2019. 11. 28.

Sajtófigyelő 2019.11.28., csütörtök

 

Ezermilliárd forintba kerülne az egy számjegyű szja

 

A személyi jövedelemadó jelenleg 15 százalékos kulcsának csökkentése különösen akkor hajtana számottevő gazdasági hasznot, ha a kulcs egyetlen lépésben csökkenne tíz százalék alá – nyilatkozta a Magyar Nemzet csütörtöki számában Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke. “A változtatás egyszerre segítené a munkahelyteremtést, a befektetők Magyarországra csábítását és a feketefoglalkoztatás letörését” – vélekedett.

 

A szakember kifejtette: manapság nagyjából negyedmillióra tehető azoknak a száma, akik minimálbér környéki összeget keresnek legálisan, ezenfelül azonban bizonyos summát zsebbe is kapnak. “A jelentős szja-csökkentés – kiegészülve célzott adóhivatali fellépéssel – érdemben tisztítaná a szürkezónát, ami azonnali adóbevételt is jelentene” – tette hozzá. Szerinte az szja 15 százalékos kulcsát még ebben a kormányzati ciklusban tíz százalék alá nyomhatnák a döntéshozók, és a feketegazdaság elleni hatékony hatósági fellépés ezután is elemi érdeke kell legyen a pénzügyi kormányzatnak.

 

Honyek Péter, a PwC Magyarország szja-tanácsadási csoportjának vezetője úgy véli, ha a személyi jövedelemadó kulcsát kilenc százalékra módosítaná a kormány, úgy az átlagos fizetést keresők havi juttatása 22 ezer forinttal nőne. Jelezte azt is, hogy az alacsony jövedelmű munkavállalókat Magyarországon magasabb közterhek sújtják, mint a többi visegrádi országban vagy akár egyes nyugat-európai államokban, így a lépés könnyen indokolható is volna. Hozzátette: az idei számok alapján akár 175 milliárd forintba is kerülhetne egy százalékpontnyi szja-mérséklés, vagyis körülbelül ezermilliárd forint kiesést jelentene, ha a mostani 15 százalékos kulcs egy csapásra kilencszázalékosra változna. “Ehhez vagy az állami kiadások érdemi csökkentésére volna szükség, vagy más közterhek egyidejű megemelésére” – vélekedett az adótanácsadó.

 

Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group együttműködő jogi partnere úgy véli, hogy az alacsony szja-nak rendkívül vonzó üzenete lenne a külföld felé. Elmondta, a külföldi befektetők – sok más szempont mellett – a munkabérre rakódó teljes közteher mértékét is vizsgálják, vagyis arra kíváncsiak, hogy az adókat, a járulékokat is beleszámítva száz forint nettó bér kifizetésének mennyi a teljes költsége. Ebből a szempontból mindegy, hogy a vállalkozások által fizetendő úgynevezett szociális hozzájárulási adót vagy a személyi jövedelemadót mérsékli a kormány.

 

Hozzátette: a munkabér terhei jelentősen csökkentek az elmúlt néhány évben, az szja mérséklése pedig még tovább javítana a helyzeten, újabb munkahelyek létesítésére motiválva a befektetőket. A személyi jövedelemadó csökkentése tehát javítaná az ország adóversenybeli helyzetét. Az adóversenyben leginkább Szlovákia és Románia tekinthető konkurenciának, ahol – Magyarországhoz hasonlóan – szintén egykulcsos az adórendszer.

 

A Magyar Nemzetnek korábban Varga Mihály pénzügyminiszter úgy nyilatkozott: a kormány céljai között régóta szerepel, hogy legfeljebb kilenc százalék legyen a személyi jövedelemadó. Hozzátette: a lépéshez szükséges anyagi mozgásteret a már megszavazott jövő évi költségvetési törvény nem tartalmazza. A kérdés emiatt – a tárcavezető szerint szigorúan a gazdasági teljesítmény és a költségvetési mozgástér figyelembevétele mellett – leghamarabb 2021 környékén kerülhet újra napirendre.

 

Portfolio vélemény

Az idei költségvetésben 2361 milliárd forint szja-bevétel szerepel. Ha kalkulálunk a várhatóan jelentős jövő évi növekedéssel, illetve figyelembe vesszük, hogy az állami alkalmazottakon nem veszít adóbevételt az állam, valamint feltételezünk némi pótlólagos adóbevételt (elsősorban a fogyasztási adók területén), akkor az 1000 milliárd forint kissé túlzó becslésnek tűnik. A tényleges adókiesés nyers számításaink szerint 800 milliárd forint körül lenne.

 

Teljes cikk

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20191128/ezermilliard-forintba-kerulne-az-egy-szamjegyu-szja-408545

 

 

Itt vannak a friss számok: ennyi magyarnak nincs jelenleg munkája

 

A 2019. augusztus-októberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 520 ezer fő volt, 18 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 70,3%-ra emelkedett. A férfiakat magasabb foglalkoztatási szint jellemezte, mint a nőket – közölte a KSH.

 

2019. augusztus-októberben az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak létszáma 0,4%-kal magasabb, 4 millió 520 ezer fő volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 30 ezer, a külföldi telephelyen dolgozóké 11 ezer fővel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma pedig 22 ezerrel csökkent.

 

A foglalkoztatottak közül 4 millió 443 ezren tartoztak a 15-64 évesek közé, a foglalkoztatási arányuk 0,5 százalékponttal, 70,3%-ra emelkedett. A 15-64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 438 ezer fő volt, a foglalkoztatási rátájuk 0,5 százalékponttal, 77,4%-ra nőtt. A 15-64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma (2 millió 6 ezer fő) nem változott, a foglalkoztatási rátájuk 0,6 százalékponttal, 63,3%-ra nőtt.

 

A fiatal (15-24 éves) korcsoportban a foglalkoztatottak száma 17 ezer fővel, 289 ezerre, a foglalkoztatási ráta 1,2 százalékponttal, 28,7%-ra csökkent. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25-54 éves) népességben a foglalkoztatottak száma 29 ezerrel, 3 millió 454 ezer főre nőtt, foglalkoztatási rátájuk 84,5% volt. Az idősebb (55-64 éves) korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 700 ezer főt tett ki, a foglalkoztatási ráta 1,6 százalékponttal, 57,2%-ra emelkedett.

 

A 20-64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 0,6 százalékponttal, 75,5%-ra emelkedett. Az Európai Unió 2020-ra 75%-os célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 83,2, a nőknél 67,9%.

 

Teljes cikk

https://www.penzcentrum.hu/karrier/itt-vannak-a-friss-szamok-ennyi-magyarnak-nincs-jelenleg-munkaja.1085655.html

 

 

LUXUS-KÖLTSÉGVETÉS

Forrás: VM, OECD

Teljes cikk

Alapblog

 

 

Nőtt a fiatal munkanélküliek száma – itt vannak a legfrissebb adatok

 

Hétezerrel nőtt a 15-24 éves fiatal munkanélküliek száma az augusztus-októberi időszakban. Az augusztus-októberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 164 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

 

A 15-24 éves fiatal munkanélküliek száma 7 ezerrel, 43 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 2,5 százalékponttal 13,0 százalékra nőtt a múlt év azonos időszakához mérve. A munkanélküliek több mint negyede ebből a korcsoportból került ki.

 

A legjobb munkavállalási korúak (25-54 évesek) munkanélküliségi rátája 0,3 százalékponttal 3,0 százalékra, az 55-74 éveseké 0,7 százalékponttal 1,8 százalékra csökkent.

 

A 2016-ban végzettek közül az osztatlan tanárképzésben diplomát szerzők tudtak a leggyorsabban elhelyezkedni a munkaerőpiacon a diplomás pályakövetési rendszer adatai szerint. Mesterszakos oklevéllel szinte az összes képzési területen jobb eséllyel indulnak a pályakezdők, már ami az álláskeresésre fordított időt illeti.

 

Teljes cikk

http://eduline.hu/palyakezdes/20191127_munkanelkuliseg#utm_source=hirkereso&utm_medium=listing&utm_campaign=hirkereso_2019-11-27

 

 

Ezt teheti, ha nagy kárt okozott a munkavállalója

 

Az egyre erősödő munkaerőhiány sok szempontból szorult helyzetbe hozza a munkaadókat. Nehezen és a keresleti piac miatt egyre drágábban találnak megfelelő szakembert egy-egy állásra. Emiatt is egyre fontosabb a dolgozó szava, jóléte, kívánságainak teljesítése. Ennek ellenére lehetnek olyan esetek, amikor a dolgozó annyira visszaél a helyzetével, hogy a munkáltató már nem tűr tovább, felmondja a munkaszerződést vagy kártérítést követel a dolgozó által okozott szándékos kárért.

 

Az is előfordulhat, hogy a munkaadó olyan jelentős támogatást ad dolgozójának (például szolgálati lakás vagy tanulmányok finanszírozása), hogy be szeretné magát biztosítani arra az esetre, ha a munkavállaló mégsem teljesíti azt, amit a támogatásért vállalt. Ebben lehet segítség a közjegyzői okirat vagy a közjegyzők által lefolytatott fizetési meghagyásos eljárás – hangsúlyozza dr. Pulinka Mihály a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) Jogi Irodájának irodavezető-helyettese.

 

Ha tartozása van az alkalmazottnak károkozás, leltárhiány vagy jogalap nélkül kifizetett munkabér miatt, a munkáltatója fizetési meghagyásos eljárást (fmh) kezdeményezhet, amellyel akár néhány héten belül a pénzéhez juthat, szemben az olykor évekig elhúzódó peres eljárással. (A munkáltatók ki tudnak adni közvetlenül fizetési felszólítást is, de csak a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér háromszorosát meg nem haladó összegű követelés erejéig.)

 

Ugyanakkor nincs helye fizetési meghagyásos eljárásnak, ha az ügy tárgya a jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a jogviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése vagy fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény. Ezekben az esetekben bíróságnak kell eljárnia.

 

A munkavállaló emellett közjegyzői okiratban is elismerheti, hogy kártérítéssel tartozik. A közjegyzői okiratnak az az előnye, hogy ha az abban foglalt kötelezettségnek a fél nem tesz eleget, akkor az peres eljárás nélkül, közvetlenül végrehajtható.

 

Teljes cikk

https://mfor.hu/cikkek/szemelyes_penzugyek/ezt-teheti-ha-nagy-kart-okozott-a-munkavallaloja.html