2019. 11. 14.

Sajtófigyelő 2019.11.14., csütörtök

 

Eddig 55 milliárd forint jutott a kisvállalkozásoknak munkahelyteremtésre

 

A kisvállalkozások támogatása érdekében indított munkahelyteremtési program 2011-es indulása óta 55 milliárd forinttal támogatták a kisvállalkozásokat – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságában.

 

Hozzátette: a támogatással 28 ezer új munkahely jött létre, és közel 4700 kisvállalkozás kapott támogatást.

 

Most a kisvállalkozások támogatása érdekében megindított munkahelyteremtési programok újabb köre zárult le, ebben mintegy 150 vállalkozás összesen 2,4 milliárd forintos mukahelyteremtési támogatást kapott – ismertette a pénzügyminiszter.

 

Varga Mihály beszélt a magyar gazdaság erőteljes növekedéséről is, azt mondta, a második negyedéves 5,2 százalékos magyar bővülés Írország után a 2. legmagasabb az EU-ban. A környezet támogató, a hitelminősítők is visszaigazolják a pozitív kilátásokat – tette hozzá. A munkanélküliség 3,5 százalék, a foglalkoztatottsági ráta 70,3 százalék ami szintén kedvező. A reálkeresetek is szépen nőttek, tavaly 8,3 százalékos volt a bővülés, azaz egyhavi bérrel több jut mindenkinek, ez idén is folytatódik. Idén az első 8 hónapban a reálkeresetek 7 százalékkal nőttek – sorolta. Ezt a kiskereskedelmi forgalom is visszatükrözi, ami hat éve folyamatosan nő.

 

Varga Mihály kitért arra is, hogya lakossági megtakarítások állománya is emelkedett.Elmondta: az unió legalacsonyabb társasági adója van Magyarországon, és a szociális hozzájárulás is csökkent, 17,5 százalékra, ami jelentős támogatás a cégeknek.

 

Közölte, 360 ezer kisadózó vállalkozás van, 41 ezer kisvállalati adó hatálya alá bejelentkezett vállalkozás. Jövő január elsejétől a kiva mértéke tovább csökken, 12 százalékra. Az adófeltöltés rendszere megszűnt, ez is jelentős segítség a vállalkozásoknak, ahogy az is, hogy a reklámadó megszűnt, a szálláshelyszolgáltatás áfakulcsa pedig 5 százalékra csökken. Arról is beszélt, a Hitelgarancia Zrt.-nél lévő garanciaalapok feltőkésítésével a vállalkozások kedvezőbb feltételekkel tudnak majd hitelhez jutni.

 

Teljes cikk

https://www.origo.hu/gazdasag/20191112-eddig-55-millird-forint-kivallalkozasoknak-munkahelyteremtesre.html

 

 

Nincs még egyetértés, konkrét határozat csak december közepén várható

Finomhangolásra van szükség a VOSZ szerint

 

Nem történt a makropályához viszonyított olyan mértékű eltérés – gazdasági növekedés, infláció, termelékenység –, amely a megkötött megállapodás alapján indokolná az újratárgyalást – közölte a Világgazdasággal Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint persze végre kell hajtani apróbb finomításokat, a VOSZ ezért már benyújtott a Pénzügyminisztériumnak egy tervezetet arról, hogy mely pontokat és hogyan változtatnának meg. Konkrét állásfoglalást még nem határoztak meg a bértárgyalásokkal kapcsolatban, egyelőre a szaktárca hivatalos tájékoztatását várják a 2019-re és 2020-ra várható makrogazdasági adatokról.

 

A tavaly az idei és a jövő évre közösen meghatározott, 8 százalékos emelések nem azt jelentik, hogy az emelések mértéke 2020 után is változatlan marad, a változtatások a jövőben is figyelembe fogják venni a munkaerőpiaci helyzetet, valamint a magyar és a nemzetközi gazdasági lehetőségeket, feltételeket – fűzte hozzá.

 

A főtitkár azután nyilatkozta ezt lapunknak, hogy a kormány hétfőn újra összehívta a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát (VKF). Információink szerint az ülésen konkrét határozat egyelőre még nem született a bérmegállapodás kapcsán (ez csak december közepén várható), de az már most látszik, hogy a szakszervezetek között nincs teljes egyetértés a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértékéről. Egy évvel ezelőtt a tárgyalásban érintett kormány, a munkavállalói és a munkáltatói szakszervezetek az idei és a jövő évre vonatkozóan is 8 százalékos emelést rögzítettek, amivel azonban a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem ért egyet. Kordás László, a szervezet elnöke korábban úgy nyilatkozott: a magyar gazdaság eddigi teljesítményére vonatkozó elemzések azt mutatják, hogy már ez évre jóval nagyobb, 10 százalék feletti béremelésre lett volna lehetőség. A szakszervezet ezért a jövő évre mindenképpen két számjegyű emelést szeretne elérni, hogy Magyarország ne szakadjon le végleg Európától.

 

Teljes cikk

Világgazdaság

 

 

Veszélyben a nagyobb béremelések? Nem mindenki ért egyet

 

Nem történt a makropályához viszonyított olyan mértékű eltérés – gazdasági növekedés, infláció, termelékenység -, amely a megkötött megállapodás alapján indokolná az újratárgyalást – közölte a Világgazdasággal Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint persze végre kell hajtani apróbb finomításokat, a VOSZ ezért már benyújtott a Pénzügyminisztériumnak egy tervezetet arról, hogy mely pontokat és hogyan változtatnának meg. Most a szaktárca tájékoztatására várnak.

 

A tavaly az idei és a jövő évre közösen meghatározott, 8 százalékos emelések nem azt jelentik, hogy az emelések mértéke 2020 után is változatlan marad, a változtatások a jövőben is figyelembe fogják venni a munkaerőpiaci helyzetet, valamint a magyar és a nemzetközi gazdasági lehetőségeket, feltételeket – fűzte hozzá.

 

A kormány hétfőn újra összehívta a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát (VKF). Információink szerint az ülésen konkrét határozat egyelőre még nem született a bérmegállapodás kapcsán (ez csak december közepén várható), de az már most látszik, hogy a szakszervezetek között nincs teljes egyetértés a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértékéről.

 

Egy évvel ezelőtt a tárgyalásban érintett kormány, a munkavállalói és a munkáltatói szakszervezetek az idei és a jövő évre vonatkozóan is 8 százalékos emelést rögzítettek, amivel azonban a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem ért egyet. Kordás László, a szervezet elnöke korábban úgy nyilatkozott: a magyar gazdaság eddigi teljesítményére vonatkozó elemzések azt mutatják, hogy már ez évre jóval nagyobb, 10 százalék feletti béremelésre lett volna lehetőség. A szakszervezet ezért a jövő évre mindenképpen két számjegyű emelést szeretne elérni, hogy Magyarország ne szakadjon le végleg Európától.

 

Teljes cikk

https://www.penzcentrum.hu/karrier/veszelyben-a-nagyobb-beremelesek-nem-mindenki-ert-egyet.1085091.html

 

 

Nyílik a boltos bérolló: vannak, akik a kötelező emelést alig kapják meg

 

Hatalmasak a különbségek a magyar boltos bérek, és persze a béremelések mértéke között is: egyes áruházláncok a törvényben rögzített 8 százalékos béremelést is alig tudják kigazdálkodni, mások viszont akár 13-15 százalékot is hajlandók megadni. Budapesten jellemzően 215 és 270 ezer forint között vannak a kiskereskedelmi fizetések.

 

Nagy szakadék tátong a kereskedelemben a munkáltatók között a bérköltség tekintetében, egyes áruházláncok a törvényben rögzített 8 százalékos béremelést is alig tudják kigazdálkodni, mások viszont akár 13-15 százalékot is hajlandók megadni – mondta a Világgazdaságnak Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke.

 

A megjelent nyilatkozatban hozzátette: azok a cégek beszélnek alacsonyabb béremelésről, amelyek az első tíz hónapban a vártnál szerényebb értékesítési adatokkal szembesültek.

 

Budapesten jellemzően 215 és 270 ezer forint között szóródnak a kiskereskedelmi bérek, de jövőre az elnök szerint már 295 ezer forintos bérben kell gondolkodnia annak, “aki a dolgozók legjavából akar válogatni”.

 

Garantáltan vonzó munkáltatónak számít az, aki a közel 300 ezer forintos bruttó bért is megadja a pénztárosoknak és az árufeltöltőknek.Karsai Zoltán azt is elmondta: szakszervezetük célja az, hogy két áruházlánc kivételével december 10-ig egyezségre jussanak a munkáltatókkal, vagy legalább közeledjenek az álláspontok köztük.

 

Teljes cikk

https://www.penzcentrum.hu/vasarlas/nyilik-a-boltos-berollo-vannak-akik-a-kotelezo-emelest-alig-kapjak-meg.1085083.html

 

 

IV. Pozitív Pszichológia Konferencia: Barbara Fredrickson

A szeretet mint szupertápanyag, ami elvezet a jobb döntésekig

 

Mivel járult hozzá a mosoly az emberek evolúciójához? – tette fel a kérdést Barbara Fredrickson a IV. Pozitív Pszichológia Konferencián tartott előadásában. Az előadásban nemcsak ezt a kérdést válaszolta meg, de beszélt a pozitív érzelmek előnyeiről, a szeretetről mint szupertápanyagról, a közös pozitív pillanatok átélésének fontosságáról és a pozitív rezonanciáról, valamint ennek a magánéletünkre és munkánkra kifejtett hatásairól is.

 

Napjainkra az emberek gyanakvóak lettek a mosollyal kapcsolatban. Ha valaki ránk mosolyog, gyakran már alapból az ugrik be: „Biztosan el akar adni valamit!” Azonban érdemes túljutunk ezen a berögződésen, és a mosoly előnyeit is megnézni, ugyanis nem kevés van ezekből.

 

A pozitív érzelmek előnyei

Fredrickson kutatásaiban tízféle pozitív érzelmet különített el, ezek a következők: öröm, hála, derű, érdeklődés, remény, büszkeség,

vidámság, inspiráció, áhítat, szeretet.

 

Ezek mind egyformán fontosak, és az is fontos, hogy egytől egyig rövid távúak. Az elmúlt két évtizedben a pozitív érzelmeket kutatva Fredrickson arra jutott, hogy az érzelmek leginkább a hullámokra emlékeztetnek: előbb felemelkednek, majd szertefoszlanak, és ez a pozitív érzelmeinkre éppúgy érvényes, mint a negatívakra. Ebből az következik, hogy ha szeretnénk pozitívabbakká válni, akkor ezeknek a rövid távú pozitív érzelmeknek a minél gyakoribb megélésére törekedhetünk. Arra viszont nem érdemes törekedni, hogy folyamatosan jelen legyenek bennünk ezek az érzelmek, mert ez rövid életűségük miatt nem lehetséges.

 

Az agyunk „kinyílik” a pozitív érzelmektől

És hogy miért fontos, hogy minél gyakrabban éljük át ezeket az érzelmeket? Azért, mondja Fredrickson, mert tudatosságtágító hatásúak. Az agyunk egy vízililiomra emlékeztet: a pozitív érzelmek hatására kinyílik, és több információt fogad be a környezetünkből. Ennek eredményeképpen pedig többek közt a hatékonyságunk is megnövekedhet, és jobb döntéseket hozunk.

 

A nyitottságnak ezek a pillanatai kulcsfontosságúak a személyes fejlődésünk, növekedésünk szempontjából. A fejlődés fokról fokra, kis lépésekben történik meg, és a fent említett pozitív érzéseket kell újra meg újra, kis adagokban, naponta átélni hozzá. Kicsit olyan ez, mint egy jól megválasztott diéta: a kis adagokban magunkhoz vett pozitív érzelmek hosszabb távon nagy (pozitív) változásokat idéznek elő bennünk. Ez többek közt azt is jelenti, hogy reziliensebbek és fizikailag egészségesebbek is leszünk tőlük. Ez nem csak puszta beszéd, hanem mérhető és megbízható kutatási eredményekkel alátámasztott tény.

 

A pozitív érzelmek hatására fejlődünk

Az emberi agy alapállapota a magunkba mélyedés, az összpontosítás. A pozitív érzelmek felszabadítják a magunkon kívüli dolgok felé irányuló gondolkodásunkat: hatásukra észrevesszük, hogy léteznek más perspektívák is, mintegy „kipillantunk magunkból”. Nyitottság kell ahhoz, hogy észrevegyünk: nem minden jó ötlet a mi fejünkből jön – de csak ez teszi lehetővé a fejlődést.

 

Szeretet: a szupertápanyag

A pozitív érzelmektől az emberek közti pozitív rezonanciáig, és az ebből következő fejlődésig a pozitív érzelmek „szuperérzelme”, a Fredrickson által csak szupertápanyagnak nevezett szeretet segítségével juthatunk el. A pozitív rezonancia pillanatai olyankor következnek be, amikor például együtt nevetünk valakivel, őszintén megünnepeljük mások sikereit, kimutatjuk az együttérzésünket, vagy amikor egy barátunk átölel, ha szenvedünk. De idetartozik az is, ha rámosolygunk egy idegen babára. Az ilyen érzelmi mikropillanatok mindkét résztvevőjük számára a fejlődés fontos pillanatai.

 

A szeretet tehát az emberi fejlődés alapvető szükségletű tápanyagát jelenti. A szeretet alapját pedig a pozitív kapcsolódások jelentik: az olyan pillanatok, amikor a másik ember társasága felvillanyoz bennünket, és az egész nem tart tovább egy-két pillanatnál. Az ilyen pillanatok a szeretetkapcsolatok alapkövei; ezeknek köszönhetően érezzük azt, hogy észrevesznek minket, törődnek velünk, és értékelnek minket. Mindez nemcsak magánéleti, hanem munkahelyi kapcsolatainkban is megvalósítható, sőt megvalósítandó, hiszen számos pozitív következménnyel járnak (hiányuk pedig negatív következményekhez vezet).

 

Teljes cikk

http://hrpwr.hu/pszichologia/cikk/a_szeretet_mint_szupertapanyag__ami_elvezet_a_jobb_dontesekig

 

 

A HR-szakma ünnepe

Kiderült, melyik cég teszi a legtöbbet a dolgozói egészségéért

 

A Humánpolitika.com közhasznú Egyesület és az All You Can Move SportPass 2019-ben megalapította a beneFIT Prize programot. A cél azoknak a kis,- közép-, és nagyvállalatoknak a díjazása és bemutatása, amelyek a munkavállalói egészségprogramokra a társadalmi felelősségvállalás részeként tekintenek. Ezek a cégek hozzájárulnak a munkaerő elvándorlásának megállításához, jelentősen javítanak saját munkaerőpiaci pozíciójukon, és erősítik a cégük iránti lojalitást a dolgozókban.

 

A Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, Menczer Tamás nyitotta meg a BeneFIT Prize díjátadóját. Beszédében elmondta, hogy Magyarországon is egyre kiélezettebb verseny van a munkaerőért, a dolgozók lojalitásáért. Mint az államtitkár fogalmazott: a kormány egyik legfontosabb feladata a munkahelyteremtés, 2010 előtt közel 12%-os volt az országban a munkanélküliség, mára ez 3,4%-ra csökkent. Menczer szerint ma különösen aktuális, hogy a döntéshozók tudatosan tegyenek a munkavállalók testi-lelki egészségéért. Ezért üdvözölte a BeneFIT Prize kezdeményezést, melynek célja túlmutat a vállalatok díjazásán, az igazi nyertesek a munkavállalók.

 

A vállalati egészségkultúrát felsővezetői elkötelezettséggel, vállalati szintű stratégiai prioritássá kell tenni – mondta a díj alapítója, dr. Mihalik Zsuzsa, aki múlt hét csütörtökön nyerte el az EY Év Üzletembere Életminőség Fejlesztése különdíját. Hozzátette, a vállalati egészségkultúra nemcsak az egyén szintjén jelenik meg – ahol produktívabb, kreatívabb, motiváltabb és kevesebbet betegeskedő munkavállalót eredményez –, hanem értékteremtő spirálként is megjelenik a vevői oldalon mint pozitívabb brand-image, illetve mint jobb minőségű szolgáltatás. Pénzügyi szinten pedig nagyobb bevétel és kisebb költség jelentkezik, azaz magasabb lesz a jövedelmezőség – tette hozzá dr. Mihalik Zsuzsa. Kiemelte továbbá, hogy a vállalati egészségkultúrák kialakításának köszönhetően makroszinten sokkal egészségesebb és boldogabb társadalmat lehet teremteni.

 

A felhívásra összesen 97 cég jelentkezett, amelyből 57 pályázat lett shortlistes, így összesen 300 ezer munkavállalót képviseltek a pályázó cégek. A szakmai díjak odaítéléséről független bírálóbizottság döntött.

 

A zsűri tagjai a következők voltak: Gazsi Zoltán, az Eisberg Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Schneider Balázs, az AYCM alapítója és ügyvezető igazgatója, Feuertag Ottó, az Európa Design alapító-tulajdonosa, Makrai Fanni, Y2Y business coaching executive coach, Kurtisz Krisztián, a Cherrisk alapító vezérigazgatója, Szegedi Dávid, a Nespresso Professional sales managere, Dr. Csernák Zsolt, a Synlab Hungary Kft. szakmai igazgatója, valamint Stremeny Gábor, a Develor Tanácsadó Zrt. üzletfejlesztési igazgatója.

 

A zsűri az alábbi faktorok mentén vizsgálta a beérkező pályázatokat:

Prevenció (pl. szűrővizsgálatok, életmód-tanácsadás)

Egészséges táplálkozás (pl. egészségesétel-választék a menzán, gyümölcsnap)

Munkahelyi sport (pl. tömegsportversenyeken való közös részvétel, sportbérlet, sportnap)

Egészség-, baleset- és életbiztosítás

Edukáció (pl. mentorprogram, tréningek, tehetségmanagement)

Rekreáció (pl. masszázs, meditációs programok)

Munkakörnyezet (pl. ergonomikus bútorok, gerincbarát székek, csökkentett zajszint, szemkímélő képernyő)

Mentális egészség (pl. coach, pszichológus, közösségi tér, extra szabadnap)

Környezettudatos működés (pl. járműflotta-választás, vállalati bicikli)

Gyermekbarát intézkedések (pl. munkahelyi óvoda, gyerektábor, extra szabadság, rugalmas munkavégzés)

 

A díjazott vállalatok – amelyek a legtöbbet tesznek a dolgozóikért – a díjátadónegy iparművész által készített, szívet ábrázoló szobrot kaptak. Kisvállalati kategóriában az Interticket Kft., középvállalati kategóriában a Swicon Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt., míg nagyvállalatként a Vodafone lett a nyertes. A közönség is szavazhatott azokra a vállalatokra, amelyek egy-egy microsite-on mutatták be, hogy miért is jó náluk dolgozni, milyen náluk a munka világa. A közönségdíjat kisvállalati kategóriában az Online Comparison Shopping Kft. kapta, a Marso Kft. nyert a középvállalati kategóriában, míg nagyvállalatként a Borsodchem nyert.

 

Különdíjakkal azokat értékelte a szakmai zsűri, akik egy-egy szegmensben alkottak kiemelkedőt. A mentál wellness területen a Digic Pictures Kft. győzött, a biztosítások területén a dm Kft., a portolás-rekreáció díját az Adevinta CMH Kft. nyerte el, az öko-barát kategória különdíjasa a Zwack Uniqum Nyrt. lett, az egészségügyi prevenció témakörében az Unilever Magyarország Kft. lett a legjobb, az edukáció terén a Magyar Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza bizonyult a legjobbnak, a családbarát kategóriát szintén a Bethesda nyerte el, a munkakörnyezet pedig az ExxonMobil Üzletsegítő Központnál a legideálisabb.

 

BeneFIT Ambassadort is választott a zsűri, a Bergmann Könyvelő Iroda alkalmazottját, Both Szabolcs lett a díj nagykövete.

 

Teljes cikk

http://hrpwr.hu/aktualis/cikk/kiderult__melyik_ceg_teszi_a_legtobbet_a_dolgozoi_egeszsegeert