2019. 11. 27.

Sajtófigyelő 2019.11.27., szerda

 

Minden gát átszakadt: őrületes folyamatok indultak be a magyar munkahelyeken

 

Egyre nő a közepes és nagyvállalatok fluktuációja a legérintettebb szektorokban. 2018-ban 36 százalék volt az átlagos fluktuáció, 2019-re már 41 százalék az előrejelzés. Azonban az átlagon belül erős szórás tapasztalható. A munkaerő-kölcsönzés jelentősen megdobja az adatokat – derül ki egy friss kutatásból.

 

A HR-Evolution Kft. fluktuációbenchmark-kutatáss 81 feldolgozóipari, kereskedelmi és szolgáltató közepes és nagyvállalat háromévnyi fluktuációs adatait és fluktuációkezelési gyakorlatát vette mélyvizsgálat alá. A vizsgált cégek több mint 85 ezer főt foglalkoztatnak. A kutatás célja, hogy viszonyítási alapot szolgáltasson a cégek fluktuációs adatainak összevetéséhez.

 

A fluktuáció egyre nő

A vizsgált vállalatok körében 36 százalék volt az átlagos éves fluktuáció 2018-ban. A legmagasabb, 37 százalék Nyugat-Magyarországon, míg Közép-Magyarországon 35 százalék, Kelet-Magyarországon pedig 32 százalék volt a tavalyi éves átlagfluktuáció. Az eltérések persze ágazati szinten is jelentősek. A legmagasabb a feldolgozóipar fluktuációja, 41 százalék, míg ennél lényegesen alacsonyabb, 28 százalék a szolgáltatások területén, 20 százalék pedig a kereskedelemben. A fluktuáció a fizikai dolgozók körében 48 százalék, míg a szellemi dolgozóknál 14 százalék.

 

Teljes cikk

https://www.penzcentrum.hu/karrier/minden-gat-atszakadt-oruletes-folyamatok-indultak-be-a-magyar-munkahelyeken.1085609.html

 

 

Te hogyan alkalmazkodsz a változásokhoz?

A magyarok több mint fele hajlandó lenne átképezni magát

 

Világszinten az emberek 67 százaléka lenne hajlandó átképezni magát, hogy megbirkózzon a globalizáció és a technológiai változások munkavégzésre gyakorolt hatásával, 65 százalékuk pedig jelentős erőfeszítéseket fordít készségei fejlesztésére. Ez derült ki a Boston Consulting Group (BCG), és az állásportálokat tömörítő nemzetközi szervezet, a The Network – amelynek Magyarországon a Profession.hu a tagja -, 197 ország 366 ezer dolgozójának megkérdezésével készített felmérésének adataiból.

 

A munkaerőpiaci érvényesüléshez szükséges ismeretek elsajátítására a legtöbb időt Kínában, Nigériában, Egyiptomban és Kenyában fordítják, míg a nyugat-európai és észak-amerikai válaszadók sokkal kevesebb időt fordítanak a tanulásra, a BCG és a The Network Decoding Global Trends in Upskilling and Reskilling című tanulmánya szerint.

 

Sokan váltanának, ha úgy adódna

Bár Magyarország mutatói megfelelnek a hasonló gazdasági fejlettségű országok értékeinek, és nem térnek el nagyban a régiótól, bizonyos területeken a globális átlag alatt marad a tanulási-fejlődési hajlandóságunk. A felmérésben részt vevő 12 400 magyar válaszadó 56 százaléka mondta, hogy hajlandó lenne átképezni magát, és 57 százalékuk fordít évente jelentős erőfeszítést készségei fejlesztésére.

„Hogy megőrizze a dolgozók versenyképességét a globális környezetben, a cégeknek és kormányoknak is aktívabb szerepet kell vállalniuk azokban az országokban, ahol az emberek kevésbé hajlandóak tanulni. E kihívás kezelésében támogatniuk kell a munkaerő folyamatos fejlesztését” – mondta Kotsis Ádám, a BCG budapesti irodájának humán erőforrás szakértője. „Felmérésünkben azt találtuk, hogy a magyar munkavállalók új munkahelyi készségeket leginkább önállóan, online vagy mobilalkalmazásokon keresztül, illetve a munkahelyen, valamint hagyományos oktatási formákban hajlandók elsajátítani” – tette hozzá.

 

A jogi, műszaki-technológiai, valamint a tudományos kutatás területén dolgozók kevésbé, míg a digitalizáció, a kereskedelem, a termelés területén dolgozók, valamint a fizikai munkát végzők nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy átképezzék magukat egy másik foglalkozásra. A felmérés szerint a 30 év alattiak és a magasan képzettek az átlagnál több időt töltenek a munkájukkal kapcsolatos tanulással. Ez utóbbi igaz a magyar fiatalokra is, de a 65 százalékos globális átlag alatti szinten (57 százalék).

 

„Az exponenciálisan gyorsuló technológiai fejlődés jelentős hatással van a munkaerőpiac működésére is. Egyre dinamikusabban növekszik az olyan készségek iránti kereslet, amelyeket ez a trend hívott életre, és amelyeket nem, vagy csak nagyon korlátozottan lehet elsajátítani a hagyományos oktatási formák segítségével. A social media, UX/UI, PPC, SEO vagy épp a SCRUM ismeretek iránti kereslet növekedését jól bizonyítja, hogy tavalyhoz képest megduplázódott az ilyen készségek szerepeltetése az álláshirdetésekben felsorolt elvárások között. Az önfejlesztésre és az átképzésre szerencsére ma már vannak hatékony eszközök, és jól látszik, hogy egyre többen ismerik fel az ebben rejlő lehetőségeket. Olyannyira, hogy a magyar munkavállalók 44%-a nyilatkozik úgy, hogy nem azon a területen dolgozik, amelyben a legmagasabb iskolai végzettségét szerezte” – mondta el Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési vezetője.

 

Mit várunk a jövőtől?

Globálisan a dolgozók 61 százaléka úgy kalkulál, hogy a jelenlegi munkahelyét nagy mértékben befolyásolni fogják az olyan technológiai változások, mint az automatizálás, a mesterséges intelligencia, a  robotika, illetve a globalizáció, vagy a belső folyamatok kiszervezése. A válaszadók leginkább az afrikai országokban, Japánban, illetve a mediterrán országok egy részében érzik magukat érintettnek, míg a közép-amerikai országokban, az Egyesült Királyságban és Kínában sokkal kevésbé.

Magyarországon a válaszadók több mint fele (54 százaléka) gondolja úgy, hogy a globalizációnak hatása lesz az állására, szemben a globális 45 százalékos átlaggal, míg a technológiai változások hatását majdnem ugyanannyian becsülik fontosnak (48 százalék). Az érvényesüléshez a dolgozók globálisan a legfontosabbnak a kommunikációs és elemző készségeket, valamint ezt követően a vezetői és problémamegoldó készségeket tartják. Magyarországon az elemző készség csak a hatodik a legfontosabbak közül, míg az érzelmi intelligenciát sokkal előbbre sorolták a válaszadók, mint globálisan.

 

Teljes cikk

http://hrpwr.hu/aktualis/cikk/a_magyarok_tobb_mint_fele_hajlando_lenne_atkepezni_magat

 

 

A bizalmatlanság mételye

 

„Magyarországot értékválasztásaink és preferenciáink a világ értéktérképén sok tekintetben a nyugati keresztény kultúrkör szélén, egy zárt, magába forduló társadalomként helyezik el. Társadalmunk értékszerkezetét alacsony szintű bizalom (egymás iránt és a közintézmények iránt is) jellemzi, felemás attitűdjeink vannak a normakövetést és normaszegéseket illetően” – állapította meg a TÁRKI kutatóintézet összefoglaló tanulmánya 2013-ban.

 

Ez a helyzet hosszú idő alatt formálódott ilyenné, és csak viszonylag lassan lehet rajta módosítani. Nemzetközi összehasonlító vizsgálatok szerint az alacsony bizalmi szintű társadalmak a gazdasági fejlettség szintje és a kormányzás minősége – például a jogállamiság ereje és a korrupció alacsony szintje – terén is gyengén teljesítenek. Ebből a helyzetből kiindulva a magyar társadalom tejesítőképességét javítani igyekvő politikai elit számára elsőrendű célnak kell lennie, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel segítse a társadalmi bizalom építését. Ugyanakkor minden politikai elit első számú célja saját hatalmi pozícióinak biztosítása. Demokratikus választási rendszerekben rendkívül hatékony módja a szükséges mértékű választói támogatás megszerzésének manapság a választók széles köreiben az „idegenekkel” szembeni bizalmatlanság felkorbácsolása akár a rettegés szintjéig, még stabil nyugat-európai demokráciákban is.

 

Íme egy politikus alapvető dilemmája a mai Magyarországon: a választópolgárok számára alig látható aprómunkával szorgosan építgetni a bizalomerősítést szolgáló intézményi környezetet, vagy a társadalom többségére jellemző bizalmatlanságot kihasználva, azt felerősítve – ezáltal persze a történelmileg kialakult alacsony bizalmi szintet még tovább rombolva – megszerezni a választási győzelmet és a hatalmat. A bizalom sokkal kifizetődőbb egy modern, versenyképességre törekvő gazdaság és egy harmonikus együttélésre törekvő társadalom számára. Viszont egyes politikusok könnyebben szerzik és tartják meg a hatalmat a bizalmatlanság és a félelem légkörében.

Mielőtt véglegesen lemondanánk a bizalomépítés útjáról, gondoljuk végig a bizalmatlanság költségét az elmaradt haszon oldaláról. Amennyiben nem élet-halál helyzetről van szó, akkor ha megbízunk a másikban, az esetek kis részében ugyan csalódni fogunk, de a nagyobbik részében olyan előnyökhöz jutunk, amire különben esélyünk sincs. A korábban ismeretlen partnerekkel történő interakciók óriási lehetőségeket nyitnak az üzleti életben, az emberi kapcsolatokban és az új ismeretekhez jutásban is. Csak abból tudunk tanulni, ha új dolgokat és új embereket ismerünk meg, ráadásul így tudjuk igazán fejleszteni azon képességünket is, hogy kiszűrjük azokat, akik nem érdemlik meg bizalmunkat. A bizalomhiány miatt a szűk ismeretségi körbe való bezáródás a gyümölcsöző együttműködési lehetőségek kialakulásának legfőbb akadálya.

 

Teljes cikk

https://g7.hu/kozelet/20191126/a-bizalmatlansag-metelye/