2019. 10. 18.

Sajtófigyelő 2019.10.18., péntek

 

Megtolná a GDP-t is, ha több lenne az egészségesebb ember

 

Paradigmaváltásra van szükség az egészségügyben – fogalmazott Újlaki Ákos, a Boston Consulting Group vezetője a Világgazdaság I. Innovációs Fórum – gyógyszeripar- és egészségipar című konferenciáján. Szerinte évente több mint fél százalékkal is nőhetne a GDP, ha többen lennének egészségesek.

 

„Az egészségügyben paradigmaváltásra van szükség, ez pedig azt jelenti, hogy ne arról beszéljünk, több vagy kevesebb pénz kell, hogy sok a beteg, demográfia változások vannak folyamatban, ezek nyilván fontosak, de mégis inkább szekundáris tényezők a rendszerben” – kezdte előadását Újlaki Ákos.

 

A rendszer a BCG definíciójában azért létezik, hogy „értéket teremtsen” – ez az értékteremtés pedig „a beteg egészségében elért javulás és az erre ráfordított összeg arányát” jelenti.

 

Elkerülhető halálozások

Nagyon sok halálozás a magyar egészségügyben elkerülhető lenne, hiszen a gyógymód, illetve az eljárás már létezik. Hogyha időben megkapnák a betegek a gyógymódot, kezelést, akkor sok ember megmenthető lenne – mondta Újlaki Ákos. Szerinte ennek vannak produktivitást növelő hatásai, amelyek gazdasági vonatkozásai igenis kimutathatóak: a BCG számításai szerint a GDP-t 0,6 százalékkal növelné éves szinten, ha 10 százalékponttal növelnék az egészséges életűek számát.

 

Jelentős előrelépést lehet elérni azzal, hogy ha újragondoljuk azt az ellátórendszert, amely ezeket a területeket jelenleg kezeli. Az, hogy az innovatív kezelések mennyire elérhetőek ma Magyarországon, az elsősorban finanszírozási kérdés – de mégsem csak pénz kérdése. Magyarországon nehéz hozzájutni az innovatív kezelésekhez. Míg például Németországban 150 új készítményből több mint 120-at érhetnek el a páciensek, hazánkban csak alig több mint 50-et, ami majdnem 30 százalékkal kevesebb, mint az uniós átlag.

 

A probléma nem csak többletforrással oldható meg – jelentette ki Újlaki Ákos. Fontos, hogy az költéshez képest mekkora értéket tud teremteni a rendszer, amely jelenleg a mostani források mellett nem képes értéket teremteni. Az innovációt a digitalizáció szemszögéből megközelítve úgy véli, hogy utóbbi nagyon nagy értékteremtési lehetőségekre ad teret.

 

A BCG-nél 4 területet emeltek ki:

a fekvőbeteg ellátás tehermentesítését,

a produktivitás és tehetség fejlesztését,

a finanszírozás és a minőség összekötését, valamint

a digitális megoldások bevezetését.

 

A digitalizáció vagy a produktivitás növelése a további irány, ez pedig nem azt jelenti, hogy az egészségügyi rendszerünket fel kellene forgatni, de a produktivitás mindenképpen növelhető lenne – fogalmazott Újlaki Ákos. Elmondta, hogy a „big data” is tud életeket menteni. Például az intenzív osztályon kezeltek egy részénél az akut veseelégtelenség magas arányban halálozáshoz vezethet, de már sikerült olyan prediktív modellt építeni, amely már most képes életek megmentésére.

 

Szerinte már csak azért is több forrásra van szükség az egészségügyben, mert a lakosság öregszik, de a rendszer optimalizálását az értékteremtés elve mentén kell elvégezni, a fejlesztéseknek értékteremtés-központúnak kell lennie.

 

Teljes cikk

Világgazdaság

 

 

Ez a titok nyitja: így nőhet úgy a melós fizuja, hogy a cégnek nem kerül sokkal többe

 

2019-től több változás is történt a béreket érintő közterhek és kedvezmények szabályozásában. Az előírások megfelelő alkalmazásával lényegesen csökkenthető a vállalatok bérköltsége, alternatív juttatások bevezetésével pedig növelhető a munkavállalók elégedettsége.

 

A munkavállalók negyede elégedetlen a juttatási csomagjával, a cégek kínálata ráadásul nem áll összhangban azzal, amit dolgozóik igazán értékelnének – derül ki EY nemzetközi felméréséből. Javasolt tehát áttekinteni – és akár a kollégák megkérdezésével kialakítani – a lehetséges cafeteria csomagokat, mert a megfelelő ösztönzőrendszer egyszerre jelenthet motivációt a munkavállalónak és költségmegtakarítást a vállalatoknak – emelték ki a tanácsadócég szakemberei a vállalat konferenciáján.

 

A bérek átlagos munkáltatói terhe több mint 76 százalék, szemben a béren kívüli juttatások 32,5 százalékával, így érdemes átgondolni, hogy az alapfizetésen kívül milyen ösztönző lehetőségeket tud a cég bevezetni – hívta fel rá a figyelmet Oláh Veronika, az EY adótanácsadó szakértője. A fentieken kívül vannak adómentesen adható juttatások is – mint például a 2019-től új lehetőséget kínáló munkásszállás vagy a munkavégzéshez szükséges technikai eszközök, illetve a tréningek, amelyek körét szintén ki lehet használni – tette hozzá.

 

A különböző kedvezmények igénybevételével – bizonyos feltételek teljesülése mellett – a munkáltatói közteher akár a felére is mérsékelhető. A júliustól 17,5 százalékra csökkentett szociális hozzájárulási adóból például a dolgozók egyre szélesebb körénél vehető igénybe engedmény, ami munkavállalóként elérheti a havi mintegy 13-26 ezer forintot.  Ugyancsak érdemes – akár egy egészségnap keretében – felmérni és beazonosítani a megváltozott munkaképességű kollégák helyzetét a vállalatnál. A huszonötnél több embert alkalmazó cégeknek ugyanis rehabilitációs hozzájárulást kell fizetni az elmaradt foglalkoztatotti létszám után, ez a kötelezettség egy ezer fős vállalat esetében évi 67 millió forint.

 

“Az egészség kiemelten érzékeny személyes körülmény, ugyanakkor a dolgozónak is érdeke, hogy nyilatkozzon, ha megváltozott munkaképességű. Nettó bérének emelkedése mellett pénzbeli rehabilitációs ellátást és évente öt plusz szabadnapot is kaphat. Lényeges ezért időt szánni annak feltérképezésére, hány főt érint a szociális hozzájárulási adóból vagy a rehabilitációs hozzájárulásból érvényesíthető kedvezmény. A bérszámfejtés módosításával és önellenőrzéssel – amennyiben a körülmények nem változtak – ezek a kedvezmények öt évre visszamenőleg érvényesíthetők” – mondta el Oláh Veronika.

 

A szakember hozzátette, hogy a HR, a pénzügyi osztály és a bérszámfejtéssel foglalkozó kollégák együttműködése sok cégnél okoz nehézséget: “A bérszámfejtés átvilágítása során az esetek 95 százalékában megállapítást teszünk –  adóhiányt találunk vagy azt tapasztaljuk, hogy nem minden igénybe vehető kedvezményt használt ki a vállalat” – emelte ki Oláh Veronika. A jelenlegi folyamatok átvilágításával és ellenőrzésével, valamint az érintett osztályok megfelelő együttműködésének a kialakításával ugyanakkor biztosítható, hogy minden jogszabályban foglalt munkavállalókhoz kötődő kedvezményt ki tudjon használni a vállalat.

 

Teljes cikk

https://www.penzcentrum.hu/karrier/ez-a-titok-nyitja-igy-nohet-ugy-a-melos-fizuja-hogy-a-cegnek-nem-kerul-sokkal-tobbe.1084095.html

 

 

Ítéletet mondtak a dolgozók: inkább a robotokban bíznak, mint a főniben

 

Az emberek többsége (64%) jobban bízik a robotokban, mint a feletteseiben. A kutatásban 8 370 munkavállalót, menedzsert és HR vezetőt kérdeztek meg 10 különböző országban. A tanulmányból kiderül, hogy a mesterséges intelligencia (AI) megváltoztatta az emberek viszonyulását a technológiák használatához a munkahelyeken, valamint átformálja a HR csapatok és a vállalatvezetés működését a tehetségek megtalálásának, megtartásának és fejlesztésének területén.

 

A mesterséges intelligenciáról elterjedt rémhírekkel ellentétben – amelyek szerint az AI elveszi az emberek munkáját – világszerte egyre több munkavállaló, menedzser és HR vezető számol be arról, hogy növekvő léptékben alkalmazzák az AI-t a munkahelyeken, és a fogadtatása kifejezetten pozitív.

 

Az AI használata egyre elterjedtebbé válik, a munkavállalók 50%-a alkalmazza már valamilyen formában, amely jelentős emelkedés a tavalyi évben mért 32 százalékhoz képest. Kínában (77%) és Indiában (78%) több mint kétszer annyi munkahelyen adaptálták az AI technológiát, mint Franciaországban (32%) vagy Japánban (29%).

A munkavállalók többsége (65%) optimista, izgatott és hálás azért, amiért robot munkatársakkal dolgozhat, és a válaszadók közel negyede állította, hogy a mesterséges intelligenciával való munka örömteli és szerethető.

A munkavállalók Indiában (60%) és Kínában (56%) lelkesednek leginkább az AI használataért, őket követi az Egyesült Arab Emírségek (44%), Szingapúr (41%), Brazília (32%), Ausztrália és Új-Zéland (26%), Japán (25%), az Egyesült Államok (22%), az Egyesült Királyság (20%) és Franciaország (8%).

A tanulmányból az is kiderül, hogy a férfiak (32%) sokkal pozitívabban tekintenek a mesterséges intelligenciára, mint a nők (23%).

 

A munkavállalók jobban bíznak a robotokban, mint a vezetőikben

A mesterséges intelligencia egyre növekvő alkalmazása jelentős hatással van a munkavállalók és vezetőik kapcsolatára. Ennek megfelelően a hagyományos HR és vezetői szerepek is átalakulnak.

 

Az emberek 64 százaléka jobban bízik egy robotban, mint a felettesében, és a megkérdezettek felénél előfordult már, hogy inkább egy robothoz fordult tanácsért a főnöke helyett. A legtöbben Indiában (89%) és Kínában (88%) szavaznak nagyobb bizalmat a robotoknak a vezetőkkel szemben. Őket követi Szingapúr (83%), Brazília (78%), Japán (76%), Egyesült Arab Emírségek (74%), Ausztrália és Új-Zéland (58%), az Egyesült Államok (57%), az Egyesült Királyság (54%) és Franciaország (56%).

 

Több férfi munkavállaló (56%) fordult már az AI-hoz tanácsért a vezetője helyett, mint nő (44%).

Az emberek 82 százaléka szerint a robotok képesek jobban elvégezni dolgokat, mint a menedzserek.

Arra a kérdésre, hogy pontosan miben jobbak a robotok, a felmérésben megkérdezettek az elfogulatlan adatok biztosítását (26%), a határidők betartását (34%), a problémamegoldást (29%) és a büdzsétervezést (26%) említették.

Arra a kérdésre, hogy miben jobbak a vezetők, a felmérésben résztvevő munkavállalók az alábbi három fő területet említették: az érzelmeik megértését (45%), coachingot (33%) és a munkahelyi kultúra kialakítását (29%).

 

Az AI a munkavégzés részévé válik

A mesterséges intelligencia bevezetése a munkahelyeken még csak kezdetleges fázisban jár. Ahhoz, hogy a legújabb AI fejlesztések előnyeit élvezhessék, a vállalatoknak egyszerűvé és biztonságossá kell tenni az AI használatát, különben elvesztik versenyképességüket.

 

A munkavállalók 76%-a és a HR vezetők 81%-a szerint kihívást jelent, hogy lépést tartsanak a technológiai fejlődéssel a munkahelyeken.

A munkavállalók azt szeretnék, ha egyszerűen tudnák használni az AI-t a munkájuk során, ezért könnyen kezelhető felhasználói felületeket (34%), gyakorlati képzéseket (30%) és a viselkedésükre szabott élményeket (30%) szeretnének.

A legfőbb okok között, amelyek visszatartják a munkavállalókat az AI használatától, a biztonság (31%) és az adatvédelem (30%) szerepel.

A digitális bennszülött Z generáció (43%) és Y generáció (45%) tagjai sokkal jobban aggódnak az adataik védelme miatt a munkahelyükön, mint az X generációsok (29%) és a baby boomerek (23%).

 

“Az újabb és újabb fejlesztések révén a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás alkalmazása egyre elterjedtebbé válik, ez pedig világszerte jelentős hatással van arra, ahogy az emberek interakcióba lépnek a technológiával és kollégáikkal. A mostani felmérésünk eredményei is jól mutatják, hogy az emberek és a gépek munkakapcsolata átalakulóban van. Nincs egyetlen mindenkire alkalmazható megközelítés, amellyel ezt a változást irányíthatjuk. A vállalatoknak együtt kell működniük a HR csapatokkal, hogy kialakíthassák a saját módszereiket az AI bevezetésére, amely képes lekövetni a munkavállalók változó igényeit” – mondta Emily He, SVP, Human Capital Management Cloud Business Group, Oracle.

 

“Azt elmúlt pár évben azt tapasztaltuk, hogy a munkavállalók egyre pozitívabban viszonyulnak az AI munkahelyi használatához. Ennek a változásnak az élén pedig a HR csapatok állnak. A 2019-es kutatásunk eredményei szerint az AI nemcsak a beosztott-felettes kapcsolatot alakítja át, hanem magának a felettesnek a szerepét is az AI-vezérelt szervezeten belül. A felmérésünkből az is kiderül, hogy a vezetők továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a jövőben, amennyiben az emberi tulajdonságokra és a soft skillekre koncentrálnak, a technikai képességeket és a rutinszerű feladatokat pedig a robotokra hagyják” – mondta Dan Schawbel, kutatási igazgató, Future Workplace.

 

“Az idei felmérésünk eredményeiből azt láthatjuk, hogy azok a vállalatok, amelyek igyekeznek felkészülni a jövő kihívásaira, egyre inkább az AI képességeire támaszkodnak. A mesterséges intelligencia bevezetésével a munkavállalók és a vezetők is egyre lelkesebbé válnak, ahogy a technológia fokozatosan felszabadítja őket rutinfeladatok súlya alól, és több idejük marad az üzletkritikus feladatokra” – mondta Jeanne Meister, alapító partner.

 

Teljes cikk

https://www.penzcentrum.hu/karrier/iteletet-mondtak-a-dolgozok-inkabb-a-robotokban-biznak-mint-a-foniben.1084103.html

 

 

Újfent megbuktak a magyar cégek: kétharmaduk csal

 

Egyszerűen nem tud javulni a statisztika, bármit is csinál a hatóság.

 

Az első félévben 9 731 cégnél végezett ellenőrzést a munkaügyi hatóság, és 6 537-nél, azaz az ellenőrizettek 67 százalékánál találtak is szabálytalanságot. Hiányosság az ott dolgozó 37 139 fő 58 százalékát (21 640) érintette. Mindez azt is jelenti, hogy évek óta hiába jelentik be sokszor előre az ellenőrzést, a magyar cégek hozzáállása nem javul, a vizsgált dolgozók 13,86 százalékát például máig feketén foglalkoztatták. Sőt, ha ezt a bűncselekményt nézzük, akkor arányaiban még nőtt is a számuk, hiszen egy éve „csak” 11,47 százalék volt az arányszám.

 

Nem meglepő módon továbbra is az építőipar a leginkább érintett szektor, igaz, már annak is örülni lehet, hogy most csak a dolgozók közel harmada (27,99 százaléka) volt feketén foglalkoztatott, hiszen 2011 első félévében még 45,75 százalék bukott meg. A probléma jelentősen érinti még a mezőgazdaságot is, hiszen a szektorban vizsgált cégeknél az dolgozók 18,96 százaléka volt feketén foglalkoztatott, míg a vendéglátásban 13, a kereskedelemben pedig 10,15 százalék.

 

A magyar cégvezetőket sem kell persze félteni, máig olyan indokokkal állnak elő az ellenőröknek, mint az adminisztrációs hiba vagy az, hogy ők leadták a könyvelőnek az adatokat, de ő nem jelentette be a munkásokat. Gyakori hivatkozás az is, hogy az ellenőrzéssel érintett nap a munkavállaló első munkanapja, ám ez a gyakorlatban inkább azt jelenti, hogy a cég úgy próbálja intézni, hogy ha már lebukott, akkor a szabálytalanság a lehető legrövidebb időszakra legyen bizonyítható.

 

Természetesen nemcsak a feketefoglalkoztatás okozott gondot itthon, így nőtt a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos visszaélések száma (ha nincs gondosan vezetve, akkor a túlórát sem kell kifizetni), de továbbra is sokan trükköznek a fizetésekkel is, például nem adják oda a pótlékokat vagy egyszerűen nem fizetik ki időben a dolgozókat. Jó hír viszont, hogy a minimálbérrel egyre kevesebben csalnak, azt jellemzően megadják a cégek. A papírok kiadása viszont sokszor vitával végződik, a hatósági összefoglaló szerint máig előfordul, hogy a munkavállaló akkor szembesül azzal, hogy bejelentés nélkül foglalkoztatták, mikor a munkáltató nem adja ki a kilépő igazolásokat.

 

Mindezek miatt a munkaügyi hatóság összesen 346 millió forintnyi bírságot szabott ki, de összességében inkább a szabálytalanságok megszűnése felé tettek lépéseket (például: figyelmeztetést vagy szabálytalanság megszüntetésére kötelezést adtak ki), így az érdemi döntések közel 70 százaléka anyagi szankció nélküli intézkedés volt.

 

Teljes cikk

https://hvg.hu/kkv/20191017_Ujfent_megbuktak_a_magyar_cegek_ketharmaduk_csal

 

 

Elkötelezettség növelés

 

A kézzel írt köszönőlapoknak meglepő hatása van a munkahelyeken

 

Egy Sheldon Yellon nevű cégvezető a vállalat minden tagja számára, mintegy 9200 embernek írt évente kézzel születésnapi kártyákat. Az eredmény pedig meglepő lett.

 

A cégvezető akkor kezdte el ezt a módszert alkalmazni, amikor a testvére is a cégben kezdett dolgozni. Sokan ugyanis úgy gondolták, hogy őt a vezető különleges bánásmódban részesíti, hiszen családtagok. Ekkor döntött Yellon úgy, hogy minden munkatársnak ír a születésnapjára egy kézzel írott üzenőkártyát. Úgy vélte, legalább ez majd ráveszi őket arra, hogy megálljanak az íróasztala mellett és köszönetet mondjanak.

 

És lám, a módszer működött. Az alkalmazottak a gesztusnak köszönhetően sokkal többet kommunikáltak vele, és azt mondja, úgy érzi, hogy a tiszteletének a kivívásában is hatalmas szerepe volt ezeknek a kártyáknak.

 

Miért is fontos a hála a munkahelyen?

Azzal, hogy Yellon köszönőlapokat és születésnapi jókívánságokat írt, meggyökereztette a céges kultúrában is az együttérzés és az egymás támogatásának a fontosságát. Elérte, hogy felnézzenek rá, mint vezetőre, hiszen ezzel az egyszerű gesztussal azt érzékeltette, hogy mindenkire igyekszik odafigyelni és mindenki fontos és értékes részét képezi a csapatnak.

 

Az egyik legjobb dolog pedig, hogy az ehhez hasonló kedves jótettek nem kerülnek jelentős összegekbe. A dolgozók boldogságára, elégedettségére és elkötelezettségére viszont annál nagyobb hatással vannak.  A felmérések alapján a munkavállalóknak fontos, hogy a munkájukat elismerjék, a jó vezetők gyakran adnak pozitív megerősítéseket és rendszeres visszajelzéseket. Azok, akiknek az erőfeszítései nincsenek díjazva, hamarabb hagyják el a céget.

 

Yellon kiemelte, hogy a vezetők sosem téveszthetik szem elől az embereiket, és azt, hogy nekik köszönhetik a cég sikereit. Ha csak a profitra koncentrálnak, és elsiklanak afelett, hogy egy vállalat legnagyobb értéke az ember, akkor visszatartják a vállalat növekedését.

 

Teljes cikk

http://hrpwr.hu/cikk/a_kezzel_irt_koszonolapoknak_meglepo_hatasa_van_a_munkahelyeken