2019. 11. 07.

Sajtófigyelő 2019.11.07., csütörtök

 

Ezt gondolják a cégvezetők a globális válságról

 

A világgazdaság további növekedésére számítanak a vállalatvezetők, de hosszabb távon aggasztó jeleket is látnak – állapítja meg a 45 országban több mint 2900 döntéshozó megkérdezésével összeállított EY Tőkebizalmi Felmérés. A válaszadók szerint a jelenleg kedvező üzleti környezet a cégek felvásárlási kedvét is ösztönzi, a vezetők ráadásul a képzett szakemberek hiányát is elsősorban a feltörekvő cégek akvizíciójával oldanák meg – így új technológiák mellett tehetséges munkatársakat is integrálni tudnak a szervezetbe.

 

Az elmúlt hónapokban tapasztalt nemzetközi politikai feszültség ellenére a döntéshozók több mint fele (54%) rövid- és középtávon is a világgazdaság bővülésével számol, és valószínűtlennek tartják, hogy a közeljövőben bekövetkezik egy 2008-ashoz hasonló erejű válság. A cégvezetők 46 százaléka ugyanakkor arra készül, hogy legkésőbb 2022-ig visszaesik a gazdasági növekedés.

 

Különösen a német vállalatvezetők pesszimisták, 80 százalékuk rövidtávon is visszaesést vár. Ez Magyarországra is komoly hatással lehet, hiszen többek között az autóiparban, de a szolgáltató szektorban – az info- és telekommunikációban, a kereskedelemben és az energiaellátásban – is erős a függésünk a német gazdaságtól. A legoptimistábbak az Egyesült Államok cégvezetői, mivel az ország válaszadóinak 78 százaléka nem számít recesszióra.

 

Technológia és tehetség: a felvásárlások elsődleges célpontjai

A jelenleg még kedvező üzleti környezet ösztönzi a társaságok felvásárlási és összeolvadási (M&A) tevékenységét. Ennek megfelelően a globális vállalatok 52 százaléka tervez akvizíciókat a következő évben. A legvonzóbb befektetési célpont az Egyesült Államok. A Brexittel kapcsolatos bizonytalanság ellenére az Egyesült Királyság áll a második helyen, megelőzve a harmadik Németországot, a negyedik Kínát és az ötödik Kanadát.

 

„A kereskedelmi és geopolitikai aggodalmak nem gátolják a cégvezetőket akvizíciós terveikben, mert az átalakítás iránti igény erősebb, mint a bizonytalanság miatt érzett kockázat” – emelte ki Vaszari Péter, az EY Tranzakciós Tanácsadási Szolgáltatásokért felelős vezetője. A szakember szerint a munkaerőpiaci helyzet világszerte kihívások elé állítja a cégeket, és ez különösen igaz Magyarországra és azon belül az IT területére, ahol a tehetségek hiánya a vállalatok növekedésének egyik legfőbb gátló tényezője. „A megfelelő technológia és szakértelem megszerzésének hatékony eszköze a feltörekvő cégek felvásárlása” – tette hozzá Vaszari Péter.

 

A válaszadók kétharmada (63%) tervezi, hogy befektetéseinek legalább negyedét digitalizációs fejlesztésekre fordítja. A vezetők többsége (56%) felvásárlásokon, közös vállalaton vagy külső kockázatitőke-alapokon keresztül fektetne be technológiai újításokba.

 

Teljes cikk

Marketing & Media

 

 

Mi folyik a győri Audi-gyárban? – Berobbanthatják a termelést, bődületes rekordot ígér Szijjártó Péter

 

Néhány nappal azután, hogy a győri Audi-gyár bejelentette: a jövő járműgyártására történő átállás miatt megkezdi dolgozói létszámának csökkentését, Szijjártó Péter meglepő kijelentést tett. A külgazdasági és külügyminiszter ugyanis arról beszélt, hogy jövőre 2,25 millió motor készülhet Győrben, amely történelmi rekordot jelentene. A két hír látszólag ellentmond egymásnak, pedig létezik több nagyon logikus magyarázat is.

 

Néhány nappal ezelőtt még attól volt hangos a magyar sajtó, hogy a győri Audi-gyár bejelentette: csökkenteni fogja dolgozóinak létszámát döntően azért, mert az elektromobilitás és a digitalizáció irányába történő elmozdulás nagy kihívások elé állítja a vállalatot. Jelezték továbbá, hogy az elektromotorok gyártásának térnyerése szintén kihat majd a foglalkoztatásra. Azt, hogy mindennek pontosan mekkora hatása lesz a dolgozói létszám alakulására, természetesen nem tudtuk biztosan előre megmondani, alábbi cikkünkben viszobemutattunk több olyan videót is, amely remekül szemlélteti, miért kell majd csökkenteni a dolgozók létszámát Győrben.

 

Természetesen a létszámcsökkentésről Szijjártó Pétert is megkérdezték egy konferencián, aki a Reuters beszámolója szerint a kérdésre válaszolva kijelentette: a győri Audi-gyár 2,25 millió motort tervez legyártani jövőre, míg tavaly ez a szám csupán 1,95 millió darab volt. A külgazdasági és külügyminiszter gyártásra vonatkozó kijelentését nem volt hajlandó az Audi ingolstadti központja kommentálni, ez egyébként abból a szempontból nem meglepő, hogy a pontos gyártási tervszámaikat a vállalatok üzleti titokra hivatkozva soha nem szokták kiadni, előre kommunikálni.

A két hír, vagyis a dolgozók létszámának csökkentése és a tervezett rekord motorgyártás látszólag ellentmondanak egymásnak, hiszen miért csökkentené valaki a dolgozóinak a létszámát, hogyha sokkal több terméket készül legyártani, mint korábban?

 

Hogyha elfogadjuk Szijjártó állítását, a feltett kérdésre a helyes válasz vélhetően az, hogy a németek igyekeznek majd minél hatékonyabban termelni nálunk. Ez a gyakorlatban két dolgot eredményezhet: az egyik, hogy csökkenő dolgozói létszám mellett fognak majd annyi motort előállítani, mint még soha. A másik, hogy a kevésbé komplex elektromotorok előállításában egyre nagyobb szerepet kapnak majd az Ipar 4.0 megoldásai.

 

Ahogy arról korábbi elemzésünkben részletesen írtunk, általános jelenséggé vált az autóiparban, hogy a nagy autógyártók a hatékonyság jegyében a drága nyugat-európai üzemeikben visszafogják a termelést és igyekeznek a jóval olcsóbban gyártó kelet-közép-európai üzemeikben kihasználni a rendelkezésre álló gyártókapacitásaikat. Vélhetően ez fog történni majd a győri Audi-gyár esetében is, hogyha igaza lesz Szijjártó Péternek és jövőre tényleg rekord számú motort gyártanak itt.

 

A személyautók gyártása egyébként már új lendületet vett Győrben az Audi Q3 és a Q3 Sportback megjelenésével. Tavaly kereken 100 ezer autó gördült le a gyártósorról, amely elmaradt a 2017-ben produkált 105 941 darabos gyártástól is. Annak köszönhetően viszont, hogy a vásárlók körében nagyon népszerű az SUV-szegmens, ahol a Q3 és a Q3 Sportback is versenyez, érdemben növekedhet a gyártási darabszám. A győri üzem névleges éves kapacitása 160 ezer darab autó, hallottunk olyan várakozást is nem hivatalos forrásból, amely szerint a termelés ezt az értéket megközelítheti idén. Az Audi Hungaria hivatalos álláspontja korábban viszont az volt, hogy

 

A motorgyártás volumene, a gyártott motorok száma idén a tavalyi évhez hasonló magas szinten alakul, a járműgyártás 2019-re tervezett darabszáma pedig a tervek szerint meghaladja majd a tavalyi értéket.

Teljes cikk

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20191106/mi-folyik-a-gyori-audi-gyarban-berobbanthatjak-a-termelest-boduletes-rekordot-iger-szijjarto-peter-406211

 

 

Itt a bejelentés: hamarosan nem a postás hozhatja a nyugdíjakat

 

Újabb ülést tartott a Nemzeti Versenyképességi Tanács, ezt követően pedig Varga Mihály ismertette az ülés lényegét. Ezek szerint a tanács tagjai három témát vizsgáltak meg: az elektronikus fizetések, a szakképzés, és a digitalizáció helyzetét, valamint az ezekben rejlő lehetőségeket. A tárcavezető az elektronikus fizetések előmozdítására vonatkozóan hat hosszú távú célt fogalmazott meg a Portfolio tudósítása szerint.

 

Varga Mihály a rövid áttekintőjében elmondta: három témát vizsgálták meg. Az elektronikus fizetések lehetőségének bővítését, a szak- és felnőttképzés átalakítását, valamint a digitalizációs ügyek előrehaladását.

 

Az elektronikus fizetések terén az intézkedési javaslatok, célok:

A nyugdíjak és szociális transzferek bankszámlára utalását vizsgálták meg. Hosszú távon az a cél, hogy minél inkább utalással valósuljanak meg ezek a kifizetések. Jelenleg a nyugdíjak esetében ez az arány 50 százalék, ezt szeretnék felgyorsítani – mondta a pénzügyminiszter.

Az 5 fő feletti munkáltatóknál a munkabérek kifizetése hosszú távon kötelezően utalással történjen.

Online kasszát használók esetében az elektronikus fizetés lehetősége, feltétele legyen biztosított. Biztosítani kell a lehetőséget – mondta.

A vállalkozások esetében a készpénzfizetési korlát csökkentése (konkrét összeget nem említett a miniszter). A cél, hogy a cégek közötti utalások esetén minél alacsonyabb összegnél már történjenek meg a tranzakciók elektronikus utalás formájában.

A magánszemélyek közötti és magánszemélyek valamint cégek közötti utalások előmozdításának megvizsgálása.

Szociális számla bevezetése.

 

Teljes cikk

https://www.penzcentrum.hu/nyugdij/itt-a-bejelentes-hamarosan-nem-a-postas-hozhatja-a-nyugdijakat.1084837.html

 

 

Ma már a 2,5 millió forintos fizetés sem ritka

 

Az egyre nagyobb munkaerőhiány következtében a cégek harcolni fognak a munkaerőért. A helyzetet súlyosbítják a kedvezőtlen demográfiai tendenciák. A következő 3 évben például 150 ezer fővel többen mennek majd nyugdíjba, mint ahányan munkába állnak. A jövőben is folytatódhat a látványos béremelkedés. Egy kereskedelmi vagy pénzügyi igazgató például már 2-2,5 millió forintos bruttó fizetéssel tér haza. A hazai munkaerőpiaci helyzetről Baja Sándorral, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

 

Mekkorát emelkedtek idén a bérek az egyes kategóriákban?

Az egyértelműen látható, hogy Magyarországon nőnek a bérek. A dinamikus gazdasági bővülés és a munkaerőhiány mellett a béremelkedést az is támogatja, hogy a kormány júliustól 2 százalékponttal mérsékelte a munkáltatói járulékokat (szocho). Ezt a többletet a vállalatok nagy része ugyan idén még nem adta oda a munkavállalóknak, de a jövő évi béremelésekbe fokozatosan beépülhet.

 

Az alsóbb kategóriákban – különös tekintettel a kékgalléros, fizikai munkavállalókra – idén 10 és 20 százalék közötti a béremelkedést látunk. A felsőbb kategóriákban a menedzseri fizetések ugyanakkor legfeljebb 5 százalékkal nőne A pályakezdők és az értelmiségi pozíciók esetében pedig 5 és 10 százalék közötti béremelkedés tapasztalható országos szinten, de hatalmas eltérések vannak Budapest és az egyes régiók között.

 

Az IT-szektorban a folyamatos szakember-képzések ellenére továbbra is átlag felett nőnek a fizetések. A mérnöki pozíciók tekintetében szintén az átlagot meghaladó volt a béremelkedés. Jelenleg nagy kérdés, hogy a német autóipar szűkülése mennyire veti vissza a feldolgozóipari szegmenst. Nagy visszaesésre azonban nem számítunk a mérnöki területen, ugyanis továbbra is hatalmas a hiány a mérnöki végzettséggel rendelkezőkből.

 

A pedagógusok tekintetében is érződik a munkaerőhiány. Esetükben a helyzetet súlyosbítja, hogy jellemzően még mindig garantált bérminimum közelében, 190 000 forintért próbálnak az iskolák tanárokat felvenni és alkalmazni.

 

Előretekintve, az elkövetkezendő években folytatódnia kell a dinamikus béremelkedésnek, mivel egyre kevesebb ember lép be a piacra, azaz a cégek harcolni fognak a dolgozókért.

 

Jó úton halad tehát a bérfelzárkózás a nyugati országokhoz viszonyítva?

Tavaly Németországban 3 százalékkal nőttek a bérek. Ebben az időszakban Magyarországon 10 százalék körüli volt a növekedés mértéke. Ha viszont nominálisan nézzük, akkor ez Németország és Magyarország esetében is 100 eurót jelentett átlagosan. Azaz egyelőre nem kerültünk közelebb a német bérekhez. Túl magas még a bázis Németországban, ezért hosszabb időre van szükség a felzárkózáshoz.

 

A termelékenység szempontjából is van még tennivaló, aminek a növekedése nagyobb mértékű béremelkedést tenne lehetővé. Hazánkban óránként átlagosan 28 eurót termel egy átlagos munkavállaló, míg Ausztriában 48 eurónyi értéket állít elő egy fő. Németországban ez a szám 54 euró. A nyugati országok magasabb egy főre jutó GDP-je nagyrészt az automatizáció és digitalizáció fejlettebb szintjével magyarázható.

 

Hogyan alakulnak a fizetések az egyes szegmensekben?

Egy kereskedelmi vagy pénzügyi igazgató bruttó 2–2,5 millió forintot is megkereshet, míg az informatikusok 1 millió körüli bruttóval térnek haza. A közgazdász pozíciók 7–800 ezer forintos bruttó szintek körül mozognak, de nagyon sok múlik azon, hogy milyen területről és mekkora munkatapasztalatról beszélünk. Egy közgazdász munkavállaló esetében például az is meghatározó, hogy mennyi idegen nyelvet beszél. Ha az angol mellett ismer valaki még egy nyelvet, akkor azt a munkavállalót gyakorlatilag elkapkodják a piacról.

Az alábbi linken elérhető a Randstad fizetési kalkulátora, ahol az egyes szakmák esetében láthatók a minimális, maximális és átlagos bruttó keresetek.

 

Általában hány havi prémiumot szoktak fizetni a cégek?

Ez rettenetesen változó, nagyon nagy a szórás. Van ahol semmit, van ahol kötelező a 13. havi prémium, illetve bizonyos esetekben – főleg menedzsment szinten – a fizetést megduplázzák a prémiumokkal. Átlagosan a prémiumok az egész éves fizetés valamivel több mint 10 százalékát teszik ki.

 

Jelenleg a mezőgazdasági, és a feldolgozóipari állásokat lehetne kiemelni, melyek esetében kiugróan magasok a prémiumok.

 

Milyen gyakran váltanak munkahelyet a magyarok?

A Randstad adatai alapján 4 évente vált munkát egy átlagos magyar munkavállaló. Tavaly például a dolgozók 24 százaléka állást váltott. 4 év után pedig általában 1 havi végkielégítést fizetnek a vállalatok. Érdekesség továbbá, hogy háromból egy munkavállaló azt fontolgatja, hogy munkahelyet vált.

 

Melyek a legnagyobb hiányszakmák, milyen területeken tudnak a munkáltatók legnehezebben munkavállalót találni?

Napjainkban gyakorlatilag minden területen munkaerőhiánnyal szembesülünk. Nincs már olyan terület, ahol könnyű embert találni. Egyedül felsővezetőket könnyű keresni, mivel ők helyezkednek el a piramis tetején.

 

Nincs elég IT szakember, nincs elég mérnök, közgazdász, pedagógus, kék galléros mesterember, de már jogászból is kevés van. Hatalmas a munkaerőhiány például a kiskereskedelemben és a gyártó cégeknél is.

 

A helyzetet súlyosbítja, hogy a következő 3 évben mintegy 450 ezer ember megy nyugdíjba. 16, 17, 18 éves fiatalból ellenben csupán 291 ezer van. Vagyis nagyságrendileg 150 ezerrel többen mennek nyugdíjba, mint ahányan belépnek a munkaerőpiacra.Demográfiai okok miatt tehát a munkaerőhiány a későbbiekben csak súlyosbodni fog.

 

Érdekes tendencia, hogy évről évre tágul a munkáltatók toleranciasávja. Napjainkban már nagyobb arányban felvesznek szülés előtti nőket, 40 év felettieket és csökkent munkaképességűeket is.

 

Munkaerő tartalékok jelenleg az idősebb korosztályoknál azonosíthatók, miután az aktivitási ráta az 55 éves korosztálytól sajnálatos módon látványosan leesik. Pedig ha a cégek felvennének egy 55 éves munkavállalót, akkor arra még 10 évig lehetne számítani.

 

Milyen csatornákon keresztül keresnek munkát az emberek a tapasztalataik alapján?

A legtöbben a személyes kapcsolatokon keresztül keresnek és találnak munkát. Ezt követően jönnek a sorban az állásportálok, a Facebook, az egyes cégek karrier oldalai, a Google, valamint a HR cégek. A lista végén az állásbörzék, a LinkedIn és a Twitter találhatók.

 

Mennyi ideig tart ma állást találnia egy munkavállalónak?

Ez alapvetően a szinttől és a régiótól függ. A nagy többség, ha nagyon akar, akkor akár két nap alatt el tud helyezkedni. A kék galléros munkavállalók gyakorlatilag 4 óra alatt találnak munkát. A felsővezetőknek ugyanez eltarthat akár több hónapig is. Jelenleg néhány nap alatt el tud helyezkedni egy idegen nyelvet beszélő közgazdász. Ezzel szemben, ha két idegen nyelvet is beszél az illető, akkor gyakorlatilag azonnal felszívja a piac.

 

Érdekesség, hogy a munkavállalók 77 százaléka nem keres aktívan munkát, azaz sokan várják, hogy felkínáljanak számukra egy kedvező munkalehetőséget. Őket meg kell találni. Inkább a friss diplomások körében tapasztalható nagyobb fokú álláskeresés.

 

Érzékelik-e a vállalatok a külső lassulást, illetve a német gazdasági visszaesést?

Nagyon sok feldolgozóipari vállalat létszám stopot vezetett be, sőt elkezdtek leépíteni. Ha a német autóipar hanyatlik, miközben majdnem minden motort, alkatrészt Magyarországon gyártanak, akkor ennek idővel hozzánk is begyűrűzik a hatása.

 

Idehaza azonban számottevő a munkaerőhiány, így ha a feldolgozóiparban leépít néhány vállalat, akkor a piac gyorsan felszívja a felszabaduló munkaerőt. Makrogazdasági szinten tehát várhatóan korlátozott lesz a német lassulás hatása.

 

A Magyarországon működő német beszállító és gyártó vállalatok, és az ehhez kapcsolódó iparágak esetében a bérdinamika nagyban függ a német ipar jövőbeni teljesítményétől.

 

Melyek lesznek középtávon a legkeresettebb szakmák, illetve ilyen szakmák tűnhetnek el 10 éves időtávon az automatizáció és a robotizáció miatt?

 

A barátaimnak azt szoktam ajánlani, hogy könyvelőnek, raktárosnak vagy kamionsofőrnek már ne küldjék el a gyereküket. Mérnökből, adatbányászból, IT szakemberből viszont hatalmas lesz a hiány. Ugyanez igaz a digitalizációhoz köthető szakmákra, valamint a műszaki, digitális berendezéseket telepíteni képes mesteremberekre.

 

Teljes cikk

https://novekedes.hu/interju/ma-mar-a-2-5-millio-forintos-fizetes-sem-ritka