2019. 11. 08.

Sajtófigyelő 2019.11.08., péntek

 

Itt a bizonyíték: a magyarok nem kérnek a sírig tartó munkából

 

Női és férfi elvárások jelentősen különböznek, főleg ha a boldog nyugdíjaskorról van szó. Egy friss kutatásából kiderült, hogy amíg a nők boldogan hátradőlnének, addig a férfiak még új dolgokat próbálnának ki időskorukban.

 

Az élethosszig tartó munka nem szerepel az aktív fiatal lakosság tervei között az OTP Nyugdíjpénztár kutatása szerint, hiszen a válaszadók mindössze 8 százaléka szeretne nyugdíj után is dolgozni. A reprezentatív kutatás eredményei alapján arról, hogy mit is jelent a boldog nyugdíjaskor erősen eltér a férfi és a női válaszadók véleménye. Persze azért van, amiben egyetértenek.

A család fontosságában teljes az egyetértés, de amíg a női válaszadók közel kétharmada (59%) az unokáinak szentelné az idejét addig a férfiak esetében ez az arány 47 százalék.

 

A férfiak inkább akciódús nyugdíjas évekre vágynak – 35 százalékuk legszívesebben új dolgok kipróbálására törekedne. A kutatásból az is kiderült, hogy sokkal több időt szentelnének hobbijaiknak és barátaiknak, mint a nők ebben az életszakaszban. Emellett persze ők is szívesen töltenének időt a családjukkal vagy utazgatással, de ezek az aktivitások női prioritásként sokkal gyakoribbak. Az aktív kikapcsolódás mellett a férfiak számára rendkívül fontos, hogy emberi és szakmai példaképként léphessenek fel majd az őket követő generációk számára.

 

Emellett a női válaszadók fontosnak gondolják azt, hogy problémáktól mentes, nyugodt nyugdíjasként dőlhessenek hátra a sokévnyi, kitartó munka után. Ebben előrébb járnak, mint a férfiak, akiknek csupán 42 százaléka gondolkodott így.

 

“Örömmel tapasztaljuk, hogy egyre kevesebb fiatal tervei között szerepel az élethosszig tartó munka. Azonban, ha valóban szeretnénk a gondoskodó nagymamák, és a kalandor nagypapák országa lenni, fontos, hogy már ma elkezdjenek félretenni a nyugdíjas évekre. Szerencsére ezt is sokan ismerik fel, ennek is köszönhető, hogy az idei évben már több mint 9600-an csatlakoztak pénztárunkhoz. Az új belépők között érdekes módon az idei évben ismét többségbe kerültek a hölgyek” – mondta el Nagy Csaba, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.

 

Teljes cikk

https://www.penzcentrum.hu/nyugdij/itt-a-bizonyitek-a-magyarok-nem-kernek-a-sirig-tarto-munkabol.1084899.html?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=penzcentrum_linkek&utm_campaign=hiraggregator%27..%27

 

 

Végleg eldőlt, kell-e nyelvvizsga a felvételihez

 

A kormány visszavonja azt a korábbi döntését, amely középfokú nyelvvizsga meglétéhez kötötte a felsőfokú tanulmányok megkezdését – mondta a csütörtöki kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

 

Mint elmondta, számos szervezet kérte ezt, a többi közt a HÖOK, a roma szakkollégiumi hálózat, valamint a nyelvtanárok egyesülete. Az intézkedés bevezetése egyes ágazatokban komoly nehézséget jelentett volna,  példaként a miniszter az óvóképzést és a mezőgazdasági felsőoktatást hozta. Közölte: konszenzus most sem volt a hat évvel ezelőtt meghozott döntés visszavonásáról.

 

Teljes cikk

https://www.penzcentrum.hu/karrier/vegleg-eldolt-kell-e-nyelvvizsga-a-felvetelihez.1084903.html

 

 

Nem fenyegetik a robotok a könyvelőket

 

A digitalizáció a magyar könyvelői piac nagy részét érzékenyen fogja érinteni, de a komplex megoldásokat nyújtó vállalkozásoknak nincs mitől tartaniuk. Lovász Györgyöt, a magyar tulajdonú ICT Európa Holding könyvelő és adótanácsadó tulajdonos-vezérigazgatóját kérdezte a Világgazdaság.

 

A könyvelői szakma a mezőny elején szerepel azon a listán, amelyet megtizedelhet a mesterséges intelligencia elterjedése. Hamarosan tényleg robotok könyvelnek?

Ettől egyelőre nem tartok, a mi szakmánkban a legnagyobb hibaforrás inkább az, hogy nem egységes az a dokumentáció, amelyet mindkét fél néz. Ebben benne van az, hogy az ügyfél mit küld nekünk, milyen bankszámlakivonatot kapunk a pénzintézettől, hogyan végezzük el a könyvelést, vagyis az adatok összefésülését, majd milyen adatok mennek be az adóhivatalhoz. Ez a rendszer tele van hibalehetőséggel. Elég, ha az ügyfél nem küld el egy számlát, szállítólevelet vagy éppen szerződést, vagy a bank később, esetleg más formában jelenít meg egy tranzakciót. Ezért fontos a digitalizáció, hogy minden szükséges információ elektronikusan és azonnal rendelkezésre álljon. Az elmúlt években rengeteget változott a helyzet, az ügyfelek is igyekeznek a céges dokumentációt teljes egészében elektronikus útra terelni. Ráadásul ma már rengeteg dokumentumkezelő program érhető el.

 

Tény, hogy a mesterséges intelligencia kiválthat néhány egyszerű munkafolyamatot, de a könyvelés és az adótanácsadás annyira összetett, hogy a kollégákat nem helyettesíthetik robotok.

 

De még az egyszerűbb munkafolyamatok esetében is a szabályok egységesítésére van szükség ahhoz, hogy automatizálni lehessen a munkát. Ma Magyarországon nincsen egységes számlaforma, nincs szabályozva, hogy a vevő vagy éppen az eladó adatai a számla bal, esetleg jobb felső sarkába kerüljenek. Enélkül aligha végezhet hatékony munkát egy robot.

 

Ezek szerint a technikai fejlődés csak az egyszerűbb munkafolyamatokat válthatja ki?

Azt látom, hogy az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásokat válthatja ki. A könyvelés első pár lépése – például a dokumentumok iktatása – automatizálható. Már most is használunk olyan programokat, amelyek a bankszámlatörténet tranzakcióit hasonlítják össze a cég által leadott számlákkal. Ebben az esetben azonban az adatok bevitele még manuálisan történik. Attól a pillanattól, amikortól már csak digitális formában állítják ki a számlákat, a banki és az ügyféloldali dokumentumok összefésülése automatikusan megy majd végbe.

 

Teljes cikk

Világgazdaság

 

 

A gyilkosan jó álláshirdetés 6+1 parancsolata

 

A Hrpwr.hu és az Üzlet és Pszichológia által megrendezésre került Matchmaking Toborzás-Kiválasztás konferencián Földi Miklós reklámpszichológus arról beszélt, hogyan írhatunk igazán ütős álláshirdetést. 

 

Míg régen motivált munkakeresőkről beszélhettünk, akiknek a munka alap volt és státusznak számított dolgozni, addig ma figyelembe kell vennünk, hogy a munkaerőpiac nagyban megváltozott. Ma már jobb, ha nem is álláskeresőkről, hanem állásfogyasztókról beszélünk… Az álláshirdetéseknek új igényeket kell kiszolgálniuk: a mai munkavállalók élményeket és jó lehetőségeket keresnek. Egy jó hirdetés megszólítja a célközönséget az ő nyelvükön és vágyat kelt bennük, hogy birtokolják az adott állást.

 

Az álláshirdetés egy professzionálisan megírt, direkt értékesítési reklámszöveg. Nézzük, melyek a kreatív álláshirdetés írásának alapszabályai:

 

Legyünk tisztában azzal, hogy kihez beszélünk! Ismernünk kell a célközönségünk motivációit, problémáit, igényeit.

Fontos az, AHOGYAN beszélünk! Figyeljünk arra, hogy a célközönség nyelvén szólaljunk meg! Nehogy abba a hibába essünk, hogy azért nem küldik el a CV-jüket a potenciális jelöltek, mert nem tudják mi az a CV…

Ne a tömeghez beszéljünk! A pszichológiai kísérletek jól bizonyítják, hogy például segítségnyújtáskor minél többen vannak jelen, annál kisebb az esélye, hogy valaki ténylegesen segíteni fog, mivel megoszlik a felelősség, és mindenki a másiktól fogja várni a konkrét tetteteket. Ehhez hasonlóan, ne a tömeghez szóljon az álláshirdetésünk, hanem konkrétan szólítsuk meg a jelöltet, érezze személyre szabottnak és neki szólónak a sorainkat!

Ne ígérjünk olyat, amit nem tudunk betartani! Inkább ígérjünk kevesebbet, és ha többet tudunk vállalni, érje meglepetésként a munkavállalót.

Hirdetésünkkel ne akarjunk másokhoz hasonlítani! Igyekezzünk egyedi elemeket becsempészni az álláshirdetésünkbe, hiszen csak így van esélyünk a számos másik hirdetés közül kiemelkedni.

 

A legjobb, ha az álláshirdetésünket kipróbáljuk ismerőseinken, vagy a már cégben dolgozókon és visszajelzést kérünk. Előfordulhat, hogy amit mi ütősnek és megfelelőnek tartunk, az valójában nem éri el a tervezett hatást. Ám soha nem késő alakítani, javítani. Továbbá nagyon hasznos lehet, ha eltöltünk néhány órát abban a munkakörben, amire hirdetni szeretnénk. Így érthetjük meg igazán a problémáikat, a motivációjukat, az őket foglalkoztató dolgokat.  Ha elsőre nem tudjuk megfogalmazni, hogy pontosan kiket is keresünk, akkor pedig javasoljuk a fordított profilozás módszerét, azaz határozzuk meg kezdésként azt, hogy kiket nem szeretnénk a pozícióban látni!

 

Végül, de nem utolsósorban jöjjön a gyilkosan jó álláshirdetés 6+1 parancsolata:

 

1.  Adj gyilkosan jó címet, amire felfigyelnek!

2. Kezdd egy jó erős érzelmi töltetű bevezetéssel – hatást válts ki, ne információkat közölj!

3. Storytelling: mesélj magatokról!

4. Add el a pozíciót! Előnyöket fogalmazz meg adatok helyett!

5. Ismételd el, hogy miért érdemes jelentkezni az állásra! Ez elősegíti az ismerősségi hatás kialakulását, ami pedig a biztonság érzését hozza magával.

6. Írd le pontosan a felvételi folyamatot, hiszen ez is a biztonság érzését kelti a jelöltben!

+1: Lektoráld!

 

Teljes cikk

http://hrpwr.hu/pszichologia/cikk/a_gyilkosan_jo_allashirdetes_61_parancsolata

 

 

Mit tehet egy cég a női dolgozóiért?

 

Rövid távon a cég, hosszabb távon az egész társadalom profitál abból, ha kiegyensúlyozott a női és a férfi vezetők aránya egy cégnél. A folyamat lassú, de léteznek már jó példák nőket segítő nagyvállalati programokra.

 

A Világgazdasági Fórum nemek közötti kereseti résre vonatkozó, 2016-os jelentésében Magyarország a béregyenlőség kérdését tekintve a 130. helyen állt 144 ország közül. Bár a folyamat elindult, a jelenlegi trendek alapján legkorábban 2102-ben számíthatunk arra, hogy az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elve teljes mértékben megvalósuljon – olvasható az Egyenlítő Alapítvány ide vonatkozó felmérésében. Heal Edina alapító szerint a szemléletváltozásban és a jó gyakorlatok meghonosításában nagy szerepük van az itthon is jelen lévő multinacionális vállalatoknak. A progresszív cégek egyszerűen rájöttek, hogy kellenek nők a vezetők között ahhoz, hogy sikeresebb legyen a cég.

 

Az Aonnál például vissza lehet menni egy év után akár heti egy napra is, amit aztán szép lassan emelnek, de lehetőség van távmunkára is. Az is segíthet, ha a nők a távollétükben is megtarthatják a céges eszközeiket, rajta maradnak a céges levelezésen, így élő marad a kapcsolat – ez bevett gyakorlat például a Prezinél. A Microsoftnál szülés után (és örökbefogadás esetén is) 168 nap szülési szabadságot adnak, ebből közel a fele időben 100 százalékos fizetést kapnak a nők, de más cégeknél is megfejelik az állami támogatást céges juttatásokkal.

 

Tudattalan előítéletek

Sokféle tudattalan előítélet dolgozik bennünk, amelyek mind hátráltatják az alkalmazottak közötti nemi egyensúlyt, de ezek felismerése és elhagyása tanulható dolog.

 

Az egyik ilyen a szerethetőség. Ez azt jelenti, hogy az anyaság miatt a nőkhöz a táplálást, a kedvességet, a biztatást és hasonló szavakat társítunk. Éppen ezért ha a főnöknő épp nem azzal van elfoglalva, hogy ittunk-e eleget, hanem esetleg számon kéri a munkát, rondán néz ránk, azt kevésbé fogadjuk el, mintha ugyanezt férfi tenné.

 

A teljesítménnyel kapcsolatos másik előítélet is mélyen ül a tudatalattinkban. Ez arról szól, hogy a jó teljesítmény a férfiakhoz kapcsolódik. Mindez oda vezet, hogy a nő szép lassan leírja magát, nem fog megszólalni, egyre kevésbé gondolkozik megoldásokon, és a végén tényleg egyre „butább” lesz. Mert nem hajtja az a pozitív visszacsatolás, amit a férfiak megkapnak.

 

Egy harmadik – az anyasági – előítélet azt mondatja velünk, hogy kisgyerekes nőt ne küldjünk külföldi kiküldetésre vagy tréningre, hadd legyen a gyerekkel. Hiába agilis, hiába oldaná meg a gyerekfelügyeletet, meg sem kérdezik tőle, mert „kímélni” akarják. Vele ellentétben a négygyerekes Tamásról nem mondják ugyanezt, pedig a gyerekeknek ugyanúgy szükségük van az apára, mint az anyára.

Teljes cikk

https://hvg.hu/businessmagazin/20191107_Mit_tehet_egy_ceg_a_noi_dolgozoiert