2019. 11. 20.

Sajtófigyelő 2019.11.20., szerda

 

Jövő évtől az egész országban bedurrantják a Munkaerőpiaci reformprogramot

 

Tavaly augusztusban indult, jelenleg 15 megyében fut, és 50 ezer embert segített munkához, mondta Varga Mihály.

 

Már több mint 50 ezer álláskereső és közfoglalkoztatott helyezkedett el a versenyszférában a Munkaerőpiaci reformprogrammal tavaly augusztus óta, ez nagyban hozzájárult a munkanélküliség érdemi csökkenéséhez – mondta Varga Mihály az MTI-nek. A pénzügyminiszter közölte: a jelenleg 15 megyében futó projektet 2020 elején kiterjesztik az ország teljes területére, így azt követően minden munkaügyi hivatalban hatékonyabbá válhat az álláskeresők közvetítése a vállalkozások felé.

 

A kormány célja, hogy mindenkinek, aki képes és tud dolgozni, legyen munkája, ezzel összhangban a program főként a foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetű csoportokat célozza meg – jelentette ki Varga Mihály. Rámutatott: a Munkaerőpiaci reformprogram erősíti az állami foglalkoztatási hivatalok és a vállalatok közötti kapcsolatot, így a helyben található, be nem jelentett álláshelyek feltárásával a vállalkozások gyorsabban juthatnak a fejlődésükhöz szükséges munkaerőhöz. A program a járási foglalkoztatási osztályok munkamódszerét teszi hatékonyabbá, amellyel a versenyszférába történő kiközvetítés eredményesebbé válik.

 

A miniszter kifejtette, az álláskeresők így – az előszűrést követően – célzottan olyan munkáltatókhoz kerülhetnek, amelyek nagy valószínűséggel alkalmazni is tudják őket a készségeik, képességeik tudatában. Az inaktívak, a közfoglalkoztatottak és az álláskeresők körében ezzel tovább növelhető a foglalkoztatás, amellyel közelebb kerülhetünk a teljes foglalkoztatottsághoz Magyarországon. Varga Mihály az elért eredményekről szólva kiemelte: 2010 óta mintegy félmillió, korábban inaktív munkavállalót sikerült visszavezetni a hazai munkaerőpiacra, ennek eredményeként az aktivitási ráta közel 73 százalékra emelkedett. A munkanélküliségi ráta az utóbbi időszakban tartósan három százalék közelébe mérséklődött, az álláskeresésben átlagosan eltöltött idő pedig évek óta csökkenő tendenciát mutat.

 

Egyre kedvezőbben alakul a foglalkoztatás szerkezete is – jelezte. Ez azt jelenti, hogy a közfoglalkoztatás aránya fokozatosan csökken, miközben a versenyszférában folyamatosan nő a foglalkoztatottak száma. Az eddigi tapasztalatok alapján a vállalatokhoz kiközvetítettek döntő többsége három hónap múltán is munkában állt, így a program jellemzően nem átmeneti, hanem tartós megoldást jelent a munkaerőpiaci kihívások kezelésében. 2020 elején Budapestre és további négy megyére, Zalára, Győr-Moson-Sopronra, Veszprémre és Vasra is kiterjesztik a programot, ezzel az ország teljes területét lefedik – tette hozzá a miniszter.

 

Teljes cikk

https://mfor.hu/cikkek/makro/jovo-evtol-az-egesz-orszagban-bedurrantjak-a-munkaeropiaci-reformprogramot.html

 

 

Megszavazták: a szülő kötelessége, hogy szakmát szerezzen a gyerek

 

Teljesen átalakul a szakképzés jövőre: változik az iskolák megnevezése, a képzés hossza, az oktatók jogállása, a diákok a cégeknél munkaviszony keretében vesznek részt a gyakorlaton, az általános iskolát be nem fejezőket pedig “dobbantóprogram” segítségével próbálják meg szakmához juttatni. A szülő kötelessége lesz gyermekét 18 éves koráig vagy egy részszakma megszerzésig taníttatni.

 

Az Országgyűlés 119 igen, 40 nem szavazattal és 15 tartózkodás mellett fogadta el kedden Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter törvényjavaslatát a szakképzésről, amely a 2011-ben elfogadott elődjét váltja fel. A törvény preambulumában célként jelölik meg a többi között egy olyan szakképzési rendszer kialakítását, amely a tudásalapú gyakorlati tanulásra, a digitális tudás fejlesztésére, a kreatív és széles látókörű gondolkodásra, továbbá a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás képességére oktat, a szakképzés és a gazdasági szféra közötti együttműködés erősítését alapozza meg, valamint valós piaci esélyt és biztos megélhetést biztosít.

 

A 2020/2021-es tanévtől a szakképző intézményeknek két típusa lesz: a technikum és a szakképző iskola. Az ötéves technikusképzéssel az előterjesztő célja az, hogy néhány éven belül kinevelhető legyen a ma például a jármű- és a vegyiparból hiányzó középvezetői kör. Fontos törekvés az is, hogy a technikusi képzésből – érettségi megszerzésével – egyenes út vezethessen a felsőoktatásba; a technikusi vizsga emelt szintű érettséginek felel meg. A technikum mellett a hároméves szakképző iskola is alapozó képzéssel indul. Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára egy hete azt mondta, a szakképző iskolákban az egyéves ágazati alapozót kétéves szakmai képzés követi, a technikumokban pedig a kétéves ágazati alapozó végeztével az eddigi egy évről három évre bővül a szakmai képzés.

 

A gyakorlati oktatás esetén szakképzési munkaviszony jön létre a tanuló és a duális képzőhely, vagyis a gyakorlatot szervező cég között. Erre a jogviszonyra a munka törvénykönyvét kell alkalmazni bizonyos eltérésekkel, így például a szerződés alanya munkavállalóként a 15. életévét betöltött tanuló is lehet.

 

Teljes cikk

https://hvg.hu/itthon/20191119_Megszavaztak_a_szulo_kotelessege_hogy_szakmat_szerezzen_a_gyerek?fbclid=IwAR2En6Fnn04XYDJV_oKWmbZgE5hlUbhrqnVMdjr62o2hSbeFLoJrEaMr2to

 

 

Kevésbé aggódnak a munkavállalók az állásuk miatt

 

Ősz folyamán is magasan állt a hazai munkavállalók állásuk iránt érzett bizalma, túlnyomó többségük szerint még sokáig fennmarad a munkahelyük, valamint a pozíciójuk, amelyben dolgoznak. Megugrott ugyanakkor azok aránya, akik önszántukból váltanának új munkát.

 

Az egy évvel korábban mért adatokhoz képest több fontos részmutató is stabilitásról árulkodik, derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián legfrissebb kutatásából. A tavalyi év hasonló időszakához képest ugyan két ponttal, az előző negyedévhez képest pedig egy ponttal visszaesett a munkavállalói bizalmi index szeptemberben, de a BNP Paribas Cardif Munkaerőpiaci Stabilitási Indexe alapján a jelenlegi 69 pontos érték továbbra is egy optimista hozzáállást mutat a munkavállalók körében.

 

A megkérdezettek körében a nyári időszakhoz hasonlóan ismét nagyon magas, 93 pontot mértek azzal kapcsolatban, hogy a dolgozók mennyire bíznak a jelenlegi munkahelyük fennmaradásában. Az előző év azonos időszakában ez az érték 92, 2017-ben pedig ugyancsak 93 pontot vett fel. Fontos megemlíteni azt a részmutatót is, amely azt vizsgálja, hogy az adott munkavállaló mennyire érzi biztosnak a jelenlegi pozícióját: ez a szám 91 pontot vett fel, ami tavaly őszhöz képest 1 pontos emelkedést, 2017-hez képest pedig stabilitást jelent, ugyanakkor a három, illetve négy évvel ezelőtti adatokhoz képest 14, illetve 13 pontos ugrást mutat. A megkérdezettek körében tehát évek óta a biztonságérzet stabilitása tapasztalható.

 

Az átlagnál hagyományosan jobban bíznak a munkahelyükben a 30-39 és 40-49 év közöttiek (70-71 pont), a budapestiek és a városban élők (71-71 pont), valamint az érettségivel és diplomával rendelkezők (72, illetve 73 pont).

 

Az újbóli elhelyezkedés esélyének megítélésével kapcsolatban minimális visszaesés történt, mivel a folyamatosan emelkedő tendencia mellett a tavalyi 56 pont után idén 54-et vett fel ez az érték, ugyanakkor említésre méltó az előző negyedévhez viszonyított 3 pontos csökkenés.

 

Teljes cikk

https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2019/11/19/allas-karrier-foglalkoztatas-munkaeropiac/

 

 

Te hogyan lehetsz immunis?

Sikeres emberek 4 szokása, amivel megelőzhető a kiégés kialakulása

 

Egy érdekes jelenségre lettem figyelmes saját magammal kapcsolatban. Akkor történt, amikor az egyik új ügyfelünkkel a munkatársak képzéséről és motiválásáról beszélgettünk. Mi feltettük a szokásos sarokpontozó kérdéseket, köztük a fluktuáció és kiégés mértékére kérdeztünk rá. Őszintén meglepődtem a válaszon, mivel az eredmény a zéróhoz konvergált. 

 

A saját reakcióm elgondolkodtatott. Nem emlékszem olyan egyeztetésre az elmúlt évből, amikor ezek ne kerültek volna szóba, mint elsődlegesen vagy másodlagosan fejlesztendő területek. Erre íme egy szervezet, mely kilóg a sorból és melyet nem érint a túlzott munkahelyi stressz.

 

De tényleg ekkora lenne a baj általánosságban?

Feltehetően igen. De semmiképp sem szabad elbagatellizálni. A helyzet fontosságára utal az is, hogy már a legnagyobb globális elemzők és piackutatók is kiemelt kutatási területként kezelik a kiégés vizsgálatát. A Gallup 7500 embert bevonó 2018-as felmérése szerint a munkavállalók 23%-a tapasztal kiégésre utaló jeleket rendszeresen és további 44% alkalmanként. Vagyis a dolgozók kétharmadát érinti többé-kevésbé a kiégés.

 

A Deloitte által kezdeményezett, 1000 egyesült államokbeli munkavállaló válaszain alapuló felmérés szerint az összes megkérdezett 77%-a vette már észre magán a kiégés tüneteit. Még riasztóbb, hogy az érintettek 91%-a akkora stressznek van kitéve, mely már a munkáját, sőt a magánéletét is befolyásolja. És bár túlnyomó többségük kifejezetten elkötelezett és szenvedélyes a munkája iránt, ez még nem ellenszere a stressznek.

 

A WHO idén májusban hivatalosan is egészségügyi rendellenességnek nyilvánította a munkahelyi kiégést. Definíciójuk szerint a “kiégés egy olyan szindróma, amelyet az a hosszú távon fennálló munkahelyi stressz okoz, melyet nem kezelnek megfelelően.”  Úgy tűnik, hogy amit egykoron elsősorban a menedzserek betegségének tulajdonítottak, az a jelenkor munkavállalói számára népbetegséggé vált:  a “burnout szindróma”, azaz a kimerültség, túlterheltség és kiégés tünetegyüttese mára már égető problémává lépett elő a multiknál és a KKV szektorban egyaránt.

 

Lehet azonban tenni ellene, elsősorban a megelőzéssel. Az alábbi 4 pontot azok az ügyfelek, barátok és szakmabeliek inspirálták, akik tapasztalatom szerint rugalmasan alkalmazkodnak a változásokhoz, kiegyensúlyozottak, ambíciózusak és proaktívak tudnak maradni a sokáig fennálló stressz és a teljesítménynyomás mellett is.

 

Teljes cikk

http://hrpwr.hu/pszichologia/cikk/sikeres_emberek_4_szokasa__amivel_megelozheto_a_kieges_kialakulasa

 

 

Így segíti mellőzött pályatársait a Mi kis falunk sztárja

 

Egymást érik az új magyar fikciós tartalmak, pilotok, sorozatok, akár napi sorozatok is, telenovellák – és ezeknek a produkcióknak szükségük van lehetőség szerint végzett, vagy nagy tapasztalattal rendelkező színészekre. Erre nyújt most megoldást egy magyar startup, mely a Jászai Mari-díjas színművész, Lengyel Tamás és Gosztonyi Csaba reklámszakember közös vállalkozása. De vajon hogy lesz egy ötletből rentábilis vállalkozás, és egészen pontosan hogy tudja összehozni a friss tehetségeket az alkotókkal – többek között ezekre a kérdésre is válaszokat kaptunk a velük készült beszélgetés során.

 

Miért éreztétek fontosnak egy színészeknek szóló munkakereső platform létrehozását, mi az ami eddig hiányzott a hazai piacról?

 

Ha nyugat felé nézünk, egy gazdagabb piacot látunk, több résztvevővel: az el tud tartani egy ügynöki rendszert mindenfajta nehézség nélkül. A magyar piac jelen körülményei között erre alkalmatlan. Az ügynököknek kint az a feladatuk, hogy képviseljék a színészek érdekeit, és főleg, hogy munkát szerezzenek nekik. Amerikában például van egy rendszer, amelybe bekerülnek a szerepek, és az ügynök a saját embereinek megfelelő lehetőségeket kikeresi, megvizsgálja, hogy egy színész alkalmas-e rá, majd elküldi a castingra.

 

A kis piacokon, mint amilyen a hazai is, jellemzően kiszolgáló cégek, castingirodák születnek, melyek nagyobb merítéssel próbálják ugyanezt az igényt kielégíteni. Oda futnak be a megkeresések, majd ezután ők saját statikus adatbázisaikból próbálják kiajánlani a szerintük legalkalmasabb embereket a feladatra.

 

Hogy látod, ma nehéz bekerülni egy hazai castingirodához?

Elméletileg nem. Ha szabad vagy a regisztrációs napon, vagy tudod a castingiroda nevét, e-mail címét, és eljuttatod oda az anyagaidat, akkor könnyű. De a többféle munka több helyre oszlik el, és nem biztos, hogy ha egyetlen castingirodánál vagy jelen, akkor minden hozzád illő munkáról értesülsz.

 

Vannak olyan helyzetek, amikor hiába lennél alkalmas, nem ajánlanak ki egy szerepre, ugyanakkor egy előfeltevés-mentes adatbázisban mindenki egyenlő eséllyel indul: a fotói, a videói, a referenciái alapján van esélye bekerülni egy olyan körbe, ahol adott esetben több a lehetőség, mivel nincs szelekció.

 

A hangsúly azon van, hogy ha létrejön egy központi adatbázis, amely listázza a színészek többségét, akkor feltételezhető, hogy a munkák többsége is ide fog befutni, hiszen ez lesz az alap, ahol minden színészt megtalálnak.

 

Mindezek mellett mi az irodákat is ki szeretnénk szolgálni, hiszen a Szabadszínész lényegében egy adatbázis, mi pedig adatszolgáltatók vagyunk. Nem közvetítünk színészeket, csak a lehetőséget, a platformot biztosítjuk, ahol találkozhatnak a szakma szereplői. Az a szándékunk, hogy ezt a dinamikusan fejlődő adatbázist minden castingiroda használja a későbbiekben, mert úgy gondoljuk, hogy a nagyobb elérés és merítés által ők is sokkal eredményesebben fognak “betalálni”.

 

Teljes cikk

https://www.penzcentrum.hu/karrier/igy-segiti-mellozott-palyatarsait-a-mi-kis-falunk-sztarja.1085347.html