvezetői elkötelezettség szintje jelentős befolyással van a munkatársakéra. Az átlagos munkahelyek vezetőit a legnagyobb kritika az emberközpontúságuk és kommunikációjuk tekintetében érte. Náluk csupán alig minden második munkatárs gondolja úgy, hogy a felsővezetés a vállalat legértékesebb erőforrásaként bánik velük, és mindent megtesz azért, hogy a fontos ügyekről tájékoztassák őket. A legjobbak viszont ezeken a területeken is tudtak még tovább fejlődni, vagyis az látszik, hogy az átlagos munkahelyek és legjobbak között egyre nagyobbra nyílik az olló.

 

Teljes cikk

https://ajovomunkahelye.blog.hu/2019/12/02/egyre_nagyobb_a_szakadek_a_legjobb_es_az_atlagos_munkahelyek_kozott

 

 

Deákok száma 1960 óta

 

A következő – immár mozgó – ábránk arról szól, hogyan alakul az egyes oktatási intézményekbe járó gyerekek száma óvodától a felső oktatásig 1960 és 2018 között. Több hatás is éri ezeket a számokat, nézzük a legérdekesebbeket:

 

Az óvodások számának növekedését annak tudhatjuk be, hogy a demográfiai hanyatlást megfordítja, hogy korábban kisebb arányban jártak óvodába a gyerekek.

 

A közép- és felsőoktatásban szereplők számát több hatás is befolyásolja a demográfián kívül. Érdekes a 90-es években népszerűbbé váló továbbtanulás. A felsőoktatásban részt vevők létszáma ekkor négyszerezett (!), aztán 2005 óta folyamatosan csökken, 2011 óta gyorsulva. Ebben és a középiskolákban résztvevők 2016-os megugrásában már az oktatási rendszer átalakítása is közre játszott.

 

És végül nézzük a legegyértelműbb statisztikát, az általános iskolások számának folyamatos csökkenését. Az 1960-as évek óta 1,5 millióról 726 ezerre csökkenő számért egyértelműen a demográfia felelős, hiszen általános iskolába minden periódusban minden gyerek járt. A legszomorúbb következménye, hogy az immár csak a felosztó-kirovó lábra támaszkodó nyugdíjrendszerbe 20-30 év múlva ők lesznek az egyre csökkenő számú befizetők, miközben a nyugdíjasok száma eközben folyamatosan nőni fog.

 

Teljes cikk

Alapblog