2019. 10. 17.

Sajtófigyelő 2019.10.17., csütörtök

 

Jövőre is jócskán nőhet a bér

A piac kikényszerítheti a legalább tízszázalékos keresetrendezést

 

Várhatóan jövőre is megadja a versenyszféra legtöbb meghatározó munkáltatója a legalább tízszázalékos béremelést, mivel a piaci körülmények, azaz a szakemberhiány miatt a munkavállalók megtartása továbbra is elsődleges a vállalkozásoknál. A szakszervezetek is a két számjegyű béremelést tekintik a tárgyalások alapjának. A cégek egyelőre a világgazdasági folyamatokra figyelnek, döntés a legtöbb szereplőnél ősz végén várható.

 

Jövőre is legalább két számjegyű, tehát tíz százalék feletti béremelést tart elfogadhatónak a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete (MTSZSZ). Ennek oka kettős: egyfelől a munkaerőhiány miatt a szakemberek megtartásának feltétele az újabb, jelentős fizetésemelés, amelyre a piaci nyomás miatt kényszerülhet a munkaadó. Másfelől a gazdasági folyamatok is ezt indokolják – fogalmazott megkeresésünkre Buzásné Putz Erzsébet, az MTSZSZ elnöke. Az érdekképviseleti vezető, számolva a munkaerő megtartásának kényszerével, a legalább tízszázalékos emeléseket megalapozó követelés okaként kiemelte: tavaly év végén két évre állapodtak meg a szociális partnerek a minimálbérek nyolc-nyolc százalékos emelésében erre az esztendőre és jövőre egyaránt. Emellett a munkaadói és munkavállalói képviseletek bérajánlást is elfogadtak, mindkét évre ugyancsak nyolc-nyolc százalékot.

 

Habár a bérajánlás nem kötelező érvényű, a szakszervezet figyelembe veszi annak nagyságát – részletezte az elnök –, amelyhez számolnak a júliustól esedékes, minden munkavállaló keresete után a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho) újabb két százalékpontos mérséklésével. Buzásné Putz Erzsébet mindezek figyelembevételével azt hangsúlyozta, az elemzők három százalék feletti inflációval számolnak, tehát a legalább tízszázalékos fizetésrendezés alapelvárás, ám a 12-15 százalékos emelésekre is szükség lehet.

 

A foglalkoztatók egyelőre még nem ígértek konkrétumokat, az egyeztetések akár késő őszig vagy decemberig is eltarthatnak. A nagyobb cégek a világgazdasági folyamatokra reagálva, illetve a termelékenység növekedése alapján határozhatnak – hangsúlyozta az elnök. A szakszervezeti vezető emlékeztetett: számos vállalkozásnál már 2020-ra is megállapodtak a felzárkóztatásról.

 

Több vállalat 2019. januártól vagy áprilistól mindössze hat-nyolc százalékot emelt a kereseteken, ám a munkavállalói oldallal kötött egyezség alapján az alkalmazottak ősszel újabb bérrendezésre számíthatnak több munkahelyen is, így érve el az évi átlagos 10-12 százalékot.

 

Az MTSZSZ elnöke az eddigi tapasztalatokat összegezve hozzátette: a vállalatok kalkuláltak idén a szakszervezeti javaslatokkal, ám az egyre tudatosabb munkavállalók elvárásai sok helyen a lehetőségeket is jóval meghaladják.

Teljes cikk
Magyar Nemzet

 

 

Munkavállalás vagy gondozás – hány magyart érint?

 

Még mindig magyarok százezrei gondoznak rokonokat és betegeket, miközben egyre nagyobb a hiány a munkaerőpiacon. Mi lehet a megoldás?

 

A magyar foglalkoztatottsági ráta elérte azt a pontot, ahonnan már nem nagyon tud tovább emelkedni. Az elemzők szerint az egyik terület, ahol még kihasználatlan kapacitások rejlenek, a nők munkavállalásában rejlik. Ezt igazolja az is, hogy az ‘Europe 2020’ terv keretében kitűzött foglalkoztatási céloknál a ráta már régen elérte a 75 százalékot a 20-64 év közti férfiak körében, míg a nőknél egyelőre messze van a kitűzött szám.

 

Az Eurostat közzétette a 2018-ra vonatkozó, legfrissebb gondozási statisztikákat, ezeket megnézve az látszik, hogy jelentősen nagyobb azon nők aránya, akikre gyermekgondozási, vagy a családdal élő beteg rokonok gondozásával kapcsolatos feladatok hárulnak.

 

Az látszik, hogy több mint 6 millió magyar gondoskodik valakiről valamilyen formában – a minden típust magába foglaló statisztikában is többségben vannak a nők, igaz arányuk sokkal inkább kiegyenlített. Ha viszont már azt vesszük, hogy az egy háztartásban élő  rokonokat és gyermekeket ki látja el, a nők aránya csaknem másfélszer akkorára ugrik, ha pedig a sérült/beteg hozzátartozók gondozásáról van szó, szintén többségben vannak a nők.

 

Egyre sürgetőbb kérdéssé válik

Mindeközben Magyarországon egyre nagyobb problémát jelent a munkaerőhiány, 2019 második negyedévében például közel 80 ezer betöltetlen álláshely volt az országban, és a munkaerőpiac gyakorlatilag teljesen feszessé vált.

Ennek a problémának az enyhítésére a diákok és nyugdíjasok foglalkoztatása mellett jó lehetőség lenne a nők bevonása a munkaerőpiacra, hiszen az egyértelművé vált, hogy a kormány nem számol a bevándorlással, mint alternatívával. A gondozási feladatok miatt kieső nők foglalkoztatásához egyrészt arra lenne szükség, hogy az ellátórendszert fejlesszék, másrészt elengedhetetle a táv és részmunkaidős foglalkoztatás támogatása, ugyanis így be lehetne vonni a munkaerőpiacra azokat is, akik eddig kimaradtak.

Teljes cikk

mfor.hu/cikkek/makro/munkavallalas-vagy-gondozas–hany-magyart-erint-.html

 

 

A kormányzat is tudja, hogy baj lehet – a nyelvvizsga-követelmény enyhítését javasolja a HÖOK

 

Ha nem változtatnak a kötelező nyelvvizsga követelményén, 2020-ban jóval kevesebben kerülhetnek be egyetemre, főiskolára – a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint a felsőoktatásért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is látja a problémát. A HÖOK azt javasolja, hogy a felsőoktatási tanulmányok első évének végéig kapjanak haladékot a diákok.

 

„Egyetértés van a kormány ágazati képviselői és köztünk abban, hogy baj lehet. Folyamatosan egyeztetünk velük, most pedig egy javaslatcsomagot dolgozunk ki arról, hogyan kellene enyhíteni a követelményen” – mondta Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) kommunikációs vezetője az Eduline-nak.

 

A jelenlegi szabályozás szerint a 2020 szeptemberében induló alap- és osztatlan szakokra már csak az kerülhet be, aki legalább egy emelt szintű érettségivel vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik, továbbá van egy legalább B2 szintű (középfokú), általános nyelvi, komplex nyelvvizsgája vagy azzal egyenértékű okirata. Ez vonatkozik az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzésre is.

A nyelvvizsga-követelmény 2020-as bevezetését ugyan már 2014-ben bejelentették, az azóta eltelt idő a statisztikák szerint nem volt elég ahhoz, hogy a közoktatás és a diákok felkészüljenek a változásra. 2018-ban az egyetemi, főiskolai alap- és osztatlan képzésekre bekerülők mindössze 69 százalékának volt középfokú nyelvvizsgája.

 

Budai Marcell elmondta: a HÖOK többek között azt fogja javasolni, hogy azok, akik a pontszámuk alapján bekerülhetnek az adott szakra, egy éven belül szerezhessék meg a nyelvvizsgát. “A kevésbé jó körülmények közül érkező hallgatók egy év alatt az egyetemen már megkaphatják azt a jellegű képzést, ami ebben segít” – tette hozzá. Szerinte heteken belül döntés születhet.

 

A HÖOK addig is azt tanácsolja a felvételizőknek, hogy mindenképpen adják be a jelentkezést, akkor is, ha még nincs nyelvvizsgájuk, ugyanis a ponthatárhúzásig bármikor változtathatnak a szabályokon úgy, hogy az a felvételizők számára előnyösebb legyen.

 

A statisztikákból egyébként az látszik, hogy eddig még nem nőtt meg a nyelvvizsgázók száma. Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke szerint sok szülő és diák még mindig kivár, mivel nem tudják, hogy biztosan mindenkire vonatkozni fog-e az új szabály, illetve hogy miként változik a felvételi pontszámítási rendszer. Néhány százalékos növekedésre azonban lehet számítani – mondta az elnök korábban az Eduline-nak, hozzátéve: novemberig kellene tisztázni a követelményeket, hogy a diákok átgondolhassák a döntéseiket.

 

Melyik képzési területen okozhat gondot a követelmény?

Az Oktatási Hivatal adatai szerint, amelyeket a Magyar Narancs tett közzé augusztusban, míg a többi képzési területen legalább a felvettek kétharmadának volt nyelvvizsgája 2018-ban, a pedagógusképzésben és az agrárképzéseken a bekerülők alig felére (53, illetve 55 százalékára) volt igaz ez. A sporttudományi területen 43 százalék, a művészeti képzéseken összességében 45 százalék, a művészetközvetítés szakokon pedig mindössze 35 százalék volt a nyelvvizsgával rendelkezők aránya.

 

Ha az orvostudományi és az egészségtudományi területet külön-külön nézzük, az egészségügyi szakdolgozónak tanulók száma is visszaeshet: együtt a két területen 66 százalék volt a nyelvvizsgások aránya 2018-ban, az orvostudományi képzéseken viszont – mivel nem nagyon lehet bekerülni a nyelvvizsgáért járó többletpontok nélkül – közel 100 százalék az arány.

 

A kisebb vidéki egyetemek és a kevésbé kiváltságos diákok húzhatják a rövidebbet

A követelmény bevezetése nem csak a családi háttér és a nyelvtanulásra fordítható források – egy 60 órás felkészítő tanfolyamért is majdnem százezer forintot kell fizetni – alapján növelheti a diákok közötti egyenlőtlenségeket. A HÖOK kommunikációs vezetője elmondta: a különböző iskolatípusok és a régiók szerinti szórás is nagy. “Az értelmiségi családból jövő, elitgimnáziumban tanuló diákokat kevésbé érinti a változás” – tette hozzá.

 

A Magyar Narancs által közzétett adatok szerint míg a nagy budapesti egyetemeken 70 százalék fölötti volt a nyelvvizsgával rendelkező elsőévesek aránya 2018-ban, a vidéki intézmények közül csak a Szegedi Tudományegyetem érte el ezt a szintet. Kevesebb, mint a felvettek felének volt nyelvvizsgája 2018-ban a Dunaújvárosi Egyetemen, az egri Eszterházy Károly Egyetemen, a Kaposvári Egyetemen és a budapesti Testnevelési Egyetemen, a szegedi Gál Ferenc Főiskolán pedig mindössze 29 százalék, a Nyíregyházi Egyetemen pedig 35 százalék volt az arány.

 

A Soproni Egyetemen és a kecskeméti Neumann János Egyetemen is csak minden második elsőéves rendelkezett nyelvvizsgával, de a Miskolci Egyetemen, a Budapesti Metropolitan Egyetemen és a győri Széchenyi István Egyetemen sem érte el a 60 százalékot a nyelvvizsgások aránya.

 

“Négy-öt év múlva olyan szinten csökkenhet a hallgatói létszám, hogy egyetemek létjogosultsága kérdőjeleződhet meg, legalábbis önálló intézményként” – mondta Budai Marcell. A kommunikációs vezető szerint további probléma, hogy ha egy adott régióban jóval kevesebben juthatnak be a felsőoktatásba, a térség megtartó ereje is csökkenni fog.

 

Teljes cikk

http://eduline.hu/erettsegi_felveteli/20191014_A_kormanyzat_is_tudja_hogy_baj_lesz__ezt_javasolja_a_HOOK_a_nyelvvizsgakovetelmeny_enyhitesere

 

 

Valami nagy gond lehet odaát – miért lassul az Ausztriába irányuló kivándorlás?

 

Már sok éve gyűjtjük az adatokat, de soha nem volt olyan alacsony az Ausztriában dolgozók számának 12 hónapos növekedése, mint most. Még egyre többen dolgoznak ugyan kint év/év alapon, de ez a folyamat lassul. Más országoknál hasonló a helyzet, mintha csúnya recesszió kezdődne.

 

Augusztusban 100 406 magyar állampolgár dolgozott Ausztriában, ez 1043 fővel kevesebb az egy hónappal korábbi rekordszintnél, de 3273 fővel több, mint 2018 hasonló hónapjában. Akkor nincs itt semmi látnivaló, minden úgy folyik, ahogy eddig? Nem egészen.

 

Már 2012 eleje óta gyűjtjük az adatokat, így elmondhatjuk, az is ritkaság, hogy augusztus hónapban kevesebb magyar dolgozott szomszédainknál, mint júliusban. Hiszen ebben az időszakban nagyon erős a turizmus, augusztusban majdnem minden évben új rekord született eddig. Arra viszont még egyáltalán nem volt példa, hogy ilyen alacsony legyen az egy év alatt bekövetkezett növekedés.

 

Tavaly augusztusban például 6900 magyarral többet alkalmaztak, mint 2017 hasonló időszakában. Az előtt pedig 7465 fő volt a gyarapodás. Amint a grafikonon látszik, csak 2015 tavaszán volt ehhez megközelítőleg hasonlóan alacsony a magyarok számának növekedése. Ám akkor is csak rövid ideig.

Júliusig minden oké volt?

Az okok szerteágazóak lehetnek. A német és vele az osztrák gazdaság is lassul. Itthon nőttek a bérek, bár még mindig le vannak szakadva a külföldiektől. “Akik ki akartak menni, már kimentek” – tartják sokan. Valószínűleg már kevesebb magyar akar vagy tud külföldön elhelyezkedni, mint korábban, saját élethelyzete miatt. De úgy tűnik, alapvetően valami nagyobb vihar készülődik az osztrák gazdaságban. Az Österreich Werbung nevű, turizmussal foglalkozó oldal júliusra még a vendégszám és a vendégéjszakák számának három százalékos emelkedését becsülte.

 

Szinte mindenhonnét kevesebben lettek

Augusztusban azonban mintha romlott volna a helyzet a gazdaságban, 42 ezer fővel csökkent az alkalmazottak száma júliushoz képest. Egyébként tavaly augusztusban is volt csökkenés, de jóval kisebb, csak 16 ezer fő egy hónap alatt. Míg 2017 nyolcadik hónapjában 15 ezer dolgozóval lett kevesebb Ausztriában.

De korántsem csak a magyar alkalmazottak száma esett vissza, bár körünkben volt a legnagyobb a szám. Hasonló, országonként 500-1000 fő közötti a német, lengyel, román, török, szlovák alkalmazottak számának mérséklődése is. Csak mutatóban van olyan ország, amelyből a létszám nem csökkent, mint Szerbia vagy Oroszország.

 

Kevés menekültet küldtek el?

Viszonylag csekély, pár tucat fős volt a leépítés az ázsiai, afrikai származásúak, valószínűleg nagyrészt menekültek körében. A külföldi állampolgárok közül egyébként összesen 7800, az osztrák állampolgárok közül 34 500 fővel kevesebben dolgoztak idén augusztusban, mint júliusban.

 

Teljes cikk

https://privatbankar.hu/makro/valami-nagy-gond-lehet-odaat-miert-lassul-az-ausztriaba-iranyulo-kivandorlas-328382