2019. 11. 05.

Sajtófigyelő 2019.11.05., kedd

 

Brexit: 55 ezer magyar biztosan kint marad

A Parlamentben számoltak be a brit kilépés állásáról.

 

Szeptember végéig 55 600 magyar kérelmezte az Egyesült Királyságban a letelepedett státuszt – hangzott el az Országgyűlés Európai ügyek bizottságában, ahol Iain Lindsay brit nagykövet és Takács Szabolcs, a kormány Brexit-ügyi miniszteri biztosa számolt be a brit kilépés helyzetéről.

 

Emlékezetes: néhány napja újból elhalasztották a Brexit időpontját, jelen állás szerint ez valamikor január 31-ig történhet meg attól függően, hogy a britek mikor adják áldásukat az EU-val erről kötött megállapodásról. Mivel Londonban időközben előrehozott választásokat írtak ki, amelynek dátuma éppen a következő rendes EU-csúcs első napja, december 12-e, egyelőre kétséges, mi is történik. Így a felek azt sem zárják ki, hogy a britek végül mégis megállapodás nélkül távoznak az unióból.

 

Ebben a képlékeny helyzetben komoly újdonságokra nem is nagyon lehetett számítani a parlamenti bizottság ülésén sem, ahol Hörcsik Richárd bizottsági elnök némi malíciával a Forsyte sagához hasonlította a 2016-os népszavazás óta tartó folyamatot, amelyben „ember legyen a talpán, aki tudja, éppen hol tartanak a tárgyalások”.

 

Ezért is különösen fontos, hogy az ott élők vagy a britekkel gazdasági kapcsolatban levők számára legyenek bizonyosságok. Takács elmondta, hogy az Egyesült Királyságban élő, a kormány által 150-200 ezer fősre becsült közösség helyzetét rendezték a brit jogszabályok, és a viszonyosság alapján az itt élő britekét is. Azt is megjegyezte, hogy az 55 ezres regisztráció a tizedik legmagasabb a nemzetek közül, és bár sokan úgy gondolják, hogy a bevándorlásban a kelet-közép-európai országok járnak élen, valójában a magyarok előtt vannak a franciák, az olaszok vagy a spanyolok is. (A listát, nem meglepő módon a lengyelek vezetik nagyjából egymillió regisztrációval.)

 

Takács arról is beszélt, hogy egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy a Brexit utáni kereskedelmet milyen mértékben terhelik majd vámok. Ha abból a javaslatból indulunk ki, amelyről nemrég kezdett el tárgyalni a brit parlament, az alapján no deal esetén is az első 12 hónapban csak a termékek 11-12 százalékára vetnének ki vámot, ez a brit–magyar forgalmat tekintve mindössze 6 százalékot tesz ki.

 

Teljes cikk

https://hvg.hu/gazdasag/20191104_Brexit_parlament_takacs_szabolcs?fbclid=IwAR1EamMIIFUMbHJBfi13ZTvXWWxcfIXN-wkr4uzc62uAny9hhNmIOXu96Gw

 

 

Százezres is lehet a fizetésemelés

 

A szakoktatói bérek rendezéséhez a költségvetés évi 35 milliárd forint többletforrást biztosít

 

Akár a százezer forintot is meghaladhatja a szakmai tárgyakat tanító pedagógusok keresetnövekedése a következő tanévtől. Mivel lehetőség lesz egyéni béralkura, a legjobban teljesítő oktatók béremelése jóval harminc százalék fölötti is lehet — tudta meg lapunk Pölöskei Gáborné helyettes államtitkártól, akit a héten benyújtott szakképzési törvény részleteiről kérdeztünk. Mint kiderült: változni fog a tanárok továbbképzési kötelezettsége is, a szakmát szerző fiatalok pályakezdési támogatása pedig ugyancsak több százezer forintra rúghat, miközben a diákok már a tanulmányok ideje alatt is kapják az ösztöndíjat.

 

Minden korábbinál jelentősebb béremelés vár a szakképzésben dolgozó pedagógusokra és oktatókra, az új rendszerben a diákok is már az első évtől ösztöndíjban részesülnek – hangsúlyozta lapunknak Pölöskei Gáborné az új szakképzési törvény héten nyilvánosságra hozott tervezete kapcsán. A törvény tervezetét kedden nyújtották be az Országgyűlésnek, és a következő tanévtől lép majd életbe. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára megkeresésünkre rámutatott, hogy a 2020. jú­lius elsején életbe lépő béremelés lehetővé teszi a legjobb szakemberek megtartását és újak bevonását a szakképzésbe óraadóként a piaci szférából.

 

A szakképzésben dolgozók anyagi megbecsülésének javítása hozzájárul a szakképzés színvonalának emeléséhez. A jövőben az oktatók egyéni béralkut köthetnek a munkáltatóval a számukra legkedvezőbb feltételekkel. A túlságosan merev bértáblával járó közalkalmazotti törvény hatálya alól való kikerülés így a nagyobb béremelést, a lehetőségek bővítését jelenti, a szakmai érdekképviseletek által is régóta várt teljesítményalapú, versenyképes, motiváló bérezési rendszer megteremtését eredményezi – fogalmazott Pölöskei Gáborné, utalva rá, hogy eseteként kiugró mértékű is lehet a juttatások emelkedése.

 

Mint mondta, a több mint 32 ezer pedagógust érintő fizetésemelés mértéke országos átlagban harminc százalékos lehet, a differenciáltan megállapított bérek így a legjobban teljesítő, elsősorban szakmai tárgyakat tanító pedagógusok esetében ennél nagyobb mértékben is emelkedhetnek. Például egy egyetemi diplomával és tíz év szakmai gyakorlattal rendelkező, Pedagógus II. besorolású szakmai tanár illetménye bruttó 300 ezer forint helyett a jövőben a bruttó 400 ezer forintot is meghaladhatja.

 

A jövőre életbe lépő nagyarányú béremeléshez a költségvetés évi 35 milliárd forint többletforrást biztosít.

 

A szakképzésben oktató tanárok bérének megállapítására rugalmasabb rendszer alakul ki, amelyben senki nem fog rosszabbul járni. A minisztérium eddig is tárgyalt az érdekképviseletekkel, és a napokban is tárgyal majd.

 

Az új törvény garanciát jelent arra is, hogy a szakképzésben a legfelkészültebb oktatók a legújabb ismereteket oktassák. A megújuló továbbképzési rendszer biztosítja, hogy a tanároknak a technológiai és a gazdasági fejlődéssel lépést tartó, naprakész tudásuk legyen. Az előterjesztés szerint ugyanis a szakképzésben oktatóknak négyévente kell továbbképzéseken részt ven­niük. Az oktatás minőségének és színvonalának javítása érdekében hatvanórás továbbképzéseket ír elő a törvénytervezet, ami munka mellett akár egy-két hónap alatt is elvégezhető. Fontos még az is, hogy az igazgatók háromévente értékelik a tanárokat a szakképző intézményre szabott módszertan szerint.

 

Az új rendszerben rugalmas alkalmazási feltételek mellett piacképes bért kínálhatnak az iskolák. Így lehetővé válik a legjobb tanárok megtartása, a cégeknél dolgozó szakemberek akár teljes állásban, akár vállalati munkájuk mellett óraadóként kapcsolódhatnak be az oktatásba – húzta alá Pölöskei Gáborné.

 

Jól járnak a szakképzést választó diákok is, hiszen míg ma csak a hiányszakmákban tanulók kapnak ösztöndíjat, a jövőben mindenki fog, amelynek mértéke a tanulmányi eredményektől függ. Új elem a törvényben az akár több százezer forintos egyszeri pályakezdési juttatás, melyre akkor jogosult a tanuló, ha sikeresen befejezi a képzést és szakmát szerez. Évente kétezer diák – hátrányos helyzetére és jó tanulmányi eredményére tekintettel – Apáczai-ösztöndíjra is pályázhat. A minisztérium szerint az új rendszerben végzett fiatalok pályakezdőként biztos elhelyezkedésre és tisztességes bérekre számíthatnak.

 

Teljes cikk

Magyar Nemzet

 

 

90 ezres bérszakadék a magyar boltokban – nem mindegy ki, hol dolgozik

 

Még mindig van 200 ezer forint alatti havi bruttós boríték a boltokban, pedig folyamatosan emelnek bért a boltosok, hiszen a legnagyobb munkaerőpiaci gond a boltról boltra vándorló eladó. A legjobban most éppen az iparcikk vegyes boltok fizetnek, a legkevesebbet a kínai, vietnami ruhás piacok. A boltos bérolló 91 ezer forint – értékelte a friss KSH adatokat a blokkk.com.

 

A boltos bérrangsor első és utolsó helye is fordulatot hozott az eladók bérrangsorában. A legfrissebb – júliusi – statisztika szerint a boltos világban a legvaskosabb hó végi borítékkal az iparcikkes vegyesboltok eladói, árufeltöltői, pénztárosai számolhattak 278 ezer forintos havi bruttó átlagkeresettel. Csupán kis különbséggel szorultak a boltos bérrangsor második és harmadik helyére az illatszerboltok (277 ezer) és az autószalonok (274 ezer) eladói – írja a kereskedelmi szakblog.

 

A legrosszabbul a ruházati piacok fizetnek, zömében a kínai, vietnami árusok eladóit, 187 ezer forinttal. A zöldséges (192 ezer) vagy a halas bolt (189 ezer) eladója sem számolgathat sokkal tovább hó végén a fizetési borítékját feltépve.

 

Nehezen bírják a bérversenyt a kicsik

A bérolló 91 ezer forint, ami azt is jelenti, hogy ugyan jelentősen, az elmúlt három esztendőben évről évre 10 százalék feletti tempóban emelkedtek a boltos eladók fizetései, de a különbségek is nőttek. Ez tükrözi azt is, hogy a kisebb boltosok nehezebben bírják a bérversenyt, egyidejűleg pedig a bérkülönbség egy technológiai szakadást is mutat. A nemzetgazdasági átlag felett mindössze négy boltcsoportban tudják megfizetni az eladókat, de a boltos kiskereskedelmi átlagot nézve is szinte csaknem azonos a kép, hiszen boltos átlag felett csak öt bolttípus mozog.

 

Minden boltos “kapaszkodik” az eladójába

A legnagyobb arányú emelést az élelmiszerpiacos árus adta az eladóinak, az előző évi 174 ezer forintos fizetés itt majdnem negyedével ugrott meg, 215 ezer forint lett. De ez csak a százalékos arányt tekintve a legnagyobb, hiszen a jelenleg éllovas iparcikk vegyes boltok, melyek közé nagy üzletláncok is tartoznak, 20 százalékkal emelt bért, 45 ezer forinttal vastagítva a hó végi borítékot.

 

Vannak még 200 ezer forint havi bruttó alatt fizető boltok, a ruhás piacok mellett a hús, pékáru, zöldséges és a halas boltok. Ezek jellemzően kisboltok, és van köztük olyan is, ahol a garantált bérminimumot sem hozza az átlag (nem minden üzlettípusban kötelező a szakképesítés, például a zöldséges, vagy ruházati eladónak sem, de egy halasnak, húsárusnak, csemegepultosnak igen).

 

A turkálók is tartják magukat (215 ezer forint) a kisboltos kör közepe táján. Érdekes módon a vásárlók körében menő cuccokat kínáló híradástechnikai boltok (231 ezer) , vagy éppen webáruházak (226 ezer) csak a középmezőnyben tanyáznak. Hiába, az akcióval dúsított piaci verseny nem enged meg nagyobb bérköltséget.

 

Teljes cikk

https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/munkaeropiac-munkaerohiany-bolt-uzlet-ber-kiskereskedelem.694469.html

 

 

Szokatlan módszerrel toboroz a hazai multi: így szólítja meg a passzív dolgozókat

 

Hiába mérséklődött a betöltetlen álláshelyek száma a versenyszféra munkaerőhiányos területein, összességében nem látnak drasztikus változás a multinacionális vállaltok hazai egységeinél. Elsősorban informatikusokra, azon belül is szoftverfejlesztőre, rendszerfejlesztőre van kereslet, de hiány van közgazdászokból, gazdasági elemzőkből, pénzügyesekből is. Ám vannak még tartalékok a magyar társadalomban, elég, ha csak megnézzük az aktivitási rátát, ami még mindig jóval alacsonyabb, mint az európai átlag – mondta el a Pénzcentrumnak Fremda Balázs. A Morgan Stanley budapesti irodájának HR vezetője elárulta, milyen módszerekkel keresik leendő kollégáikat: azokra fókuszálnak, akik hosszabb kihagyás után szeretnének visszatérni a munka világába.

 

2019 második félévében már érdemben mérséklődött a betöltetlen álláshelyek száma a versenyszféra munkaerőhiányos területein. Ön hogy látja, valóban ez a tendencia?

 

Én összességében nem látok drasztikus változást az elmúlt másfél évben, de ez attól függ, hogy mely szakterületről beszélünk. Vannak területeink, ahol különböző intézkedéseken keresztül kifejezetten sikeresen tudtunk új szakembereket bevonzani a munkaerőpiacra, ami érezhetően növelte az adott területen rendelkezésre álló munkaerőt. Általánosságban viszont továbbra is nagyon kompetitív és jelöltvezérelt piacról beszélhetünk, legalábbis azokra a területekre ezt lehet mondani, amikre mi keresünk munkatársakat. Ha pénzügyi, informatikai szakemberre, matematikai elemzőre gondolok, továbbra is nagy a kereslet.

 

Jelenleg hány nyitott pozíció van a Morgan Stanley magyarországi központjában?

Ez folyamatosan változik. A teljes iroda létszáma már kétezer fő felett van. Ha megnézzük az elmúlt 10 év tendenciáját, azt láthatjuk, hogy folyamatosan bővült a létszám, ami egy nagyon tudatos építkezés eredménye Magyarországon. Azt is látjuk, hogy ezt az irodát fokozatosan tovább tudjuk bővíteni, mivel továbbra is nagyon jó minőségű munkaerőt találunk a magyar piacon, ám az is igaz, hogy nem biztos, hogy reális egyszerre felvenni ezer embert. A vállalat nagyon meg van elégedve a budapesti lokációval, nem véletlen, hogy már 13 éve itt vagyunk. Jellemzően 50-100 nyitott pozíciónk van egyszerre, de ez folyamatosan változik.

 

Ezt a folyamatos változást jellemzően mi befolyásolja?

Az, hogy az egyes területeken miképp valósul meg a location strategy, milyen ütemben érkezik Budapestre pozíció. De ez azon is múlik, hogy hány embert kell felvennünk, ne felejtsük el, a toborzásnak is van szezonalitása. Általánosságban azt lehet elmondani, hogy folyamatosan nagy számban keresünk olyan minőségi és tapasztalt szakembereket, akik sokszínű szakértelmük és látásmódjuk révén értéket tudnak teremteni a Morgan Stanley számára.

 

Mely területekre?

Elsősorban informatikusokat, azon belül is szoftverfejlesztőt, rendszerfejlesztőt. Itt nem kifejezetten az egyszerű rendszergazdai feladatokra gondolok, hiszen az összetett mérnöki infrastruktúra-tervezés is Budapestről történik. Emellett keresünk közgazdászokat, gazdasági elemzőket, pénzügyeseket, ott is elsősorban elemző pozícióba, illetve matematikai elemzőket. Nagy a kereslet BI területen is, olyan emberekre van szükségünk, akik adatvizualizációval, adatelemzéssel foglalkoznak. Nyitottak vagyunk a jelöltek hátterét és szaktudását illetően:  dolgozik nálunk fizikus, kémikus, a HR-en van egy olyan kolléga, akinek meteorológiából van PhD-je, mert azt gondoltuk, hogy az a tudás, tapasztalat, amit ő hoz számunkra, értékes lehet: egy olyan HR-adatelemző csoportban van, ahol az ő összetett adatelemzési készsége hasznos számunkra.

 

Büszkék vagyunk rá, hogy erős és pozitív vállalati kultúra alakult ki budapesti munkatársaink körben. Ennek egyik bizonyítéka, hogy nemrég a PwC díjátadóján 2019 legvonzóbb munkahelyévé választották a Morgan Stanley-t a fiatal szakemberek számára az üzleti szolgáltató vállalatok között. Nemcsak a jelöltek tehetsége fontos számunkra, hanem az is, hogy osztják-e alapértékeinket: azt, hogy a vállalat visszaad a környezetének, hogy igyekszik mindig helyesen cselekedni, hogy kimagasló ötletekkel tör vezető szerepre, és hogy az ügyfelet helyezzük első helyre.

 

Ezen felül házon belül is képzik a saját embereiket?

Abszolút, hiszen ez kifejezetten fontos a mai világban, és az informatikai területén ez hatványozottan igaz: folyamatosan képezniük kell magukat az embereknek. Pár év kihagyás után teljesen más technológiával találja magát szembe az ember – éppen ezért nagyon sokféle képzést biztosítunk. Elsősorban technológiaiakat, melyek között megjelennek a Lynda.com professzionális online képzései valamint a komolyabb minősített képzések is. Házon belül is sokféle olyan oktatásunk van, amit kollégáink tartanak, egy adott terület kiemelt szakértői. Emellett nagyon sok képzést biztosítunk a különböző készségek fejlesztésére: kommunikációs, prezentációs készség, vagy éppen időmenedzsment.

 

Nyitottak a munkavállalók ezekre?

Nemcsak hogy nyitottak rá, de elmondható, hogy kifejezetten nagy rájuk az igény. Sok olyan készség van, amiben fontos, hogy fejlesszük a munkavállalóinkat annak érdekében, hogy nemzetközi szinten is versenyképesek legyenek. Mivel multinacionális vállalat vagyunk, nagyon sok irodával dolgozunk együtt a világban, és a munkavállalóink látják, hogy más országokban milyen képességekkel, készségekkel rendelkeznek a kollégák, és nyilván nem szeretnének lemaradni. Mi ezt maximálisan igyekszünk támogatni minden eszközzel, amelyek rendelkezésünkre állnak. Mindemelett munkatársaink mindennapi kapcsolatban állnak a globális hálózat más irodákáival, ez a nemzetközi környezet pedig nagyszerű lehetőségeket kínál arra is, hogy egymástól tanuljunk.

 

Teljes cikk

https://www.penzcentrum.hu/karrier/szokatlan-modszerrel-toboroz-a-hazai-multi-igy-szolitja-meg-a-passziv-dolgozokat.1084723.html

 

 

Autószerelőből és karosszériásból is hatalmas a munkaerőhiány

A munkaerőhiány is emeli a kgfb-díjakat

 

A munkaerőhiány és az alkatrészek drágulása is hozzájárul a jövő évi kötelező felelősségbiztosítási díjak (kgfb) emelkedéséhez, amelynek mértéke a CLB biztosítási alkusz cég szerint is átlagosan 10-15 százalék lehet. A CLB közleményében azt írta, év végi fordulója még mintegy 1 millió autósnak van, az új tarifát november 2-án hirdetik ki a biztosítók.

 

A drágulás egyik indokaként említik az átlagosnál több idei balesetet, de megjegyzik azt is, hogy autószerelőből és karosszériásból legalább akkora hiány van, mint a munkaerőpiac többi területén, így egyre jobban meg kell becsülni – meg kell fizetni – azokat, akik még megmaradtak ebben a szakmában.

 

A jelentősen megemelt bérüket elsősorban a vállalási díjból pótolják az autószerelő cégek: drágul a javítás, miközben az alkatrészárak is nőttek, és ez kihat a biztosítási díjra is – fejtette ki Németh Péter, a CLB online értékesítési és kommunikációs igazgatója a közleményben.

 

A novemberi kampány egyre kevesebbeket érint, hiszen év végén már csak a 2010 előtt vásárolt járműveknek van kgfb-fordulója, bár ezekből a viszonylag idős járművekből is még egymilliónál több fut az országban – jegyezték meg. Ezeknek az ügyfeleknek a biztosítók legkésőbb november 11-éig küldik ki azt a levelet – postán vagy emailben -, amelyben közlik a jövő évre megajánlott díjat. A jelenlegi szerződés felmondására legkésőbb december elseje éjfélig van lehetőség, az új biztosítás kiválasztásának határideje pedig december 31. – írták.

 

A CLB szakértője szerint idén sem kell elhamarkodottan az első napokban váltani, mindenkinek érdemes megvárnia, hogy a saját biztosítója milyen tarifaajánlatot küld. Németh Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy semmit nem kell tenniük azoknak, akik maradnak régi biztosítójuknál, a válasz nélkül hagyott értesítést a cég érvényesnek tekinti, és a megajánlott tarifát fogja érvényesíteni.

 

Teljes cikk

https://szakszervezetek.hu/dokumentumok/mibol-elunk/20283-a-munkaerohiany-is-emeli-a-kgfb-dijakat