2019. 10. 21.

Sajtófigyelő 2019.10.21., hétfő

 

Kialakulhat-e lakhatási válság?

 

„A budapesti lakáspiac helyzete: Kialakulhat-e lakhatási válság?” című kiadvány bemutatja a budapesti lakhatási probléma természetét, valamint megvizsgálja a válság kialakulásának esélyét. Napjainkban rohamosan terjedő probléma, hogy a lakásárak és a lakbérek a jövedelmeknél jelentősen gyorsabban nőnek, így sokan lakhatási szegényekké válnak. Célunk, hogy a lakhatási szegénység és a gyakran elhangzó okok közötti kapcsolatot feltárjuk. Ilyen például az építőipar munkaerőhiánya, a lakhatási célú beruházások alacsony volumene, az alacsony alternatív hozamszint vagy a rövid távú lakáskiadási platformok negatív hatása a magánlakásbérlet megfizethetőségére. Részletes áttekintést adunk a budapesti ingatlanpiacra ható folyamatokról, amelyek egy prudens lakhatási politika kiindulópontjai lehetnek reményeink szerint.

 

Budapesten a háztartások 60%-a számára nem megfizethetőek az albérletek. A statisztikai mutatók gyorsan romló tendenciát mutatnak 2014 óta. Ezek szerint a V4 országok fővárosai közül Prága után Budapesten a legnagyobb a lakhatási probléma.

 

Ennek legfőbb oka, a régiós országokhoz hasonlóan, a lakóingatlan beruházások alacsony szintje. Budapesten a 2000-es években átlagosan több, mint 9000 új lakás épült, ami a 2010-es évekre évi átlagban 3000 alá csökkent. Ennek növelése és az üres lakások kezelése (≈12%) nélkül a lakhatási válság kialakulása hosszú távon nem kerülhető el.

 

A lakhatási válság másik oka az építőipari árak dinamikus növekedése. Az anyagárak 2013 óta 19%-kal emelkedtek, a munkaerő 36%-kal drágult. Ezt az okozta, hogy az állami beruházások és a magán irodaépítések elszívták a munkaerőt a lakásberuházások elől. Ennek hatására jelentősen drágultak az új ingatlanok, s ezzel párhuzamosan a használt lakások is megdrágultak. A nulla közeli betéti kamatok miatt vonzó befektetéssé vált az ingatlan. Így túlkeresletessé vált a lakáspiac, ami további áremelkedést okoz. 2014 óta több, mint kétszeresére drágultak az ingatlanok Budapesten. Ezáltal mind a lakáshoz, mind az albérlethez jutás nehézzé vált.

 

A lakhatási válság enyhítésében sokat segíthet az önkormányzati tulajdonú ingatlanok jobb hasznosítása is. 2017-ben a budapesti önkormányzati ingatlanok 21%-a üresen állt. Budapest csökkenő népessége mellett is növekszik a kereslet az ingatlanokra, részben, mert sok lakás rossz állapotú.

 

Az egész évben (legalább 181 napon) kiadott Airbnb-n jegyzett lakások aránya Budapesten elhanyagolható (≈0,3%). Kevesebb, mint 3 ezer lakás, szemben a 107 ezer üresen álló ingatlannal, vagy a 9 ezer kiadatlan önkormányzati tulajdonú lakással. Az Airbnb-nek ezáltal nincs mérhető hatása a lakásárakra és az albérleti díjakra. Ezáltal a restriktív szabályozása nem segít a lakhatási válság megelőzésében, visszafordításában. Továbbá sok szükséges felújítást ellehetetlenítene, mert az Airbnb lakáskiadók jelentős hányada a befolyt extra jövedelmet lakása felújítására fordítja.

 

A kutatás során kirajzolódó megoldási javaslatok Állami-önkormányzati lakásépítési projektek indítása, vagy azok támogatása adó- (például ÁFA), építőanyag-, vagy bértámogatással. Az építőipari munkaerő termelékenységének javítása. Ez képzéssel és gépesítéssel érhető el. Továbbá az állami építőipari beruházások időben való egyenletes elosztása. Így mind a beruházók, mind a munkaerő számára tervezhető jövőt biztosíthat az állam. Több önkormányzati bérlakás építése, meglévő üres ingatlanok felújítása és hasznosítása.

 

 

Teljes cikk

GKI

 

 

Fájdalmas időskor – Nyugdíjazás után mindössze hat-hét egészséges évre számíthat egy átlagos magyar

 

Átfogó tanulmányt tett közzé az Európai Unió statisztikai szerve, az Eurostat a tagállamokban élő idősek életkörülményeiről, a tagországi társadalmak öregedéséről. A tanulmány egyik fejezete az időskori életminőséggel foglalkozik, ennek pedig egyik legfontosabb fokmérője az egészségesen eltöltött évek száma.

 

A 65 éves, illetve annál idősebb korosztályban Magyarországon egy átlagos nyugdíjas 6,7 egészséges évre számíthat.

 

A rendelkezésre álló 2017-es adatok alapján ezzel Magyarország az uniós rangsorban a 21. helyen szerepel. A legjobb életminőségi kilátásai a svéd (átlagosan 15 év), a máltai (átlagosan 14 év) és az ír időseknek (átlagosan 13 év) vannak. Érzékelhetően a 2004 után csatlakozott tagállamokban a legrosszabbak az időskori életkilátások, ám meg kell jegyezni, hogy Bulgáriában, Lengyelországban és Csehországban is 8-9 egészséges év vár általában egy 65. életévét betöltött idősre.

 

Vizsgálták azt is, hogy betegségben hány évet tölt el egy átlagos állampolgár 65 éves korától. Magyarországon a nők 18, a férfiak 14 évet élnek valamilyen betegség mellett. Ebben a statisztikában a fejlettebb országok azért produkálnak elsőre “rosszabb” statisztikát (Svédországban például 22 betegségben eltöltött év vár egy átlagos nőre 65 év felett), mert az ottani egészségügyi ellátás sokszor jobb minősége ezt lehetővé teszi.

 

 

Teljes cikk

https://168ora.hu/itthon/fajdalmas-idoskor-nyugdijazas-utan-mindossze-hat-het-egeszseges-evre-szamithat-egy-atlagos-magyar-175949

 

 

A társadalomról alkotott képünket alapjaiban alakítja át a hálózatelmélet

Gondolatok Barabási Albert-László A Képlet című könyvéről

 

Barabási Albert-László sikerről szóló könyve úgy alapozza meg a társadalomról való gondolkozásunk megújítását, ahogy az arany titkát ígérő alkimisták megalkották a fizikát és a kémiát.

 

A világról alkotott képünk alapos átgondolására késztet Barabási Albert-László legutóbbi könyve (A Képlet – A siker egyetemes törvényeiről). Elsősorban nem azért érdemes a könyvet elolvasni, hogy jobban megértsük, hogy mi is a siker. Ezt a célját persze maradéktalanul teljesíti a könyv, de ennél sokkal többet is tesz. Feltárja az emberi döntések korlátait, és megmutatja ennek következményeit. Új megvilágításba helyezi a közvélekedés kialakulásának folyamatát. Olyan társadalmi mechanizmusok tárulnak fel előttünk, amiket talán sejtettünk, de kimondani nem nagyon mertünk.

 

A könyv komoly kutatások eredményeit összegzi. Néhány meglepő eredmény ízelítőül: A borversenyek zsűritagjai ugyanarra a borra teljesen különböző pontokat adnak, amikor újra becsempészik azokat a kóstoló sorba. A legnevesebb zenei versenyeken a zenetudásnál jobban hat az eredményre, hogy ki melyik időpontban ad elő. Az elitiskolák az ugyanolyan hátterű diákoknak semmivel sem adnak többet, mint az átlagos intézmények. A műtárgyak értéke teljesen a szerző kultuszától függ.

 

Küzdve küzdj és bízva bízzál

A Képlet a hálózatkutatás eredményeit és jelentőségét szeretné sok emberhez eljuttatni, ezért egy, az olvasók számára érdekes és praktikus megközelítést választ: a sikerről szól. Barabási és szerzőtársai rengeteg adatot gyűjtöttek össze tudósokról, művészekről, sportolókról, vállalkozókról, alkotásokról, internetes oldalakról. Az volt elemzéseik célja, hogy megtalálják, mitől is függ, hogy egy ember vagy a műve mekkora figyelmet kap, mekkora hatást képes kiváltani.

 

Elsőre úgy tűnhet, hogy a hatalmas apparátus közhelyes eredményekhez vezetett: Fontos a rátermettség, de semmire sem garancia. Tehetség nélkül nem megy, de a sikerhez sok munka is kell. A győztes szinte mindent visz. Az a csapat a nyerő, amiben sok különböző ember tud együtt dolgozni.

 

A fizikusok már csak ilyenek. Ahogy mi laikusok megértjük a hatalmas szellemi erőfeszítések eredményeit, azok máris triviálisnak tűnnek számunkra: a Föld a Nap körül kering, az energia nem vész el, csak átalakul. Az igazán izgalmas állítások a nagy eredményhez vezető lépésekben rejlenek, és abban, hogy mik a következményei annak például, hogy nincs perpetum mobile.

 

Barabási lényegében öt fő állítást fogalmaz meg:

A jók közül igazából nem a tehetség választja ki, hogy ki fut be, hanem részben a sikereseket megnevező testület vagy mechanizmus belső működése, részben a véletlen.

A teljesítmény attól válik sikerré, ha az láthatóvá válik az adott terület meghatározó intézményei számára.

Ha valakinek valami sikerült, a következő alkalommal még nagyobb esélye van, hogy őt ismerik el.

A csapat sikere sok különböző ember együttműködését igényli, az elismerés javát azonban a leginkább látható vagy már korábban is sikeres tag kapja.

Ha az egyes alkotások, próbálkozások során szétválasztjuk az elképzelés nagyszerűségét és az alkotó tehetségét, akkor azt találjuk, hogy a tehetség időben nem változik – a rátermettség időben állandó, nem változik, ahogy valaki kezdő fiatalemberből tapasztalt vén rókává öregszik.

Teljes cikk

Összkép

 

 

Nemcsak a munkások, a főnökök helyett is jönnek a robotok

 

Megbízhatók, betartják a határidőket és még a beosztottak érzelmeit is jobban megértik.

 

Az emberek többsége, 64 százaléka jobban bízik a robotokban, mint a feletteseiben; az Oracle és a Future Workplace legújabb felmérésből kiderül az is, hogy a mesterséges intelligencia (AI) használata egyre elterjedtebbé válik, és a munkavállalók 50 százaléka alkalmazza már valamilyen formában, amely jelentős emelkedés a tavaly mért 32 százalékhoz képest. Kínában (77 százalék) és Indiában (78 százalék) több mint kétszer annyi munkahelyen adaptálták az AI technológiát, mint Franciaországban (32 százalék) vagy Japánban (29 százalék).

 

A kutatásban 8370 munkavállalót, menedzsert és HR-vezetőt kérdeztek meg 10 különböző országban. A tanulmányból kiderül, hogy a mesterséges intelligencia megváltoztatta az emberek viszonyulását a technológiák használatához a munkahelyeken, és átformálja a vállalatvezetés működését a tehetségek megtalálásának, megtartásának és fejlesztésének területén.

 

Meglepetésre: a dolgozók szeretik a robotfőnököt

A felmérés kimutatta, hogy a munkavállalók többsége (65 százalék) optimista az AI-használatát illetően, és hálás azért, amiért robot munkatársakkal dolgozhat. A válaszadók közel negyede állította, hogy a mesterséges intelligenciával való munka örömteli és szerethető.

 

A munkavállalók Indiában (60 százalék) és Kínában (56 százalék) lelkesednek leginkább az AI használatáért, őket követi sorrendben és csökkenő mértékben az Egyesült Arab Emírségek, Szingapúr, Brazília, Ausztrália és Új-Zéland, Japán, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország – 44 és 8 százalék közötti értékkel. A tanulmányból az is kiderül, hogy a férfiak (32 százalék) sokkal pozitívabban tekintenek a mesterséges intelligenciára, mint a nők (23 százalék).

 

Jobban bízunk bennük, mint a főnökben

Az adatok szerint az emberek 64 százaléka jobban bízik egy robotban, mint a felettesében, és a megkérdezettek felénél előfordult már, hogy inkább egy robothoz fordult tanácsért a főnöke helyett. A legtöbben Indiában (89 százalék) és Kínában (88 százalék) szavaznak nagyobb bizalmat a robotoknak a vezetőkkel szemben. Őket követi sorrendben és csökkenő mértékben Szingapúr, Brazília, Japán, az Egyesült Arab Emírségek, Ausztrália és Új-Zéland, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Franciaország. Az emberek 82 százaléka szerint a robotok képesek jobban elvégezni dolgokat, mint a menedzserek – közölték.

 

Arra a kérdésre, hogy pontosan miben jobbak a robotok, a felmérésben megkérdezettek az elfogulatlan adatok biztosítását (26 százalék), a határidők betartását (34 százalék), a problémamegoldást (29 százalék) és a költségtervezést (26 százalék) említették. Arra a kérdésre, hogy miben jobbak a vezetők, a felmérésben résztvevő munkavállalók az alábbi három fő területet említették: érzelmeik megértését (45 százalék), a személyes segítő, fejlesztő tevékenységet, a coachingot (33 százalék), és a munkahelyi kultúra kialakítását (29 százalék).

 

Teljes cikk

https://www.nyugat.hu/cikk/jobban_szeretjuk_a_mesterseges_intellignaciat_mint

 

 

Hivatalosan nincs próbanap

Feketemunka: többen a könyvelőkre mutogatnak

 

Szabálytalanul foglalkoztatták a munkavállalók közel 60 százalékát, míg a munkáltatók 67 százalékánál tártak fel szabálytalanságot a hatósági ellenőrzéseken az első fél évben – derül ki a Pénzügyminisztérium foglalkoztatásfelügyeleti főosztályának jelentéséből. Az eredmények nagyjából azonosak a 2018 első hat hónapjában tapasztaltakkal.

 

Továbbra is a feketefoglalkoztatás, tehát a bejelentéssel kapcsolatos kötelezettség elmulasztása érinti a szabálytalanul foglalkoztatottak legnagyobb hányadát, közel 14 százalékukat. Ez 2,5 százalékos emelkedést jelent az előző év január és június közötti időszakához képest. Az ágazatok közül továbbra is az építőiparban, a mezőgazdaságban, a vendéglátásban, a feldolgozóiparban és a kiskereskedelemben a legtöbb a feketén dolgoztatott.

 

Az építőiparban a munkavállalóknak kevesebb mint harmadát, 28 százalékukat érintette a szabálytalan foglalkoztatás. Az építőiparban és a vendéglátásban ugyan csökkent a feketemunka aránya, ellenben a vagyonvédelemben lényegesen – több mint tíz százalékkal – több szabálytalanságot tártak fel a hatóság munkatársai, míg a kereskedelemben és a mezőgazdaságban kisebb mértékű volt a növekedés; e két ágazat tapasztalatai lényegében megegyeztek a korábbi időszak eredményeivel.

 

A munkáltatók továbbra is adminisztrációs hibával, könyvelői mulasztással vagy próbamunkával, próbanappal magyarázzák a leggyakrabban, hogy miért nem tettek eleget bejelentési kötelezettségüknek. A hatóság arra figyelmeztet: a próbamunkának nevezett – valójában – próbaidő is a munkaviszony része, azaz erre hivatkozással a munkáltató nem mentesülhet bejelentési kötelezettsége alól.

 

Ugyanakkor kedvező, hogy egyre több munkáltató a próbanapokra egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban bejelenti a munkavállalókat, így a foglalkoztatásuk legális. Több munkáltatónál tapasztalható, hogy a munkavállalókat esetenként hosszabb ideig, akár hetekig, de egy-két hónapig is próbamunkán foglalkoztatják, munkaszerződés és bejelentés nélkül.

 

Az összegzésből kiderül: a legtöbb feketén foglalkoztató szándékosan, adóelkerülési céllal dönt, ezzel versenyelőnyt remélve a vállalkozásnak. Az egyszerűsített foglalkoztatásnál figyelhető meg néhány esetben a bejelentések véletlen elmaradása vagy késedelmes megküldése. Ezek a hibák ugyanakkor adminisztratív okokra vezethetők vissza.

 

Teljes cikk

Magyar Nemzet

 

 

Micsoda tartalékok!

 

A lányok napja (International Day of the Girl Child): csapatban végzett problémamegoldásban mindenhol leverik a fiúkat. Micsoda tartalékok.

Teljes cikk

Alapblog

OECD