2019. 11. 06.

Sajtófigyelő 2019.11.06., szerda

 

Magyarország nyeri az összes tagállam közül a legtöbbet az EU-tagsággal

 

Többet profitálunk az EU-tagságból, mint hinnénk, és ez így maradhat a következő évtized nagy részében is.

 

Közzétette az Európai Bizottság, hogy az egyes tagállamok mennyit profitálnak az uniós tagságból. A testület úgy számolt: Magyarország 2014 és 2018 között éves átlagban 4,64 milliárd euró, azaz 1527 milliárd forint nyereséget köszönhet könyvelhetett el emiatt – ez az ebben az időszakban mért átlagos bruttó nemzeti jövedelmünk 4,02 százaléka. Ha a bruttó nemzeti jövedelemhez (GNI) viszonyítjuk a nyereséget, akkor azt kapjuk: a 27 bentmaradó tagállam közül Magyarország járt a legjobban.

 

Bulgária majdnem ezen a szinten van, ott a GNI 3,97 százalékát hozta az EU-tagság, Lettországban 3,2 százalék az arány, mindenhol máshol 3 százalék alatti a mutató. A 27 tagállam közül (Nagy-Britanniával már nem számoltak) 17 van pluszban, kilencnek negatív a mérlege, Luxemburg pedig kijött 0,00-ra. A legnagyobb mínuszban, -0,41 százalékon Németország áll – máshogy megfogalmazva: ők adták be a legtöbbet a közösbe.

 

Kiszámolták azt is, hogy a következő uniós költségvetési időszakban, 2021 és 2027 között mennyit nyerhetnek az egyes országok csak azon, hogy a közös belső piac tagjai. A becslés szerint Magyarország évi átlagban 17,8 milliárd euróval, vagyis 5880 milliárd forinttal jár jobban annál, mintha nem lenne a közös piac részese. Ez a GNI 10,79 százaléka, ami az unió hatodik legmagasabb mutatója.

 

Mint írták az elemzésben, az uniós tagság nyújtotta előnyök számottevően meghaladják a költségvetési juttatásokat, és téves a „nettó egyenlegekre” szorítkozó megközelítés. Az a koncepció ugyanis, amely szerint elég a befizetett pénzt kivonni az EU-tól kapott összegekből, nem számol azzal, mekkora anyagi előnyt okoz az, hogy az országok tagjai az egységes piacnak és az unió közös politikáinak. Azt sem veszi számításba, milyen üzleti lehetőségeket teremt a kohéziós politika, az EU fő beruházási politikája a vállalkozások számára uniószerte.

 

Teljes cikk

https://hvg.hu/gazdasag/20191105_EU_tagsag_elonyok_nyereseg

 

 

Ez tartja vissza a magyarokat attól, hogy elvállalják az álommelót: kevesen lépik meg

 

A magyar munkavállalók több mint felének fontos szempont munkahelyváltáskor, hogy a lakóhelye közelében találjon új állást – derült ki az OTP Bank felméréséből. Mindössze minden tizedik munkavállaló lenne hajlandó másik településre költözni egy jobb álláslehetőségért. A budapestiek számára előny, hogy a főváros több lehetőséget nyújt, azonban a vidéki ingatlanárak és a mindennapi élet is általában olcsóbb.

 

Van, aki a budapesti nyüzsgésről, van, aki inkább a békés vidéki életről álmodozik, azonban egy dolog szinte mindenkiben közös: munkakereséskor kiemelten fontos szempont, hogy ne szakadjunk el túl messzire onnan, ahol otthon érezzük magukat. Az OTP Bank megbízásából készített felmérés szerint a válaszadók több mint felének fontos, hogy a megszokott környezetében maradjon, illetve hogy elérhető távolságban legyen következő munkahelye.

 

Csupán minden tizedik válaszadó költözne másik településre, ha ott jobb álláslehetőséget kínálnak neki. A budapestiek az országos átlaghoz képest feleannyian hagynák maguk mögött a fővárost egy jobb vidéki ajánlatért. Abban az esetben, ha két hasonló feltételeket kínáló munkahely közül kellene választani, a kitöltők több mint 80 százaléka azt preferálná, amelyiket gyorsabban eléri jelenlegi otthonából.

 

A válaszadók harmada gondolja úgy, hogy a főváros ugyan több álláslehetőséget kínál, de a megélhetés is jóval drágább, mint vidéken. A kitöltők csupán 18 százaléka gondolja úgy, hogy Magyarországon csak Budapesten lehet karriert csinálni. Minden negyedik kitöltő szerint vidéken is jól lehet érvényesülni, ha valaki hajlandó egy másik városban vagy régióban munkát vállalni.

 

A magyar munkavállalók nagy része ragaszkodik ahhoz a településhez ahol jelenleg is lakik, így fontos felismerniük a hazai nagy munkáltatóknak, hogy a főváros mellett a vidéki településeken is érdemes változatos lehetőségeket biztosítani a munkavállalóknak. Friss felmérésünk szerint a magyar munkavállalók csaknem fele folyamatosan nyitott szemmel jár, hátha adódik egy-egy jobb álláslehetőség. A budapesti válaszadók körében ez az arány 10 százalékkal alacsonyabb. Vidéken is csökkenhet az állást váltani kívánók száma, ha a munkavállalók igényeinek megfelelőbb feltételeket biztosítanak a cégek – nyilatkozta Bertalan Imre, az OTP Bank HR vezetője.

 

Teljes cikk

https://www.penzcentrum.hu/karrier/ez-tartja-vissza-a-magyarokat-attol-hogy-elvallaljak-az-alommelot-kevesen-lepik-meg.1084781.html

 

 

Mégsem lesz kötelező a nyelvvizsga a 2020-as felvételin? Javaslatot nyújtott be a minisztérium

 

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a HÖOK-kal és más szervezettekkel való egyeztetés után azt javasolja a kormánynak, hogy a kötelező nyelvvizsga követelmény kerüljön ki a felsőoktatási felvételi elvárások közül, az erről szóló javaslatot szerdán nyújtja be a kormánynak – jelentette be Schanda Tamás, a tárca parlamenti államtitkára Hajdúszoboszlón, a XXI. Országos Közoktatási Szakértői Konferencián.

 

A politikus a szakmai rendezvényen felidézte: a kormány 2014-ben állt elő azzal a javaslattal, hogy a versenyképességi célok elérése érdekében a felsőoktatásba való felvételnek 2020-tól legyen feltétele egy középfokú nyelvvizsga megléte. Mint mondta, akkor minden felelős partnerrel egyeztettek erről, és egyet is értettek, továbbá azt is hangsúlyozta, hogy öt éve volt mindenkinek felkészülni az új szabályozás alkalmazására.

 

“Az elmúlt időszakban azonban különböző szervezetek keresték fel a tárcánkat, hogy a kötelező nyelvvizsga ügyében további tárgyalásokat folytassanak velünk. Meghallgatva a fiatalok, a roma szakkollégisták és a nyelvtanárok véleményét, de továbbra is elköteleződve a versenyképes felsőoktatás iránt, a  korábbi döntés felülvizsgálatára teszünk javaslatot – jelentette be a rendezvényen részt vevő pedagógusok előtt Schanda Tamás.

 

Ahogy korábban írtuk, ha nem változtatnak a kötelező nyelvvizsga követelményén, 2020-ban jóval kevesebben kerülhetnek be egyetemre, főiskolára – a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint a felsőoktatásért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is látja a problémát. A HÖOK azt javasolja, hogy a felsőoktatási tanulmányok első évének végéig kapjanak haladékot a diákok.

 

Teljes cikk

https://eduline.hu/erettsegi_felveteli/20191105_kotelezo_nyelvvizsga

 

 

Belerúgott a kormány a nyugdíj előtt állókba?

 

Az 55 évnél idősebbek körében a legnagyobb munkanélküliség, hiába a munkaerőhiány az országban. A kormány viszont idén megszüntette a korosztály foglalkoztatásának támogatását, így tíz évig komoly bajban van ez a generáció.

 

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) legfrissebb jelentése eszerint szeptember végén a 25 éven aluli korosztályba 36,8 ezer álláskereső tartozott, az 55 éves és afelettiek száma viszont majdnem ennek duplája, összesen 60,8 ezer fő volt. Utóbbiak adják az álláskeresők negyedét. A szám értékeléséhez pedig érdemes tudni, hogy a sorozatos kudarcok után nagyon sokan fel is hagynak a próbálkozásokkal – írja cikkében Azénpénzem.hu, amely azért járta körbe a kérdést, mert több olvasójuk is jelezte ebből a generációból, hogy nem érzik az állítólagos munkaerőhiányt.

 

A legtöbb HR-es kerüli ezt a korosztályt, nem is hívják őket állásinterjúra, ha az önéletrajzból látják, hogy hány évesek. Tanácsként a szakértők ezért azt javasolják, hogy se az életkort ne tüntessék fel, se fényképet ne szúrjanak be. A szóbeli beszélgetésen pedig azt hangsúlyozzák, hogy egészségesek.

 

Egy fontos eleme a problémának, hogy az 55 év felettieknek korábban járó foglalkoztatási kedvezményt (ez míg volt, havi mintegy 10 ezer forintot jelentett) az idén szüntette meg a kormány. A lépést azzal magyarázták, hogy a nyugdíjasok foglalkoztatása eleve jobban megéri idéntől, mert utánuk csak szja-t kell fizetnie a munkáltatóknak. Viszont ez még a nyugdíj előtt álló korosztály, amelyik jó 10 évvel fiatalabb.

 

Az M1 csatornán a hétvégén Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár arról beszélt, hogy a KSH augusztusi adatai szerint az 55-64 éves korosztályban mindössze 57 százalékos a foglalkoztatottság. Vagyis: 43 százaléknak nincs munkája. Ezen szerinte továbbképzésekkel lehetne segíteni, mert az 55 év felettiek mindössze 2,6 százalék vett részt képzéseken.

 

De rossz hír a nyugdíj előtt állóknak, hogy a képzési rendszert átalakították, ami hosszabb ideig tart így sok esetben, valamint hogy a magyar gazdaság növekedése a várakozások szerint lassulni fog, ami miatt kevesebb munkaerőre lehet szükség.

 

Teljes cikk

https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/nyugdij-munka-tamogatas-nyugdijas-55-eves.694541.html

 

 

Vigyázat, függőséget okoz!

21. századi ”betegség”: az információ nassolás

 

Az agyunk minden helyzetben próbál értelmet nyerni a körülöttünk lévő információáradatból, információhiányban pedig akár automatikusan is „befoltozza” a hiányzó részeket. Ilyen hajlam mellett, úgy tűnik, az agyunk simán információfüggővé válhat! Ezt a jelenséget is vizsgálják mostanában az elmeműködéssel foglalkozó kutatások – írja a HRDoktor.

 

A legfrissebb kutatások szerint az agyunk szinte ki van éhezve az információra, mi pedig, akik az információ forradalmának korában élünk, simán „információ-nassolóvá” válhatunk. A helyzetünket ugyanis messze nem könnyíti meg, hogy irdatlan mennyiségű információ vesz minket körbe, amit szabadon szinte bármikor elérhetünk.

 

Az ember természeténél fogva kíváncsi természetű. Tudattalanul is folyamatosan tanulunk, felfedezünk és próbáljuk megérteni a minket körülvevő világot. Ez az eredendő kíváncsiság azonban nem minden körülmények között van ránk kedvező hatással, hiszen a mai eszközök és információs csatornák mellett az információ fogyasztása könnyen kényszercselekedetté válhat. Ráadásul a megszokásból végigpörgetett hírfolyamok és a megannyi klikkvadász tartalom nem éppen egészséges táplálék az agyunk számára. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy értéktelen információval nassoltatjuk az elménket, ráadásul telhetetlenül.

 

Kíváncsiság, jutalmazás és telítődés

Az információkereső magatartás mögött meghúzódó kíváncsiságot akarta láthatóvá tenni az a kutatás, ami funkcionális MRI felvételek segítségével vizsgált olyan önkénteseket, akiket játék közben figyeltek meg. A vizsgálatban használt szerencsejáték úgy lett felépítve, hogy az önkéntesek eldönthették, mennyit kockáztatnak azért, hogy új információhoz jussanak – így javítva győzelmi esélyeiket. A résztvevők többnyire logikus döntéseket hoztak, és szintről szintre mérlegelték az információszerzéssel járó kockázatot is.

 

Mi volt a trükk? Az információszerzés irányába nagyobb kíváncsiság mutatkozott, amikor a döntésnek magasabb tétje volt – még akkor is, ha a megszerezhető információ a játék kimenetelét és a nyerési esélyeket igazából nem befolyásolta. Ezt megfigyelve a kutatók arra jutottak, hogy a pszichés, kíváncsiság által hajtott impulzusok annyira erősek, hogy akár a megfontolt döntéseket is lenyomják. Ez röviden annyit tesz, hogy az ember nem feltétlen az értéke miatt nyúl bizonyos információforrásokhoz, hanem egyszerűen azért is, mert „tudni” akar, még akkor is, ha nem származik belőle haszna.

 

A jelenség központi eleme a „megérzés” élménye. Minél kellemesebb jutalomnak látjuk az információt, annál értékesebbnek gondoljuk.

 

A játék során megszerzett információ az agyi jutalmazó rendszer két nagy területét, a striátumot és a ventromediális prefrontális kérget aktiválta. Ezek a területek lépnek működésbe akkor is, ha pénzjutalmazásban, jó ételekben vagy éppen rekreációs drogokban talál valaki plusz örömöket. Ilyenkor az agy dopamint termel. A dopamin pedig olyan hormon, aminek szintje jelentősen meghatározza az ember motiváltságát. Ez magyarázza tehát azt az egyre gyakoribb jelenséget, hogy „ráfüggünk” a közösségi oldalak tartalmaira és a telefonunkra érkező értesítésekre.

 

Evolúciós szempontból a bennünk lévő eredendő kíváncsiság és a kíváncsiságból megszerzett tudás a túlélési esélyek javítását szolgálja. Mostanra viszont olyan körülmények közt élhetünk, ahol a túlélés és a megszerzett információ nincs szükségszerűen kapcsolatban egymással: haszontalan információ fogyasztásába kezdtünk. Vajon mennyiben rontja majd ez a fordulat a túlélési esélyeinket?

 

Teljes cikk

http://hrpwr.hu/pszichologia/cikk/21__szazadi_betegseg__az_informacio_nassolas