2019. 10. 22.

Sajtófigyelő 2019.10.22., kedd

 

Nagyot fordult a világ: így keresnek állást most a magyar melósok

 

Régi filmekből ismerős jelenet, amikor a fiatal pályakezdő kezében piros tollal az újság fölött görnyedve karikázza be a szimpatikus álláshirdetéseket. Mára már mindez elképzelhetetlen, egyre kevesebb szerep jut a nyomtatott sajtónak, mert mintha korosztálytól függetlenül mindenki kezéhez odaragadt volna az okostelefonja. A HelloVidék utánajárt, mennyiben változtatták meg a kütyük és az internet az álláskeresési szokásokat.

 

Régen napi-, hetilapokban, plakátokon és szóróanyagokon hirdették a betöltetlen pozíciókat a potenciális álláskeresőknek, míg a technológia fejlődésével mindez a papír alapú hirdetések felől a pixelvilág irányába tolódott el. Mi azonban a mérvadó, az irányadó a fejlett technológia korában? Ha nem a print médián keresztül hajkurásszuk az álláshirdetéseket, mi vált, ha úgy tetszik, piacvezető hirdetési felületté? A Budapesti Metropolitan Egyetem és a SentiOne nemzetközi közösségi médiafigyelő cégcsoport 2019. júniusában publikált közös kutatása szerint a fiatalabb korosztály, az Y- és Z-generációhoz tartozók számára a Facebook vált a munkaerőpiaci iránytűvé, innen gyűjtik be a munkavállalással és a munkaerőpiaccal kapcsolatos információkat, legyenek azok hasznos tippek egy állásinterjúnál vagy éppen konkrét állásajánlatok.

 

A tendencia már 2 évvel ezelőtt is érzékelhető volt, akkor még a gyakorikerdesek.hu került fel a képzeletbeli dobozó harmadik fokára, ezt megelőzte a Twitter, de már akkor is tarolt a legnépszerűbb közösségi médiafelület, a Facebook. A pályakezdők az álláshirdetéseket 2017-ben 50%-ban még utóbbi oldalról érték el, de jellemzően a gyakornoki munkát keresők 60%-a weboldalakról és portálokról szerzett számára hiteles információkat a betölteni kívánt pozícióról.

 

Konkrét álláskeresési tapasztalatairól ez év júniusában a Profession.hu is beszámolt, felmérésük szerint a mobiltelefonra optimalizált applikációjuknak köszönhetően az álláskeresők kétharmada már ennek segítségével böngészi kínálatukat. A mobiltelefonok térhódítása megjelenésük óta töretlen, internetes szörfözésre való használatuk 8 százalékponttal 74%-ra emelkedett, míg az asztali gépek és laptopok aránya 19 százalékponttal 77%-ra zuhant, amellyel bár még így is vezetnek, de érezhető, hogy a hordozható mini szuperszámítógépek előbb-utóbb lekörözik a PC-ket. Mindemellett bár a Profession.hu látogatóinak 65%-a mobiltelefonról érkezik, a tényleges jelentkezéseknél még mindig 69%-os túlsúlyban vannak a hagyományos gépek mintegy a biztos siker zálogaként. De mit tapasztal Magyarország többi álláskereső portálja?

 

A CVOnline portál nem rendelkezik telefonos applikációval, a mobilra optimalizált weboldal fejlesztését viszont elengedhetetlennek érezték, így mára a megkeresések felületei tekintetében az okostelefon 49%-kal átvette a vezetést, 48%-kal második helyre szorultak a hagyományos PC-k, és mindössze csekély, 3%-os arányban szerepelnek a statisztikában a táblagépek. Bár a közösségi média térhódítását egyértelműen érzi a portál, azonban esetükben még mindig a direkt megkeresések vannak túlsúlyban.

 

A Facebook-elérésünk folyamatosan növekszik, de alapvetően még mindig a webes forgalom meghatározó, mely az előbbi duplája – válaszolta a HelloVidék kérdésére a CVOnline tartalommarketing menedzsere.

 

A Jobinfo álláskereső portál a HelloVidék kérdésére elárulta, a hozzájuk forduló álláskeresők többsége már mobiltelefonról böngészi a hirdetéseket, azonban a konkrét jelentkezések legtöbbször még mindig asztali számítógépről érkeznek, mert valószínűsítik, hogy az önéletrajz csatolás okostelefonról problematikus vagy éppen nem áll rendelkezésre.

 

Az állásaggregátorok, mint a Jobinfo, álláskeresésben betöltött szerepe változatlanul fontos az álláskeresőnek, aki aktívan keres állást, a legjobb helyen az állásaggregátor oldalakon van, mivel ott elérheti egy helyen a legjobb állásokat. Ma már azonban a megváltozott álláspiaci körülmények miatt fontossá vált, hogy a látens álláskeresőket is elérjük, akikben még nem fogalmazódott meg a váltás gondolata, de szeretnének előrelépni vagy váltani, ha szembejön egy jó ajánlat. Erre jó a közösségi csatorna, ahol egy-egy igazán jól célzott ajánlattal meg tudjuk szólítani a felhasználókat, akik aztán a Jobinfora érkezve megtalálják a konkrét állás mellett a képességeik alapján releváns állásokat – számolt be tapasztalatairól a portál ügyvezető igazgatója.

 

A Jobinfo tekintetében nem tapasztalják, hogy jelentős mennyiségű forgalomátrendezős menne végbe a közösségi média platformok egyre hangsúlyosabbá válásával, viszont tagadhatatlanul a keresési láncolat egyik fontos elemévé léptek elő, mert az álláskeresők által ezeken a felületeken megosztott információk alapján a legrelevánsabb hirdetésekkel tudják elérni őket. „A látogatottsággal való villogás a múlté, akkor hatékony egy állásportál, ha minél kisebb meddőszórással a lehető legrelevánsabb jelölteket tudja szállítani” – fogalmazott a kérdés kapcsán az ügyvezető. A Jobinfo továbbá kitért arra is, hogy egy mobiltelefonos applikációnak csak akkor látják értelmét, ha azzal nem a már meglévő felületet alakítják át, hanem mind élményben, mind szolgáltatásban többet nyújthatnak az álláskeresőknek.

 

Találtunk olyan szolgáltatásokat és innovációkat, amelyek mentén egy Magyarországon még nem látott állás-önmenedzselési megoldással jöhetünk ki. Jelenleg ezen dolgozunk, és reméljük, hogy hamarosan bemutathatjuk a piacnak – számolt be legújabb fejlesztéséről a Jobinfo ügyvezetője.

 

A Jobline szintén észlelte a munkakeresési szokások változását, a megtekintések száma hozzájuk már több mint 50%-os arányban mobiltelefonokról érkezik, ami évről évre növekvő tendenciát mutat, ezért igyekeznek a weboldalt a telefonon állást keresők számára minél komfortosabbá tenni. „Az álláskeresők közel fele direkt úton jut el az álláshirdetéseink végoldalaira, emellett a közösségi oldalakról jövő forgalmunk 10% alatti súllyal jelenik meg” – számolt be tapasztalataikról a portál termékmenedzsere. Azonban hiába a közösségi média mindennapokban való konstans jelenléte, a Jobline munkatársai azt tapasztalják, hogy az ezeken a felületeken megjelenő tartalmaik vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis mértékben járulnak hozzá, hogy a portálon kínált tartalmak és álláshirdetések látogatottsága növekedjen.

 

A HRPortál csoporthoz tartozó allasportal.hu a többi site-hoz hasonlóan észlelte látogatottságában a technológiai fejlődés lenyomatát, azonban az álláskeresők még mindig többségében hagyományos asztali számítógépről látogatják őket, és mindössze 30% az okostelefonokról érkezők aránya. Ebből adódóan nem érzik indokoltnak egy telefonos applikáció kifejlesztését, amíg azt a telefonos megkeresések aránya nem teszi feltétlenül szükségessé, mert a weboldal jelenleg is optimális a mobiltelefonos böngészésre. És bár jelentős túlsúlyba kerültek a közösségi médiafelületek, mint a Facebook, a Twitter, az Instagram vagy éppen a Tumblr, a portál véleménye ezek tekintetében eltérő más honlapok gyakorlatától. Sajnos közösségi média felületet még nem alakítottunk ki, alapvetően drágának találjuk az onnan való forgalomterelést, ezért maradunk a hagyományos eszközöknél – válaszolta Markovics András, a HRPortált kiadó Brand & Standard Kft. ügyvezetője.

 

Az állásajánlatokat kínáló portálok tapasztalati alapján jól látszik, hogy a közösségi médiaplatformok térhódításával egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a hirdetések Facebookon való megosztásai a bizonytalan álláskeresők felkutatásában, és a látogatók mindinkább mobiltelefonjaikról böngészik a hirdetéseket. Túlnyomó többségében már átvette a vezetést az okostelefon a hagyományos PC-kel szemben, azonban a kézbe simuló szuperszámítógépek körüli újdonság varázsa még mindig tart, mert jellemző, hogy a konkrét jelentkezések még mindig a számítógépekről érkeztek, bár e tekintetben vitatható, hogy a CV csatolásának nehézsége vagy egyéb probléma állhat a háttérben.

 

A tendencia tehát lassabb, mint amilyen menetet a technológia szédítő fejődése diktál, azonban tagadhatatlanul érzékelik a változás szelét az álláskereső portálok, amivel előbb vagy utóbb, de kénytelenek lesznek felvenni a tempót, ha eddig még nem tették meg. És hogy mennyiben érzékelhető mindez a vállalatok munkaerő-toborzó gyakorlatában? Nos, a HelloVidék cikksorozatának második részében ebbéli tapasztalataikról mesélnek hamarosan a dél-alföldi régió kiemelkedő cégei.

 

Teljes cikk

https://www.hellovidek.hu/gazdasag/2019/10/21/nagyot-fordult-a-vilag-igy-keresnek-allast-most-a-magyar-melosok

 

 

Több tízezer forinttal kellene növelni a minimálbért

 

Jövőre mintegy 15 ezer forinttal emelné a havi bruttó minimálbér összegét a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), mert aggasztónak tartja, hogy a szegényebbek kárára erősödnek a béregyenlőtlenségek. Minden mérvadó elemzés azt mutatja, hogy ez évben átlagosan 10,5 százalékkal nőhetnek a fizetések, de egy korábbi megállapodás miatt a minimálbér (és a garantált bérminimum) csak 8 százalékkal emelkedhet idén és jövőre.

 

– Ezzel még rosszabb helyzetbe kerülnek az alacsonyabb jövedelműek, és tovább nyílik a bérolló – mondta lapunknak Kordás László, a szövetség elnöke. Ezért a MASZSZ már most újratárgyalná a tavaly kötött kétéves bérmegállapodást, és kezdeményezte a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) összehívását. – Ha ugyanis az eredeti tervek szerint csak decemberben kezdünk tárgyalni, túl késő lesz, abból biztosan nem lesz január elsejétől a tervezettnél nagyobb minimálbér-emelés – tette hozzá.

 

A kezdeményezés eddig süket fülekre talált a kormány részéről, amelyet szemlátomást nem izgat, hogy Magyarországon a negyedik legalacsonyabb a minimálbér az Európai Unióban. A többi visegrádi ország – amely szeretne kitörni az olcsó munkaerő és az alacsony bérek világából – már rég lekörözte hazánkat. Ha itthon marad az eredeti megállapodás, akkor a jelenlegi bruttó havi 149 ezer forintos minimálbér csak 161 ezerre nő 2020-ban, miközben – forintra átszámolva – Lengyelországban majdnem 200 ezer, Csehországban 189 ezer, Szlovákiában pedig 188 ezer forint lesz a legkisebb bér összege. Jövőre még Romániában is eléri a 160 ezer forintot az ottani minimálbér.

 

Sőt, a szlovákok hosszabb távon azt szeretnék elérni, hogy az átlagbér 60 százalékának megfelelő összeg legyen a bérminimum. Ez összhangban van az éppen formálódó uniós elképzelésekkel is. Európai parlamenti meghallgatásán a munkahelyteremtésért felelős biztosnak jelölt Nicolas Schmit is megerősítette a minimálbér bruttó bérhez kötés lehetőségét. Ha a többek által támogatott 60 százalékból indulunk ki, az csaknem 50 százalékos emelést jelentene idehaza, jelenleg ugyanis a bruttó bér mintegy 41-42 százalékával egyenlő a minimálbér. Havonta tehát csaknem 218 ezer forintot kapnának azok, akik a legkisebb jövedelemért végzik a munkájukat.

 

Ekkora emelésről azonban egyelőre nem ábrándozhatnak a hazai minimálbéresek, sőt, a 10,5 százalék is vágyálomnak tűnik. Nemcsak az a probléma, hogy a kormány az önkormányzati választások előtt aligha foglalkozott a témával, hanem a munkaadók is várhatóan ellenállnak. – Minden bértárgyaláson azt halljuk a munkáltatóktól, hogy ebbe már belerokkannak a vállalkozások, nem tudják kigazdálkodni az emelés fedezetét, de ez eddig soha nem következett be. Úgy látjuk, a magyar vállalkozók semmivel sem rosszabbak, mint a szlovákok, a csehek, vagy a lengyelek, ahol működik a magasabb minimálbér – szögezte le Kordás.

 

Azzal viszont egyetért, hogy nem szabad a minimálbér-emelés összes terhét a munkáltatókra rakni, ebből az államnak is ki kell vennie a részét. A szakszervezet ezért adócsökkentést és – az egykulcsos jövedelemadó kivezetésével – a progresszív adózás bevezetését is szükségesnek tartja. – Most készítünk egy számítást arra vonatkozóan, hogy mennyivel lenne kevesebb az állam bevétele, ha visszatérne a progresszív személyi jövedelemadó (szja) rendszer. Szerintem nem sokkal, mert amit veszít az állam a szja-befizetéseken, az visszajön a magasabb általános forgalmi adó-, vagy társasági adó-befizetéseken.

 

Azt látjuk, hogy a szegényebbek körében van olyan fogyasztási igény, amelyet nem tudnak kielégíteni ezen az alacsony jövedelmi szinten. Ha ők többet kapnak, kicsit jobban élnek, akkor többet fogyasztanak, és ez a magyar vállalkozóknál jelenik majd meg, keresletként – tette hozzá a szakszervezeti vezető. A napokban egyébként a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma is elkezdett azért kampányolni, hogy – többek között – a létminimumhoz kell igazítani a minimális kereset meghatározását.

 

Teljes cikk

Magyar Hang

 

 

Csökkent az álláskeresők száma Magyarországon

 

Az álláskeresők száma szeptemberben 3,1 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában a szeptemberi zárónapon 243 400 álláskereső szerepelt.

 

Az NFSZ a honlapján közölte: szeptemberben a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 5,2 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 3,6 százalék. A legalacsonyabb érték továbbra is Győr-Moson-Sopron megyében volt.

 

Szeptemberben 45 200 álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a kirendeltségeken, 13,7 százalékuk első alkalommal regisztrált. Az új belépők száma az előző év azonos időszakához képest 1,7 százalékkal csökkent. Az álláskeresők 9,8 százaléka, 23 700 volt pályakezdő. A legtöbb álláskereső pályakezdő fiatalt Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében tartották nyilván, de Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyében is jelentős volt a számuk.

 

Az álláskeresők 28,1 százaléka, 68 400 ember tartósan, több mint egy éve keresett munkát, ez 3,2 százalékpontos növekedés az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

 

Az év kilencedik hónapjában 36 800 volt a 25 év alatti és 60 800 az 55 év feletti álláskeresők száma, arányuk 15,1, illetve 25,0 százalékot tett ki.

 

Az NFSZ adatai szerint szeptemberben 130 800 álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, 51,2 százalékuk álláskeresési ellátásban, a többiek szociális jellegű támogatásban részesültek. Az álláskeresők 46,3 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.

 

A foglalkoztatók 34 700 új betölthető álláshelyet jelentettek be szeptemberben, ezek 50,5 százalékához igényeltek támogatást. Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 17 500 volt, amelynek 67,9 százaléka a közfoglalkoztatáshoz tartozott.

 

Szeptemberben 110 800 álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből 77 700 betöltetlen maradt.

 

Az év kilencedik hónapjában 254 munkavállaló csoportos létszámleépítését jelentették be a foglalkoztatók. Az elbocsátások a szektorok közül a számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenységet, a közúti gépjármű gyártást, a húsfeldolgozás-tartósítást és a telefoninformáció ágazatokat, területileg pedig Budapestet, valamint Vas, Veszprém és Pest megyét érintették.

 

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt munkanélküliségi ráta 3,4 százalékos volt a 2019. június-augusztusi gördülő negyedévben, a 15-74 éves népességből 156 900-an voltak munka nélkül. A ráta az előző év azonos időszakához képest 0,3 százalékponttal volt alacsonyabb.

 

Teljes cikk

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20191021/csokkent-az-allaskeresok-szama-magyarorszagon-404621

 

 

Kéményseprő-rák, szerzetestérd: tönkretesz a munkám!

 

Ha egész nap a számítógép előtt ülünk, nagy valószínűséggel fájhat a nyakunk vagy a hátunk a rossz tartás miatt&#59; ha a munkánk miatt folyton talpon vagyunk, könnyen lehet érzékenyebb a térdünk. A napi munka évszázadok óta meghatározza az emberek egészségét – lássuk, hogyan!

 

Manapság a leggyakoribb panaszok között találjuk a hát-, nyak- és fejfájást, a szemek kiszáradását (az állandó, szünet nélküli monitorbámulás miatt), az ujjak ízületi gyulladását az egér nyomkodása miatt, a diákok pedig a folyamatos olvasás és írás következtében könnyen rövidlátóvá válhatnak. A munkahelyeken emellett sokszor komoly egészségügyi veszélynek vagyunk kitéve, például azért, mert veszélyes gépekkel vagy éppen kemikáliákkal dolgozunk. A munka és az egészségügyi panaszok összefüggései azonban nem új keletűek, jó néhányat már évszázadokkal ezelőtt feljegyeztek az orvostudománnyal foglalkozók. Ezekből szemezgettünk.

 

Sofőrtörés

A legkorábbi automobiloknál az indítás nem a kocsi belsejéből történt, hanem kívülről, kurbli segítségével. A kurbli közvetlenül a motorral volt összeköttetésbe. Időnként azonban a motor “bedurrant”, és hátrarántotta a kurblit, magával húzva a sofőr kezét is. Ennek a követezménye a csukló, illetve a kéztőcsontok fájdalmas törése volt.

 

Kéményseprő-rák

Az egyik legkorábban leírt, munkával összefüggő betegség a kéményseprőket érintette. 1775-ben Percival Pott angol sebész észrevette, hogy a koromnak kitett kéményseprők körében meglepően nagy az előfordulása egy bizonyos bőrdaganatnak, mely ráadásul a herék területén jelent meg. Ennek oka az volt, hogy a kéményseprők gyakran meztelenül voltak kénytelenek a kéményeket tisztítani, így a bőrük közvetlenül érintkezett az égés melléktermékeként keletkező, erőteljesen rákkeltő anyagokkal, például a benzopirénnel.

 

Szerzetestérd

A burzitisz, vagyis az ízületek “kipárnázására” szolgáló nyáktömlő gyulladása igen fájdalmas betegség, mely bármelyik ízületet érintheti, és hosszan tartó, enyhe terhelés is okozhatja. A térd ízületének, illetve nyáktömlőjének a gyulladása azért érintette a papokat,szerzeteseket mert imádkozáskor az egész testsúlyuk a térdük egy pontjára nehezült, így mikroszkopikus sérüléseket okozott az ízületben. Ez pedig hosszú évek alatt súlyos, nehezen gyógyuló, fájdalmas krónikus gyulladássá vált. A szerzetesek mellett ugyanez a probléma jelentkezhetett például szobalányoknál is, akik hosszú időt töltöttek a padlók sikálásával.

 

Hegedűsök gyulladása

A hegedű megfelelő tartásához a nyakat enyhén oldalra kell billenteni. Ez az egyszerű mozdulat, illetve az általa okozott, mikroszkopikus sérülések az évek alatt lokalizált gyulladáshoz vezethet. Ha a hegedűművész régebbi vagy éppen nem megfelelően tisztított hangszert használ, az ízületi, illetve izomgyulladás mellé a bőr gombás vagy bakteriális fertőzése is társulhat.

 

Kalaposmérgezés

A 19. században a kalapok készítésénél az egyik gyakran alkalmazott vegyület a higany-nitrát volt, ezzel készítették ki a filcet. A kalapkészítők éppen ezért ki voltak téve a higanyvegyületek káros hatásainak, melyek hosszú távon számos fizikai és lelki tünetet okozhattak. A higanymérgezés tünetei között találhatjuk a szorongást, az alvászavarokat, a kézremegést, a mellkasi fájdalmakat, a köhögést, a hallucinációkat, a memória romlását is. A higanyt még néhány évtizeddel ezelőtt is számos ipari területen használták, például fén

 

Festők kólikája

A festők, festékgyártók gyakori megbetegedése volt egy jellegzetes, fájdalmas székrekedés, amit a colica pictorum, vagyis festők kólikája néven ismernek. A betegség okozója a festékek gyártásánál használt ólom, mely igen mérgező lehet, és a hasfájáson kívül számos egyéb módon károsíthatja az egészséget (például vérszegénységet vagy vesebetegséget is okozhat).

 

Trombitástüdő

Ha valaki olyan környezetben él vagy dolgozik, melyben a levegő baktériumokkal szennyezett, azok könnyen a tüdőbe kerülhetnek és ott gyulladást okozhatnak. A rézfúvós hangszereken játszókon kívül ez érintheti a szaunában vagy gőzfürdőben dolgozókat, az állattartókat, a sajtkészítőket is. A rézfúvós hangszeren játszók emellett gyakran arcidegzsábával vagy -idegbénulással is küzdöttek, a hangszer megszólaltatásához szükséges nagy nyomású levegő ugyanis károsíthatja a száj körüli idegeket.

 

Teljes cikk

https://www.hazipatika.com/psziche/harmoniaban/cikkek/kemenysepro-rak_szerzetesterd_tonkretesz_a_munkam/20150212110617

 

 

Fáradt vagy? Stresszes az életed? A mikrovakációt neked találták ki

 

A nyaralás okozta stresszt és a munkával kapcsolatos problémákat egyszerre enyhítheti a mikrovakáció, a hosszabb szabadságok helyett egy időgazdálkodási szakértő szerint érdemes lehet megfontolni a rövidebb idejű, gyakoribb üdülések lehetőségét.

 

A nyaralásra általában néhány hetes kikapcsolódásként gondolunk egy távoli, napsütötte helyen, bár sokan ekkor sem képesek teljesen elengedni a munkát vagy a mindennapi gondokat és hamarosan azon kapják magukat, hogy a tengerparton is emaileket olvasnak. A nyaralás, és már annak a megtervezése is sok időt emészt fel, az ideális helyszín, a szállás és a vakációval kapcsolatban felmerülő számtalan más kérdés megválaszolása mellett további stresszfaktort jelenthet a munkahelyi feladatok nyaralást megelőző elrendezése, a távollét alatti feladatok delegálása, és más hasonló aggodalmak is.

 

Sokan ezért inkább nem is mennek nyaralni, és az év végén szembesülnek a ki feltorlódott szabadnapjaikkal. Többek között számukra is megoldást jelenthet a mikrovakáció, miiután egy kutatás szerint a mikrovakációval, azaz csupán egynapos (vagy akár néhány órás) szabadsággal a maximumot hozhatják ki a távollétből, a hagyományos, 1-2 hetes szabadsággal járó stressz nélkül.

 

A BusinessInsider által idézett időgazdálkodási szakértő szerint az egyhetes nyaralások helyett érdemes megfontolni a két-három napos vakációt, a városban lakók előtt viszonylag rövid utazással széles lehetőségek nyílnak meg. Egy pénteki szabadnappal és közeli úticéllal sokkal több kihozható a szabadidőből.

 

A szakember szerint már néhány órára is érdemes kiszakadni a mókuskerékből, így a régóta halogatott teendőkre (mint például fogorvos vagy téligumi csere) is könnyedén sort lehet keríteni, vagy egy szabadnapba sűrítve akár minden olyan feladat egyszerre elintézhető, amiket korábban sokan hajlamosak újra és újra elhalasztani.

 

A szakértő kiemeli, hogy az évente egyszeri vagy kétszeri hosszabb nyaralás helyett érdemes megfontolni a mikrovakációk lehetőségét, és rövidebb szabadságokat az élet részévé tenni, így javítva az időgazdálkodást.

 

Teljes cikk

https://www.portfolio.hu/uzlet/20191021/faradt-vagy-stresszes-az-eleted-a-mikrovakaciot-neked-talaltak-ki-404595