2019. 10. 16.

Sajtófigyelő 2019.10.16., szerda

 

Egymillió magyar „tűnhet el”, és lehet, hogy 70 évesen is dolgoznunk kell majd

 

A kedvezőtlen demográfiai folyamatoknak köszönhetően jelenleg az az alapforgatókönyv, hogy a következő húsz évben 8,75 millióra csökken majd Magyarország népessége – mondta a Portfolionak adott interjúban Spéder Zsolt, a KSH Népesedéstudományi Kutatóintézetének vezetője. A szakember szerint, ha a várható élettartam növekedésével párhuzamosan az egészségben eltöltött évek száma is nő majd, akkor 2040-ig valószínűleg elkerülhetetlen lesz a nyugdíjkorhatár megemelése. Emellett jó lenne, ha húsz év múlva egy igazságosabb magyar társadalomról beszélhetnénk, bár a nagy nemzetközi tendenciák éppen az egyenlőtlenségek növekedése felé mutatnak.

 

Sokkal kevesebben leszünk 2040-ben. Egy ma megszülető magyar gyermek jobb vagy rosszabb világban élhet húsz év múlva?

 

Szerintem jobb világban fog élni, bizonyosan hosszabb lesz az élettartama és valószínűleg jobb életkörülmények között fogja leélni az életét. Az, hogy boldogabb lesz-e vagy nem, nehéz kérdés. Japánt például az a paradoxon jellemezte, hogy harminc év alatt megduplázódott a GDP, de közben nem nagyon emelkedett az emberek élettel való elégedettsége. A fejlődéssel mindig nőnek az elvárásaink is, ez pedig nagyban befolyásolja a boldogságunkat.

 

Azt lehet ma számszerűsíteni, mennyivel élhetünk jobban vagy tovább húsz év múlva?

 

A jövőt nehéz előre megjósolni, ezért is tartottam kicsit ettől az interjútól. Húsz éve valószínűleg senki nem gondolta, hogy mostanra a technológiai fejlődés ilyen méreteket ölt majd, elektromos autók fognak az utakon szaladgálni például. Aztán azért vállalkoztam mégis, mert szerencsére a demográfiában húsz év rövid idő, viszonylag pontosan meg tudjuk mondani, hányan fognak születni, mert azok, akiknek majd gyermekei születnek, már élnek, ma gyerekek. Ma átlagosan 29-30 éves korban vállalják az első gyermeket a magyar fiatalok, vagyis ma tízéves kislányok azok, akik majd 2040 körül lesznek anyák. Azt nyilván nem tudjuk, hogy húsz év múlva a szülőképes korban lévő nők és partnereik mit fognak képzelni a világról, de biztos vagyok benne, hogy szeretnének majd gyermeket, gyermekeket.

 

A halandóság becslése egy kicsit nehezebb, de ha nincsenek nagy kataklizmák, háborúk, akkor ott is viszonylag pontosan lehet becsülni. Ma úgy látjuk, hogy a várható élettartam növekedése majdnem töretlen, az 1992-es mélypontot követően évente majdnem egy negyed évvel (0,27 év) nőtt Magyarországon, és hasonló javulás várható a jövőben is. Azt is feltételezzük továbbá, hogy a férfiak várható élettartama továbbra is közelíteni fog a nők jobb életkilátásaihoz.

 

A leendő szülőképes korú nők száma alapján változatlan termékenységi arányszámmal számolva mennyivel születhet kevesebb magyar gyermek 2040-ben?

 

Jelenleg Magyarországon 2,1-2,2 millió nő van szülőképes korban, 2040-re ez a szám 1,7 millióra csökken, vagyis nagyjából 450 ezerrel lesz kevesebb a 15-49 éves nők száma, ebből következően szinte biztos, hogy kevesebb gyermek fog születni. A mostani becsléseink szerint, még ha növekszik is valamennyivel a gyermekvállalási hajlandóság, akkor is csak 78 ezer körül lehet a születések száma húsz év múlva a jelenlegi 90 ezerrel szemben. Ebben a becslésben a bizonytalanság „csak” a termékenységi arányszám, vagyis az, hogy egy átlagos szülőképes korú nőre hány gyermek juthat. Ezzel kapcsolatban az európai országokat jellemző múltbeli tendenciákból tudunk kiindulni, számításainkat arra tudjuk alapozni, hogy mi történt az elmúlt évtizedekben. Mi most azt gondoljuk, hogy ez az arányszám a jelenlegi szintről még emelkedhet egy kicsit.

 

A fenti forgatókönyvek alapján mennyi lehet Magyarország népessége 2040-ben?

 

8,75 millió körül van az alapforgatókönyvünk. Ennél lehet magasabb, ha jobban megnő a várható élettartam vagy több gyermek születik. Az optimista változat szerint 9,1-9,2 millió is lehet a népességszám 2040-ben. A születések mellett ez függ a halálozások számától és a vándorlási egyenlegtől is.

 

Lát arra esélyt, hogy a következő években érezhetően csökkenjenek Magyarországon a társadalmi egyenlőtlenségek? Igazságosabb magyar társadalomban nőhetnek fel a magyar gyermekek a következő húsz évben?

 

Amit látunk, az az, hogy a munkaerőpiacon erőteljesen növekednek az egyenlőtlenségek, ehhez csak részben van köze az államnak. Leegyszerűsítve a dolgot azt látjuk, hogy egyre jobban megfizetjük az informatikusokat és egyre kevésbé a szociális munkásokat. Ez a kereslet-kínálat logikája. Ezt igazíthatja ki a másodlagos újraelosztás folyamata. Hosszú távon komoly gondnak tartom, hogy a szociális, humán szféra a keresetekben leértékelődik, hiszen e területek kulcsszerepet játszanak a humán tőke felépítésében, regenerálásában.

 

Van egy optimista forgatókönyvem: az, hogy a társadalomban erőteljesen nő a tudás jelentősége és a magasabban képzettek száma, elvben arra utal, hogy növekszik azoknak az aránya, akik a jobb helyzetűek közé kerülnek. Ha ez folytatódik, és sikerül az alacsonyabb státuszúakat is felemelni, szakmát adni a kezükbe, akkor az egyenlőtlenségi olló talán zárulhat. A kevésbé optimista verzió az, hogy folytatódik a technológiai fejlődés, és ebből csak bizonyos társadalmi csoportok tudnak hasznot húzni, egyre többen kényszerülnek arra, hogy bizonytalanabb helyen vállaljanak munkát, aminek következtében növekedhetnek az egyenlőtlenségek.

 

Az életszínvonal javítása és a gazdaság termelékenységének fokozása érdekében növelni kell a lakosság egészségtudatosságát, illetve nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre és a sportolásra. Kiemelten fontos, hogy az állampolgárok egészségben eltöltött éveinek száma 64 évre emelkedjen. A többi régiós országhoz képest nagyon magas hazánkban az elhízott lakosság aránya, a mentális tünetektől szenvedők száma, illetve Magyarországon a legmagasabb a rákos betegségekben elhunytak aránya.

 

Úgy tűnik, hogy a digitalizáció és a globalizáció az egyenlőtlenségek növekedésének irányába hat. Ezt módosíthatja egy ország társadalompolitikája, de mi kis ország vagyunk, nehéz szembe menni az általános globális trendekkel.

 

Teljes cikk

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20191015/egymillio-magyar-tunhet-el-es-lehet-hogy-70-evesen-is-dolgoznunk-kell-majd-403831?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator

 

 

9 tanulságos ábrán a magyarok egészségi állapota

 

Az életszínvonal javítása és a gazdaság termelékenységének fokozása érdekében növelni kell a lakosság egészségtudatosságát, illetve nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre és a sportolásra. Kiemelten fontos, hogy az állampolgárok egészségben eltöltött éveinek száma 64 évre emelkedjen. A többi régiós országhoz képest nagyon magas hazánkban az elhízott lakosság aránya, a mentális tünetektől szenvedők száma, illetve Magyarországon a legmagasabb a rákos betegségekben elhunytak aránya.

 

Társadalmi költségek

Az MNB tanulmánya alapján 2016-ban egy átlagos munkanapon több mint 100 ezer ember hiányzott egészségügyi okból munkahelyéről, ami a termelésből való kiesésükön felül összesen 140 milliárd forintos közvetlen kiadást jelentett a munkáltatóknak és a társadalombiztosításnak összesen.

 

Várható egészséges élettartam

A helyzetet súlyosbítja, hogy a magyar lakosság egészségügyi állapota nem éri el a többi hasonló fejlettségű országét a régióban, ami egyre nagyobb terhet rak az egészségügyi ellátórendszerre. Az egészséges évek száma jelenleg kevesebb mint 60 év, ami jelentősen lemarad az európai országok átlagától. Az MNB által megfogalmazott 330 pontos versenyképességi program szerint az egyik fő cél, hogy 64 évre emelkedjen a lakosság egészségben eltöltött várható élettartama. Ennek hatására egyaránt javulhatna az életszínvonal és a termelékenység.

Magyarországon ráadásul meglehetősen sokan szenvednek olyan betegségekben, amelyek egészségesebb életmóddal elkerülhetőek lennének (például magas vérnyomás- és cukorbetegség).

 

Egy másik statisztika a várható élettartamot és az egészséges éveket mutatja az egyes európai országokban. Magyarország sajnos a lista végén szerepel.

 

Teljes cikk

https://novekedes.hu/elemzesek/9-tanulsagos-abran-a-magyarok-egeszsegi-allapota

 

 

Brutálsokat dolgoztak idén ezek a magyarok: több éve nem volt ilyen

 

Sokkal többet dolgoztak idén az alkalmi munkaerőként felvettek, mint a korábbi években – írja a Magyar Nemzet a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) származó adatsorra hivatkozva.

 

Az átmeneti időre felvett emberek hat hónap alatt majdnem tizenkétmillió napot töltöttek munkával, az államkasszához idén kilencmilliárd forint adó folyt be az alkalmi és idénymunkások után. Három évvel ezelőtt, 2016 első hat hónapjában még kilencmillió alatt volt a bejelentett napok száma, a tavalyi azonos időszakban rögzített adat pedig már alig maradt el a 11 milliótól. Három évvel ezelőtt az első félévben még csupán hatmilliárd forint körül alakult az államot megillető összeg.

 

A NAV kimutatása szerint januárban – amikor általában kevesebb a szezonális elfoglaltság – kétszázezer embert jelentettek be a munkáltatók, de júniusban már 330 ezer ember dolgozott átmeneti jelleggel. Az adóhatóság szerint leggyakrabban a kereskedelemben vesznek fel rövid időre embert, de gyakori megoldás ez a vendéglátásban, a mezőgazdaságban és a halászatban is. Alkalmi és idénymunkásokat vállalkozások tízezrei foglalkoztatnak.

 

A NAV szóvivője, Kis Péter András a lap kérdésére közölte: a mezőgazdaságban és a turizmusban tevékenykedő időszaki alkalmazottak után naponta ötszáz, az egyéb alkalmi tevékenységet végzőknél ezer, a filmes statiszták esetében pedig napi háromezer forint adót kell befizetni.

 

Teljes cikk

https://www.penzcentrum.hu/karrier/brutalsokat-dolgoztak-iden-ezek-a-magyarok-tobb-eve-nem-volt-ilyen.1083985.html

 

 

Ne azért akarj váltani, mert menekülsz

 

Karrierváltás, mert felborult a munka-magánélet egyensúlya, mert kiégtünk előző szakmánkban, mert gyerekünk született, és már nem megy a napi rugalmatlan 10-12 óra vagy éppen a munkahely elvesztése miatt kényszerülünk váltásra? Továbbra is alkalmazottként, de rugalmasan, esetleg távmunkában vagy saját vállalkozásban? Mindenkinek más az útja, elindulni azonban egyáltalán nem könnyű. Ebben próbált segíteni a Női Karrierváltó Fesztivál inspiráló történetekkel, szakértői tanácsokkal és workshopokkal.

 

A karrierváltás a szakemberek szerint az önismerettel kezdődik. Mindenképpen tisztába kell jönni azzal, hogy aki váltani szeretne, az mit bír, és mit szeretne igazán csinálni. Ugyanis egy ilyen döntéshez rengeteg előkészület, kitartás, és eleinte – különösen saját vállalkozás beindítása esetén – még a korábbinál is több befektetett munka szükséges. Mindenki gyors megoldást vár a mai világban, ugyanakkor az önismereti utat nem lehet megúszni, az első beszélgetésben résztvevő Herendi Kata, pszichológus, a Pszichoforyou főszerkesztő-helyettese szerint. Már csak azért sem érdemes türelmetlenkedni, mert fontos, hogy kiforrott legyen az irány, ami valóban hívja az egyént. Ugyanis ez a lelkesedés és elkötelezettség lesz a váltás motorja. Fontos felmérni, hogy mi az, amit annyira szeretsz vagy szeretnél csinálni, hogy ennek érdekében elviseled a frusztrációt is, amit a felmerülő nehézségek okoznak.

 

Szabó Eszter Judit, a Pszichoforyou alapító-főszerkesztője bejárta ezt az utat, és nem spórolta meg a változásra fordított időt és energiát. Eredetileg kommunikációs ügynökségnél dolgozott, nagyon sok projektet vitt, azonban a munka-magánélet egyensúlya teljesen felborult az életében, az utóbbira szinte egyáltalán nem jutott idő. Úgy érezte levegőre, gondolkodásra van szüksége, így terápiás folyamatba kezdett, és elutazott harminc napra, hogy távolabbról tudjon ránézni saját helyzetére, és önmagával tudjon foglalkozni. Az ennek eredményeképp elindított online pszichológiai magazinnal pedig azt szeretné elérni, hogy akik jelenleg érzik hasonlóan rosszul magukat, ahogy korábban ő is, azok tudják, hogy ez nem törvényszerű, és lehetséges, hogy újra jól legyenek.

 

A beszélgetést Békéssy Olga, a rendezvény fő szervezője, a Női Váltó főszerkesztője, vezette, aki maga is karrierváltó. Riporteri munkája után első lépésben ghánai gyöngyökkel szeretett volna foglalkozni, de ebből az ötletből hamar váltott a saját kommunikációs ügynökség, majd a saját honlap felé. Kiemelte a váltásról való döntés esetében nem jó, ha valaki csak menekülni szeretne egy helyzetből, hanem fontos a pozitív cél, ami mellett az illető el tud köteleződni.

 

Rugalmasabban, atipikus módon dolgozni

Ahogy már korábban is említettük, nem biztos, hogy mindenkiből vállalkozó lesz, aki váltani szeretne. Hiszen alkalmazottként is ki lehet tűzni azt a célt, hogy rugalmasabb körülmények között dolgozzon valaki. A munkáltatók pedig ennek a lehetőségnek a biztosítására egyre inkább rákényszerülnek, különben egyre kevésbé tudják becsalogatni magukhoz a munkaerőt. Így még akkor is meg lehet próbálkozni rész- vagy távmunka felvetésével egy állásinterjún, ha az adott pozíció eredetileg nem azokkal a feltételekkel van meghirdetve, mondták a szakemberek. Vagyis merni kell kérni. Ezt a következő kerekasztal résztvevői is megerősítettek: Márton Katalin, a Praktiker HR és CSR igazgatója, Kreiter Éva, a Dreher Sörgyárak HR igazgatója, Paulovics Éva, a Jobsgarden Kft. ügyvezetője, Nyitrai Orsolya, a Codecool Diversity és recruitment menedzsere és Jakab Szabolcs, az eSense Zrt. vezérigazgató-helyettese. Magyarország a részmunkaidő tekintetében még mindig erőteljesen el van maradva Európától. Míg itthon mindössze a munkavállalók 4%-a dolgozik ebben a formában, addig az EU-ban ez 20%. Ennek az is az egyik oka, a Jobsgarden felmérése szerint, hogy a munkavállalók sem élnének ezzel a lehetőséggel, anyagi okokból, illetve sok esetben azt gondolják, hogy a munkáltatók nem tervezik bevezetni. Pedig a cégek ezt nem egyszer másként gondolják. Például, ha a munkavállaló felől érkezik az igény, az azt is jelenti, hogy részéről is komoly motiváció van arra, hogy mindkét fél számára jó megoldást találjanak egy helyzetre, és ha ebben partnerre talál a cégben, akkor lojálisabb és hatékonyabb lesz az alkalmazott.

 

Paulovics Éva elmondta, hogy toborzócégként nem igazán érzi a nyitottságot, ugyanis sokszor előfordul a praxisukban, hogy bár elviekben küldhetnek részmunkaidős jelölteket egyes pozíciókra, általában mégsem veszik fel őket akkor sem, ha már 10 hónapja nem találnak a feladatra embert. Ellenben külföldi állásportáloknál nem egyszer látható, hogy az adott munkakör hány %-os állás, vagyis egy teljes munkaidőhöz képest mennyi munkavégzést várnak el benne, és a variációk lehetősége számos, akár 65-70% is előfordul. Ehhez persze bizonyos pozíciókat át kell tervezni, a munkát másként megszervezni, annak érdekében, hogy a 6 óra ne azt jelentse, hogy a rövidebb időkeretben nyolcórányi munkát kelljen elvégezni.

 

Teljes cikk

https://www.hrportal.hu/hr/ne-azert-akarj-valtani–mert-menekulsz-20191015.html

 

 

Fejezzük be az időpazarlást!

A Microsoft cégvezetőjének tanácsai az eredményes meetinghez

 

„Már megint egy meeting… Nem végezhetem inkább a munkám?” Ismerősen hangzanak ezek a mondatok? Kutatások szerint cégek százmillió dollárokat pazarolnak el azzal, hogy rosszul szervezik a meetingeket és ezáltal csökken a dolgozók hatékonysága.

 

Mindezekből az okokból kifolyólag bizony fontos tudni, hogy akkor mégis hogyan szervezzük úgy a meetingeket, hogy azok ne menjenek a hatékonyság rovására. Satya Nadella, a Microsoft CEO-jának tippjei következnek.

 

Amikor Nadella átvette a vezetői pozíciót, a Microsoft éppen egy identitási krízis közepén járt. A hangulat letargikus volt, úgy tűnt, hogy nincs már meg az innovációra való képesség. Az elmúlt években azonban Nadella segítségével a Microsoft ismét csúcsformáját hozza, ebben pedig nagy szerepe van a meetingek áttranszformálásának is. Nadella a The Wall Street Journal-nek adott interjújában három szabályt említ, melyek jobbá tesznek egy meetinget, ezek pedig a hallgatás képessége, a kevesebb beszéd és a határozottság.

 

Ha hallgatsz, tanulsz

Hallgasd meg a csapatod véleményét, hiszen ez pszichológiai biztonságot képes nyújtani számukra. Emellett olyan környezetet teremthetsz, melyben mindenki kényelmesen ki meri fejezni a problémáit és meg meri fogalmazni az ötleteit.

 

Beszélj kevesebbet!

Figyelj az időkeretre! Légy tömör, csak azt mondd, ami az adott téma szempontjából kulcsfontosságú és kihagyhatatlan. Vond be az introvertált tagokat is, kérd ki véleményüket. Éreztesd, hogy mindenkinek a véleménye számít a cégben!

Ha az időkeret betartása nehézkessé válik, tedd fel magadnak az alábbi három kérdést:

Szükséges ezt most mondanom?

Nekem kell ezt most elmondanom?

Most kell ezt elmondanom?

Ha valamelyik kérdésre nem a válasz, akkor hatékonyabbak leszünk, ha nem vesszük fel a napirendre az adott témát.

 

Légy határozott!

Miután meghallgattad a többiek véleményét, eljött az idő, hogy cselekedjetek! Nem minden döntéseddel fog mindenki egyetérteni, ám vezetőként a munkád része, hogy döntéseket hozz. Merj határozott lenni, amikor arra kerül sor!

Nadella tanácsait megfogadva eredményesebbé teheted a meetingeket és ezáltal jobban megbecsülheted önmagad és a munkatársaid idejét is!

 

Teljes cikk

http://hrpwr.hu/leadership/cikk/a_microsoft_cegvezetojenek_tanacsai_az_eredmenyes_meetinghez