2019. 12. 02.

Sajtófigyelő 2019.12.02., hétfő

 

Most kapnak észbe a cégek! Holnaptól sokak egészségbiztosításának adózása változik

 

Egy adózási kiskapu miatt sokan 2018 decemberében átszerződtek új technikai kezdetre, így pont a napokban szűnik meg a vállalati egészségbiztosításuk adómentessége. Hosszasan nem szükséges ecsetelnünk a szolgáltatás szükségességét, de a választékot azért érdemes megnéznünk – írja cikkében Balázs Iván, az UFS Group egészségbiztosítási szakértője.

 

A munkaerőpiacon jelentős bérverseny folyik. A munkáltatók kénytelenek alternatív irányba menni, ahol a karrier, csapatépítés, továbbképzések mellett mára a vállalati egészségbiztosítási programok is egyre jelentősebb szerepet kapnak. A cégek hamar felismerték, hogy havi párezer forintért komoly védelmet tudnak biztosítani munkavállalóik részére, ami egyben a munkáltatónak is kedvező megoldás. Hiszen ha egy kulcsemberüket komolyabb betegség éri, bizonyos egészségbiztosítási programok részeként, minőségi keretek között gyógyulhat. Ezzel együtt gyorsabban tér vissza a munkába, nem beszélve arról, hogy jelentősen megnő a munkavállaló céggel kapcsolatos lojalitása is.

 

Adóval is megéri? Meg, de mennyi adóval?

A biztosítókat három felé lehet osztani. Egyik fele, aki nem hisz a kedvező adózásban és véleménye szerint a törvény egyértelműen fogalmaz, az egészségbiztosítás jövedelemnek megfelelően adózik. Ennek ellenére lehetővé teszik azokat a szerződési mellékleteket, ami alapján kedvező adózásúként is értelmezhető a csoportos egészségbiztosítás.

 

Itt el is jutunk a második csoporthoz, akik szerint, ha a biztosítás egy főre eső díja nehezen meghatározható, akkor egyes meghatározott juttatásként számolhatjuk el. A legtöbb biztosító ebbe a csoportba tartozik. Ők úgy alakították ki az új biztosítási feltételeket, hogy átalány díjat vezettek be, ami utólag vagy egyáltalán nem követi le a létszámváltozást, továbbá kármentességi bónuszt alkalmaznak, ami a biztosítási év végén bizonyos kárhányad alatt nyújt díjvisszatérítést. Sokak szerint ez védhető.

 

Harmadik csoportba azok a biztosítók tartoznak, akik a terméküket célzott pénztári szolgáltatásként is be tudták „csomagolni”. Ez inkább kisebb létszámú cégeknél lehet megoldás, mivel minden munkavállalónak be kell lépnie egy adott egészségpénztárba. Ez a megoldás összességében jelentős plusz adminisztrációval járhat, ami olyan szempont, amit szem előtt kell tartania egy vállalkozásnak.

 

Összességében elmondható, hogy minden biztosító megoldást kínál a 38,35% adóval adható csoportos egészségbiztosítási juttatásra, függetlenül attól, hogy egyetért-e az adó mértékével vagy sem.

 

Milyen szolgáltatás kapható?

Gyakorlatilag, amit ma meg lehet vásárolni magánellátást Magyarországon, azt mind nyújtják az egészségbiztosítások. Az összes egészségbiztosítás alapja az orvosi call center, járóbeteg szakellátás, diagnosztika, egynapos sebészet, terhes gondozás, házi vizit. Vannak olyan megoldások, ahol az éves egyszeri szűrővizsgálat is be van építve a csomagba, és van, ahol ezt külön lehet kérni. Mindig azt kell mérlegelni, vajon hány munkavállaló él ezzel a lehetőséggel? Egy szűrőbuszos egészségnapon lehet, hogy sokkal többen vesznek részt, mint egy „kaptál egy tájékoztatót és benne van, milyen csomagod van, majd menj el” típusún. A dolgozók tájékoztatásának ezért óriási jelentősége van a szolgáltatás használatában.

 

Fontos, hogy manapság a szűrés után is szükséges adót fizetni, ha az egészségbiztosítás részre. Több cég gondolkodik már úgy, hogy a szűrést a foglalkozás egészségügyi ellátásba építi be, hiszen a törvény a minimum vizsgálatsort határozza meg, a maximumot nem. Márpedig vannak olyan foglalkozások, ahol a „nagyobb terhelés” miatt több vizsgálatra is szükség lehet.

 

Számos biztosítónál kiegészítésként lehet már kapni fekvőbeteg csomagot, daganatos megbetegedésekre kiegészítő támogatást, külföldi ellátást nyújtó szolgáltatást, családi csomagot, második orvosi szakvéleményt.

 

Új irány a vállalati egészségprogram.

Ez esetben egy egész éves komplex terv épül fel a vállalatnál, ami foglalkozik a dohányzással, mozgással, étkezéssel, stresszel és persze kiegészül szűrőprogramokkal és egészségbiztosítással is. Akik ezt a megoldást választják, bátran mondhatják a vállalatról, hogy nekik a munkatársuk egészsége az egyik legfontosabb dolog.

egszsegbiztositascsomag

 

Teljes cikk

https://www.portfolio.hu/bank/20191201/most-kapnak-eszbe-a-cegek-holnaptol-sokak-egeszsegbiztositasanak-adozasa-valtozik-408777

 

 

Régi mítosz dőlt meg a fiatal magyarokról: elsőre teljességgel hihetetlen

 

A fiatal munkavállalókkal kapcsolatban gyakran hangoztatott vélemény, miszerint nehezen maradnak meg egy munkahelyen hosszabb ideig, állandóan igénylik a változást, mondhatni, nem lehet rájuk hosszú távon számítani. Ezzel szemben többségük éppúgy szeretne évekig ugyanazon a munkahelyen maradni, mint más kollégáik – derül ki a Groupama Biztosító országos, reprezentatív kutatásából.

 

Ahogyan már a Z generáció tagjai is egyre nagyobb számban lépnek be a munkaerőpiacra, úgy jelenik meg velük kapcsolatban mind több vélemény és tanulmány, amelyek jobbára ugyanazokat a sztereotípiákat erősítik: a fiatal nehezen marad meg egy-egy munkahelyen, folyamatosan igényli a változást, így a munkáltató szempontjából akár megbízhatatlannak is nevezhető. Sőt, a fiatal munkavállalók egy csoportjára már az angol “job-hopper” (kb. “munkák közt ugráló”), elnevezést is ráragasztották, értve alatta azokat a fiatalokat, aki egy-másfél évente váltanak munkahelyet. De valóban ilyen “ugrándozó” kedvűek lennének a fiatalok?

 

A fiatal munkavállalók többsége is hosszabb távra tervez

A Groupama Biztosító országos, reprezentatív kutatásának eredményei alapján az átlag munkavállaló hosszabb ideig szeretne egy munkahelyen “lehorgonyozni”: a válaszadók 62%-a szerint jobb minél tovább, de legalább 5-10 évig ugyanazon a helyen dolgozni. Ezzel a legfiatalabb munkavállalók többsége sincs másként: 58%-uk ugyancsak így vélekedik, tehát a különbség elenyésző. A válaszadók a viszonylag rövidebb időn belüli váltást akkor tartják indokoltnak, ha a fizetés emelésére vagy előmenetelre nem látnak esélyt.

 

A fiataloknak sem könnyű a váltás, ők is tele vannak bizonytalansággal

Ugyanakkor aktív évei alatt, majd minden munkavállaló életében elérkezik a pillanat, amikor fontolóra veszi a munkahelyváltást. Például akkor, ha egy másik munkáltató jobb előmeneteli lehetőséget vagy jobb fizetést ígér. Ilyenkor a döntés során számos kétség merülhet fel az emberben, visszatartó tényezők léphetnek működésbe.

 

A Groupama Biztosító kutatása, hiánypótló jelleggel kérdezett rá a váltást gátló pszichológiai és egyéb tényezőkre, és az eredményekből kiderült, hogy ezek a fiatalokra is hatnak. Legerőteljesebben a közösséggel kapcsolatos kétségek: háromnegyedüket az tartaná vissza a váltástól, hogy kívülről nem ítélhető meg egy munkahelyi közösség minősége, pedig ez számukra fontos. Majdnem ugyanennyien jelölték meg gátló tényezőként, hogy nem szívesen válnának meg jelenlegi kollégáiktól. Vagyis a munkatársaikhoz való ragaszkodásuk egyértelmű visszatartó erő, amit érdemes a munkahelyeknek kihasználniuk. Hasonló visszatartó erővel hat rájuk a bizalmatlanság is, vagyis, hogy később esetleg nem azt kapnák, amit az interjún ígértek nekik. Ezek az aggályok az idősebb generációknál is jelentős szerephez jutnak egy döntés során, bár a változástól való félelem például az 50-59-es korcsoportnál nagyobb súllyal esik latba. Ugyanakkor a fiatalok 57%-a is úgy nyilatkozott, nem szereti a változást.

 

“Ha a munkaadók megértik, hogy a munkahelyváltással kapcsolatos döntés milyen megterhelést jelent egy újonnan érkezőnek, akkor erre tudatosan reagálva megkönnyíthetik a helyzetüket. Például azzal, hogy gördülékennyé teszik a beilleszkedésüket. E folyamat érzékeny pontjaira a kutatásunk is rámutatott”- hangsúlyozta Marton Klaudia, a Groupama Biztosító humánerőforrás igazgatója.

 

Mint azt Marton Klaudia a továbbiakban ismertette, a legtöbbek szerint az új munkahelyre való beilleszkedést korosztálytól függetlenül az segíti, ha a munkaadó minden szükséges információval ellátja az új munkaerőt (57%), valamint, ha rugalmasan kezeli a kezdeti problémákat (49%). Emellett sokaknak (37%) fontos az egyéni igényekre való odafigyelés. A beilleszkedésre a fiataloknak konkrét receptjük van: csapatépítő eseményen, szórakozva szeretnék megismerni a munkatársaikat. Éppen ezekre az elvárásokra tekintettel fektetünk nagy hangsúlyt a beilleszkedési folyamatok segítésére, ezek közül az egyik legnépszerűbb kezdeményezésünk a “buddy program”, melynek keretében régebben itt dolgozó lelkes kollégáink kísérik végig az új belépők első heteit, hogy gyorsabban megismerjék a vállalatot, és segítsenek nekik a beilleszkedésben – mondta el Marton Klaudia.

 

Teljes cikk

https://www.penzcentrum.hu/karrier/regi-mitosz-dolt-meg-a-fiatal-magyarokrol-elsore-teljesseggel-hihetetlen.1085673.html

 

 

Hamarosan úgy elönti a valóságot a digitális reklámáradat, mint eddig soha

 

A technológiai fejlődés miatt nem árt picit helyre tenni, hogy melyik fogalom mit jelent. Kivéve az üzleti potenciált, az ugyanis mindegyik „valóság” esetén kifejezetten jelentős.

 

A virtuális valóság fogalmát ma már talán a legtöbben ismerik, elvégre a fura sisakok-szemüvegek már a nyolcvanas években megjelentek a sci-fi írók és grafikusok művein. Azt viszont talán kevesebben tudják, hogy a fogalmat már a XX. század harmincas éveiben megalkották: először Stanley G. Weinbaum írta le a kifejezést az 1935-ben kiadott, Pygmalion’s Spectacles című novellában. Igaz, ő már a mai kort is meghaladta, az általa elképzelt szemüveg ugyanis már térbeli képek rögzítésére is alkalmas volt, sőt, a szagokat és a tapintással megszerezhető környezeti adatokat is képes volt felvenni.

 

A hatvanas években egy Morton Heilig nevű feltaláló mutatta be a Sensorama nevű interaktív filmszínházát, amelyhez a régi játéktermek gépeire hasonlító terminálokon lehetett követni az előadást, amely nem csak hangokat és képeket játszott le a nézőknek, de illatokat és különféle tapogatható textúrákat is produkált. Mindezt ráadásul mechanikus eszközökkel, hiszen akkoriban még a digitális számítógépek nem léteztek.

 

Az első VR-sisak szintén ebben az évtizedben, 1968-ban készült el, ráadásul ez már az úgynevezett kiterjesztett valóság (augmented reality) megjelenítésére is képes volt. A mai, szórakoztató elektronikai üzletekben kapható VR-szemüvegekhez képest ez még megmosolyogtatóan darabos, hatalmas eszköz volt, amelyet a mennyezetről lógattak le, mivel olyan nehéz volt, hogy a felhasználó el sem bírta volna. A gépet különös megjelenése miatt Damoklész kardjaként emlegették.

 

Közben pedig olyan technológiákkal bővült ez a terület, mint a már említett kiterjesztett valóság. Az augmented reality-t a legegyszerűbben talán egy focimeccs példájával lehet körülírni: a nézők a tévében a valódi focistákat látják, akik a pályán szaladgálnak, viszont a sportesemény során grafikus elemek is megjelennek a képernyőn, például a gólok száma vagy a félidőből hátralévő percek. Ezek a fizikai valóságra tesznek rá egy digitális réteget, amelyet a tévé képernyője nélkül nem látnánk. Persze a modern augmented realityhez nincs szükség televízióra, hiszen akár a telefonunk kamerája is betekintést tud nyújtani ebbe a világba: például láthatjuk, hogy milyen irányban és milyen messze találhatóak például a közelben kávézók. 2011-ben már a Veszprémi Egyetem is kifejlesztett egy augmented reality idegenvezetőt a fiatal hallgatók számára. De említhetnénk a Pokémon Go nevű játékot is, amelyben a felhasználók a valódi világban sétálgatva, a telefonjukat nézve vadásznak virtuális lényekre.

 

A tréningcégek is haszonnal forgathatják az ehhez hasonló eszközöket, különösen olyan területeken, ahol drága eszközökkel és/vagy veszélyes körülmények között kellene dolgoznia a tréningek résztvevőinek. Például egy orvosi műtétet vagy pilótakiképzést is végre lehet hajtani biztonságos körülmények között, de egy tűzszerész, űrhajós felkészítése is megoldható jóval költséghatékonyabb módon.

 

Egyes területeken a távmunkába hozhat újdonságot a technológia, hiszen így például egy autó vagy bármilyen más gép tervezésénél a különböző országokban vagy kontinenseken dolgozó mérnökök is találkozhatnak egy virtuális térben, ahol úgy járhatják körül a készülőben lévő gépezetet, ahogy fizikailag nem is lenne lehetséges.

 

Teljes cikk

https://g7.hu/tech/20191130/hamarosan-ugy-elonti-a-valosagot-a-digitalis-reklamaradat-mint-eddig-soha/

 

 

Magabiztos embernek születni kell. Vagy mégsem?

 

Mi határozza meg hogy ki vagy valójában? A családi háttered? A szüleid? A barátaid? A munkád? A külsőd? Sokan úgy gondolják, hogy az önismeret, önbizalom, magabiztosság alapvető személyiségjegyek: vagy rendelkezünk velük, vagy próbálkozásaink ellenére is elérhetetlenek maradnak a számunkra.Az igazság azonban az, hogy az önbizalom nem velünk született tulajdonság, hanem egy tapasztalat és gyakorlás útján elérhető Ahogy arra Dr. Ivan Joseph díjnyertes előadó és atlétikai edző néhány évvel ezelőtti TEDx beszédében rávilágított: az önbizalom képessége valójában azt jelenti, hogy hiszel magadban az esélyeidtől, körülményeidtől, nehézségeidtől és a helyzet várható végkimenetelétől függetlenül. Ez a hit azonban nem alapvető emberi minőség, folyamatosan dolgoznunk kell érte azáltal, hogy tréningezzük az önismeretünket és erősítjük az önértékelésünket.

 

KÉRKEDÉS ≠ MAGABIZTOSSÁG

Társadalmunkban ráadásul gyakran találkozhatunk olyan szituációval, ahol a helyes önértékelést összekeverik a hencegéssel, miközben ez a kettő távol áll egymástól. A mindig visszafogott, álszerény viselkedés azonban egyrészt az ebből adódó félelemből, másrészt az alacsony önértékelés azon reményéből fakad, hogy önmagunk helyett majd mások jutalmaznak meg minket elismeréssel és dicsérettel. Ez azonban könnyedén válhat ördögi körré: ugyanis ha az önbizalomhiányos személy nem kapja meg a kívülről várt megerősítést, hamar sértetté és nárcisztikussá válhat, ahelyett hogy saját belső értékrendszerét erősítené.

 

Ha felismerjük magunkban a pozitív tulajdonságokat, és helyes önértékelést alakítunk ki, az egyszerűen lehetőséget ad arra, hogy mások is elkezdhessenek értékelni bennünket. Ráadásul, ha tudatában vagyunk annak, hogy mi tesz bennünket különlegessé, akkor a többi emberrel kapcsolatban is jobban kinyílik a szemünk: hibák helyett elkezdhetünk végre az eltérő személyiségek erősségeire koncentrálni.

 

Hogyan lehet ezt elérni?

Senki nem állítja, hogy könnyű lesz, hiszen számtalan álfalat (értsd: negatív automatikus gondolatot, berögződött sztereotípiát és fájdalmas önbántó mantrát) kell lebontanunk magunkban. Ezen az önismereti úton remek kapaszkodót nyújthat Nathaniel Branden: Az önértékelés 6 pillére c. könyve, az ebben szereplő gyakorlatok ugyanis néhány fontos lépéssel közelebb visznek bennünket az önbizalommal teli önmagunkhoz.

 

Hogy segítsünk rálátni néhány fejleszthető lélektani aspektusra, összeszedtük nektek a pilléreket néhány pontban.

 

1.     TUDATOSSÁG

A tudatos élet (1) és a céltudatosság (2) gyakorlása ugyanis (és nem véletlenül használom a gyakorlás szót) nem csupán segít a jelenben maradnod és valóban átélned az életedet, de megtanít arra, hogy a kudarc nem egyenlő a bukással. Ha tudatosítod a céljaidat, és összehangolod őket a tetteiddel, akkor újra és újra fel fogsz állni, és mindig erősebben lépsz tovább. A célratartás és azok elérésének öröme hatalmas erőt ad az életünkben, érdemes kiaknáznod a tudatodban rejlő lehetőségeket.

 

EUREKA GYAKORLAT: Képzeld el magad 5 év múlva, és írj egy listát azokról a tulajdonságokról, tárgyakról és emberekről, akik körülvesznek, kiegyensúlyozottá és harmonikussá teszik az akkori énedet. Mik azok, amik most hiányoznak? Írj egy akciótervet: Hogy tudnád elérni ezeket, mondjuk 3 lépésben?

 

2. KITARTÁS ÉS ELSZÁNTSÁG

A személyes integritásod (értsd: tudatosságod, konzisztens személyiséged, teljességed) gyakorlása (3) megtanít követni azt, amit a belső megérzésed, hangod mond. A saját szabályaidat követve nincs szükséged más „megmondókra”, így magadat erősítve válsz öntudatosabbá. Ráadásul, ha megengeded magadnak, hogy a saját értékrendszered szerint élj, akkor előbb-utóbb az önérvényesítésben is ügyesebb leszel, kiállsz majd magadért, és hitelesen tudod képviselni mindazt, ami fontos a számodra.

 

EUREKA GYAKORLAT: Írj magadnak egy levelet, amiben megdicséred magad mindazokért a dolgokért, amire büszke lehetsz, amiket saját erődből értél el. Tartsd magadnál, és ha elfogyna az önbizalmad, elevenítsd fel, mikre is vagy valójában képes!

 

Az önérvényesítés gyakorlása (4) magabiztossággal tölt el, segít átformálni a magadról adott negatív képet és megtanít, hogy a környezeted pozitív megerősítése sem csak különleges alkalmakkor jár neked.

 

3.     FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

Az önelfogadás gyakorlása (5) segít lecsendesíteni a negatív önbecsmérlést (self-talk) a fejedben. Ez a közgondolkodással ellentétben közel sem lustaság, és távol áll a beletörődéstől is: valójában csak akkor tudunk a személyes fejlődés útjára lépni, ha megengedjük magunknak, hogy azok lehessünk, akik.

 

A külvilágnak történő megfelelési kényszer miatt gyakran leminősítjük magunkat, illetve előszeretettel mutatjuk magunkat tökéletesnek azáltal, hogy másokra toljuk a felelősséget a hibáinkért.

 

Ne hagyd, hogy a körülményeid vagy a körülötted állók véleménye meghatározzon, a döntéseidet egyedül te hozod meg. Sokszor mondjuk azt magunknak, hogy „nincsen más választásunk”, de mint tudjuk ez nem igaz. Bármely szorult helyzetben dönthetsz úgy, hogy felemelt fejjel és büszkén végigcsinálod azt, ahelyett, hogy mártírként végigszenveded.

 

EUREKA GYAKORLAT: Találj az emlékeid közt egy olyan a közelmúltban történt esetet, amikor sikertelennek / megbántottnak / kiközösítettnek érezted magad, és keresd meg a saját felelősségedet ebben a helyzetben. Mit tehettél volna te magad, amitől javult volna a hangulat/kapcsolat?

 

A felelősségvállalás gyakorlásával (6) a személyiséged és életed negatív pontjait létraként használhatod, amin magadat fejlesztve egyre feljebb és feljebb kapaszkodhatsz.

 

Az önbizalmad tehát egyedi képesség, aminek a fejlesztésére érdemes időt és energiát fordítani, mert tudatos gyakorlással sokkal könnyebben válhatsz asszertív, felelősségteljes és konzisztens személyiséggé.

 

Teljes cikk

http://hrpwr.hu/pszichologia/cikk/magabiztos_embernek_szuletni_kell__vagy_megsem